Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-11 / 340. szám

a Dunántúlt napló 1980. december 11„ csütörtök Leonyid Brezsnyev beszéde az indiai parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) litikója. Kinek előnyös ez a háború? Sem Iraknak, sem Iránnak. Nekik csak lerombolt gazdaság és nagyszámú áldo­zat jut. Hogy mégis ki húz hasznot ebből a háborúból, az most már világos. Ezért lép fel a Szovjetunió a konfliktus békés rendezéséért. Elítélünk minden arra irányuló kísérletet, hogy tartóssá tegyék a konfliktust, hogy bármilyen módon olajat öntsenek a há­ború tüzére. A nemzetközi légkör norma­lizálásának ellenzői és a fegy­verkezési hajsza szorgalmazói saját lépéseik igazolására gyakran hivatkoznak mostaná­ban az afganisztáni helyzetre. Azonban, ha belegondolunk, álláspontjuk nagyon különös. Telekürtölik az egész világot a „szovjet fenyegetésről”, Pa­kisztánt, a Perzsa-öböl orszá­gait, és isten tudja még kiket, jóllehet, jól tudják, hogy ez a fenyegetés nem létezik. Fenn­hangon követelik az Afganisz­tánnak nyújtott szovjet segít­ség megszüntetését, a gyakor­latban pedig mindent elkövet­nek, hogy ezt megakadályoz­zák. Folytatják az ellenforra­dalmi bandák átdobását Afga­nisztánba. Félrevezetéssel azonban nem lehet messzire jutni - szögez­te le a szovjet államfő. Az élet fokozatosan visszatér a rendes kerékvágásba Afganisz­tánban, s a félretájékoztatás köde lassan szétoszlik. Az or­szág déli szomszédai számára nyilvánvalóan az egyetlen reá­lis út a jószomszédi megegye­zés az afganisztáni kormány­nyal. Ennek eredményeként ki- clckulnak a feltételek a politi­kai helyzet teljes rendezésé­hez, beleértve a szovjet csa­potok kivonását is. A Szovjet­unió az események ilyen jelle­gű alakulását akarja, teljes mértékben támogatja az afga­nisztáni kormány ezzel kapcso­latos ésszerű javaslatait — je­lentette ki Leonyid Brezsnyev. A nemzetközi feszültség egyik legveszélyesebb pontjá­vá válik a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán térsége. A térség­től több ezer kilométerre levő hatalmak „alapvető érdekeik­re" hivatkozva összpontosítot­ták itt haderejüket és fokozzák a fegyverkezést, támaszpontja­ik hálózatának bővítését. Ezeket az akciókat a „szov­jet fenyegetés”-ről szóló ko­holmányokkal próbálják iga­zolni a térség olajban gazdag államai előtt. Magától értető­dik, hogy kitalálásról van szó, s ezt maguk a szerzők is tud­ják. Számunkra egyáltalán nem közömbös, ami a határaink közvetlen közelében zajlik. Az a célunk, hogy normális, nyu­godt viszonyokat teremtsünk. Ezek nem üres szavak, ez a mi tényleges politikánk. Az Egyesült Államoknak, más nyu­gati hatalmaknak, Kínának, Ja­pánnak és minden államnak, amely ez iránt érdeklődést ta­núsít, a következő kölcsönös kötelezettségekről szóló meg­állapodást javasoljuk: — a Perzsa-öböl térsé­gében és a térség szi­getein nem hozunk létre kül­földi katonai támaszpontokat, sem nukleáris, sem más típusú tömegpusztító fegyvereket nem helyezünk itt el; — nem alkalmazunk katonai erőt, sem katonai erővel való fenyegetést 3 Perzsa-öböl tér­ségének országaival szemben, nem avatkozunk belügyeikbe; — tiszteletben tartjuk a Per­zsa-öböl térségében levő álla­mok el nem kötelezettségi stá­tuszát; — tiszteletben tartjuk a tér­ség országainak azt a szuve­rén jogát, hogy maguk rendel­kezzenek természeti kincseik­kel; — nem fenyegetjük és nem nehezítjük a normális kereske­delmi forgalmat és a tengeri összeköttetést. Engedjék meg, hogy kifeje­zést adjak reményemnek, hogy Szovjet—indiai dokumentu­mok aláírásával értek véget szerdán Leonyid Brezsnyev tár­gyalásai az indiai fővárosban. A hivatalos látogatáson Del­hiben tartózkodó szovjet állam­fő ezt megelőzően csaknem másfél órás négyszemközti be­szélgetést tartott Indira Gandhi miniszterelnökkel. Indiai hivata­los közlés szerint a megbeszé­lésen elsősorban a kétoldalú kapcsolatok konkrét kérdései­ről, a különböző megállapodá­sokról volt szó. A legmagasabb szintű meg­beszélésekkel párhuzamosan Andrej Gromiko külügyminisz­ter és Ivan Arhipov miniszter­elnök-helyettes Naraszimha Rao indiai külügyminiszterrel ta­nácskozott. A keddi tárgyaláso­kon megkezdődött eszmecserét folytatták a kétoldalú kapcso­latokról és egyes nemzetközi kérdésekről. A miniszterek megállapították: Leonyid Brezs­nyev látogatása, Indira Gandhi­val — több éves szünet után — tartott megbeszélése jelen­tős mértékben járul hozzá a két ország barátságának • és ez a javaslat megértésre és tá­mogatásra talál a békeszere­tő Indiában. A Szovjetunió állhatatos tá­mogatója annak az elgondo­lásnak, amely az Indiai-óceán térségét a béke övezetévé akarja tenni. Készek vagyunk bármilyen más, a feszültség enyhítését célzó kezdeményezést támogat­ni. A Szovjetunió nagy tisztelet­tel adózik az indiai külpoliti­kának, amely a békés egy­más mellett élés és az el nem kötelezettség elvein alapul. Az indiai nép szerepe min­dig elöntő volt az ázsiai kon­tinens békéjéért és biztonságá­ért vívott küzdelemben. Vegyük például India viszonyát az in­dokínai országokkal. Vietnam­mal és Laosszal mindig jók voltak a kapcsolatai. Most Kambodzsával baráti kapcso­latba léptek. Mindez kétségkí­vül hozzájárul a délnyugat- ázsiai országok jószomszédi vi­szonyainak fejlődéséhez, együttműködéséhez. Meggyő­ződésünk, hogy az események igazolni fogják ezt a bölcs előrelátást. A realitások felis­merése mindig is fontos része volt a békeszerető külpolitiká­nak. együttműködésének továbbfej­lesztéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a meg­beszélések eredményeként konkrét megállapodások jöttek létre az indiai—szovjet kapcso­latok további kiszélesítéséről. Ezt követően került sor a kö­zös dokumentumok aláírására. A Leonyid Brezsnyev látogatá­sáról szóló közös közleményt, amelynek szövegét később hoz­zák nyilvánosságra, a szovjet államfő és Indira Gandhi írta alá. Ugyancsak ők helyezték el kézjegyüket a két ország tudo­mányos és műszaki megállapo­dásáról szóló újabb megálla­podáson. Arhipov miniszterel­nök-helyettes és Mukherdzsi in­diai kereskedelmi miniszter irta alá az 1981—85. évre szóló, hosszú távú kereskedelmi és árucsereforgalmi szerződést. Jegyzőkönyvet írtak alá az ille­tékes szakminiszterek a két or­szág együttműködéséről a film­művészet terén. Ezt követően aláírták az 1981—82. évi kultu­rális együttműködési munkater­vet is. Brezsnyev indiai látogatása csütörtökön ér véget. Szovjet—indiai megállapodásokat írtak alá NAGYVILÁGBAN Társadalomellenes elemek fegyveres behatolása Havannában a vatikáni képviseletre Társadalomellenes elemek tizennégy fős csoportja kedden délután erőszakkal behatolt a Havannában levő vatikáni kép­viseletre, hogy menedékjogot szerezzen és így távozzon az országból. A behatolóknál fegy­ver volt és túszul ejtették