Dunántúli Napló, 1981. január (38. évfolyam, 1-30. szám)
1981-01-14 / 13. szám
1981. január 14., szerda Dunántúlt napló 3 Megkönnyithetné falkutatást A fekete folt: elfalazott ablak Termovíziós lehetőségek a pécsi belvárosban A készülék a vakolat mögé „lát” Páros felvétel az Elefántos-házról. — A normál felvételen látható az ablak körüli, vakolatból készült keret. A termovíziós felvétel ugyanazon ablak alatt kimutatja a faragott kőből készült párkány kontúrját, amit a többi ablaknál már korábban megszabadítottak a vakolattól. ! egutóbb az „Utcáról ■ utcára" rovatban arról írtam, mi minden van a Kossuth Lajos utcai kapuk mögött, A cikk végén volt egy bátortalan megjegyzés: arról, hogy a belvárosi házak megelőző falkutatásához nem lehetne-e bevetni a termovíziót? A megjelenést követően jött a telefon a Pollack Mihály Műszaki Főiskoláról. Dr. Novotny Iván, a mélyépítési intézet docense kérte: beszélgessünk e módszerről, annál is inkább, mert 1975-ben a doktori disszertációját pontosan e témakörben készítette. Annak idején hírt adtunk a Dunántúli Naplóban a kísérleti mérésekről és várható hasznukról. Volt a pincékben is egy jeles — ám nem túlzottan sikeres - kísérlet e különleges műszerrel. Mit is tud a masina? Ezzel kezdjük a beszélgetést dr. Novotny Ivánnal. A műszer lelke a -196 fokos folyékony nitrogénnel hűtött indium-antimon- kristály, ami nem túl nagy távolságból már 0,2 Celsius-fok hőmérséklet-különbséget is észlel, a hőképet vizuális képpé alakítja, azt megjeleníti a 100 sor felbontású 11,5 cm-es képernyőn, sőt a képről — mint illusztrációink is mutatják — fényképek is készíthetők, amik o későbbi kiértékeléshez nyújtanak segítséget. Az alkalmazás olapjául az szolgál, hogy az anyagoknak más-más a hőel- nyelő-képességük, s jól elkülöníthető hőmérséklete van pl. a fának, a téglának, a kőnek .. . A hőfénykép alapján megállapítható egy épületről, hogy hol szökik a meleg — panelépüte- teknél rendszeresen végeznek ilyen vizsgálatokat —, vagy az, hogy mi lapul a vakolat aJatt, azaz milyen szerkezeti eltérések rejtőznek az egységesnek hitt falon: elfalazott nyílások, eltérő anyaggal végzett átalakítások egy régi épületen stb. Dr. Novotny Iván, aki korábban ugyanezzel műszerrel azt vizsgálta Budapesten, hol szöknek a Dunába a Gellért-hegy alatti hőforrások, az Elefántos házon végzett falkutatások idején gondolt arra, nem lehetne-e épületeknél is alkalmazni e módszert. Lehetett. Akkoriban készült páros fényképek sorát teregeti elém, így az azonosítás nem <erül különösebb fáradságba. Az Elefántos házról készült hő- <épek már feltárt szerkezeti eléréseket rögzítettek, a Felsőmalom utcai tímárházról ké- izült képsor viszont megelőzte a falkutatást és több olyan körülményre. hívta fel a figyelmet, amiket később a vakolat eltávolítása révén igazolhattak. Pl. egy, a környezetétől határozottan elkülönülő négyszögletes, sötét folt az egyébként sima udvari falon. Utóbb kiderült: o folt egy elfalazott ablaknyílós. A hőfényképek jelzései jó útmutatást adtak a falkutatáshoz, az eredményeket a Baranyaterv természetesen felhasználta az épület felújításának a tervezésekor. — És azóta? ' — Megbízás híján a módszerrel nem foglalkoztunk, s azóta különben is egyebek kötötték le o figyelmet. — Használhatónak tartja? — Egyelőre inkább csak biztatónak. Ha üzemszerűen akarjuk használni, további kísérletekre lenne szükség. Én egyébként hiszek benne... — És elmondja, hogy szériában