Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-12 / 341. szám
1980. december 12., péntek Dunántúli napló 3 Tartalmasabb, választékosabb programokat Két évtized a népfrontmozgalomban II szórakozás legyen egyben kulturálódás IVI e beszéljünk most a zenéről, s főleg a discóról ne. A ■ gimnazisták, az egyetemi hallgatók szerint is a fiatalok szórakozásának ez a formája „kifújt" már, sablonná süly- lyedt, amivel minden kikapcsolódási igényt megpróbálnak helyettesíteni. Holott — véli egy harmadikos gimnazista lány — a disco teljes mértékben alkalmatlan arra, hogy valakivel beszélgessen már csak a hangos zene miatt is. Az egyetemi hallgató pedig úgy tartja, hogy a disco az egysíkúságával éppen azt az igényt nem elégíti ki, amely pedig egyre erősebben él: hogy tudniillik a szórakozás legyen egyben tanulás is, sőt az életre készülődés egyik formája. Közismert tény, kevés Pécsett az olyan szórakozóhely, ahol a középiskolások, egyetemisták megfelelő környezetben, pénztárcájukhoz mért áraik mellett leülhetnek, beszélgethetnek. Mivel lehetne helyettesíteni például a disco-sablont? Számos érdekes javaslattal találkoztam. Táncról, zenéről, sörről a legritkább esetben hallottam: nem ezek az elsőrendű szempontok. Szó esett különböző — például nyelvi — rendeltetésű klubokról, bővebb sportolási lehetőségekről, kötetlen beszélgetésekről egy-egy szakma, terület, problémakör avatott ismerőjével. Mindent összevetve: olyan szórakozási lehetőségekről, amelyekben az érdeklődő fiatal válogathat, igényeinek megfelelően választhat például egy külpolitikai tárgyú tájékoztató, vagy egy irodalmi est között. Számomra az lett volna a természetes, ha a fiatalok több zenés szórakozóhelyért, ismert együttesek Pécsre utaztatásáért, beat-bajnokokkal való személyes találkozásért szólnak. Ám kivettem: ezek a rendezvények a szórakozás során jelentenének kikapcsolódást, változatosságot — de nem magát a szórakozást. — Évfolyamtársaim, barátaim eljárnak a Sopianae-ba, a Halásztanyára — mondja Dobokay Gábor negyedéves közgazdász. — Egyedül ülni közülük bárkit is ezeken a helyeken nem láttam, vagyis nem korsó sör kedvéért mennek be. Beszélgetni akarnak tananyagról és az elhelyezkedés lehetőségeiről, a délután hallott jazz-koncertről és a ma erkölcséről, a külpolitikai helyzetről és a magyar népgazdaságról. Hogy ezt most sör mellett csinálják: kényszerhelyzet. Nincs olyan egyetemi-főiskolai „gyülekezőhely", ahol találkozhatnának. — Úgy tudom, hosszabb idő óta töröd a tejed a megoldáson. — A Balokány-iigetben levő pavilonra gondoltam, amelyik augusztus 20-tól május 1-ig üres, kihasználatlan. Lehetne belőle egy „mini ifjúsági ház", ahol az egyetemisták, főiskolások, a város fiatal értelmiségei találkozhatnának. A bútorzat megvan, a fűtés hiányzik, de még mindig jóval olcsóbb lenne itt megoldani, mint egy pincét 15 millió forintért erre a célra kialakítani.’.. — Milyen programok lehetnének itt? — Fontos, hogy ez a klub független legyen mindegyik felső- oktatási intézménytől, mert így a kínálat esetleg a „gazda” arcszínét tükrözné. Csak klubtagság alapján lenne látogatható, ezen túl belépődíj ellenében fogadna néhány rendezvényre külső látogatókat. Blokk- jellegű programokra gondoltam, ami lényegében házon belül tenné lehetővé a választást mondjuk egy kamarahangverseny és egy oktatóval folytatott beszélgetés között. A városban több mint 5000 felsőfokon tanuló diák van. Úgy gondolom, kell egy menedzser típusú klubvezető, aki ismeri azt a réteget, s tud ezeknek a fiataloknak szervezni. — Csak a teltételeket megteremteni — ez sem könnyű .. . — Az egyetemek, főiskolák maguk nem is tudnák megoldani. Úgy vélem, a támogatásra feltétlenül szükség van. Mozgatórugónak a városi KlSZ-bizott- ságot tudom elképzelni, a tanács segítségére azért van szükség, mert kezelésében van az Ifjúsági Park. És kell pénz is, a KISZ-től, a tanácstól természetesen az oktatási intézményektől is.- Miért tartod fontosnak a közös egyetemi-főiskolai klub létrehozását? — Egyrészt azért, mert — mint mondtam — 5000 emberről van szó. Másrészt tudom, hogy a fiataloknak ez a rétege politizál. Jó részük valamikor majd vezető beosztásba kerül. Hogy tanulmányi éveik alatt egymástól milyen ismereteket szereznek meg, hogyan töltődnek fel, ez társadalmilag sem mindegy. Rendezettebb körülmények között, rendezettebb gondolkodású emberek vannak! Mészáros Attila Helyesbítés - rossz reklámnak komlói Zengő Áruház örömmel és testes reklámmal hirdeti a Dunántúli Napló hasábjain, hogy december 1 -tői december 24-ig két év helyett négyéves jótállási időt garantálnak minden fekete-fehér televi- :Hóra. Nem baj hát, ha csúszós az idő; jégpáncélon szánkózva autómmal indulok Komlóra, hogy hordozható tévét vegyek. Megéri az út - ha csak össze nem töröm a kocsit és magomat —, hiszen nem mindegy, hogy két vagy négy évig javítják ingyen a készülék hibáit. _ A Zengő Áruházban azonban kedvesen és udvariasan közük velem, hogy tévedek, mert ők csak az asztali televíziókra adnak kétszeres garanciát, az akció a hordozható készülékekre nem vonatkozik. Mivel nincs éppen nálam a Dunántúli Napló december 3-i száma, zavartan hallgatok: ezek szerint felületesen olvastam a hirdetést. Amikor azonban hazaérek, a vásárlás örömébe üröm vegyül - ugyanis jól emlékeztem! A reklámszöveg pontosan így hangzik: „December 1-től december 24- ig 2 év helyett 4 év, minden fekete-fehér képernyős tv jótállási idejét meghosz- szabbitjukI" A hirdetésért fizettek - ez rendben van. Hogy nem magyarul írták — megszoktuk ... De a helyesbítésért csak a vevők fizessenek rá?! T. E. D rága barkácsolás volt, majd 170 000 forint érték vált a lángok martalékává. A műhely olajkályhájának meghibásodott adagolóját úgy javították meg, hogy kiiktatták(l), az olaj közvetlenül a hordóból folyt az égőtérbe, meg a hibás csapon át a padozatra . . . Kiégett a kötődé, a bútorzat, a gép, elhamvadtak a félkész- és késztermékek. Javában tart a fűtési szezon, főleg az olajkályhák hibájánál érdemes szerelőt hívni. F 2-es^olajbojler hibás adagolója volt tűzokozó Siklóson, a kiégett fürdőszobában a kár értéke 10 ezer forint ... A vaskályha tüze gyengén égett, huzatát a felső ajtó nyitvatartásával igyekeztek javítani. A kipattanó szikrától tüzet fogott a sezlon, a ruhanemű . . . A Baranya megyei Tűzoltóparancsnokság novemberi tűzeset-összesítésében 45 riasztás, 34 tűzeset és több mint 400 000 forint anyagi kár szerepel. A Papp István A lakóhelyén. Szigetváron kerestem, ott mondták, hogy leggyakrabban Pécsett lehet megtalálni. A mandulási kemping telefonját ő veszi fel. — öt évvel ezelőtt mentem nyugdíjba - mondja Papp István — Egy évig otthon voltam, csak a ház körül dolggzgattam. Erre elkezdett vacakolni a szívem, mindig fáradtnak, betegesnem éreztem magam. Gondoltam, hogy nem lesz ez így jó, megint munka után néztem. Most a kempingben vagyok portás. Egy napot dolgozom, két nap szabad vagyok. így azért otthonról sem hiányzóm túl sokat. Papp István 28 évvel ezelőtt telepedett le Szigetváron. Az újvidéki Temeriáról származik. A második világháború ul^án járta a baranyai községeket, megfordult Bikaion, Ibafán, Nyugotszenterzsébeten, végül Szigetváron kötött ki. — Akkor azt hittem ez is csők egy állomás lesz a többi között, de szerencsére másként alakult. Meggyökereztem a községben, szülőföldemnek tekintem. Nem hittem volna, hogy a falunkból nem egészen 20 év alatt város lesz. öt éven át tanácselnököskö- dött, aztán 1957-ben a sütőiparhoz került, s onnét is ment nyugdíjba 1975-ben. 22 éven át volt a helyi népfrontbizottság elnöke. Az őszi választáskor kérte, hogy mentsék fel tisztségéből, de a városi elnökségnek továbbra is tagja maradt. — A kezdet népfrontmunkájára emlékezve elsőként az jut eszembe, hogy szép volt. Ha alaposan visszagondolok, akkor azt is hozzá kell tennem, hogy nehéz. Rengeteg összejövetelt rendeztünk, legtöbbször alig fértek el a termekben az emberek. Azt mondja, sokan talán úgy gondolják, a népfrontosok csak akkor dolgoznak, mikor összehívják a bizottsági, elnökségi ülést, vagy valami más tanácskozást rendeznek. Pedig arról, hogy mi kellene a városnak, hogy miként dolgoznak, hogyan élnek az emberek, mik foglalkoztatják őket, utcán, boltban, vonaton, mozielőadásra várva, vendégeskedés közben, s számos egyéb alkalomkor is lehet érdeklődni, vitatkozni. így gyűlnek össze a vélemények, így lehet kiszűrni, mivel kell foglalkozni, milyen feladatokat kell megjelölni. — Az elmúlt években főként óvodák, játszóterek, járdák, szép parkok építését sürgették az emberek. A város vezetői egy percig sem vitatták igazukat, de a közös pénzből mindenre nem futotta. így aztán valahányszor elhangzott a kérés, mindjárt megkérdeztük, hajlandók-e segíteni, összefo* ■■■ — ■ gással lehet róluk szó és hamarabb is megy. Ismert, hogy Szigetváron gyári, lakossági összefogással épültek óvodák, játszóterek, a közlekedési parkunk is így alakult ki. Igaz, szerintem rövid Jdeig örülünk a közös munkánk eredményeinek. Mindig újabb céljaink vannak, azok foglalkoztatnak bennünket. De én azt hiszem, így van ez rendjén . .. T. é. Emberek között étek... Dr. Csősz Gyula Az erős hóesés miatt eléggé kínlódva érkeztünk Mázaszász- várra: az újtelep útjait néhol méteresre befújta a hó. Feltételezem: gondja ez ma dr. Csősz Gyulának is, aki az egyházaskozári termelőszövetkezet és még jó néhány falu állatorvosa. Hozzá tartozik Ko- zár, Vékény, Magyaregregy, Tófű, Hegyhátmaróc, Szárász, Kárász és a lakóhelye, Máza- szászvár is.- Ilyenkor már kevesebb a munkám — mondja, miközben kávéval kínál. — Jószerivel a disznóölésekre készülnek az emberek. Persze, éppen a 30-óíá szervezett hálastafétát is betemette a hó. Pedig évről évre nagyon jól sikerül, a gyerekek készülnek rá. Dr. Csősz Gyula évek óta a népfrontmozgalom aktívája, legutóbb a választásokon a községi bizottság alelnöki tisztébe választották. — Miért vállalja ezt a közéletiséget? — Nézze, én emberek között élek és dolgozom nap mint nap. Ezen a vidéken mindenkinek van szinte „háztáji gazdasága", mindenki állattartó. Különösen a bányászok, a bányászcsaládok végzik nagy gonJaal a kiskerírr.unkákat, az állatok etetését. Mindenkit a munkám nyomán ismerek, szeretek beszélgetni velük. — Ilyen találkozásokkor szinte teimészetes, hogy szóba jön a község, a községben élők ügyes-bajos dolga, s az egy állatorvosnak „sem árt", ha érdemben tud a témákhoz hozzászólni. — Egy-egy rendezvényre való mozgósítás, az emberek megnyerése számomra nem különósebcen nehéz. S úgy érzem, ebben a községben olyan emberek élnek, akiket érdekel a szukebb környezetük jövője, akik ckarnak is tenni érte. Dr. Csősz Gyuia felesége gyógyszerész, fia gimnazista, lánya az általános iskolába jói. Az emberek szeretik, szakmáját dinasztikus alapon folytatja: édesapja pécsváradi állatorvosként ment nyugdíjba, nagyapja szintén állatorvos voít. — A munkámat nagyon szeretem — vallja —, s ha kell, és ez nagyon sokszor megesik, reggeltől estig taipon vagyok. Néha - nevet — úgy kell megszöknöm ... Volt eset, amikor a napi telefonhívások, személyes hívások nyomán félezer kilométert is autózott — oda-vissza a nyolc községbe. — A népfrontmunka? — kérdezi, szinte önmagától. - A legszebb, legközéietibb valami. Min'rn beletartozik, ami élesünkben, hétköznapjainkban adódhat. Tudományos ismeret- terjesztéstől a tanácstagi választásokon át az augusztus 20-i ünnepekig. S ha valaim jól sikerül, az ember őszintén örülhei... K. F. még tilos, március 1-től viszont tárolható éghető anyag a padlástérben. De érdemes-e? A mágocsi ház padlásterében szénát tároltak, az elektromos vezeték zárlat következtében felizzott, a széna és a tetőszer- kezet kigyulladt. A kár 30 000 forint... A szándékosság is okozott tüzet... Gyerekek játszottak gyufával Pécsett, a Melinda utca egyik épületének alagsorában: újságpapír és ródli égett. Kozármislenyben bálázott szalmát hamvasztott el a gyerekkézből kieső égő gyufa. Pécsett felszólították a háztulajdonost, hozassa rendbe a folyosót. Nem volt pénze, vagy nem talált kőművest? Ki tudja. Tény: benzinnel locsolta fel a folyosót és felgyújtotta... A kár helyreállítása, a kiszabott 5000 forintos bírság talán meggyőzi, hogy kár volt ezt a megoldást választania ... Murányi L. Tűzesetek I túzokok listavezetője a tüzelő- berendezések műszaki meghibásodása, óm valójában a figyelmetlenség. A figyelmetlenség vagy a szándékosság okozta novemberben is a legtöbb tűzesetet. A figyelmetlenség, például az alábbi esetekben: ittas férfi az asztalon felejtette az égő cigarettát és elaludt, a tűzre és a füstre ébredt... A középiskolai kollégiumban cigarettaparázs pottyant a paplanra, az is elégett, meg az ágynemű és a heverő is ... Halottak napján műanyag tálcán 11 szál gyertya égett az asztalon egy pécsi lakásban, majd az asztal és a székek is lángoltak .. . A pedáns irodista távozáskor a papírkosárba öntötte a hamutartó tartalmát, benne egy még parázsló csikkel. Az iroda kiégett, a kár 11 ezer forint. Villanytűzhelyen hőálló tálban olvasztották a zsírt, a tál elpattant, az égő zsír szétfolyt és meggyújtotta a konyhát... A pb-palackot rosszul csavarozta vissza az ittas férfi, a kilövellő gázfóklyát a szomszédok oltották el..-. Parázson aludt az ittas férfi: éjjel az ágyban dohányzott, a meggyulladt heverőt lelocsolta és tovább aludt. (Alatta tovább izott a heverő.) Fekhelye a léghuzat nyomán lángbaborult. Pb-gáztűzhely sütőjében elaludt a láng. Újra gyújtották. A gázelegy berobbant. A kór 7000 forint... Jogszabályok szerint: ma
