Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-24 / 353. szám

1980. december 24., szerda Dunántúlt napló 3 Csitul a „harci zaj" a szülészeten Feszített munka a kritikus pontokon Eredményes öt esztendő Nagyteljesítményű levegőztető rendszer a Megyeri úti szennyvíztelepen Fotó: Proksza L. Hagy lépések a szennyvízkezelésben A sok vihart megért Dischka Győző utcai szülészeti osztály fölül még nem yonultak el a felhők, de a legkritikusabb ponton már jogosan bizakod­nak az orvosok és betegek egyaránt. Nemrég foglalkoztunk a Du­nántúli Naplóban a Megyei Kórház szülészeti-nőgyógyásza­ti osztályának rekonstrukciójá­val, különös aggódással szólva az első emeleten tapasztal­takról. Itt helyezkedik el ugyanis az újszülött- és a gyermekágyas részleg, a kettő közölt pedig ostromállapotra emlékeztető szakipari tevé­kenység tette még nehezebbé az amúgy is fokozott gondos­ságot, figyelmet követelő orvo­si és ápolói munkát. A cikk megjelenése után örömmel számoltunk be, hogy az épí­tők éjszakai és vasárnapi mun­kával is igyekeztek meggyorsí­tani a kórterem és előtte a folyosó átadását, hiszen ott, a munkaterületen keresztül kel­lett szállítani az újszülötteket napjában többször is a gyer- mekógyas édesanyákhoz. Az akkori optimizmus kissé korai­nak bizonyult, de az elmúlt hét végén ottjártunkkor már valóban örömteli dolgokat ta­pasztaltunk. Szorgalmas munka folyt, va­lóban az utolsó simításokat végezték a hat kórtermen és előtte a folyosón. A festők vé­geztek a munkájukkal, az elektromos szerelvények is a helyükre kerültek. Mire e sorok megjelennek, már átadták az orvosoknak, betegeknek u kórtermeket, csi­tul a „harci zaj" a környéken, mindössze egy üröm az öröm­ben: nem készült el a részleg­hez tartozó mosdó és WC- blokk, így némi kényelmetlen­séggel jár majd az átépített kórtermek benépesítése. Min­denesetre az már bíztató, amit a kivitelezők képviselőjétől, Várnai Rudolftól, az Építő és Tatarozó Vállalat .termelési osztályvezetőjétől hallottunk. Eszerint továbbra is az eddigi létszámmal, s ha szükséges, újabb erősítéssel, feszített ütemben fognak dolgozni. K. Gy. a z 5. ötéves terv kezde­tén a lakosság 26,5 százaléka volt ellát­va közcsatornával, ma már 37,9 százalékos eredményről adhatunk számot. A szennyvízelveze­tési és -tisztítási tervek megvalósultak a megyé­ben. Az elmúlt tervidő­szak indulásánál a tisztí­tókapacitás napi 29 000 köbméter volt, ma már 45 000, a csatornahálózat 278 kilométerrel szemben ma már 329 kilométer.---------------------- *---------------------­N emcsak környezetvédelmi szempontból lényeges, hogy a szennyvizet csatornahálózat ve­zesse el, hogy a szennyvíztisztí­tó telep biológiailag tisztított szennyvizet engedjen az élővi­zekbe. Ez, akárcsak az ivóvíz- ellátás, rendkívül költségigé­nyes, így nem lehet máról hol­napra egy csapásra megoldani. Baranyában naponta 70 000 köbméter szennyvizet fogadnak a szennyvíztelepek, ebből 45 ezret biológiailag tisztítanak. Kezdjük Péccsel. A város ter­veiben 66,9 millió forinttal szerepelt a vízgazdálkodási ágazat. Elkészült Lvov-Kertvá- ros déli építési területének és a déli városrésznek az alap­közművesítése, a Magyarürögi úti közmű, a Megyeri úti szennyvíztelep rekonstrukciója - a tervezett napi biológiai tisztítóképessége 40 000 köb­méter, tavaszra már a szenny­víziszap granuláló is termelni fog. Végrehajtó bizottsági jó­váhagyásra vár a pellérd—me- csekaljai szennyvíztelep beru­házási programterve, szenny­vízcsatornát kapott a Mecseki Kultúrpark, csapadékcsatornát az 58-as út városi szakasza, elkészült a Damjanich úti víz­tározó kiviteli terve . . . Pécs mintegy 43 kilométer vízveze­tékkel és 100 kilométer szenny­víz- és csapadékcsatornával gazdagodott. A megyében bővítették a siklósi, a harkányi szennyvízte­lepet, elkészült és üzemel Sellyén a csatornarendszer és a szennyvíztelep, próbaüzem alatt áll az orfűi és a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát be­ruházásában készült sátorhelyi csatornarendszer és a szenny­víztisztító telep. Korszerűsítették a beremendi szennyvíztelepet. Biztató kísérletek kezdődtek Harkányban a VITUKI-val kö­zösen a házi szippantott szennyvizek tisztítótelepeken történő elhelyezésére. Megol­dották valamennyi telepen a konténeres rácsszemét elhelye­zését, sok helyütt bővítették a csatornahálózatot. Érdemes külön is kiemelni a szigetvári új szennyvíztelepet, mely a város ilyen irányú gondjait hivatott véglegesen megoldani a napi 650 köbmé­ter szennyvizet befogadó föld­oldó medencék helyett. A DÉLVIÉP és a VÍZGÉP fővál­lalkozásában, előregyártott vasbeton elemekből készült szennyvíztelep műszaki átadá­sa megkezdődött, a próba­üzemre várhatóan legkésőbb a nyár elején kerül sor. Ezzel Szigetvár — a napi 4000 köb­méter szennyvizet tisztító tele­pének köszönhetően — nem szennyezi tovább az Almás patakot. (Később a II. ütem­ben még újabb 2000 köbmé­terrel bővítik a szigetvári szennyvíztisztító telepet.) Milyen építések, bővítések várhatók a VI. ötéves terv idő­szakában, milyen vízgazdálko­dási beruházásokkal gyarap­szik Baranya? (Az előzetes ter­vek szerint nem csökken az ilyen célra felhasználható ösz- szeg.) • A megyeszékhelyen elkezdik az új szennyvíztisztító telep építését. (Az I. ütem várhatóan a 90-es években készül el, ak­kor naponta 80 000 köbmétert fogad és tisztít biológiailag.) Egyelőre a Megyeri úti telep­ről induló vezeték és a végle­ges szennyvízátemelő berende­zés jelenti majd a kezdést. Tavasszal indul a granuláló. A Lenin térről indul az új szennyvíz tehermentesítő fő­gyűjtő csatorna a Megyeri úti telepig, A Budai városrészben kb. a volt Lánc utca nyomvo­nalán (a Zsolnay és a Kossuth Lajos utca között) kiépítik a keleti érintő út valamennyi közművét. A Siklósi városrész jelenleg a városi hálózatról két vezetéken kap ivóvizet, az üszögi víztisztítóműről főnyo­móvezetékkel kötik össze a városrészt. (Később újabb fő­nyomóvezetéket is építenek.) A megyében is jelentős vál­tozások várhatók. Bővítik a villányi és a bólyi szennyvízte­lepet, a szentlőrinci telepet napi 2100 köbméter fogadásá­ra építik át. A Baranya me­gyei Vízmű Vállalat a harkányi kísérlet befejezésével vala­mennyi szennyvíztelepen meg­oldja a szippantott szennyvizek fogadását és tisztítását. Társu­lati beruházásban Mázaszász- vár szennyvíztisztító telepet kap. 'v. A régóta húzódó komlói szennyvízkérdés is megoldódik: megépítik végre a korszerű szennyvíztelepet. Az I. ütem naponta 15 000 köbméter szennyvíz tisztításával számol, míg várhatóan az ezredfordu­ló táján újabb napi 7500 köb­méterrel bővül a komlói szennyvíztelep. (Beruházó és bonyolító is a Baranya megyei Vízmű Vállalat.) A vállalat a hordozható műanyag csepeg- tetős testek gyártásával bár­mely telepen a különböző mi­nőségű szennyvizeket is jobb hatásfokkal fogja tisztítani. (Ezzel jelentős beruházási megtakarítást ér el.) M. L. Kertvárosból Kertvárosba— autóbuszon Vártunk és nyeltünk, mert sokáig olyan jó és hihető kifo­gás volt az Árnyas utca. Csak­ugyan megfogta az autóbuszo­kat ez a rövid utcácska, ame­lyen legtöbbször hosszabb ideig vánszorogtak végig, mint ahogy