lehetne csinálni, egy-egy épület alig egy órába telne, de értő építész vagy régész feltétlenül szükségeltetne hozzá, aki nyomban dönthetne arról, mi érdemel részletesebb vizsgálódást és mi nem. A svéd gyártmányú AGA Thermovision berendezést az MTA Műszerügyi és Méréstechnikai Szolgálata kölcsönzi. Amivel dr. Novotny annak idején dolgozott, nehézkes, ormótlan műszertömeg volt, a korszerűsített változat könnyen kezelhető, telepes és hordozható, napi bérleti díja — a kezelő munkadíjával együtt — 20—24 ezer forint. Csaba Gyula építész, aki a Felső-Malom utcai tímárháznál működött együtt dr. Novotny- val, így látja a termovízió használhatóságát: — Jelentősen megkönnyítheti a falkutatást, mi több, mennyiségileg is leesőkkenthetné azt, hiszen a felvételeken kikereshetők azok a pontok, ahol valami várható. Viszont egy későbbi vakolatréteggel lefedett értékes falfestést, freskót már nem mutat ki ... De hogy lesz-e termovíziós falkutatás, az mégiscsak a belvárosi rekonstrukció gazdáitól függ. Gömöry János városi főépítész:- Nem biztos, hogy ezt csináljuk ... Persze az átfogó jellegű alapkutatásnál ezt is figyelembe vehetjük, de a falkutatóktól függ majd — mert úgy néz ki, végre kaptunk státust kettőre —. hogyan illesztik a programjukba. Viszont azt sem feledjük, hogy a nagyszabású rekonstrukciónál úgyszólván minden épületről le keU majd verni a vakolatot, mert olyan rossz állapotban van, akkor pedig fölösleges a drága műszeres elővizsgálat. Bízzuk tehát a jövőre a termavízió bevetésének a lehetőségét Hársfai István Egy rendelet betűje és szelleme Magasabb családi pótlék beteg gyermekek után Alkalmazás a valósághoz Ugyan melyik szülő gondol arra, hogy mennyibe kerül, ha gyermeke egészségéről, életéről van szó? Az élet azonban akkor is felteszi e kérdést, ha magunk nem forintokon, filléreken mérjük az áldozathozatalt. Sok olyan, krónikus betegség van, amelynek enyhítése, gyógyítása érezhetően megterheli a családi költségvetést. Az ilyen gonddal küzdő szülők segítségére sietett a társadalom, s a terhek egy részét magára vállalta a nagyobb összegű családi pótlékkal. A Minisztertanács 24/1980. számú rendelete módosította néhány vonatkozásban az öt évvel ezelőtt hozott társadalombiztosítási törvényt és a miniszertanácsi rendeletet. A fél évvel ezelőtt érvénybe lépett módosítás többek között kimondja: „Havi 810 forint a családi pótlék összege a tartósan beteg, illetve a testileg vagy szellemileg súlyosan fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermek után.” A törvénymódosítás részletesen intézkedik arról is, hogy egy vagy több gyermekről, egyedülálló szülőkről van-e szó, s arról is, hogy milyen esetben adható a magasabb összegű családi pótlék. Az ehhez szükséges igazolást az egészségügyi miniszter által kijelölt személy, a megfelelő diagnózis birtokában adhatja ki. Az Egészségügyi Minisztérium elmúlt év augusztusában napvilágot látott „szakmai iránymutatása” meghatározza, hogy „... orvosi igazolást a körzeti orvos, a körzeti gyermekorvos" esetenként meghatározott szakorvosi vagy kórházi diagnózis, záró- jelentés megléte esetén adhatja ki. A korábbi rendelkezésekben is szereplő anyagcsere-, érzék- és mozgásszervi, szívós légzőszervi, idegrendszeri, autoimmun és haematológiai betegségek között végre helyet kapott a coeliákia, közismertebb nevén a lisztérzékenység is. Csak üdvözölni lehet ezt a módosítást, hiszen ezeknek a gyermekeknek, akik semmilyen glutent tartalmazó gabonafélét • nem fogyaszthatnak, meglehetősen sokba kerül a szigorú diéta biztosítása. Kukorica, rizs, burgonya — csak ebből készülhet számukra kenyér, sütemény vagy rántás a főzelékbe. Van azonban a rendelkezésnek egy olyan pontja is, miszerint az igazolás csak három pozitív biopsziás lelet alapján adható ki. Röviden arról van szó, hogy egy a szájon át lebocsátott szondával szövetmintát vesznek a vékonybélből. A bélbolyhok károsodásából következtet a szakorvos a coeliákiára. A három vizsgálat azonban csak elméletileg szükséges. Tegyük fel, hogy egyéves korban (ennél korábban aligha) terelődik a gyanú a glutenérzé- kenységre. Legalább két év eltelik, amíg elvégzik a harmadik biopsziás vizsgálatot is — ha egyáltalán szükség van erre. A diéta azonban addig is szigorúan kötelező. Mindez azért lényeges, mert — véleményem szerint - az emelt összegű családi pótlék nem valamiféle vigaszjuttatás egy gyógyíthatatlan betegség esetén, hanem a társadalom teherátvállalása. A diéta költsége pedig abban a pillanatban jelentkezik teherként, amint az orvos elrendelte azt. A napokban beszélgettem egy coeliákiás kisgyermek édesanyjával, aki boldogan újságolta, hogy megkapták a magasabb családi pótlékot. Kiskeresetűek lévén, sokat segít rajtuk a valamivel több pénz. Igaz, hogy csak két biopsziás vizsgálaton esett át a kisgyermek, de a körzeti orvos megértő volt. Nem tudom, van-e, aki megróná ezért a körzeti 'orvőst. Hiszen ő a rendelet szellemét nézte, nem a merev betűjét. És eszerint akkor inkább az élethez, a rendelet szándékához kellene igazítani a rendelkezés betűit is. Kurucz Gyufa Jó ütemben folyik a munka ’écsett, Lvov-Kertváros nevelé- i központjánál. Kőművesek, hi- leg- és melegburkolók. vizve- eték- és villanyszerelők, fes- 5k, lakatosok, egyszóval szin- = valamennyi szakma, amelyikek valami dolga lehet egy pítkezésen, képviselteti itt ma- át. Érthető az igyekezet, feb- jár 16-ig el kell készülniök az vodai-bölcsődei komplexum armadik egységével is. Kint a fagyos földet egy 1TZ markoló szaggatja fel, fo- 'ik a tereprendezés. A téibur- olás átadási határideje már- ius 31-e, de úgy tűnik, hogy a lárcius elején beköltöző kicsi- yek már kint a szabadban is írhatják majd a tavaszt. Békés Károly művezető fogja Kilencven bölcsődés kap helyet Lvov-Kertvárosban át a szakiparosok munkáját, átveszi az érkező anyagokat, igyekszik mindenütt ott lenni, ahol eligazításra, egy kis biztatásra van szükség. — Nem kell itt hajcsárkodni — mondta, miután lerakatta a lifthez érkező anyagokat, s megállt beszélgetni egy szusz- szanásnyi időre. - Hajtanak az emberek, mindenki tudja a dolgát. Aki nem húzott a többiekkel, az kibukott közülük. Huszonegy éve dolgozik a szakmában, de mint most is, mindig talál valami újat, szépet. — Akkor igazi öröm a munka, ha már a készhez közeledve, egységében látja az ember. Hangulatos, esztétikus lesz itt d bölcsődei részen a halványbarna virágmintás műanyag padló csakúgy, mint az emeleten az óvoda sakkmintás kerámia padlóburkolata. A bölcsődében 90 kisgyermek részére készül itt hely, érthetően nagyon várják már a gondozónők és a szülők a beköltözést. Annál is inkább, mivel ez a városrész ez idő szerint még nem tartozik a gyermekintézményekkel legjobban ellátottak közé. A művezető szerint, a jelenlegi munkatempót és anyagellátottságot tekintve nincs akadálya annak, hogy február 16- án átadják a munkaterületet a berendezőknek. K. Gy.
