Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-21 / 350. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXVII. évfolyam, 350. sióm 1980. december 21., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Megválasztották az MSZMP Szigetvár városi-járási Bizottságát Egyazon időben, azonos prog­rammal, de külön-külön kezdte meg munkáját tegnap délelőtt Szigetváron a városi és a járá­si pártértekezlet, értékelve az el­múlt év munkáját, megjelölve a következő feladatokat. A pártbizottság nagytermében László Gyula, az értekezlet el­nöke köszöntötte a városi párt­értekezlet küldötteit, majd Tet­tinger István, az MSZMP Szi­getvár városi Bizottságának el­ső titkára tartotta meg az éves munkát értékelő beszámolót. Mint többek között mondotta: a testületek munkájában a XII. kongresszus határozatainak alapján középpontba került a gazdaságpolitikai elemzés, a feladatmeghatározás és az el­lenőrzés. A város termelőüze­meinél a nyereséges gazdálko­dást, a várősi tanács fejlesztési tervében pedig a maradéktalan teljesítést kiemelt követelmény­ként határozták meg, s valószí­nűleg a célokat sikerült valóra váltani. A gazdasági egységek termelése 5-6 százalékkal meg­haladta az egy évvel korábbit, az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket sikerült job­ban kihasználni. Az ideológiai, kulturális, agitációs és propa­gandamunka területén a kong­resszusi határozatok szellemé­ben előrehaladás történt, s a propagandamunkában is ki­emelt helyet kapott n gazda- sáqpolitika, a pártélet és a párt­irányítás, A pórtaoparátus ja­vította, tervszerűbbé tette a te­rületi munkát, a pártszervezetek vezetőségeinek munkájában pe­dig, tovább erősödött a kollek­tív vezetés elve. A beszámolót követően Ró­zsahegyi István, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának osztályvezetője ismertette a Po- ■ litikoi Bizottság 1979. december 11-i határozatát, mely kimond- ia a városi és a járási párt- bizottságok önálló működésé­nek megszüntetését és a közös pártbizottság létrehozásának szükségességét. A Zrínyi filmszínházban ez idő alatt a járási pártértekez­let munkáját vezette az elnöki tisztet betöltő dr. Nagyváradi János. Itt is az 1980-as eszten­dő munkájának értékelését ad­ta Illés István, az MSZMP Sziget­vári járási Bizottságának volt első titkára, kiemelve: igen mozgalmas esztendő volt az idei — egy sor, belső politikai­társadalmi életünket érintő vá­lasztás volt -, ugyanakkor a munka középpontjában mégis a gazdasági élet alakulása, a termelés szervezése, irányítása, s az abban való aktiv részvétel volt. A szigetvári járásban — csak példaként említsük meq — a búza, a kukorica és a cukor­répa termesztésében elérték a kívánt eredményeket, sikerült a tervezett átlagokat megter­melni. Az állattenyésztésben el­sősorban a tehenészet kapott az átlagnál nagyobb figyelmet: az állatállomány létszáma a ház­táji gazdaságokban is növeke­dett. Sikerült az idén újabb 4 községet jó minőségű ivóvízzel ellátni, több általános iskolai tantermet építeni, javítani az óvodai ellátást. Javult a párt­szervezeteik gazdaság irá nyító­ellenőrző tevékenysége, az ideo­lógiai, kulturális feladatokat a pártkongresszus szellemében vé­gezték a területen élő kommu­nisták. Befejezésül Illés István — akit pénteken a Siklós városi­járási Pártbizottság első tit­kárának választottak meg — megköszönte a bizottság tag­jainak több éves segítőkész munkáját és elköszönt tőlük. A beszámolót követően dr. lerszi István, az MSZMP Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára ismertette a Politikai Bi­zottság határozatát, mely a két pártbizottság összevonását szor­galmazza. Mint dr. Jerszi István mondotta: mindazon politikai- gazdasági feltételek adottak, melyek a két pártbizottság kéz­fogását eredményezik, a járás­nak és a városnak megannyi területen közös céljaik és fel­adataik vannak, az eredményes végrehajtáshoz legfelsőbb szin­ten is közös gazdára van szük­ség. Csomagolják, szállítják a vetőmagot Évente negyvenezer tonna fémzárolt vetőmagot (kuko­ricát, búzát, borsót, szóját, babot) állít elő a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát ve­tőmagüzeme, amelyet hatá­rainkon túl is értékesít, fő­ként Európa országaiban, de jelentős mennyiséget szállít az Egyesült Államok­ba is. Képünkön 50 kg-os r a vqtőma­A két pártértekezlet ezt kö­vetően közösen — a Zrínyi film­színházban — folytatta munká­ját. A küldöttek előbb megvá­lasztották az összevont Sziget­vári városi-járási Pártbizott­ság 55 tagját, majd az újon­nan megválasztott pártbizottság megtartotta első ülését, ahol titkos szavazással megvá­lasztották a pártbizottság vég­rehajtó bizottságát, a1 tisztség- viselőket, a pártbizottság mun­kabizottságait, valamint a fe­gyelmi bizottságot. A Szigetvár városi-járási Pártbizottság végrehajtó bizottságának tagjai lettek: András István, Dettrik Mária, Gazdag Ilona, Horváth József, Kasó József, dr. Kovács Csaba, Kovács Tibor, Mustos Erzsébet, Petőh Sándor, Tinusz János és Tettinger István. A pártbizottság első titkárának Tettinger Istvánt, titkárának pe­dig Kovács Tibort és Petőh Sán­dort választották meg. K. F. Magyar-kubai barátsági nagygyűlés Havannában Magyar—kubai barátsági nagygyűlést tartottak pénteken délután Havannában. A kubai pártkongresszus alkalmából Ha­vannában tartózkodó pártkül­döttség, dr. Korom Mihály, az MSZMP PB tagja, a KB titkára, Grósz Károly, a KB tagja, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Pártbizottság első titkára és Jakus Jenő, c Magyar Nép- köztársaság havannai nagykö­vete a „Kubai—Magyar Barát­ság” nevet viselő fővárosi üvegkombinátban rendezett ba­rátsági gyűlés vendége volt. Dr. Korom Mihály nagy tet­széssel fogadott felszólalásá­ban átadta Kádár János és a magyar kommunisták szívélyes üdvözletét és jókívánságait. Hangsúlyozta, hogy az üzem dolgozóinak és a magyarorszá­gi partnerüzemeknek már több mint egy évtizedes jó kapcso­lata van. Magyar szakemberek jártak Kubában s a kubai dol­gozók közül is sokan jártak Magyarországon. Nagyra be­csüljük a magyar—kubai barát­ság erősítésének e szálait és a magunk részéről a jövőben is gondosan ápolni kívánjuk azokat — mondotta a magyar küldöttség vezetője. Hangoztatta, hogy a forra­dalom győzelme, a szocialista Kuba léte és fejlődése nap­jaink történelmi realitása, amelynek tényei örömmel töltik el a béke, a nemzeti függet­lenség, a társadalmi haladás és a szocializmus híveit világ­szerte. A Kubai Köztársaság ma megbecsült tagja a szocia­lista országok testvéri közössé­gének, tevékeny részt vállal a szocialista országok együttmű­ködésének elmélyítésében, ak­tívan küzd a békéért, az eny­hülési folyamat megvédelme- zéséért, a nemzetközi bizton­ság megszilárdításáért. Dr. Korom Mihály ezt köve­tően a Magyar Szocialista Mun­káspárt kül- és belpolitikájáról tájékoztatta hallgatóságát, majd így folytatta: a Magyar Népköztársaság és a Kubai Köztársaság e napokban emlé­kezik meg a diplomáciai kap­csolatok felvételének -huszadik évfordulójáról. Megelégedés­sel állapítjuk meg, hogy a két évtized során viszonyunk az elv­társi egyetértés és együttműkö­dés szellemében gyümölcsö­zően fejlődött és sokoldalúvá vált. December 25-én is kézbesítenek csomagokat Karácsonyi csúcsforgalom a pécsi főposta levélelosztójában Fotó: Proksza László Karácsonyi csúcs- forgalom a postán Naponta 500 rosszul címzett képeslapot adnak fel Szerencsére volt némi foga­natja a számtalanszor' elhang­zott fölhívásnak: idejében ad­juk föl karácsonyi képeslapjain­kat, leveleinket, ha lehet, a cso­magokat is. A szokásos kará­csonyi csúcsforgalom a postán a korábbi évekhez képest szét­húzódott, a „nagy roham” már december 10-e után kezdődött, s nem kizárólag az ünnep előt­ti néhány napra korlátozódott. Kiemelkedően nagy forgalmú, napok így is akadtak a pécsi főpostán; ilyen volt december 17-e, 18-a, 19-e. Tegnap reggel, amikor az 1. számú postahiva­talba érkeztünk, még csendes volt a csarnok, nem álltak hosz- szú sorok. A levél- és csomag- kézbesítők akkor készülődtek. Indulásuk előtt még egy nem túl könnyű művelet volt hátra: megkísérelték azonosítani a hiányosan és rosszul címzett képeslapokat. Dr. Jádi János, a postahivatal vezetője el­mondta: a szokásos napi száz hibás címzésű küldemény kará­csony előtt napi négy-ötszázra emelkedik. Mekkora a karácsonyi napi forgalom a főpostán? Néhány adattal próbáljuk meg illuszt­rálni. A számok a közületi kül­demények nélkül, csak a ma­gánlevelekre, lapokra vonatkoz nak. Napi harmincezer képes­lap, húszezer levél érkezik; de­cember 22-ig befejezik a nyug- díjkézbesítést is, ez napi 4500 címet jelent, s emellett 1800 utalványt is kézbesítenek.. Cso­mag naponta legalább 1500 ér­kezik, ebből több mint negy­ven külföldről, s közel 500 cso­magot adnak föl a pécsiek itt. Táviratokból, express levelekből is most van a csúcsforgalom: napjában 600 távirat és 500 ex- press-'levél érkezik, ezeket ti­zenöt motoros postás szállítja házhoz. Százan kézbesítik a le­veleket, s tizenöt kocsival szál- líják az ünnepi csomagokat. A csomagokról még annyit, hogy ünnepek előtt a napi egy fuvar helyett kétszer indulnak, dél­utánonként kizárólag az express, romlandó küldeményeket juttat­ják el tulajdonosaiknak, s ezt még 25-én is megteszik. Az ünnepi táviratfelvétel is elég magas: naponta 180-an adnak föl személyesen s leg­alább 800-an telefonon sima és dísztáviratokat egyaránt. Emel­lett a posta 300 átmenő távira­tot is továbbít. Megközelítőleg 10—15 000 képeslapot s ennél jóval több levelet adnak föl is­merőseiknek, barátaiknak az emberek a főpostán. Arra már most fölhívjuk a figyelmet, hogy aki kicsit késve adja föl jókí­vánságait, számítson rá, hogy 24-én a posta is csak 17 óráig tart nyitva. Megkérdeztük azt is, hogy na­ponta melyik órákban gyűlik össze a legnagyobb tömeg a csarnokban: két csúcsidőt tud­tak lemérni, délelőtt 9—11 óra és délután 15—-18 óra között. S valóban, mire befejeztük a beszélgetést, már elmúlt kilenc, s a kora reggeli pangás helyett a csarnokba kilépve már hosz- szú sorokat láttunk az ablakok előtt. D. Cs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom