Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-24 / 353. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 353. szám 1980. december 24., szerda Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nemzeti szorgalom H áz előtt az autó, a családon drága ruha, a lakásban színes televízió. A jómód kétségbevonhatatlan jelei, legalábbis ez idő tájt. Még azokban is megfogalmazódik a kérdés — sokszor nem minden rosszmájúság nélkül —, akik ilyesmire általában nem hajlamosak: miből telik? A válaszoknak jó néhány megközelítési módja van; találkozunk velük a bűnügyi krónikáktól kezdve a lapok humoros oldaláig szinte az egész értékelési skálán. Meglehet, az esetek — szerencsére igen elenyésző részben — valóban a kriminalisztika, a jog szakembereire tartoznak. De a túlnyomó többség nincs konfliktusban a büntető törvénykönyv szigorú szabályaival; számunkra, bármenynyire izgalmas a krimi — ezek a köznapion általános esetek a fontosabbak. A válaszok megfogalmazása persze nem könnyű, olyannyira, hogy nem is fogalmazhatók meg mindenkire nézve egyaránt érvényes válaszok. Mégis érdemes néhánnyal megpróbálkozni, mert nem csupán arra szolgálhatnak, hogy egy-egy jelenségről utóbb helyes képet alakítsunk ki. Sokkal inkább tanulságosak a jövőre, leendő életszínvonalunkra nézve, „segíthetnek esetleg a megszerzett színvonal megtartásában, sőt gyarapításában. A Központi Statisztikai Hivatal nemrég érdekes vizsgálatot fejezett be. A szakemberek ezt időmérleg-felvételnek nevezik, s a vizsgálat az emberek időtöltését méri meg. Mennyit fordított munkára, sportra, tanulásra, pihenésre; hol fordította munkára idejét, mivel foglalkozott stb. Ilyen vizsgálatokat korábban szintén végeztek a statisztikusok, így mód nyílik a korábbi tényeket összevetni a legfrissebbekkel, s ennek alapján már nem csupán e kor időmérlege vonható meg, hanem az is megállapítható: milyen változások következtek be a társadalmat alkotó rétegekben, családokban ez időtáv alatt. Ezek a látszólag száraz összehasonlítások roppant izgalmasak. A legújabb időmérleg-felvétel az 1976—77-es időszakot öleli fel, és veti össze az 1963-as helyzettel. Nos, a statisztikusok megállapították, hogy a korábbi időszakhoz képest a nemzeti jövedelem megkétszereződött és ennek hatása a magánéletre nyilvánvaló. Az egy főre jutó reáljövedelem csaknem megkétszereződött, s az életszínvonal számos mutatója lényeges javulást árul el. A lakásállomány nemcsak nőtt, hanem minőségileg is javult — például a vízvezetékkel ellátott lakások aránya több mint kétszeresére emelkedett. Széles körben elterjedt a tartós eszközök — a televízió, a mosó- és hűtőgép; a lakosság tulajdonában tizenötszörösére nőtt a gépkocsik száma. Ez ugyan nem időmérleg-tapasztalat, de szoros köze van azokhoz — ha meg akarjuk ismerni az okot, le kell írni az okozatot is. De visszatérve a mérleghez: az első és talán legfontosabb megállapítás: a főfoglalkozású munkahelyen töltött idő az aktív kereső férfiak körében 8 óra 24 perc, a nőknél 7 óra 40 perc. A társadalom aktív keresői tehát a törvényes munkaidőnél lényegesen többet töltenek el a szocialista szektorban lévő munkahelyükön. Rögtön e mellé kínálkozik a másik perdöntő tény: az aktív kereső férfiak átlagosan naponta 61, az ak* tív kereső nők 52 percet töltenek további jövedelemkiegészítő tevékenységgel, a fő munkahelyen kívül. Bár nincs mód itt a hatékonyságot is firtatni — annyi bizonyos: az életszínvonalban elért jelentős fejlődés forrása itt keresendő. De menjünk tovább: ha az időt egyénenként mérlegre tesszük, megtudjuk, hogy a fő- foglalkozásban a munkával töltött idő a túlóra miatt nőtt — a főfoglalkozáson kívüli esti és reggeli különmunkával. Leggyakoribbak közülük a háztáji és a kisegítő gazdaságok művelése, a házilagos építés, szerelés, a szakipari munka. Igen figyelemreméltó: 1963 óta kevéssé, 1972—73 óta pedig nem változott a háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett munka mennyisége — ám ennek egyre nagyobb részét már nem a mezőgazdasági munkások mondhatják magukénak. Magyarázható ez azzal, hogy a korábbi szövetkezeti parasztok ipari munkássá váltak a társadalmi mobilitás hatására, ám eredeti lakhelyükön maradtak (és különösen sokat dolgoznak a háztájiban). Másrészt, növekedett a nők gazdasági aktivitása, ezáltal kevesebb az eltartott. Hozzátehetjük: a háztáji korántsem paraszti jellegű ma már! A kertmozgalom mesz- sze túlnőtte a társadalmi, a munkamegosztási határokat, a kiskert aligha pusztán hobby és „pótcselekvés", hanem a társadalmi értékalkotás színtere, ahol egyébként nem önellátó családok bizonyos termékekkel ellátják magukat, másrészt — piacra is termelnek. A gyárimunkás, a mérnök, a tanár, a funkcionárius éppen úgy, mint a föld szakavatott főfoglalkozású művelője — a paraszti munkás. A statisztikusok jóvoltából az is kiderült most, hogy: ........egy ma végz ett nemzetközi összehasonlítás az„1965. évihez, hasonlóan azt mutatná ki, hogy a magyar társadalom tagjainak munkával töltött ideje — más hasonló jellegű országokhoz viszonyítva — meglehetősen hosszú. Tisztában kell azonban azzal lenni, hogy gazdasági fejlődésünk és életszínvonalunk emelkedése az elmúlt időszakban jelentős mértékben abból származott, hogy a magyar társadalom tagjai ilyen, viszonylag jelentős munkaterhét vállaltak". (Statisztikai Szemle, 1980. október.) A ház, az autó, a televízió, a lakás, a jö öltözet — az emberibb életszínvonal a MUNKA- TEHERBÖL, a MUNKÁBÓL van. Ezt azért sem haszontalan újból és újból fölemlegetni, mert olyan időszak előtt állunk, amelyben számtalanszor tudatunkba kel! idézni e sorsdöntő összefüggést. Méghozzá nem csupán az első premisszáig — tehát, hogy életszínvonalunk forrása csak önnön értékalkotó, gyarapító tevékenységünk lehet —, hanem úgy is: mennyiségileg jóval többet nehéz lesz kihoznunk magunkból. Úgy általában. Most már számunkra is drágább az idő — értékesebb munkát feltételez. Megérné, hogy a nemzeti szorgalmat hasznosabb, hatékonyabb munkával becsüljük. Ezzel tartozunk önmagunknak. Ha ezt a „tartozást” ökonomikusán és értelmesen kiegyenlítjük — egy majdani időmérlegvizsgálat — bennünket fog igazolni. Matkó István A _____ ■ ■ 1199 9 9 a minőség, a biztonság ellenőrzésére Az új esztendőben „életre kel" hazánk nukleáris erőmüvének első egysége Több mint hétévi megfeszített munka, több tízmilliárd forint felhasználása nyomán, a kopogtató új esztendőben „életre kel" hazánk nukleáris erőművének első 440 MW-os egysége. A nagy esemény közeledtét bizonyítja, hogy a biztonság szavatolása érdekében, két évvel ezelőtt minisztertanácsi határozattal létrehozott „Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Bizottság” kidolgozta és kiadta a primerköri első nyomáspróba megkezdésének engedélyezési feltételeit, amelyek alkalmazása a beruházásban érdekelt valamennyi gazdálkodó szerv számára kötelező. Célja, hogy számbavegyék a;t atomerőmű létesítésében, üzemeltetésében, az indításban szereppel bíró hatósági engedélyek meglétét. Meggyőződjenek azoknak a követelményeknek a betartásáról, amelyek biztosíthatják az atomerőmű biztonságos üzemvitelét. Népgazdaságunk eddigi legnagyobb beruházása megvalósításában az ellenőrzés kezdettől folyamatos „munkatevékenység”. Röntgenfelvételek tízezrei, más korszerű vizsgálati eljárások kísérték nyomon a beépített anyagok, berendezések, műveletek kifogástalan minőségét, amiről okmányok tömege tanúskodik. Mindezeken túl, az „indítás" négy fázisában komplett ellenőrzést is végrehajtanak az indító kormánybizottság előírása és engedélye alapján. A primerköri nyomáspróba az üzembe helyezés előkészítésének első és fontos szakasza lesz, várhatóan a jövő év derekán, ekkor ropoant erejű, közel 200 atmoszféra víznyomás alatt vizsgázik a rendszer, miután egységei előzőleg részpróbák sorozatán sikerrel műKoateK. ez az igenyoevetei másfélszerese lesz a tényleges üzeminek. A feszítőerő nagyságát jól érzékelteti, ha figyelembe vesz- szük, hogy az autógumiban levő 2—3 atmoszféra nyomással már nagy teherjárművek közlekednek. Az üzembe helyezés következő fázisai a nukleáris üzemanyag reaktorba helyezése, az energetika indítás, végül a tartós üzemelésre történő átvétel lesz, amelyek engedélyezési feltételeit ugyancsak az állami indító bizottság dolgozza és adja ki a következő hónapokban. H. L.-né Kitüntetések Az MSZBT aranykoszorús kitüntető jelvényét nyújtotta át dr. Szűrös Mátyás magyar nagykövet öt szovjet közéleti személyiségnek, aki a magyar és a szovjet nép barátságáért különösen sokat tett. A magyar nagykövetségen kedden délelőtt megrendezett ünnepségen Georgij Beregovoj altábornagy, a Gagarin űrhajós kiképző központ parancsnoka, Jurij Barabas, a kulturális miniszter első helyettese, Ligyija Firszova, a Moszkvai Városi Pártbizottság munkatársa, Viktor Jerofejev, a Kupavnai Finomposztógyár igazgatója — az SZMBT elnökségének tagjai — és Alek- szandr Pokriskin marsall, a Doszaaf, a fegyveres erők támogatói szervezetének elnöke vette át a kitüntetést. C sökken a körzeti orvosi rendelők zsúfoltsága Lvov- Kertvárosban. Az eddigi kettő mellett rövidesen a harmadik körzeti orvosi rendelő is fogadhatja a betegeket a déli városrészben, a Nevelési Központ közelében. A rendelő laboratóriummal is rendelkezik, igy bizonyos rutinvizsgálatok nagy részét itt helyben is elvégezhetik, ezáltal tehermentesítik a város két rendelőintézetét is. A műszaki átadás már megtörtént, jelenleg a hiánypótlási munkák folynak. Mint az építőipari szakemberek Ígérik, s a város egészségügyi vezetése reméli, január 15-től megindulhat a gyógyító munka az új rendelőben. Fotó: Proksza László Megalakult a Mecsekuideki Idegenforgalmi Bizottság Összefogás Baranya idegenforgalmáért Az 1980-as esztendő utolsó munkanapját dolgozzák ma a Mecseki Ércbányászati Vállalat üzemei. A tervezettnél kevesebb létszám ellenére is már korábban teljesítették éves tervüket. Felvételünk a IV-es bányaüzemben készült. Fotó: Kálmándy Ferenc Ez év végével megszűnt a MIB, azaz a Mecseki Intéző Bizottság. Helyette megalakult ugyancsak MIB rövidítéssel a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság. Nemcsak a név változott, új tartalmat is kap a jogutód, későbbi tevékenysége. Mint az elnevezés is mutatja, részt vesz a megye idegenforgalmi céljainak kijelölésében, elősegíti az idegenforgalmi értékek feltárását, és előmozdítja az ehhez szükséges feltételek javítását. A bizottság tegnap délután tartotta alakuló ülését, ahol dr. Kisvári András ismertette e társadalmi megbízatássá járó feladatokat, a szervezeti kérdésekkel kapcsolatos főbb szempontokat. A 21 tagú bizottság a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága mellett, annak felkérésére és irányításával működik. Egy-egy tájegység sajátos idegenforgalmi kérdéseivel a területi munkacsoportok foglalkoznak. Tagjai Pécs városával és környékével, az Észak-Mecsek, Siklós és környéke, Komló-Si- konda terület, Mohács és az Alsó-Duna völgye, Pécsvárad és környéke, valamint Szigetvár ,és környéke tájak idegenforgalmi munkáját segítik majd. Hogy milyen feladatok alkotják majd a bizottság 1981. évi munkatervét, már a megalakulás alkalmával is sokoldalú, sok részletre kiterjedő vitát váltott ki. Korántsem a teljesség igényével, de néhány figyelemre méltó felvetés mindenképpen idekívánkozik. Hangsúlyozottan szóba került a mecseki strandok pusztulása és megmentésük lehetőségeinek keresése. Ugyancsak sürgető feladat az idegenforgalmi célú műemlékek felkutatása és gondozása. Felmerült az üdülőfalvak, illetve üdülőszövetkezetek létesítésének gondolata, a falusi turizmus fellendítésének igénye. Egyetértett abban a bizottság, hogy fokozott figyelmet kell fordítani az idegenforgalmi propaganda javítására, különösen sok a pótolni való a külföldi turisták tájékoztatásában. Hangsúlyt kapott az is, hogy nem elég csak egy-egy nevezetesebb terület, táj megismertetése, hanem tartalmas programok szervezése is elengedhetetlen. A bizottság célul tűzte ki, hogy szorosabbra fonja a kapcsolatot az idegen- forgalom és a közművelődést irányító szervek között. Baranya megye 1980. évi idegenforgalmi eredményeiről, hiányosságairól adott átfogó képet Balaská Istvánná, a Megyei Tanács kereskedelmi osztályának vezetője. Mint mondta, ez évben 250 ezer vendég kereste fel megyénket, átlagosan 3,9 napot töltöttek Baranyában. Ez a mérleg csökkenést mutat az elmúlt évihez képest, az árbevétel viszont meghaladja a tavalyit. Idegenforgalmunkra még mindig az idényjelleg túlsúlya a jellemző, kevés a vendégvonzó rendezvény, tovább szükséges növelni a szálláshelyek számát és javítani a szolgáltatások színvonalát. A Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság az alakuló ülésen elhangzottak szellemében kidolgozza munkatervét és ennek alapján dönt a különféle fejlesztendő területek anyagi segítésének mértékéről. K. Gy.