végignyargaltak a városon a Konzumtól odáig, vagy vissza. Hanem az Árnyas utca azóta megszűnt dugóképző akadály lenni. Figyeltük a közlekedést és azt látjuk: nem történt vál­tozás. Előrebocsátjuk: az aláb­biakban elsősorban a 16-osról lesz szó, ami az egyetlen köl­dökzsinór a Nevelési Központ körüli ún. 2-es tömb és a város között. E tömböt az Egri Gyula út, a Sarohin tábornok útja és a Hajdú Gyula út határolja, benne az esztendő végéig 3394 átadott lakásban hozzávetőle­gesen 11—12 ezer ember él, akiknek többsége a Volán autó­buszaira hagyatkozik. És ez a 16-os ma még mindig úgy köz­lekedik - az utasnak legalább­is az az érzése —, mint amikor 5-6 ezer embert kellett kiszol­gálnia. Ez leginkább a Konzum- nál tűnik fel, ahol a Ivov-kert- városi autóbuszok randevúz­nak. Egymás után jönnek a 39- esek, mi több, időnként a Kos­suth térről is kiáll — a* délutáni csúcsforgalomban — üresen egy csuklós, természetesen 39-es jelzéssel, míg nagysokára befut egy 16-os is. Ez tehát azt je­lenti, hogy míg a 39-es járat körzetében lakóknak nem gond a hazajutás, a 16-os utasai hosszú negyedórákat várakoz­hatnak. Ha legalább a tarta­lékokat 16-os jelzéssel indítaná a Volán, már azzal is sokat se­gítene a várakozókon. Persze, nem különb a hely­zet akkor sem, amikor a 2-es tömb utasai befelé igyekeznek. Jön a 16-os, felszippantja a megállókban várakozó töme­get, eldöcög, s egy pillanat múlva ugyanolyan tömeg vá­rakozik a következőre. Segíthet­nének a 19-esek és a 29-esek, amelyekről — pár megállóval odébb — át lehetne szállni va­lamelyik 39-esre. Csakhogy ez nem megy, mert ez a három járat konvojban érkezik. Ha öt­perces időeltolódás lenne köz­tük (s ha napközben is sűrűb­ben járna a 19-es és 29-es), lé­nyegesen kedvezőbb lehetne a helyzet. Tetézi azonban a gon­dokat, hogy a 19-es — amely nagyon sok óvodást és iskolást szállít reggelente Uránvárosba — pont e reggeli csúcsforgalmi órákban, az utasok számára megmagyarázhatatlanul, időn­ként szólókocsiként közlekedik. Szemre — kívülről! — ez sem •gond. hiszen üresnek hat a ko­csi, a felnőttek meglehetősen „levegősen" vannak. Hanem bent merőben más a helyzet: a sok apróság bizony keserve­sen utazik a szűkös körülmé­nyek között. Most két hétre lecsendesedik a 16-os is, a 19-es is, az isko­lások, óvodások lélegzetvétel­nyi szünetet adnak a felnőtt utasoknak. De utána kezdődik minden elölről. Hacsak addig nem igazítanak valamit a jára­tok közlekedtetésén. H. I. PIROS PAPRIKA SZEGEDRŐL: A Szegedi Paprikafeldolgozó Válla­latnál a szegedi tájkörzet, illetve Csongrád és Békés megye egy részének fűszerpaprika termését dolgozzák fel. A különböző papri­kaszállítmányokból különleges, csípősségmentes csemege, csípős csemege, édesnemes, félédes, rózsa és erős étkezési piros paprikát készítenek. A hazai igények teljes kielégítése mellett o híres sze­gedi piros paprikát a világ sok országába hállítják. A „Petit fleur”, első két hosz. szú hangjával mindjárt az ajtó­ban átkarolt és ettől más lett az a tízegynéhány lépés az első asztalig, a szászvári „Jóbarát”- ban. Mert a „Petit fleur" egy nóta, és ilyenek a nóták. A jó nóták. Fülünkbe úsznak, átka­rolják a hangulatunkat. A „Pe­tit fleur” máskülönben világslá­ger, örökzöld dal néhány évtize­de, mióta Párizsban először áramlott ki valamelyik klarinét­ból. Ahogy befújt a hóvihar Szászvárra, bent ragadtam a Jó­barát kisvendéglőben, jó két óra hosszat, és — jól éreztem ma­gamat. A „Petit fleur” után megszó­lalt a Kék Duna keringő, aztán a másik örökzöld sláger, a dél­amerikai ritmusú Ave Maria, kellemes, szép dallamok, és kis­sé elgondolkodtam, hogy milyen a jó közérzet anatómiája. Hó­fútta téli estén, a szászvári kis­vendéglőben. Szívesen írnám vendéglő helyett, hogy kiskocs­mában, de mostanság nem il­lik így nevezni a jobb vendég­lőket. Pedig a rég'i jó kiskocs­ma — mondják apám vörös bor imádó, dörzsölt öreg barátai — nos, a régi jó kiskocsma az nem akármilyen hely volt. Azt is jelentette, amit a rómaiaknak a Fórum: közügyek vitahelyét. Aztán traccspartit, asztalra csapkodó tenyérrel jó röhögé­seket. De kellemes környezet­ben, ahol szíves vendég volt a vendég, így, hosszú í-vel, ahol ilyen szíves volt a kínálat is. Ilyen emlékekkel, ilyen igénnyel próbáltam ezen a havas-jeges szászvári estén felvázolni a jó közérzet anatómiáját. De mi legyen a gerinc, ami­re minden felfüggeszthető? A muzsika? A bor? Étel? Azt hi­szem, inkább a látvány. A fából való melegbarna burkolat a fa­lon, mennyezetig tartó ottho­nosságával. A függönyök és ab­roszok szolid hulláma, amin még nem fullasztó a csipke- meg fodortenger, csak csíkok­ban húzódik rajtuk néhány szín, tartózkodó-tarka futamban. De a jó hangulat másik ge­rince — a csend. Azazhogy a halk zümmögés. Ha nem szól a zene, akkor kellemes duruzso- lássá olvad egybe a vendégek szava, a pincér érthető hangja is csendesnek tűnik. A két fehér kályha összefogva melegít, így szemnek, fülnék és a megder­medt kezünknek megjelenik az első valami, ami. már kellemes. Erre a csend és meleg sugallta gerincre épül aztán minden. Az étel, amikor kihozzák a Jó­barát aprópecsenyét és megle­pő, hogy hová lett minden ap­rópecsenyék keménysége, mert ez puha, lágy húsokból, jó szaftból van. Az se rossz, hogy bár másodosztályú a Jóbarát, 26 forint 50 fillérnél magasabb árat nem olvastam az étlapon. Hozták a szomszéd asztalhoz a töltött káposztát: három töltelék volt benne! Akkor éppen részeg embert sem láttam — nem tud­ni persze, hogy azért nem, mert Szászváron sok a puritán ven­dég, avagy mert erős a kidobó­ember. De hadd higgyünk néha a kiegyensúlyozott vendégben is. Aki nem üvölt akkorát, hogy ettől kezdenek vonítani három utca kutyái, aki nem esik ha­nyatt, ha feláll a kocsmai szék­ről .. . Szóval kiegyensúlyozott! Szászváron is ott élt persze a jókedv, fel-felburjánzó röhögé­sekben — igen, nem nevetés, hanem jókedvű röhögés volt ez — asztal alatt összefonódtak a leány-, fiúujjak, asztal fölött el- cuppant egy-egy jóízű csók, de hát hol élnénk, ha már az sem cuppanna el?! Aki fázott, an­nak azonnal hozták a forralt bort, ami sajnos nem egy kis­vendéglőben hiánycikk, avagy szájszélvonogatás után kerül csak az asztalra. Szólt a nóta, elfeledtük, hogy odakint hófút­ta minden utca és hirtelen az a képtelenség jutott eszembe, hogy például józanul is lehet részegnek lenni. Dehát a szászvári Jóbarátban a felhaj­tott poharak után is ember ma­radt mindenki, akkor éppen. Uram bocsá, a mosdóban víz, szappan, törülköző és papír volt. A presszórészben a leg­újabb divatú pop-lemezek a vurlicerben: az Edda, Korái, Di­namit, a Hobo Blues Band nó­tája:'a 3.20-as blues! Most le kéne írni a neveket: a kellemes modorú üzletvezető, Bék lános nevét, a tiszta han­gon, jó ízléssel játszó Vox ze­nekarét, szakácsokét, pincére­két, mindenkiét. Mert mérgelő- dős mindennapjainkban jó do­log az ilyen kétórás hangulat. Olyan volt, mint a „Petit fleur", a világhírű sláger, ami magya­rul egyszerűen Kis virág-nak for­dítandó. Egyetlen virág . . . Hangulat. . . Földessy Dénes 1 „Petit fleur" jj és semmi más

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom