Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-09 / 338. szám
1980. december 9., kedd Dunántúli napló 3 B gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről A i egységes ipari minisztérium létrehozása, s korábban a kormány gazdasági bizottságának megalakítása jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lépések is történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazda- ságirányitó szervezetének és tevékenységének fejlesztésére. Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, a Gazdasági Bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati céljairól és várható hatásairól. Interjú Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Gazdasági Bizottság elnökével Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányitó munkájának szervezeti korszerűsítését? A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások, az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valameny- nyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaságirányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valamennyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések. elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartottunk. A gazdaság- irányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A Gazdasági Bizottság 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekinthető-e, amit azután az államigazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelménynek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a Gazdasági Bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működését az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. Mi indokolta a Gazdasági Bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben - a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszköz- rendszer helyes kialakítása mellett - alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányitó szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Minisztertanács az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a Gazdasági Bizottságot. A Minisztertanács a két kormánybizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága, valamint a Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság. A Gazdasági Bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja ót. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat összehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján - jogilag szabályozottan - valósul meg, egy része azonban kormányszintű koordinációt, vitás esetekben pedig kormány- szintű döntést igényel. Ezt a feladatot a Gazdasági Bizottság végzi. A Gazdasági Bizottság feladatai ellátásához olyan munkamódszereket alakított ki, amelyek lényege, hogy ha az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések késedelem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bizottság csak a valóban kormányzati döntést igénylő kérdésekben, nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást. Tevékenységével éppen a miniszterek nagyobb felelősségének gyakorlati érvényesülését kell alátámasztania és megkövetelnie azt, hogy minden szerv és minden vezető a gyakorlatban éljen a rábízott hatáskörrel és felelősséggel, a megérett döntéseket idejében meghozzák. A Gazdasági Bizottság különös súlyt fektet a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére. Ez nemcsak a feladatok következetes számonkérése miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy megbizonyosodjon róla, elérte-e célját egy-egy adott határozat, azaz a kívánt irányban befolyásolja-e a gazdasági folyamatokat. Mi indokolja a három ipari minisztérium egy szervezetbe való összevonását? Mindenekelőtt hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés lényege nem a szervezeti változás, hanem az iparirányítás tartalmának, színvonalának fejlesztése. Alapvető érdekünk, hogy a magyar ipar, népgazdaságunk vezető ága, egységes, hosszú távú — a hazai szükségletekkel és a külpiaci igényekkel egyaránt számoló — koncepció alapján fejlődjön, s ez a koncepció szervezetten, ösz- szehangoltan valósuljon meg. E fontos feladat eddiginél ma^ gasabb szintű megoldását szolgálja az Ipari Minisztérium létrehozása. A gazdaságirányítás szemszögéből az Ipari Minisztérium létrehozása kettős célt szolgál. Részint erősíti a központi irányítást, javítja az iparirányítás egységességét, koordináltságát, s ezáltal az egységes minisztérium tevékenysége szervesebben illeszkedik a kormányzati munkába. Részint pedig növeli a vállalatok önállóságát és felelősségét. A vállalatok abban kapnak több segítséget és irány- mutatást a minisztériumtól, amiben eddig is joggal többet és jobbat vártak: fejlesztési koncepciók kialakításához, nemzetközi kapcsolataik fejlesztési irányainak megválasztásához. Ugyanakkor nő önállóságuk és felelősségük abban, amihez nekik jobbak a feltételeik: termelési szerkezetük és értékesítési irányaik megválasztásában, a színvonalas gazdálkodásban. Az Ipari Minisztérium létrehozása nem egyszerűen a három minisztérium egybeolvasztását jelenti — habár ez önmagában is javítja a hatékonyságot pusztán azáltal, hogy egy sor párhuzamos tevékenységet végző osztály összevonása jelentős létszám- és költségmegtakarítást eredményez —, hanem új minisztérium létrehozását, új tartalommal, kisebb, de kvalifikáltabb létszámmal. Az új minisztérium körülbelül feleannyi dolgozót foglalkoztat majd, mint a három jelenlegi. Az Ipari Minisztérium változatlanul el fogja látni az ágazati, hatósági és vállalatfelügyeleti funkciókat. Ennek megfelelően részt vesz az általa irányított gazdasági ágazatokban érvényesülő gazdaságpolitikai célok kidolgozásában és megvalósításában, összehangolja az általa irányított ágazatok fejlesztését egymással, illetve a népgazdaság többi gazdasági ágazatával. Kiemelten foglalkozik a műszaki fejlesztés, a tudományos kutatás és a nemzetközi együttműködés ágazati feladataival. Hatósági jogkörében érvényesíti az ágazati, szakmai követelményeket. Az ipari miniszter gyakorolja a vállalat-felügyeleti jogokat mindazon állami vállalat és gazdálkodó szervezet felett, amelyekre nézve az államot illető tulajdonosi, alapító jogokkal rendelkezik. Az Ipari Minisztérium egyik alapvető feladata, hogy az ipar nemzetközi szakosítási és kooperációs tevékenységét az iparpolitikával összehangoltan irányítsa és szervezze. Feltétlenül számítunk arra, hogy az Ipari Minisztérium a vállalat-felügyeleti tevékenységét — beleértve ö kádermunkát is — hatékonyabban látja el. Elsősorban azért, mert a vállalatok tevékenységét fokozottabban az iparpolitikai követelmények függvényében, nem pedig a vállalati gazdálkodás rövid távú szempontjai alapján ítéli meg. Nagyrészt mentesül viszont a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági feladatok alól, amelyet az Országos Anyag- és Árhivatal vesz át. Ez nem egyszerű feladat-átcsoportosítás, hanem az egész irányítási rendszerünket érintő tartalmi változás. Megszűnik az a jelenlegi helyzet, hogy az ipari termelés és anyagellátás rövid távú egyensúlyáért felelős szerv feladatai megoldása érdekében kénytelen legyen a felügyeleti jogköréből fakadó vállalatvezetői függelmi viszonyt is felhasználni, óhatatlanul keresztezve ezáltal a nyereség- érdekeltségen alapuló vállalati önállóság gyakorlati érvényre jutását. Hogyan érinti az Ipari Minisztérium létrehozása a többi irányitó szerv munkáját? Bővül az Országos Anyag- és Árhivatal feladatköre, mivel az ipar területén átveszi a termékforgalmazási és elsődleges árhatósági funkciókat, amelyeket eddig átruházott hatáskörben az ágazati minisztériumok láttak el. Ehhez a tevékenységhez az Ipari Minisztérium szakmai segítséget nyújt az Országos Anyag- és Árhivatalnak. A vállalati önállóság gyakorlati kiterjedésével egyidejűleg hatásosabbá tesszük az irányító szervek piacfelügyeleti tevékenységét, hogy minden területen - fogyasztási cikkek, termelőeszközök, külkereskedelmi áruforgalom — rövid távon is kiegyensúlyozott, a népgazdasági tervnek megfelelő keresleti-kínálati viszonyok érvényesüljenek. A piacfelügyelet központi szerve az Országos Anyag- és Árhivatal, de meghatározott fe- lelelőssége van igen fontos részterületeken - a belkereskedelemben, o mezőgazdaságban, a külkereskedelemben — más szerveknek is, amelyek között az Országos Anyag- és Árhivatal koordináló és irányító funkciót is betölt. Az Ipari Minisztérium fokozottabban részt vesz elsősorban a KGST együttműködés, az ipar nemzetközi kapcsolatainak alakításában. Ennek megfelelően bizonyos módosulások következnek be a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Munkaügyi Minisztériummal kialakított munkamegosztásban. Ezen túlmenően szükségesnek látszik, hogy a vállalati érdekek közvetítésében, egyeztetésében kibővített feladatot és hatáskört kapjon a Magyar Kereskedelmi Kamara. Kevesen Baranyából Szervező szakemberek tanulnak Gyöngyösön Gyöngyöst a Mátra kapujaként is szokták emlegetni. Mát- rafüred öt, Mátraháza tizennégy, Kékes-tető tizenhét kilométerre van a várostól, és minden bizonnyal szívesen él, vagy éppen diákoskodik itt az, aki szereti, vagy valamilyen módon kötődik a természethez. A városból induló völgyek, hajlatok között a hegyre kapaszkodó kisvasút első megállóhelye a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskola. A modern, tetszetős vonalú épület körüli csodazöld gondozott gyep, díszbokrok és fák méltó környezet a mátraalji festői tájhoz. Gyöngyösön középiskolás szinten 1924 óta folyik mező- gazdasági szakemberek képzése. 1959-ben kísérleti jelleggel egy felsőfokú mezőgazdásági technikumi évfolyam kezdte meg tanulmányait, amelyet 1972-ben szüntettek meg. Ffe- lyét mint a Kertészeti Egyetem gyöngyösi Kertészeti és Agronómiái Főiskolai Kara váltotta fel. 1976-tól pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működik. Még ebben az évben vezették be az üzemszer- ■vező mérnökök képzését is. A jó üzemszervező mérnök a gazdaság kulcsembere lehet. Szakképzettségük alapján különböző szintű és célú döntéseket segíthetnek elő, részt vesznek a gazdaságok hosz- szabb távú éves és időszakos terveinek elkészítésében. Folyamatosan vizsgálják az alkalmazott munkaszervezési módszereket, az élőmunka termelékenységének, jövedelmezőségének alakulását. Közreműködnek a vállalaton belüli terméktárolás, feldolgozás és forgalmazás szervezésében is. Természetesen a rendkívül sokrétű feladatnak megfelelően sokrétű képzésben részesülnek a hallgatók a főiskolai évek alatt. így tanulnak alkalmazott matematikai és számítástechnikai ismereteket, géptant, növénytermesztés, állattenyésztés és kertészeti technológiai, továbbá termékfeldolgozási ismereteket. Természetesen a legnagyobb óraszámban az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos tantárgyakat oktatják. Nincs még egy éve, hogy az első üzemszervező mérnökök elhagyták az iskola falait. Még nem tudni, hogy állták meg a helyüket, és nem tudni, az új képzésnek van-e olyan pontja, ahol módosítások szükségesek-e, vagy sem. A termelés koncentrálása, szakosítása, a nagy kapacitású, drága termelőeszközök használata, szükséges végtermékek mennyiségének megnövekedése és az előállítás ütemének fel- gyorsulása, a növekvő gazdasági kockázat vállalásával járó felelősség terhe mindenképpen szükségessé teszi a magasan képzett tervező szakemberek alkalmazásai. Mégis úgy tűnik, nem mindenütt ismerték még fel ennek szükségszerűségét. Vannak megyék, ahonnan még eddig egyetlen tanulót sem iskoláztak be a gyöngyösi főiskolára. Baranya, ha nem is egészen fehér folt, az eddig ott tanuló 6 baranyai diák mindenképp kevés. . E cikkünkkel nem toborozni akarunk, csupán segíteni kívánunk tanácstalan fiataloknak a pályaválasztásban. A főiskolán a képzés ideje nappali tagozaton három év, levelezőn négy. Felvételi tantárgy matematika és biológia. A levelező tagozatra csak mezőgazdasági üzemekben dolgozók jelentkezhetnek munkahelyük javaslatával. A főiskola elvégzése üzemmérnöki képesítést ad. S. Zs. Hol tartanak az új minisztérium létrehozatásának előkészületei? Részletes, pontos terv szerint halad a szervező munka, miközben még a régi szervezetek is folytatják tevékenységüket. A rövidre tervezett átmeneti időszakban a változatlan keretekben dolgozó funkcionális szervek és a gazdasági kormány- bizottságok egyaránt fokozottan részt vállalnak a folyamatok kézben tartásában. Az átmenetet mindenképpen megkönnyíti, hogy a vállalatok már ismerik az 1981. évi népgazdasági tervet, a szabályozó rendszer változásait, s részletesen tájékoztatták őket a hatodik ötéves terv tervezetéről is. Az új minisztérium felállításának előkészületei december végéig befejeződnek, s az január elsején hivatalosan is megkezdheti működését. Hogyan történik a szervezeti intézkedésekkel kapcsolatos munkaerő-átcsoportositás? Az Ipari Minisztérium vezetői és munkatársai nagyrészt a három ágazati minisztérium káderállományából kerülnek kiválasztásra, szoros összhangban a feladatokkal és a minisztérium szervezeti tagozódásával. A minisztériumok közötti feladatok átcsoportosításának megfelelően az ágazati minisztériumok számos munkatársa más irányító szervekhez kerül. A káderkérdéseket a párt- és a társadalmi szervekkel szoros együttműködésben folyamatosan rendezzük. A három megszűnő minisztérium valamennyi dolgozójával személy szerint foglalkoznak, hogy képzettségüknek, képességüknek és a népgazdasági érdekeknek megfelelő munkahelyekre kerüljenek. Egzisztenciális gondokkal senki sem kerül szembe, de a változtatások természetszerűleg felszínre hozhatnak egyéni problémákat. Ezeket nagy türelemmel, emberségesen, az érdekek kölcsönös figyelembevételével kell megoldani. Itt szeretnék rámutatni arra, hogy minden, egyébként helyes intézkedés sikeres végrehajtása döntően függ attól, hogy a dolgozók milyen felelősséggel, áldozatvállalással és eredményesen tudnak, illetve akarnak tevékenykedni. Joggal számítunk ebben az esetben is arra, hogy a minisztérium dolgozói munkájukat a szükséges felelősséggel és odaadással fogják végezni.
