Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-24 / 353. szám

© Dunántúli napló 1980. december 24., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat A tűz elleni védekezésről Napjainkban is gyakran hal­lunk, olvasunk tűzről és az ál­tala okozott súlyos károkról. Nemegyszer az ok az általános ismeret hiányára vezethető visz- sza. Ezért a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb elő­írásra, tudnivalóra szeretnénk felhívni a figyelmet A 3 1980. (Vili. 30.) BM sz. rendelet 29. §. (1) bekez­dése értelmében aki- tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve .arról tudomást szerez, köteles azt elsősor­ban a tűzoltóságnak, akadály esetén községben a legköze­lebbi rendőri, vagy tanácsi szervnek késedelem nélkül je­lezni. * A tűzjelzéshez, segítségké­réshez, visszajelzéshez a válla­latok, a társadalmi szerveze­tek, valamint az állampolgá­rok kötelesek a használatuk­ban álló híradási vagy közle­kedési eszközzel ellenszolgál­tatás nélkül segítséget adni. A tűzjelzésnek, a kárjelzés­nek tartalmaznia kell: a) a tűzeset, káreset pontos helyét (címét), b) mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, c) emberélet veszélyben van-e? d) a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát. A jogszabályi előírás értel­mében a vállalatok, a társa­dalmi szervezetek, valamint az állampolgárok, a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott, illetőleg az emberi beavatko­zás nélkül megszűnt tüzet is kötelesek az állami tűzoltó­ságnak késedelem nélkül be­jelenteni és a kár színhelyét a tűzvizsgálat vezetőjének intéz­kedéséig változatlanul hagyni. Lakóépületben, „A” és ,,B" tűzveszélyességi osztályba tar­tozó helyiséget, illetőleg be­rendezést a jogszabályokban, állami szabványokban megha­tározott esetek kivételével nem szabad elhelyezni! A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robba­násveszélyt ne jelentsen! A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A tüzelés, a tüzelőberende­zés használatának színhelyén olyan eszközöket, illetőleg fel­szereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terje­dése megakadályozható, illetve a tűz eloltható. A dohányzás a gyakoribb tűzforrások közé tartozik. Ezért égő dohányneműt, gyulát, tilos olyan helyre tenni, eldobni, ahol az tüzet okozhat. Dohányozni nem szabad az ,,A", ,,C” tűzveszélyességi osz­tályba tartozó létesítményben, helyiségben, továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okoz­hat. A dohányzási tilalmat az or­szágos szabványokban megha­tározott táblával kell jelölni. Az „A", ,,B" tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény­ben dohányzó helyiséget, a ,,C" tűzveszélyességi osztályba tartozónál pedig legalább do­hányzó helyet kell kijelölni, melyet ,,Dohányzó" felirattal kell ellátni. Tűzveszélyes folyadékot köz­úton, illetőleg közúti jármű­vön csak hibátlan állapotban levő zárt palackban, kanná­ban, hordóban, valamint tar­tályban, továbbá tűzveszélyes folyadékot, vagy éghető gázt a tűzvédelmi hatóság egyetérté­sével erre a célra engedélye­zett típusú tartálykocsiban sza­bad szállítani. A tűzveszélyes fonadékot tartalmazó zárt edényt a jár­művön kiöntőnyílásával lelteié fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy a szállítás köz­ben fel ne dőljön, illetőleg meg ne sérüljön. Fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a kéményt és füstcsatornát országos szab­ványban meghatározott tűzál­lósági követelményeknek meg­felelően kell építeni. Kéményt, kéménytoldót, füst- csatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermék- elvezetőjét úgy kell építeni, il­letőleg a létesítmény más szer­kezetéhez csatlakoztatni, hogy az gyújtási veszélyt ne jelent­sen. Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába éghető anyagú épületszerkezet van beépítve, cmelynek mű­szaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabályban, or­szágos szabványban meghatá­rozott vizsgálatot, továbbá a kémény tisztítását nem végez­ték el. A kémény használaton kívüli nyílását nem éghető anyaggal lezárva kell tartani. Itt kell elmondani azt is, hogy csak engedélyezett típu­sú, kifogástalan műszaki álla­potú tüzelő- és fűtőberende­zést szabad használni. A tüzelőberendezést, illető­leg a villamos fűtőberendezést, -készüléket — az égésbiztosí­tással ellátott folyadék és gáz­tüzelésű berendezés, valamint az automatikus hőmérséklet szabályozóval ellátott, továbbá a kifejezetten helyiség fűtése céljára szolgáló, nem nyílt rendszerű villamos hősugárzó, villamoskandalló, villamoskály­ha és készülék kivételével - üzemeltetés alatt felügyelet nélkül hagyni nem szabad. Egészségügyi szolgálat Kórházi felvételes ügyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Sziget^ vár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon Megyei Gyer­mekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat, sebészet, baleseti sebészet: Megyei Kórház. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Ko­ponya- és agysérülések: Idegsebé­szet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., telefon: 11-169, Munkácsy M. utcai rendelőintézet, ügyeleti bejáró, telefon: 12-812. Veress E. u. rendelő- intézet, telefon: 15-833. Gyermekbe­tegek részére: Munkácsy M. utcai rendelőintézet, gyermekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fo­gászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, telefon: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7 óráig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRÁK ­I. kér. Pécs-Vasas, Bethlen G. u. 8. 10/52. sz. gyógyszertár, Pécs-Me- szes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár, II. kér. Pécs, Kossuth L. u. 81. 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4. 10/9. sz. gyógy­szertár. III. kér. Pécs, Veress E. u. 2. 10/7. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószá­ma: 12-390, este 7-től reggel 7 óráig. Állatorvosi ügyelet Ügyeletes állatorvos 1980. december 24-én du. 13 órától december 23-án 8 óráig Pécs város és környéke szá­mára: minden állatorvos a saját területén tart ügyeletet. — Mo­hács város és járás részére: Mohács, Széchenyi tér 1. szám. Telefon: Mohács 1. Komló város és járás részére: Komló, Lenin tér 3. Telefon: Komló 81-194. Siklós város és járás részére: keleti részen: Sik­lós, Dózsa u. 19. Telefon: Siklós 32. Siklós város és járás részére: nyu­gati részen: Sellyei Tanács. Telefon: Sellye 1. Szigetvári járás nyugati részen: Szigetvár, Állatkórház. Alapi G. u. 4. Telefon: Szigetvár 75. Szigetvári járás keleti részén: de­cember 24-én du. 13 órától decem­ber 26-án 8 óráig Szentlőrinc, Mun­kácsy u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-172. December 26-án 8 órától de­cember 28-án 8 óráig Szentlőrinc, Erzsébet u. 4. Telefon: Szentlőrinc 71-125. Amennyiben a fenti telefonszámok nem jelentkeznek, vagy az ügyeletes nem található, akkor üzenet hagyha­tó Pécs város és környéke számára a 09-es telefonszámon, Komló város és járás részére a 009-es telefonszá­mon, illetve az illetékes telefonköz­pontoknál, ,,Állatorvosi ügyelet” cí­szerkesztőség postájából S Szarvasbőgés után S zarvasbőgés után" cím­mel a Hétfői Dunón- ~~ túli Napló október 27-i számában interjú jelent meg Róna Istvánnal, a Pécsi Erdő- íelügyelőség erdészeti és vadá­szati felügyelőjével. Az inter­júban ebben - a minőségében válaszolt a nem sokkal koráb­ban Dél-Baranyában kilőtt ka­pitális szarvasbikával kapcsola­tos kérdésekre, megemlítve an­nak a valószínűségnek a lehe­tőségét, amely szerint az általa vázolt feltételek mellett a bika a következő évben esetleg vi­lágrekorder trófeát is felrakha­tott volna. Az újságírót és a szakembert teljes mértékben közös nevezőre hozta egy ilyen roppant nemzeti érték megte- lemtődésének az eshetősége. Cikkünk nyomán A kérdés nemcsak minket foglalkoztatott, hanem a va­dászközvéleményt is. Ezért tar­tottuk fontosnak azt, hogy szak­mai részről is választ keressünk rá. A trófea jövőbeli várható fejlődésével kapcsolatos alap­kérdést ma is nyitott kérdés­nek tartjuk. Lényegében Róna István is ezen az állásponton van, annak ellenére, hogy Dé­vényi Ágoston, a Mecseki Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság vadászati felügyelője la­punk november 29-i számában a következő „megállapításával” megkérdőjelezte ezt: „Csak megjegyzem, hogy P. N. főva­dász szakmai ismerete felette áll a vitában résztvevőknek.” Dévényi Ágoston fenti „meg­jegyzését” olyan kiszólásnak tartjuk, amely nem méltó egy nyílt és ténylegesen is tárgy­szerű vitához, melynek közlését szerkesztőségünknek nem kel­lett volna vállalnia. (A szerkesztőség megjegyzése: Ezzel a „Szarvasbőgés után” című cikk vitáját lezártnak tekintjük, az üggyel kapcsolatban további hozzá­szólásoknak nem kívánunk lapunk­ban helyet biztosítani.) Élménybeszámoló az olimpiáról Csapatunknak november 29- én nagy élményben volt része. A szavalóverseny után izgalmas percek következtek. Ugyanis egy nagyon kedves vendéget vár­tunk iskolánkba, Varga Károly aranyérmes olimpiai bajnokot. Déli 12 órakor meg is érkezett Geresdlakra. Nagy ujjongással és csatakiáltással fogadtuk, mi­kor edzője és Kiss Éva többszö­rös országos bajnok kíséretében belépett kultúrházunk ajtaján. Élménybeszámolóját figyelem­mel kísértük. Nemcsak az olim­pián történtekről mesélt, hanem eddigi pályafutásának szaka­szairól is. Elmondta, hogy került be a Központi Lövészklub tagjai közé, milyen eredményeket ért el eddig, és hogyan került ki Moszkvába az olimpiára. Majd edzője, Dorcsák Lajos is szólt néhány szót a lövészetről A beszámoló után kérdéseket tettünk fel az olimpiai bajnok­nak, aki talán nem is számított ilyen sok kérdésre. Mikor ki­fogytunk a kérdésekből, aláírá­sért tolongtunk. Volt, aki nyak­kendőjén örökítette meg vendé­geink nevét. Végül diaképeket láthattunk, mely az olimpiai fa­luban és a versenyen készülték. Csodálatos volt. Ez a pár óra, amit Varga Károllyal és kísérői­vel tölthettünk, nagyon kedves és emlékezetes marad számunk­ra. Madarász Erika általános iskola, Geresdlak Közérdekből szólok Az autósok örömére alakítot­ták ki Pécsett a Szalai András út és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán a város legforgalma­sabb parkolóhelyét. Közel lévén a központhoz, hamar segítsé­gére lett az autósoknak. Csök­kentette a központ zsúfoltságát. Megoldották a világítását, köz- megelégedésre fákat is ültettek oda. A nagy- forgalom, a város híre, a gépkocsik kímélete és a közlekedés biztonsága miatt azonban a parkoló folyamatos karbantartást igényel. Nyár óta figyelem, miként mélyültek itt a kezdeti kis gödröcskék, ami­ket nagy huppanásokkal kerül­getnek a gépkocsik, autóbu­szok vezetői. Esős időben még sáros zuhannyal is megörven­deztetik az ott parkoló autókat. Két-három teherautónyi zúza­lékkal és kőporral véget lehet vetni e nem kívánt szlalomo­zásnak, sáros zuhanyoknak és egyéb veszélyeknek. Halász Rezső Fenyöfaiinnepség Köszönetét szeretnénk mon­dani a 43-as orvosi körzet vö­röskeresztes aktíváinak, veze­tőinek a december 15-én dél­után megrendezett fenyőfa­ünnepségért és azért a szere- tetért, ahogy minket, nyugdíja­sokat fogadtak és megvendé­geltek. Az ünnepi műsort a 39-es dandár úti általános is­kola kisdobosai adták. Szabó József MÉV nyugdíjas Jogi tanácsadó Nagy T. kérdezi, hogy a ház­tartási alkalmazott mikor esik biztosítási kötelezettség alá? A 17/1975. (VI. 14.) MT. sz. ren­delet 5. § (1) bekezdése értelmében a háztartási alkalmazottra a biztosí­tás abban az esetben terjed ki, ha munkaszerződés szerinti vagy tényleges munkaideje ugyanannál a munkáltatónál a heti huszonnégy órát eléri. A (2) bekezdés értelmében a mun­káltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásában dolgozó gyerme­kére, unokájára, szülőjére, nagy­szülőjére és házastársának az előbb említett rokonaira a biztosítás csak akkor terjed ki, ha munkaszerződés alapján végez munkát, és a rokkant­sági nyugdíjhoz a munka felvételé­nek időpontjában betöltött életkora szeri'nt szükséges szolgálati időt már megszerezte. Az utóbbi feltételtől a táisadalombiztosítási bizottság i n - d o k o I t esetben eltekinthet. Felhívjuk olvasónk figyelmét arra is, hogy a heti huszonnégy órai munkaidőt csak ugyanannál a munkáltatónál lehet figyelembe ven­ni. Abban az esetben, ha a háztartási alkalmazott több munkáltatónál áll munkaviszonyban, az egyes mun­káltatóknál a munkaszerződés sze­rinti vagy a tényleges munkaidőt nem lehet egybeszámítottan figye­lembe venni! A. T.-nek kárt okoztak. A kára megtérítésének kérésekor arra hivatkozott az okozó, hogy a belátási képessége korlátozott. Kérdés: milyen felelősségi sza­bály alapján lehet kérni a kár megtérítését? Polgári Törvénykönyvünk 347. § (1) bekezdése szeri’nt, akinek be­látási képessége hiányzik, vagy fo­gyatékos, felelősségre nem vonható. Helyette gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy a felügyelet ellátása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvár­ható. A (2) bekezdés szerint, ha a kár­okozónak nincs gondozója, vagy a gondozó felelősségét nem lehet meg­állapítani, kivételesen a károkozót is kötelezni lehet a kár részben, vagy egészben való megtérítésére, feltéve, hogy az eset körülményei és a felek anyagi viszonyai ezt nyilván­valóan indokolttá teszik. Ugyanezen jogszabályi előírás ér­telmében a károkozó belátási képes­ségének hiányára vagy fogyatékos­ságára nem hivatkozhat, ha ezt az állapotát maga idézte elő. Abban az esetben, ha a kárt be­látási1 képességgel rendelkező olyan kiskorú okozta, akinek felügyeletre köteles gondozója is van, és bizo­nyítják, hogy az kötelességeit felró­hatóan megszegte, a gondozó a kár­okozóval egyetemlegesen fe­lelős. I B. D. kérdezi, hogy szülői nyugdíj ki után és kinek jár? Az 1975. évi II. törvény 73. § (1) bekezdése értelmében szülői nyug­díjra az a szülő (nagyszülő) jogo­sult, akinek a gyermeke (unokája) az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzé­se után vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg, s ha a) a szülő (nagyszülő) gyermeké­nek (unokájának) a halálakor már rokkant volt, és b)a szülőt (nagyszülőt) gyermeke (unokája) a halálát megelőző egy éven át túlnyomó részben eltartotta. A most ismertetett feltételek fenn­állása esetén szülői nyugdíjra jogo­sult a megholtnak az a mostoha-, illetőleg nevelőszülője is, aki a mostoha-, illetőleg a neveltgyerme­ket tíz éven át eltartotta. Szolgáltatásunk a szolgáltatásról D ühödt kifakadások: Jöjjön azonnal. A tegnap felsze­relt öblítőtartály ugyan­úgy folyik, mint a régi. Hogy képzeli, ilyen pocsék munkát végezni?! Elmegyek pa­naszra az atyaúristenhez is . . . Más: Azt hiszi magának min­dent szabad? A fürdőhengerem orrán-száján spriccel a víz! Ennyit ér a munkája?!... Üjabb: Jöjjön, nézze meg, szétázott a falam. Soroljam? - Minek. Fizetünk, hogy megjavítsák a csöpögő csapunkat, örökké folyó öblítő­tartályunkat . . . Aki ért hozzá, szerszáma, kézügyessége van, az maga lát hozzá. De mit csi­náljon, kihez forduljon az, aki nem ért ilyesmihez? Állami la­kásban lakó megkérheti a PIK- et is, hívható az ÉLISZ, a kis­iparos vagy a kontár . . . A kontár gyors. (Engedély nélkül dolgozik, így adót sem fizet. Bár ez nem mindig érző­dik munkadíjában.)' Szakembe­rek véleménye: ha jól dolgozik, és nem is drágábban, mint mondjuk a kisiparos, akkor hadd csinálja. Mi úgysem győz­zük . . . Tehát, a kontár kereset- szerűen folytat ipargyakorlatot. (Nem így, aki baráti, szomszédi szívességből és ingyen segít.) De qépjárműjavításnál, villany- szerelésnél stb. balesetveszélyt idézhet elő, reklamálni se lehet Ha folyik a csap nála, a garanciától és a szava­tossági jogától is elesik a meg­rendelője. (Ezeket csak polgári peres úton lehet érvényesíteni.) A tanács és a KIOSZ közö­sen keresik fel és igyekeznek rávenni őket, váltsanak enge­délyt. Az 500 lakost el nem érő településen 2 év adómen­tességet kapnak, kedvezményt utána is adnak a valóban la­kossági szolgáltatást végző fő­vagy mellékfoglalkozású iparos­nak. Gertig Károly vízvezeték-sze­relő kisiparossal műhelyében, Pécsett, a Nagy Jenő utca 2. szám alatt beszélgetek. Nyolc éve van iparengedélye, az Épí­tők úti alagsori helyiségből köl­tözött ide. Fiatalember, nagy munkabírású és szerencsés: — Jól bejáratott műhelyt vet­tem át, sok megrendelő jön utánam az Uránvórosból. — Melyik megrendelés hoz többet a konyhára? — A közületi biztosabb, lát­ványosabb, jobban elismert. A lakossági bejelentések is ugyanilyen fontosak. Viszont: rengeteg az olyan aprómunka, amiért nem érdemes számlát kiállítani, mert annyi időmet rabolná el. Inkább nem kérek semmit. — Ez igy jó üzlet? — Megtérül, mert a jól vég­zett munka mellett az ilyen szí­vesség is igazi megrendelést hoz idővel. — Reklamációk? — Hajaj! Megveszem ez anyagot és beszerelem. Aztán, ha később kiderül, hogy rossz a szerelvény, porrészes a fekete magyar vasidom (kilyukad, széttörik stb.), folyat az öblítő­tartály, ereszt a fürdőszobahen­ger, a megrendelő joggal rek­lamál. Kezdhetem elölről, nyel­hetek, magyarázhatok, bizo­nyíthatok, ráfizethetek. A hibás szerelvényre én se kapok ga­ranciát. (A barkácsoló, ha például a Szuperett áruházban vesz sze­relvényt, és otthon észreveszi, hogy az gyári hibás, akkor azt a blokk ellenében kicserélik. És, aki az ország más részében ju­tott a selejtes gyártmányhoz? — Az ráfizetett.) örökzöld téma a hiánycikk. Faborítású W. C.-tartály évek óta nincs, helyébe más csak teljes átépítés utón szerelhető. A se- lejtről: gyenge minőségűek a szelepgumik. A hajdani pisz­tolyszelep helyett gyártott MŰ­FÉM úszószeleppel rengeteg a baj. Az új széntüzelésű fürdő­szobatartályok közül 50-ből ál­talában 35 lyukas ... A 80—200 literes villanybojlerek biztonsági szelepe hamar elromlik, javíta­ni nem lehet és sehol se kap­ható . . Napi hiánycikk: néha a feles és háromnegyedes cső, a gumi­tölcsér, az ólomcső, a réz bekö­tőcső, a W. C.-csésze, akadozik a pvc-cső és idomellátás .. . Az osztrák csapok német nyel­vű aarancialevele hiába ígér öt év iótállást, nálunk nincs rá ga­rancia . . .- Ha lenne százezer forin­tom, beleölném anyagba, hogy ne kelljen egyetlen megrende­lőnek se nemet mondani ... Jó lenne egy olyan bolt, ahol csak magánvásárlót és kisiparost szolgálnának ki, mert így sok­szor a közületek elvisznek min­dent az orrunk elől! Murányi László (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom