Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-07 / 336. szám
Egyedül az országban A komlói Zengő Aruház Fotó: Proksza László Üzletpolitikai terv tizenöt évre Fő feladatok: a falvak naponkénti friss kenyere Kisszériás ruhák - Olcsóbb szálláshelyek Kereskedelmi terv tizenöt esztendőre. Meg vendéglátóipari és idegenforgalmi. Vagyis — igen bátor tett. Hiszen a mai mozgalmas gazdasági életű világban másfél évtizedre tervezni, igen nagy gondosságot jelent. Baranyán kívül nincs is az országban ilyen átfogó terv ilyen hosszú időszakra, legfeljebb csak az említett három szakterület valamelyikét tervezték így meg. Erről az egyedülálló, s igen fontos tervezésről beszélgettünk Balaskó Istvánné- val, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetőjével. — A három szakterület; a kereskedelem, vendéglátóipar és idegenforgalom egy testvér, egymásból él. Ha már nagyfába vágtuk a fejszét, akkor nem látványosságra, hanem valóban átfogó, nagy tervre törekedtünk. A felelősség azonban azt diktálta, hogy ennek a tervnek alapvető tulajdonsága a mérsékelt optimizmus legyen. Ezt a mérsékletet a korábbi ötéves tervekhez viszonyítva értem. Az V. ötéves tervben a» kiskereskedelmi forgalom ugyanis 17—18 százalékkal nőtt. Mi most — hasonlóan az országos tervhez — a VI. ötéves tervben 6—8 százalékos növekedést terveztünk. A VI. ötéves terv ugyanis szerény lehetőségeket jelez. A közvetlenül mögöttünk levő öt esztendő fejlődési ütemét majd a Vili. ötéves tervben érjük el. A 15 éves terv így reális. Mi a tanácsi vállalatokkal is 15 éves tervet készíttetünk. Hasonlóan a szövetkezetekkel és az idegenforgalmi hivatallal. így a lakossághoz közelebb álló, vele mindennaposabb kapcsolatban levő vállalatok tervezésére is alapozhattunk. Ebben a 15 éves távlati tervben azonban azt szeretném hangsúlyozni, hogy nem a mennyiséget, hanem inkább a minőséget terveztük. Részben, mert ez a gazdasági élet rohamos fejlődésében, váratlan változásaiban jobban tervezhető, részben mert a lakosság egyre igényesebb a minőség dolgában. Éppen ezért a tervben külön megfogalmaztuk távlati elképzeléseinket a kereskedelmi munka kulturáltságáról. Ez a technológiára is és a környezeti kultúrára is vonatkozik. — A kereskedelmi kultúrára törekedni néha igen hasznos eredményeket jelent, néha viszont az áruhiány kendőzésére szolgálhat. A 15 éves tervben pontosan mit szeretnének evégett tenni? — A mi tervünkben ez nem szólam, hanem pontos feladatok meghatározása. A technológiában: növelni akarjuk az önkiszolgáló, önkiválasztó rendszerű üzleteket. Fejleszteni a minta utáni értékesítést, korszerűsíteni a' szállítást, több kisgépet alkalmazni a gyors, kényelmes kiszolgálás érdekében. A környezet kulturáltsága? — A rend, a tisztaság sajnos még mindig nem kielégítő. E tekintetben keményebbek leszünk majd a hanyagokkal szemben. A vendéglátásban — főleg a városokban — csökkentjük o három évtizede működő, kultúrálatlan italboltok számát, s helyettük gyorsforgalmú ételbárokat, bisztrókat létesítünk. Természetesen az épületek felújítása, állagának óvása is fontos feladat. Végül e kérdéskör része a szakemberképzés — főleg a rohamszerűen érkező új típusú vegyi és gépi áru miatt — a már képzett kereskedők folyamatos továbbképzését is tervezzük. Az alapos képzésen nyugvó fontos követelmény lesz a kereskedői, vendéglátói modor, és egyáltalán: az emberközelség követelménye.