a képviselet négy alkalmazottját, közöttük három apácát. A ku­bai rendőrség és a különleges biztonsági alakulatok néhány órával a behatolást követően megadásra kényszerítették a behatolókat, és letartóztatták őket. A Granma szerdai számában az esetről kiadott sajtóközle­mény megállapította, hogy + PÁRIZS: Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök közvetve leiszólította Ja- pánt, hogy önként korlátozza Nyugat-Európába irányuló ex­portját. Ito Maszajosi japán külügyminiszterrel folytatott egy és negyed órás kedd esti eszme­cseréjén a francia államfő kife­jezte reményét, hogy Japán — mint gazdasági nagyhatalom — tevékenységével a gazdasági rend megőrzésére törekszik. A japán diplomácia vezetője a találkozó után tartott párizsi sajtóértekezletén kijelentette, hogy a francia vezetők „mér­sékletre" szólították fel Japánt, de hozzátette, hogy nem kérték nyíltan az export korlátozását. Ito hangsúlyozta, hogy Japán és Nyugat-Európa kereskedelmi ellentéteit nem lehet könnyen megoldani. ♦ Szovjet gazdasági segély Kambodzsának A Szovjetunió húsz évre szóló kamatmentes kölcsönt nyújt Kambodzsának — jelentették be Phnom Penhben. Mint az SPK hírszolgálati iroda jelenti, erről Nyikolaj Tyi- honov szovjet kormányfő tájé­koztatta üzenetében Heng Samrint, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökét. Az üzenet szerint a Szovjet­unió kereskedelmi-gazdasági segélyt is nyújt Kambodzsának a következő öt évben, beleért­ve a kambodzsai szakmunkások kiképzését is. a szóban forgó elemek a be­hatoláskor fegyvert használtak. A túszszedés közben is lövöl­döztek, egy kubai alkalmazot­tat súlyosan megsebesítettek, aki később belehalt sérülései­be. A tizennégy személyt a rendőri és biztonsági alakula­tok fegyverhasználat nélkül, könnygáz bevetésével kénysze­rítették megadásra. A közlemény ismételten le­szögezte, hogy a kubai kormány semmiféle zsarolásnak nem fog engedni, és nem fogja en­gedélyezni olyanoknak az or­szágból való távozást, akik erőszakkal hatoltak be bárme­lyik diplomáciai képviseletre. ■*-------------------------­+ BECS: Bruno Kreisky oszt­rák szövetségi kancellár kedden fogadta Sztane Dolancot. a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsé­ge KB elnökségének tagját. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel és a kétoldalú kapcsolatokkal össze­függő kérdések állottak. Mind­két fél megállapította, hogy az osztrák—jugoszláv kapcsolatok jó' fejlődnek, és a felek a jö­vőben is ezek bővítésére töre­kednek. ♦ BUDAPEST: Fyancisco de Sá Carneiro, a Portugál Köztár­saság miniszterelnöke elhunyta alkalmából Szarka Károly kül- üqyminiszter-helyettes szerdán részvétlátogatást tett a portu­gál nagy követségen. + BAGDAD: Bruszt László, az MTI kiküldött tudósítója az illetékes maki hatóságok segít­ségével a1 napokban a frontöve­zetben járt. A hivatalos tájé­koztatás alapján küldött hely­színi beszámolója szerint az iraki-iráni háború 11. hetében a fronton járvö mindenütt a1 hosszú állóháborúra való be­rendezkedés jeleit tapasztalni. A front déli részén eltöltött két nap bizonyította, amit az iraki tisztek mondtak: iraki részről befejeződtek az átfoqó hadmű­veletek, s megkezdődött a meg­szerzett területek megtartásáért folytatott harcok korszaka. ♦ NEW YORK: Szándékos emberölés a vád John Lennon gyilkosa: Mark David Chapman ellen. A huszonöt éves fiatal­embert ügyvédje