Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-05 / 334. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanl o XXXVII. évfolyam, 334. szám 1980. december 5., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Isméi zavartalan a forgalom és a hírközlés Az országos operatív bizottság közleménye Beszélgetés a küldöttgyűlés szünetében A Baranya megyei Tsz Szövetség küldöttközgyűlése ■ Sikerek és gondok ■ Feladatok és nehézségek ■ formális logika szerint valójában fordítottan lenne helyes a cim: kez­dés és folytatás. Tény­legesen azonban mégis úgy helyes, ahogyan megfogal­maztuk, hiszen a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 2-i ülése — a nemzetközi helyzet áttekin­tése mellett — az 1981. évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés irányelveinek elfoga­dásával folytatta a november 13-i ülés munkáját, ahol jóvá­hagyásra kerültek a hatodik öt­éves terv irányelvei. Folytatta azt, s egyben megadta a kez­dés, a hatodik középtávú teiv első esztendeje fő irányait, fel­adatait. Mind a hatodik ötéves terv, mind a jövő évi program bele­épül logikus láncként abba a gazdaságpolitikai célrendszerbe, amelyet a Központi Bizottság 1978 decemberi ülése jelölt ki, s amelynek magvában a nép- gazdasági egyensúly elsőbbsé­ge áll. Ha ugyan erős leegy­szerűsítéssel is, de a tévedés kockázata nélkül kimondhatjuk; a hetvenes és a nyolcvanas évek között nincs éles határvo­nal, céljaink, teendőink nem most, rövid idő alatt lettek is­mertek, hanem - amint azt a vezető párttestület ülésén, il­letve az arról kiadott közle­ményben megfogalmazták —fo­lyamatosan alakultak ki, s ezzel párhuzamosan végrehajtásuk is megkezdődött. Éppen ezért a jövő évi nép- gazdasági terv és állami költ­ségvetés fő irányelveiben sze­replő teendők — így a nemzeti jövedelem két-két és fél száza­lékos gyarapodásától elmaradó belső felhasználás, a viszony­lag szerény beruházási lehető­ségek, a kivitel további erőtel­jes növelése senkit sem érnek meglepetésként, azaz fölkészü­letlenül. örvendetes, hogy az idei tapasztalatok túlnyomó ré­sze azt mutatja: a termelő­üzemek, a gazdálkodó szervek egyre inkább fölismerik a meg-^ változott követelményeket, s eh­hez igaztíják — bár a lehetsé­gesnél, s még inkább o szük­ségesnél lassabban — gazdál­kodói magatartásukat. A kezdő időszak a hatodik ötéves terv első esztendeje sok mindenre hatással lehet a ké­sőbbiekben. Az adott lehető­ségeken belüli jó indulás nem­csak a gazdasági eredmények szemszögéből ítélhető lénye­gesnek, hanem lélektani hatá­sát nézve sem mellékes. Külö­nösen most van ez utóbbinak megkülönböztetett fontossága, hiszen sok termelőhelyen föl­lelhető a kétkedés, a kishitű­ség, a bizonytalanság. Amiben közrejátszanak azok az objek­tív gazdálkodási, környezeti té­nyezők, amelyeket a számunk­ra kedvezőtlenül megváltozott külpiacok teremtettek, de része van benne a fejlődés mennyi­ségi fényeihez kötött gondolko­dásmódunknak is. Idén például az ipari terme­lés stagnálását — egészében nem mérhető, de területenként erőteljesen differenciálódott csökkenését — sokan vélték ne­gatív jelnek. Nem vették észre - vagy a fejlődést a mennyi­ségi többel azonosítva nem tud­ták észlelni —, hogy a termelés átmeneti megtorpanása jelen­tős átrendeződéssel kapcsolódik össze. Valójában ez a kénysze­rű visszafogottság vezet oda például a gépiparban, hogy ami évek óta halasztódott, az most dűlőre jusson — a termékszer­kezet fölgyorsított átalakítására, az új gyártmányok mielőbbi ki­bocsátására utalunk —, hogy a vállalatoknál erősödjék a piac­ra orientáltság, azazhogy hát­tere legyen az ipari termelés jövő évre tervezett három, há­rom és fél százalékos növeke­désének. Figyelmesen olvasva a Köz­ponti Bizottság ülésérői kiadott közleményt, valójában az ilyen és hasonló törekvések sokasá­gának szükségességét, helyes­lését és sürgetését érezzük ki a testület állásfoglalásából, bár természetesen számadatokhoz, haladási irányokhoz kötötten, mint például a mezőgazdasági termelés három százalékos gya­rapítása, a hozamok emelése párhuzamosan a ráfordítások mérséklésével. Nem marad az sem homályban, hogy a gaz­dasági munka hatásosabbá té­telének vannak szervezeti, sze­mélyi következményei, illetve, hogy a hatásosabb termelő- munka nemcsak szükséges, ha­nem egyenesen elengedhetet­len a még olyan szerénynek lát­szó lépésekhez is az életkörül­mények javításában, az élet- színvonal megőrzésében, egye­bek között a nominálbérek 4,5-5. a reáljövedelem egy szá­zalékos gyarapításához. Folytatni kell a már az új irányba tett lépéseket, amelyek hatása némileg érezhető az 1980. évi eredményekben, így a népgazdaságnak a tervben megfogalmazott célokkal meg­egyező fejlődésében, a külke­reskedelmi forgalom tervezett­nél kedvezőbb alakulásában. S ugyanokkor meg kell kezdeni változtatások sorozatát, vala­mint az új irányok, módszerek véglegesítését. Rendkívül bo­nyolult munkáról van szó, tehát mind az irányítás felsőbb szer­veinél, mind a termelőhelyeken. ■ Központi Bizottság ülé­séiül kiadott közlemény is utal rá: valójában olyan társadalmi prog­ram a terv, aminek ge­rincét gazdasági, gazdálkodási feladatok alkotják, s amiért mindenki tehet, mindenkinek tennie kell. Ennek a társadal­mi programnak az egésze sze­rény célokat jelöl meg, ám hoz­zátesszük: korántsem szerény erőfeszítéseket követel! Ott vég­képp nem, ahol reális lehető­ség van a népgazdasági érde­kekkel egyező „túlteljesítésre” azaz a hatékonyság átlagosnál gyorsabb javítására, a gazdasá­gos kivitel fokozására, a ked­vező vállakózások kamatozta­tására. A jövő évi terv és állami költ­ségvetés irányelvei a realitások tiszteletét tükrözik; csak elér­hető célokat szabad megjelöl­ni. A nyíltság, a gondok néven nevezése, a nehézségek taka­róban fölmutatása, mint mód­szer példás, mint eszköz töme­geket mozgósít. Jövő esztendei, kemény próbákat tartogató fel­adataink ezt a mozgósítást el­engedhetetlenné teszik. A rendkívüli időjárás miatt létrehozott operatív bizottság csütörtöki ülésén elhangzott je­lentések szerint a közlekedés és hírközlés helyzete visszazök­kent a hétköznapi rendbe. A személy- és áruforgalom, a pos­ta- és távbeszélő-szolgálat, az energia- és élelmiszerellátás - kisebb átmeneti zökkenőket le­számítva — mindenütt zavar­talan. Csütörtöktől — az útügyi igaz­gatóságok, a honvédség, a la­kosság szervezett és hatékony munkájának eredményeként — már valamennyi település köz­úton is megközelíthető, meg­kezdték az egy nyomon járható alsóbbrendű útvonalak nyom­szélesítését és folytatják az utak szórását. A fővárosban is tovább folyik az utak csúszásmentesí­tése, a hó elszállítása. A MÁV vonalain valamennyi menetrend szlerint közlekedő szerelvény elindult, s megélén­kült a teherforgalom. Megkezdődött a Volán tá­volsági áruszállítási tevékeny­sége és gyakorlatilag az ország egész területén közlekednek a helyi és távolsági autóbuszok, kivéve Győr térségét, ahol né­hány elővárosi, illetve távolsági járat még csütörtök reggel sem tudott elindulni. A bizottság in­tézkedett, hogy a területileg il­letékes szervek — ha kell, köz­ponti erők igénybevételével is- szabadítsák meg az érintett utakat a hóakadályoktól. A bizottság — tekintettel a helyzet javulására — felfüggesz­tette tevékenységét, mert a szo­kásos, az évszaknak megfelelő készültség fenntartásán túl a helyzet nem indokolja a köz­ponti operatív irányítást. Felké­ri azonban a területi készült­ségi szolgálatokat arra, hogy — ahol erre szükség van, —, folytassák tevékenységüket a rendkívüli időjárás okozta: za­varok végleges elhárításáig. Csütörtökön este az Útinform arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Békés megyében, továbbá Haj- dú-Bihar megye és Szabolcs- Szatmár megye északi részében gyengén havazik, s az arány­lag gyönge szél ellenére is sok helyütt szélátfúvások nehezítik az országúti közlekedést. Jólle­het a fő közlekedési útvonala­kon hóakadály nincsen, de több országrészben, például Bács- Kiskun megyében az 55-ös szá­mú út Tataháza-Csávoly tér­ségébe eső szakaszán a szél hordta hó miatt nehezen jár­ható az út. Pártklildöttség utazott Ausztriába Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának meghívására Bécs- be utazott az MSZMP Köz­ponti Bizottságának kül­döttsége, amely részt vesz az Ausztria Kommunista Pártja 24. kongresszusán. A delegációt Benke Valé­ria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttség tagjai: Háry Béla, az MSZMP Győr-Sopron me­gyei Bizottságának első titkára és Hargita Árpád, a KB munkatársa. * A San Marinói Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön San Marinába utazott Petrák Ferenc, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében vesz részt az SMKP decem­ber 5-én kezdődő 10. kong­resszusán. A két küldöttgyűlés között végzett munkát, a szövetség fel­adattervének teljesítését, a tag­szövetkezetek gazdasági ered­ményeinek differenciáltságát és a TOT tagjainak munkáját vitatta meg, és a szövetség 1981. évi költségvetését fogad­ta el, tegnap Pécsett, a Ságvá- ri Endre Művelődési Házban a Baranya megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsé­gének küldöttközgyűlése. Az elnökség írásban előter­jesztett beszámolójához Papp Zoltán, a TESZÖV elnöke mon­dott kiegészítést. Az MSZMP XII. kongresszusa határozatai­ból adódó szövetségi feladatok megvalósításáról kimelte: Ba­ranya megye termelőszövetke­zetei az élelmiszertermelés fej­lesztését szolgáló népgazdasá­gi elvárásoknak megfelelően gazdálkodtak, jelentős mérték­ben hozzájárultak az elmúlt öt év ágazati eredményeihez. A termelőszövetkezetek növelték a gabonafélék, az ipari növé­nyek terméshozamait és az ál­lattenyésztési produkciót. Az egy tehénre eső tejtermelés a négy év alatt 1004 literrel, a hektáronkénti hústermelés 53 kilogrammal emelkedett. A háztáji árutermelés értéke 1975-ben 574 millió forint volt, idén eléri a 900 milliót. Ez az árualap, ami ugyancsak a kö­zös gazdaságok támogatásával jött létre jelentősen hozzájá­rult a lakossági ellátáshoz és az exporthoz. Több lett a tsz- tagság _ jövedelme, javultak a tsz-ekben végzett munka felté­telei, többet fordítottak a szo­ciális, kommunális ellátásra. A VI. ötéves terv a mező- gazdasági termelés évi 3,5 szá­zalékos növekedési ütemét vár­ja a termelőszövetkezetektől. Baranya megye adottságai és a tsz-ek termékszerkezete lehe­tővé teszi ennek teljesítését A tagszövetkezetekben a terv a növénytermelés évi 3,8—4, az állattenyésztés évi 2,8-3 száza­lékos ütemét várja. Búzából hektáronként 5—5,2 tonna, ku­koricából 6,3-6,5 tonna a cél­kitűzés. A burgonyatermést 20— 22, a gyepek hozamát 20 szá­zalékkal szükséges növelni. Az állatenyésztésben a tejtípusú tehénállomány szinten tartásán és a fajlagos tejhozam növelé­sén van a hangsúly, a hústípu­sú szarvasmarha-létszámot 10 százalékkal kell növelni. Foly­tatni szükséges a sertéstelepi rekonstrukciót, a vágósertés ki­bocsátását évi 1,5-2 százalék­kal kell növelni a közös gazda­ságokban. A baromfi- és tojás­termelést a bel- és külpiaci igényekhez kell igazítani, ajuh- tartás 3—4 százalékos fejleszté­se indokolt. Kiemelt szerepet kap az erdő- és faágazat. Kooperációk formájában lehet növelni a szövetkezeti erdők­ben a kitermelt fa mennyisé­gét, az ipari fahozadékot és a feldolgozottsági fokot. A terv­ben nagy hanqsúlyt kap a tsz- ek kiegészítő tevékenysége, amelyet 4—5 százalékkal indo­kolt növelni a megyében. En­nek célja a munkaerő-foglal­koztatás, illetve az így képző­dött jövedelemből az alaptevé­kenység fejlesztése. A napirend vitájában felszó­laltak között Wilhelm József, a dunaszekcsői tsz elnöke vázol­ta, hogy a középtávú tervük fejlesztési középpontjában az (Folytatás a 2. oldalon) Kemény küzdelmet vívnak a téllel a mezőgaz dasági dolgozók. Az egyik legnagyobb gond a cukorrépának a rakodókra történő szállítása, illetve onnan a cukorgyárakba való eljuttatása. Képünk a szentegáti rakodóállomóson készült. Erb János felvétele Folytatás és kezdés

Next

/
Oldalképek
Tartalom