- Pécsett egyetemi közgazdasági kar működik. Ilyen fontos tervhez igénybe vet- ték-e a kar révén a tudomány segítségét? — Igen. Ez az egyetemi kar lassan beépül Pécs, Baranya és Dél-Dunántúl gazdasági életébe. A Dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalat például korszerűsítette munkáját ennek az egyetemi karnak a segítségével. Mi a 15 éves terv során a rendkívül fontos szállítás-korszerűsítésben alapoztunk a vállalat gazdasági tanszékére, a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat 1. üzeme pécsi telepének, a Fü- SZÉRT-nek, a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vállalatnak az összefogása révén, s így lett az áruszállítás országos modellje — Baranya.- Hogyan gondoltak ebben az aprófalvas megyében a kisközségekre? — A központi községeket fejlesztjük, mert erre áramlik a lakosság, oda költöznek. A kisebb községekben a meglevő üzletek állagát akarjuk megóvni. Az ottlakók kereskedelmi alapkérdése: az utazás. Ha az áru utazik őhozzájuk, akkor az a mi feladatunk, s ezt mi az említett egyetemi segítséggel, tudományos módon, országos modell rangjára emelkedve megszervezzük. Bár ez például a Sörgyár esetében még igen hiányos. Ha a vevőnek kell az áruért utaznia, az már közlekedési — tehát Volán — feladat.- Korábban minden lakóterület a saját üzlethálózatára használhatta lel a ráeső beruházási összeget. Most viszont más helyekre átcsoportosíthatják. Nem okoz ez feszültséget? — Úgy okoz, hogy egyes városrészekben már nagyon hiányzik valami. A mi feladatunk az összpontosított pénz elosztásánál az arányosság kialakítása a városrészek, illetve egyes városok, falvak között, hogy egyik se nagyon maradjon el a többi mögött. Pécsett a még meglevő legnagyobb feszültséget a kertvárosi tömegétkeztetés okozza. Ezt megoldjuk. A többi feszült- ségi gócot az új lakóterületi ABC-üzletek hiánya okozta, de ezeket felépítettük. Óriási eredmény: 9 új áruház, ezt országosan is elismerték. Persze, a későbbi új lakóterületek újabb feladatokat rónak majd ránk, Pécsen kívül Ilyen nagy gond Mázaszászvár alapellátása. Fontos feladat Szigetvárott egy vegyesiparcikk áruház létesítése, 2000 négyzetméter alapterülettel. Aztán a mohácsi városközpontban egy élelmiszer, vendéglátó és vegyesiparcikk bevásárló központ. Ez azonban 120 millió forintot igényel, ezért csak szakaszosan lehet majd felépíteni. De mindenképpen meg kell oldani a mohácsi ABC-áruház hiányát. Aztán fejleszteni kell Vókányt, s persze egyedenként más kisebb településeket is.- Végül is, kérem, a vevőt érdeklő néhány számmal, adattal jellemezze a 15 éves tervet. — Változatlan árak mellett számolva 1995-re 36—38 százalékos kiskereskedelmi forgalom- növekedésre számítunk. Jelentősen nő a vásárló igénye az áruválaszték iránt, főleg iparcikküzletekben. Falvckban javítani szeretnénk a tőkehúsellátást. De a boromfifogyasztás arányát mindenütt. Több növényi terméket, kevesebb zsírból készült élelmiszert, aztán' több ízesített tejterméket, sajtot szeretnénk eladni. Ugyancsak fontos a kisközségek sütőipari ellátásának jelentős javítása. Lehetőleg naponkénti szállítással. Egyáltalán: a közeljövő országos feladata, hogy a falvak lakóinak vásárlását minden módon könnyítsük. Vendéglátó- iparban a félkész termékek, ruházati kereskedelemben a kisszériás termelés és árusítás, idegenforgalomban az olcsóbb szálláshelyek növelése a fő feladat. — S a pénz? — A mérsékelten optimista tervek megvalósításához a vállalati és a tanácsi pénzforrások egyesítése elegendőnek látszik. Földessy Dénes Bemutatjuk a Pécsi Bőrgyár új vezetőit Tragikus autóbaleset áldozatai lettek ez év őszén a Pécsi Bőrgyár vezetői. Az új vezetők kinevezésére, amint arról lapunkban hírt adtunk, nemrég került sor. A Pécsi Bőrgyár igazgatója Szekeres Istvánná, műszaki igazgatóhelyettese Schneider Ede, gazdasági igazgatóhelyettese Vinkó Máté. Valamennyien korábban is vezető tisztségeket töltöttek be a gyárban. Bemutatjuk az új vezetőket és ismertetjük elképzeléseiket a gyár jövőjével kapcsolatban. Dr. Bakos Zsigmond könnyűipari államtitkár a beiktatáskor nyomatékosan szólt a bőrgyár előtt álló legfontosabb feladatról, a tőkés export fokozásáról. Elsőkén erről kérdeztük az igazgatónőt. SZEKERES ISTVANNÉ igazgató. Negyvennyolc éves. Közgazdász. Különböző vállalatoknál pénzügyi vonalon dolgozott, 1971-töl a Pécsi Bőrgyár dolgozója. Előbb pénzügyi osztályvezető, majd pénzügyi-számviteli főosztályvezető, 1975-től gazdasági igozgatóhelyettes. Tagja az MSZMP-nek, a vállalati párt- bizottságnak, vezetője a gazdaságpolitikai munkabizottságnak, propagandista. Tagja a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének. Szekeres Istvánná:- Jóllehet, termékeink igen keresettek, kapacitásaink a jövő évre már lekötöttek, mégsem várunk látványos elmozdulást a tőkés exportban. A világpiacon nagyobb mérvű ke- resletingcdozásokra számítunk, ezért a több lábon állás politikáját folytatjuk. Új termékekkel, elsősorban marhabőreinkkel szeretnénk előbbre menni a külpiacokon. Eközben igyekszünk jó piaci információkat szerezni. Ma már ott tartunk, hogy c matematikai modellezést is felhasználjuk, segítségével meglehetősen jól prognosztizálható a várható külpiaci helyzet és az ár,- A több lábon való állás nyilván sokirányú gyártmányfejlesztést feltételez. Ribli János személyében a gyár egyik legtekintélyesebb kísérletező szakemberét vesztette el. Nem okozott ez törést? Szekeres Istvánná:- Vezetőink elvesztésével nem állt be törés a fejlesztésben, az új gyártmányok kikísérletezésében. Hiszen egyikük sem elszigetelten végezte munkáját, mellettük fiatal szakembergárda nőtt fel, nagy súlyt helyeztek, hogy mindenbe beavassák őket, felkeltsék kísérletező kedvüket. A fiatal gárda máris új, korszerű termékekkel rukkolt elő. SCHNEIDER EDE műszaki igazgatóhelyettes. Harminckilenc éves. Vegyészmérnök. Még 1961-ben szerződést kötött az Országos Bőripari Vállalat pécsi gyárával, s nyári gyakorlatát 1962—63-ban a gyárban töltötte. 1965-től a Pécsi Bőrgyár dolgozója. Volt csoportvezető, főművezető, üzemvezető, termelési főosztályvezető és egyben a marhabőr gyárrészleg helyettes vezetője. Pártonkívüli. Tagja a Bőripari Dolgozók Szakszervezetének. Schneider Ede: — Műszaki gárdánkat képesnek tartom sikeres gyártmány- fejlesztésre. Gyárunkban sokirányú kísérletek folynak. Miután a sertésvelúrbőrök kereslete csökkent, újabban sertés- nappa cipőfelsőbőröket és ruházati bőröket készítünk. Az eddigi eredmények biztatóak, így remény van arra, hogy a jövő év elején piacra jöhetünk ezekkel az új termékekkel, mégpedig jó időben, mint annak idején a sertés cipővelúr- bőrünkkel. Biztató kísérleteket folytatunk pekcri utánzatú sertésbőrök előállítására. Erre nagy a kereslet a külpiacokon, s igen jó az ár is. A marhabőr- vonalon is folynak kísérletek, most jöttünk ki egy ígéretes, szép küllemű, olcsóbb árfekvésű cipőfelsőbőrrel. A távlatban marhabőrökből újabb termékcsaládokat szeretnénk kifejleszteni. Gyártmányfejlesztő munkánkban egyébként az az elv vezérel bennünket, hogy a gyengébb minőségű nyersbőröket is minél magasabb minőségű, értékesebb bőrökké készítsük ki, s mindenkor megfelelő választékot adjunk. — A Pécsi Bőrgyár az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre. Lesz-e lehetőség további fejlesztésekre az elkövetkezendő években? Vinkó Máté: — A bőrgyár eddigi beruházásaival megteremtette azt az alaptechnológiát, ami lehetővé teszi a divatkövetést, azt, hogy a vállalat gyorsan reagáljon a piaci kereslet változásaira. Most vissza kell fizetni a felvett hiteleket, vagyis fejlesztési lehetőségeink behatároltak, ámbár kisebb beruházásokra így is lesz majd lehetőségünk. Az elkövetkező évek az erőgyűjtés évei, folyamatosan fejlesztjük gyártmányainkat és kovácsoljuk fejlesztési elképzeléseinket, hogyha szükség lesz rá, a későbbiekben újra megújítsuk alaptechnológiánkat. Ugyanakkor újabb piacok után is nézünk, komoly esélyünk van, hogy betörjünk a kevésbé igényes amerikai piacra. Persze, nem szeretnénk leírni az igényesebb nyugat-európai piacokat sem.- Mint gazdasági szakember, mit tart szem előtt elsősorban a gazdálkodásban? Vinkó Máté:- Mivel nem számíthatunk arra, hogy a készbőrök árai gyorsabban nőnek a nyersbőráraknál, nagyon oda kell figyelnünk a költségekre, a költség és termékeink minősége, az értük elérhető ár viszonyára. Vagyis a minél nagyobb nyereség elérését tartjuk szem előtt. — A bőrgyár hatodik ötéves tervében két variáció szerepel: szinten tartani, vagy ha több sertésnyersbőr áll rendelkezésre, némileg növelni a termelést, s mindezt csökkenő létszám mellett. Hogyan képzelik a létszámleépítést? Szekeres Istvánná: — Nem küldünk el senkit, a létszámcsökkentés a természetes lemorzsolódásból adódik. A hiányzó munkáskéz pótlására kiszolgáló részlegeinkben korszerűsítéseket hajtunk végre, tovább gépesítjük az anyag- mozgatást, a raktározást. VINKÓ MÁTÉ gazdasági igazgatóhelyettes. Negyvenéves. Közgazdász. Építésztechnikusként építőipari vállalatoknál dolgozott, majd a Szentlőrinci Költségvetési Üzemnél szervező. Ilyen minőségében lépett be 1974-ben a Pécsi Bőrgyárba. Később üzemgazdasági osztály- vezető, majd gazdasági igazgatóhelyettesi kinevezéséig köz- gazdasági főosztályvezető. Elvégezte a pártiskola kétéves szakosítóját és a vezető-továbbképzőt. Tagja az MSZMP-nek, a gyári alapszervi vezetőségnek. Tagja a BDSZ-nek.- Végezetül megkértük az igazgatónőt, mindnyájunk nevében fogalmazza meg vezetői hitvallásukat. Szekeres Istvánná: — A kollektív bölcsességre kell építeni. Egyetlen ember sem képes arra, hogy egyedül vezessen. Szeretnék támaszkodni vezető társaimra, s arra a fiatal szakembergárdára, akik nagyon is jól látják feladataikat, igazi segítőtársak. Miklósvári Zoltán HÉTVÉGE 3.