kérésére har­mincnapos pszichiátriai vizsgá­latnak vetik alá. ♦ BUDAPEST: Szerdán ha­zaérkezett Petrák Ferenc, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságá­nak tagja, aki az MSZMP kép­viseletében vett részt a San- Marino-i Kommunista Párt X. kongresszusán. + BERLIN: Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet al- kancellár és külügyminiszter - aki hétfőn este a nyugat-berlini „Pressekonferenz” nevű sajtó­szervezet éves vacsoráján vett részt — kedden magánember­ként ellátogatott az NDK fővá­rosába, ahol egyebek között megtekintette a hagyományos karácsonyi vásárt. + BUDAPEST: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke távira­tot intézett az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakának elnökéhez a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló nyilatkozat elfogadásának 20. évfordulója alkalmából. LAPZÁRTA Enrico Berlinguer, az OKP fő­titkára szerdán Rómában fo­gadta az SZKP KB küldöttségét, amely Vagyim Zaglagyinnak vezetésével tartózkodik Olaszor­szágban. Az OKP sajtóirodája által kiadott közlemény szerint hosszú és őszinte beszélgetést folytattak, elvtársi légkörben. Zaglagyin kedden és szerdán Pajettával, az OKP nemzetközi kérdésekkel foglalkozó vezető, ségi tagjával tanácskozott. A legidőszerűbb nemzetközi kér­dések kerültek szóba. A két fél vázolta álláspontját a lengyel- országi eseményekkel kapcsolat­ban. A közlemény szerint az SZKP és az OKP a közeli jövő­ben folytatja a véleménycserét és kölcsönösen tájékoztatja egymást a békét és a biztonsá­got érintő nemzetközi kérdések­ről. Beteglátogatási szünet Az influenzaszerü megbete­gedések miatt a Megyei Kórház szülészeti és újszülött osztá­lyán, valamint o Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján de­cember 11-töl átmenetileg szü­netel a látogatás. Évente 700000 tonna magyar áru (ÍK| A világ második legnagyobb kikötője Hamburgi kikötőrészlet Az Elba és az Alster deltá­jában kiképzett hamburgi ki­kötő dokkjaiban óriási hajók között siklik a révhajó. Amikor 1189-ben Barbarossa Frigyes megalakította, legmerészebb álmaiban sem remélhette, hogy majdan nyolc évszázaddal ké­sőbb, egy mindmáig megvála­szolhatatlan kérdésre Ham­burgban egyszerű lesz a vá­lasz. Dr. Karl Ludwig Münke- meier, o hamburgi kikötő igazgatója mondja: — Mi vo't előbb, a tyúk vagy a tojás? Itt erre könnyű vá­laszt adni. A hamburgi kikötő volt, amiből az 1,7 milliós város, az NSZK mindmáig egyetlen városállama kinőtt, ötven vi­lágbank, 2000 külkereskedelmi vállalat működik itt. Rotterdam után a világ második legna­gyobb kikötője ez. Az árufor­galom mennyisége ugyan je­lentősen elmarad, hiszen Ham­burgban „csak” 63,2 millió tonna árut raktak ki és be az elmúlt évben, míg Rotterdam­ban 300 m'lliót. Pénzforgalom­ban azonban minimális a kü­lönbség, hiszen itt 25 millió tonna olajáru, 20 millió tonna tömegáru (érc, szén stb.) mel­lett Flamburgban 17,5 millió tonna darabárut és 5,7 millió tonna konténeres árut hajóztak ki, illetve be. Köztudott, hogy a darabáru és a konténeres áru jól fizet. Az olajjal pl. alig van munka, egyetlen em­ber is képes a szivattyúk ve­zetékeit összekapcsolni. Rotter­damban főként olajat és tö­megárut szállítanak. A kikötő igazgatója nem kis büszkeség­gel mutatja be a kikötőt, amelyben a világ más kikötői­vel ellentétben a mostani gaz­dasági recesszió ellenére is nőtt 1980-ban a forgalom. Igaz, a hajók száma csökkent, az évi 18 000 tengeri és 23 000 belföldi hajó helyett a jövőben bizonyára kevesebb bonyolítja majd le a forgalmat. Ugyanis egyre nagyobb, s nagyobb ha­jók manővereznek a dokkok mentén. — Reggel egy jót kell inni, akkor egész nap lehet enni — tartja egy angol szólás — mondja dr. Karl Ludwig Mün- kemeier. — Hamburg gyors ki­kötő. Alaposan felkészültünk minden speciális feladatra. így aztán nőhet az étvágyunk. Egy hatalmas áruházban az ember­nek gyakran az az érzése tá­mad, itt ugyan mindent lehet kapni, de nem a legjobb mi­nőségűt. Hamburgban ez más­ként van. Itt mindent lehet szállítani, minden átrakóhelyen speciális felkészültséggel vár­juk az árut. Vclóban. Az olajszállítmá­nyok a közeli olajfinomítókban - több világcég, is üzemeltet Hamburgban finomítót — gyor­san feldolgozhatok. Egy másik kikötői részben a fát lehet a legkorszerűbb eszközökkel gyorsan átrakni. A gabonát például 34 nagy teljesítményű pumpa óriási porszívóként szív­ja ki a hajók gyomrából. Csaknem egy tucatnyi kisebb hajó képes a távolabbi vízen levő hajókat is kirakni. A vi­lág legnagyobb gabonatároló­ja van itt, összesen 1 millió tonnát képes befogadni. A konténer központjában 14 híd­daruval óránként 30-40 kon­ténert képesek átrakni. Más kikötőkben legfeljebb 5—6-ot. Gyorsan, biztosan, az áru megfelelő kezelésével rakod­nak. A gyümölcsöt például speciális hűtőkamrákban, vagy a szükségletnek megfelelően, temperált raktárakban tárol­ják. — Ez azonban még nem min­den — mondja a kikötő igaz­gatója. — A viláq számos ki­kötőjében jól felkészültek min­den feladat elvégzésére, ha nem is egyforma technikai szinten. Hamburgban azonban egyedülállóan jó csatlakozása van az árunak a közúti és vasúti közlekedéshez. Szinte a kikötőn halad keresztül az eu­rópai észak-déli autópálya, amely Skandináviától az Ibé­riai félszigetre vezet. Ham­burgon halad keresztül a ke­let-nyugati autópálya is. Í0 kilométerre Mashenben hatal­mas vasúti csomópont van. Naponta 50 kocsiból álló sze­relvény szállítja a konténere­ket. A közútra visszatérve pél­dául a Magyar Hungaroca- mion sok járműve fordul meg itt évente. Dr. Karl Ludwig Münkemeier hamburgi találkozásunkra ké­szülve kigyűjtötte a magyaror­szági árukra vonatkozó adato­kat is. Az 1936-os 234 000 ton­nás forgalmat újból csak 1974-ben sikerült elérni. Azóta viszont évről évre emelkedik. 1977-ben 575 000. 1978-ban 774 000, 1979-ben 711 000, 1980. eiső 9 hónapjában •145 000 tonna volt a forgalom. Szeptemberig 8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt esztendő azonos időszakában. Magyaroiszág számára főként foszfát, műtrágya, kávé, déli­gyümölcs érkezik ide és indul hazafelé, míg Magyarországról a világ minden tája felé elekt­rotechnikai eszközök, vasáruk, friss és konzervált zöldség, gyümölcsök, bor, hús és hús­ipari termékek kerülnek beha­józásra. A kis hajó megáll, mögöttünk ezernyi sirály, daruk százai. A kikötő igazgatójának siet­nie kell, csak futtából mondja még el: — Hamburgban 13 000 em­ber foglalkozik közvetlenül a hajók ki- és ^berakásával. A kikötő azonban Hamburg egy­millió munkahelyéből, legalább 100 000 embert foglalkoztat. A Hanza-szövetség ugyan már több mint négy évszázada fel­bomlott, az önállósult város­állam azonban tevékenységé­ben, jellegében is őrzi hagyo­mányait. Lombosi Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom