Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-07 / 336. szám
Tudósok és állattenyésztők összefogása a ,,Szovjet Hadsereg99 kolhozban Minden száz hektár föld után 220 mázsa marhahús Hz új utak keresése biztosítja a kiemelkedő eredményeket Bolgárok a Himaláján Szép eredményeket ért el a szarvasmarhatartásban 1979— 80-ban a sztrüjszkij járás Szovjet Hadsereg nevű kolhoza. A kollektívát a Legfelsőbb Tanács is elismerésben részesítette, négy magas kitüntetés birtokosa. A mostani ötéves terv időszakában tovább fokozták a hústermelést és minden száz hektár művelt fölc(_ után 220 mázsa marhahúst állítanak elő. A kolhoz legjobb tudású dolgozói együttműködnek az Ukrán Tudományos Kutató Egyetem mezőgazdasági élőlényeket vizsgáló fiziológiai és biokémiai tanszékének tudósaival egyebek között az állattenyésztés megfelelő takarmánybázisának a kialakításában, valamint a hústermelés technológiájának ö tökéletesítésében. Hosszú évekig kutatták, hogy miként is fejlesszék a hús-állattenyésztést, gyarapítsák a hozamokat. Az egyetem a Sztrüjsina járás összes kolhozával tudományos kapcsolatban áll és a mezőgazdasági specialistákkal' együtt a hústermelés pontos rendszerét dolgozta ki, a kipróbálásban vezető szerep jutott a Szovjet Hadsereg kolhozra.- Hathónapos borjakat vettünk a Dzerzsinszkij kolhoztól, melyeknek a felhizlalása három periódusban történt' — magyarázza Szeredjak elnök. — Elsőként hozzászoktatjuk a növendékmarhákat az új feltételekhez, ami három hétig is eltart. Ezután 300 kilósra hizlaljuk fel az állatokat. Majd az intenzív üzemi takarmányozás következik, hogy a legrövidebb időn belül az élősúly állatonként elérje, vagy meghaladja a 400 kilót. A felhizlalás mindegyik periódusához pontos takarmányozási „fejadagot" adtak meg a tudósok. Míg az elmúlt ötéves terv utolsó évében a kolhoz a népgazdaságnak 3501 mázsa marhahúst adott, addig 1979-ben már 6231 mázsát értékesített. Az állattenyésztésből majdnem kétszeres anyagi bevételhez jutott: a haszon 1 800 000 rubel. Sikerült egy fontos munkacsoportot megszervezni, melynek a tagjai a hústermelés új minőségi színvonalának a továbbfejlesztésén fáradoznak. Az állattenyésztés intenzívebbé tétele, ipari alapra helyezése csak úgy lehetséges, ha a takarmánytermelést javítják. Éppen ezért a tudósok ajánlása szerint átalakították a vetésterület szerkezetét. A vetésforgó területét kibővítették. A takarmányozási kultúrák jelenleg a vetésterület 38 százalékát teszik ki. De nem elég csak gyarapítani a takarmánytermő területet, hanem el kell érni, hogy minden hektáron megtérüljön a teljes ráfordítás. Ennek érdekében egy hektár szántóra kihordanak nem kevesebb 35 tonna szerves trágyát, de felhasználnak ásványi műtrágyákat is. Eredményeként már a harmadik éve hektáronként 500 —600 ~ázsa takarmányozási gyökértermést gyűjtenek be. Szabály lett: miután betakarították a kalászosokat, a felszabaduló területeket bevetik repcével, gabonakeverékekkel, napraforgóval, kukoricával és retekkel. így a marhákat folyamatosan ellátják zöldtakarmánnyal a következő őszig. A „zöld futószalag" május közepétől működik. De ésszerűen alkalmazzák az állattartás gépi eszközeit is, hiszen napjainkban minden száz hektárra 90 darab szarvasmarha jut és az állatállomány évről évre növekszik. A takarmányozási kultúrák vetésterületét pedig tovább nem tudják növelni. Nem véletlen, hogy az új utakat keresik. Felépítettek egy takarmányüzemet, ahol nemcsak fűlisztet, de fenyőievélből durva takarmányt is állítanak elő. A szalma 70 százalékát konzerválják és kiegészítik gabonakovásszal, melasszal, gabonahulladékkal. egynyári füvekkel, valamint ásványi sókkal. Így is kitűnő takarmányt kapnak. Ennek a technológiának a kidolgozásában vezető szerep jutott az eavetemi tanároknak, akik azt javasolták, hogy a kombinált takarmányok egy részét húskombinátok, cellulóz- karton üzemek, csirkefeldolgozók fel nem használt melléktermékeivel pótolják. Az állatok hizlalásának az utolsó szakaszában a kombinált takarmányok egyharmadát ilyen melléktermékekkel helyettesítik. V. Csaban állattenyésztési szakértő elmondta, hogy a technológia tökéletesítéséért, előkészítéséért sokat tett G. Ku- lacsnyik, a biológiai tudományok doktora, aki az újdonságok meghonosításakor éjjelnappal a kolhozban tartózkodott. A sikerek felülmúltak minden várakozást. A különféle pótlékok alkalmazásával sikerült annyi kombinált takarmányt megtakarítani épp az év elején, amennyivel egy hónapon át etethették volna az 1900 tehénből álló csordájukat. Egyébként egy marha átlagos napi súlygyarapodása elérte a 685 grammot. Az újszerű takarmánypótlékok gyártására létrehoztak még ez év elején egy üzemet. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az állatenyésztők teljesítménye emelkedjen. Bevezették például a kötetlen marhatartást: az első ilyen farm működik is, ahol a csorda egynegyedét tartják. Most mindegyik állattenyésztő 60 helyett 100 állatot ápol. A napi súlygyarapodás tehenenként eléri a 720—760 grammot, ami messze jobb a többi gazdaság átlagánál. Igazságtalanok lennénk, ha egy közismert tényt letagadnánk. Ugyanis amíg a legújabb technika1 nem „érkezik meg" a mezőgazdasági üzemekbe, amíg az újításokat nem valósítják meg — addig nagy mértékben szükség lesz az ember fizikai erejére is. Megfelelően gondoskodnak a fizikai munkásokról, akiknek köszönhető az állatok magas súlygyarapodása. Ők közben újítanak és hónapról hónapra határidő előtt teljesítik a tervfeladatokat. Közülük „mester-szinten" dolgoznak többek között A. Terepe, E. Matviisin, E. Kasziriv, A. Szuhoverszkaja, K. Pincsuk. Mennyiségileg és minőségileg is kitűnő a munkájuk és ennek könyvelhető el, hogy a tehenek 99,5 százaléka magasan jóltáplált. Vagy egy mázsa hús önköltsége 137 rubel, ami 32 rubellel kevesebb, mint a járás többi gazdaságában. A Szovjet Hadsereg kolhozban a húsállattartás még intenzívebb fejlődését szorgalmazzák. A gazdálkodás új formáinak, módszereinek a bevezetésével felülvizsgálják az irányítási eljárásokat. Ebben aktív szerepet tölt be a gazdaság pártalapszervezete. A gazdaság 1980. november 7-re teljesítette az ötéves tervét és realizált 26 340 mázsa marhahúst. 1981. február 23-ra pedig, az SZKP 26. kongresszusának a kezdésére, az első negyedévi terv teljesítéséről akar számot adni. A kongresszus tiszteletére szocialista munkaverseny bontakozott ki. A. AVROSKÓ (Lvovszkaja Pravda) Fordította: Csuti János A Zsdanov kolhoz állattenyésztési telepe a kamszko—bulszki járásban A vizsgák sikerültek, jöhet az érettségi. Harmincegy bolgár alpinista arra készül, hogy 1981. február közepén megmássza a világ negyedik legmagasabb csúcsát, a 8511 méter magas Lhotsét. A vállalkozást sokéves gyakorlás előzte meg: a csoport tagjai előbb a svájci Alpok legnehezebben járható jégfalait győzték le, majd a Pamir és a Hindukusz meredélyein bizonyítottak. A nepáli kormány már meg is adta az engedélyt a Himalája expedícióra. A Lhotse mindössze három kilométerre van a hegyek királyától, a 8848 méter magas Mount Everest-től, de megmászása — általános vélemény szerint — nehezebb, mint ama- zé. A csúcs elérése két úton lehetséges: az egyik a Khum- ber nevű, viszonylag kicsi, de rendkívül nehezen járható „élő" gleccseren át vezet. A másik a hegytömb egyik hasa- dékán keresztül, amely mintegy 8000 méter magasan kezdődik, és közvetlenül a csúcs alá vezet. A nehézségekről tanúskodik, hogy az eddigi 11 Lhotse-ex- pedícióból hét sikertelenül végződött. A csúcsot először 1956. május 18-ón egy svájci csoport érte el. Másodikként. 21 évvel később egy nyugatnémet-osztrák—svájci expedíció hódította meg a Lhotsét, tavaly pedig két hegymászó csoport: egy osztrák, majd egy lengyel jutott el a csúcsra. A bolgár expedíció előkészületeihez tudományos intézetek nyújtanak segítséget. Már megrendelték az oxigénkészülékeket. A leendő expedíció két tagja: a szófiai TV stúdiójában gyakorol, hogy filmszalagon örökíthesse meg a nagyszabású vállalkozást. A merész bolgár alpinisták mindent elkövetnek útjuk sikere érdekében. g. i. Osállatok barkácsolója Nem mindennapi szórakozásnak hódol a groszwelkai (NDK, Bautzen járás) Franz Grusz. Szabad idejében őskori állatokat formál, amelyeket azután a kertjében helyez el. Sok ügyességre és fantáziára van szükség, amíg egy ilyen őskori szörnyeteg alakot ölt, hiszen csak kevés kép és leírás áll rendelkezésére a nagyságméretek és súlyelhelyezkedés kiszámítására. Szilárd dróthálóból készült, belül üreges testre fröccsend a betont és ólomból készülnek a fogak. Franz Grusz- nak körülbelül 500 órára van szüksége, amíg egy ösállattal elkészül. Egyelőre 15 őslényt „készített”, később pedig ősembereket akar megformálni. Képünkön: az óriásszörny. A műszíves kisbika és a nyomdász „Itt nyugszik Hasszán — második életében élt 150 napot" — ez lenne a felirat a brnoi kisbika sírján, ha létezne ilyen. Nem létezik, de Hasszán emlékét mégis megőrzik szülővárosában, a morva fővárosban. Hasszán ugyanis kísérleti kisbika volt, akinek a szívét a brnói egyetem patológia-fiziológia tanszékének orvosai műszívvel cserélték ki. Hasszán állapota a december 10-í műtét után 150 napon át kielégítő volt, s lehetőséget adott a rendkívül fontos műszívkísérletre. Ennek jelentőségéről csak annyit, hogy a brnói kísérlet előtt tizenkét más kutatóintézetben próbálkoztak hasonló műszivmegoldással, de 150 napig csak a nyugatberlini és az amerikai Salt Lake City-i laboratóriumban tudták életben tartani a kísérleti állatot. A szívműtétekben a csehszlovák orvosok egyébként is sikeresek. A Vecer- ni Praha riportot közölt a minap az 55 éves Oldrich Paulík nyomdászról, akit 37 éves korában infarktus ért. Akkor, az intenzív kezeléssel lábraállították, de állapota továbbra sem volt jó, és éveken át fokozatosan romlott. A szívgyógyszerek nem sokat segítettek. Kilenc évvel később, 46 éves korában, a kivizsgálások sora utón így került be a prágai szívsebészeti klinika kísérleti intézetébe, ahol különös figyelmet fordítanak az érműtétekre. Ott úgy döntöttek, hogy a bal lábából kioperálnak eg.y eret, átültetik a szívbe, s így segítik annak működését. A műtét, amelynek során 45 percre leállították Oldrich Paulík szívműködését, amíg a vérkeringést külső műszerrel vezérelték, Csehszlovákiában az elsők egyike volt az ilyenféle beavatkozások között, de akkor még Európában is. Dr. Libor Hejhal professzor, dr. Pavel First professzor, dr. Alfred Bélán és dr. Juraj Fabian, a szívsebészet és a szívbetegségeket kutató intézet vezetői azóta nemzetközi hírnevet szereztek műtéteikkel. Az érátülteté- ses szívműtétek egyes vonatkozásában úttörő munkát végeztek. Páciensük, Oldrich Paulík pedig, immár kilenc éve, félnapos műszakban dolgozik a nyomdában, naponta sportol — közben másfél kilométert kocog! B. J. HÉTVÉGE 7.
