Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-23 / 352. szám

Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János látogatása a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára hétfőn a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ba látogatott. Kíséretében volt Havasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Borbély Gábor, az V. kerületi pártbizottság el­ső titkára és Héger József, a MÉM Pártbizottságának titkára fogadta. A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar és az erdészet helyze­téről, terveiről, a minisztérium munkájáról Váncsa Jenő adott tájékoztatást. A megbeszélésen részt vett Szabó István, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanócsánck elnöke, Soós Gá­bor államtitkár és jelen voltak a miniszterhelyettesek is. Váncsa Jenő tájékoztatójá­ban hangsúlyozta, hogy az idei munkát a feladatok nagysága és összetettsége mellett az idő­járás szélsőségei is nehezítet­ték. Ennek ellenére — jelentős társadalmi segítséggel — az agrárágazatok 1980-ban ered­ményes évet zárnak. A követ­kező évek feladatait megismer­ték, azokat magukénak vallják. Kiemelkedően fontosnak tartják a gabona- és hústermelés elő­irányzatainak megvalósítását. A minisztérium tevékenységében a feladatok és feltételek össz­hangjának folyamatos biztosí­tására helyezik a hangsúlyt. Ezt követően Héger József, a minisztérium kommunistáinak munkájáról, a mozgalmi élet néhány kérdéseiről számolt be. Egyebek között kiemelte, hogy eredményesen végzik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Jó légkörben — a társadalmi megbecsülést is élvezve — dolgozhatnak, s ez fontos feltétele az eredményes munkának. Szabó István, a termelőszö­vetkezetek helyzetéről, valamint a TOT és a MÉM együttműkö­déséről tájékoztatta a vendé­geket. Elmondta, hogy a terme­lőszövetkezeti parasztság mara­déktalanul vállalja az ország gazdasági helyzetének javításá­ból reá háruló feladatokat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a területi szövetsé­gek azon dolgoznak, hogy meg tudjanak felelni e feladatok­nak. » , Kádár János megköszönte a szívélyes fogadtatást, és a Köz­ponti Bizottság nevében elis­meréssel szólt a mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari és erdészeti dolgozók munkájáról, helytállá­sáról. Hangsúlyozta, hogy az ágazat dolgozói a korábbinál nehezebb gazdálkodási felté­telek és kedvezőtlenebb időjá­rási körülmények között is eredményes évet zárnak, telje­sítik feladataikat. Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 352. szám 1980. december 23., kedd Ára: 1,20 Ft Stáger 0 kozmetikum Munkaértekezletet tartott a Megyei Tanács Előtérben az ellátás javítása A lakosság érdekében, velük együtt a célok eléréséért- tanácsok megalakulásának 30. évfordulója alkalmából műn- kaértekezletre gyűltek össze tegnap délelőtt Baranya megye tanácsának vezetői, a társadalmi, ifúsági és tömegszervezetek képviselői, hogy a nevezetes jubileum alkalmával röviden visszate­kintsenek a három évtized alatt megtett útra és alkotó eszmecse­re keretében, részletesen elemezzék a jövő feladatait. A pécsi Helyőrségi Művelő­dési Otthonban megtartott munkaértekezleten dr. Földvári János, Baranya megye Taná­csának általános elnökhelyette­se mondott megnyitót, köszönt­ve a megjelenteket, közöttük a megye politikai és gazdasági vezetőit, országgyűlési képvise­lőket, Lukács Jánost, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkárát, Buda Gábort, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnökhelyettesét, Hor­váth Lajost, Baranya megye Ta­nácsának elnökét és Czente Gyulát, Pécs megyei Város Ta­nácsának elnökét. Bevezető előadásában Hor­váth Lajos, a Megyei Tanács elnöke megemlékezett a három évtizeddel ezelőtti időkről, ami­kor a tanácsok megalakulásá­val létrejött a szocialista de­mokráciának az a szervezete, amely ma és a jövőben egyre inkább képviseli az állampol­gárok érdekeit, amely egyre ha­tékonyabb szerve az államigaz­gatásnak, képviselője az állam- hatalomnak. Kifejtette, hogy a tanácsok fontos szerepet kap­nak a párt politikájának meg­valósításában. Mint mondotta, a tanácsi munkában egyre inkább erősö­dik a népképviseleti jelleg, de az apparátusi munkában is fo­kozott figyelmet kell fordítani erre. A lakosság ugyanis még mindig nem annyira a tanács­tagi testület, mint az apparátus munkáján méri érdekeinek kép­viseletét, bírálja el a tanácsi munkát. A jövő feladatai között ki­emelte, hogy mind nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a tele­pülések ellátásának fejleszté­sére, s itt hangsúlyozta az egyé­ni kezdeményezések jelentősé­gét is. Ehhez tartozik a nem tanácsi szervekkel, gazdasági egységekkel való, a kölcsönös érdekeken alapuló együttmű­ködés fejlesztése is. A bevezetőt követően Piti Zoltán, a Megyei Tanács el­nökhelyettese korreferátumában a megye településfejlesztésének főbb tennivalóiról szólt. Mint mondotta, a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztásával, az egész gazdaságpolitikai tevé­kenységgel, a távlati fejlesztési tervekkel olyan arányokat kell kialakítani, hogy azok egyidő- ben számoljanak a központi és a helyi törekvésekkel. Az előttünk álló tervidőszak­ról szólva elmondta, hogy első­sorban az alapellátás az, amelyre a tanácsi tervező és koordináló munkában a na­gyobb figyelmet kell fordítani. Azokra az ellátási területekre, amelyek a lakosság mindenna­pos szükségleteivel kapcsolato­sak (lakás, egészséges ivóvíz, körzeti orvosi ellátás, alapfokú oktatás, villamos energia bizto­sítása, közlekedés és hírközlés, a napicikkek kereskedelmi ellá­tása), a következő tervidőszak­ban a tanácsi pénzalapoknak mintegy kétharmadát kell, hogy fordítsák, a orábbi 50 száza­lékkal szemben. Természetesen mindez csak a területileg arányos elosztás sze­rint lehetséges, hiszen Baranya 296 települése közül csak 41 az, ahol az elmúlt tíz év alatt nőtt a lakosság létszáma. Bár a köz­ségek 5—6 százalék helyett a jövőben mintegy 11-12 száza­lékos arányban részesülnek a pénzügyi támogatásban, nem egyidőben és nem egyenlő mér­tékben célszerű a fejlesztés. A továbbiakban kiemelt szerephez jutnak a városkörnyéki közsé­gek (vagy a nagyközségi sze­repkört ellátók), illetve azok a települések, amelyekkel a bá­nyászat további fejlesztése kapcsán számolni lehet. A tanácsok gazdaságpolitikai tevékenységében hangsúlyt kap a jövőben az is, hogy a koráb­binál nagyobb mértékben óvjuk, újítsuk fel, korszerűsítsük a nemzeti vagyonhoz tartozó léte­sítményeket. Ami pedig a be­ruházásokat illeti, a jövőben megengedhetetlen lesz, hogy a felületes előkészítés miatt (Folytatás az 5. oldalon) „Telt ház" a pécsi Széchenyi téri könyvesboltban Fotó: Proksza László Aranyvasárnapi rekordforgalom Soha nem látott tolongás a textilosztályokon Most mór a számadatok is rendelkezésünkre állnak az aranyvasárnapi forgalomról. Bárhol érdeklődtünk, egybe­hangzóan azt a választ kaptuk, hogy nemcsak az ezüstvasárna­pi, hanem az előző években ta­pasztalt forgalmat is messze túlszárnyalták az üzletekben az elmúlt vasárnap. A Mecsek Áruházban egymil- lió-nyolcszáznegyvenötezer fo­rintos rekordot teljesítettek, ebből tisztán egymillió a textil­osztály bevétele volt. Itt is, csak­úgy, mint a Szlivertben, ennél a részlegnél 20 százalékos ked­vezménnyel adták a függönyö­ket, szőnyegeket, méterárut, konfekciót. A hihetetlen nagy érdeklődés egyik bizonyítéka, hogy csak tízesével engedték be a vásárlókat az osztályra, hogy a hatalmas tömegben ne aka­dályozzák egymást. Nagy volt a vásárló kedv az üveg-porcelán osztályon is, elsősorban a fran­cia import áruk találtak gazdá­ra. Kiemelhetjük még az óra- és a divatcikkek iránti fokozott érdeklődést, s azt, hogy ezzel még nincs vége a karácsonyi Csaknem négyezer általános iskolás kisdiák — Pécsről és a megye különböző településeiről — volt a meghívottja tegnap délután a sportcsarnok ban rendezett fenyöfaünnepélynek. A rendezők — a városi úttörőelnökség, a Szabó István Úttöröház, az IH és a sportcsarnok — gazdag program­ról gondoskodott: a regöléstől a diszkóig terjedt a skála. meglepetéseknek: a kerámia­import csak most fog, megérkez­ni. A Szliven Áruház 560 000 fo­rintos forgalmat bonyolított le, ennek felét itt is a textilosztóly kedvezményes vásárán. Nagy tö­meg kereste föl az illatszer- és játékosztá lyt is, és sokan keres­ték a műszaki árukat. A Centrumból egymillió forin­tot érő|áru kelt el, a slágert, ahogy az várható volt, az im­port kozmetikai cikkek jelentet­ték: az alma, a mandarin és a fekete ribiszke szappan, az ól­ma habfürdő, s a Fa spray. So­kan vásároltak fehérneműt, ha­risnyaféléket, kötöttárut. Arany­vasárnapra megérkezett a le­mezjátszó, s a nyugatnémet hatvan és kilencven perces Ter- maton típusú magnókazetta, ami egyébként még kapható. A férfi-, női és gyermekkonfekciót inkább tegnap keresték, hiszen a Centrum-hétfő alkalmából ezeket tegnap adták húsz szá­zalékkal olcsóbban. A Konzum két és fél millió forint bevételt könyvelhetett el magának: itt arapyvasárnap éppúgy, mint az előző napok­ban, a hanglemez volt a slá­ger: olyan újdonságokat is árul­tak, ami az országban csak há­rom helyen került forgalomba, a Konzumon kívül a szolnoki áruházban és az Ezermester- és Úttörőbolt egységeinél. A já­tékosztályon igen hamar elfo­gyott a nyolcvan darab járóba­ba, s nagyon sokan vásároltak az eldobható, műanyag Wilkin­son borotvából is. A Konzum egymillió forinttal szárnyalta túl a tavalyi aranyvasárnapi forgal­mát. A Meruker 43 üzlete tartott nyitva tegnap a megyében, ösz- szesített forgalmuk kétmillió­nyolcszázezer forint. Nagy sike­re volt a harminc százalékos kedvezménnyel árusított női, lányka- és férfikabátnak, s a csizmáknak. Kelendő volt még a női divattáska, a kesztyű, sál, nyakkendő és fehérnemű, s ter­mészetesen a kötöttáru is. S végül a Bárányokén közel négymillió forint értékű áru ta­lált gazdára vasárnap, ez har­minc százalékkal több, mint a tavalyi forgalom, s az ezüstva­sárnapinak elérte a dupláját. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom