Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-20 / 349. szám
1980. december 20., szombat Dunántúlt napló 3 Hogyan lehet versenyképes a magyar bútor? Táguló lehetőségek Vissza kell szerezni a minőségi munka becsületét Szintén új termék a Sinthia hálógarnitúra, ami exportra is A Quelle áruház kereskedelmi üzletkötőnője megtekintette az őszi BNV könnyűipari kiállítását, főként a cipő- és bőrárut, természetesen a bútorokat is. Elragadtatását fejezte ki a látottak alapján és mindjárt a tárgyra tért, vagyis közölte, ebből és ebből a bútorból eny- nyit meg ennyit rendelne, mikor szállítják? És a kínos válasz: sajnos, ilyen mennyiségben és ilyen gyorsan egyelőre nem megy. Az előbbi - bár jellemző - eset ellenére a külföld érdeklődik a magyar bútorok iránt. Nem kell messzire mennünk, csak itt a megyénkben is több példa van erre. A Pécsi Faipari Szövetkezetét tán fölösleges is említeni, ismeretesek a sikerei. A Mohácsi Székgyár jelentős mennyiséget exportál Svédországba, Franciaországba, legutóbb pedig a Siklósi Székgyárban jártak nyugati üzletkötők. Botka Zoltánt, a Könnyűipari Minisztérium főosztályvezetőjét kérdeztük meg, hogyan lehet a magyar bútor versenyképes a világpiacon?- Mennyiségben semmiképp, csak minőségben van esélyünk. Ma már nem helytállóak azok az elképzelések, mely szerint a gyárak nagy szériákat szerettek volna piacra dobni. Ez buta betegség minden olyan iparágnál, ahol változó divatigényekhez kell alkalmazkodni.- A hetvenes évek elején voltak olyan törekvések, hogy sok országot szerettünk volna székre ültetni. Ennek jegyében történtek a Szék- és Kárpitosipari Vállalat gyáraiban a rekonstrukciók. Mi valósult meg ebből?- Az ország bútorexportja összesen 1,8-1,9 milliárd forint, ennek egyharmadát a Szék- és Kárpitosipari Vállalat teljesíti. A bútorgyárak közül a legnehezebb helyzetben vannak. A belföldi kereslet visszaesett, csak exportból tudják fenntartani magukat. Dömpingáruval viszont nem vehetik fel a versenyt, Hongkong, Tajvan, Kína az elmúlt években elárasztotta Európát olcsó kisbútorokkal, székekkel.- Tehát nekünk most csak az lehet a törekvésünk, hogy olyan minőségi bútort készítsünk, amelyet a dömpingáruk nem veszélyeztetnek . ..- Igen. Ehhez azonban magasfokú szakemberképzés szükséges. Szakmunkás szinten ugyanúgy, mint művezető és vezető szinten. Ezt a mesterséget, a mesterség fogásait úgy kellene minden bútorasztalosnak tudni - a nagyüzemi körülmények mellett is — mint ahogyan Kovács Margit a kerámiáit készítette. Elmesélek egy történetet. A két világháború között élt egy nyugatnémet gyáros, aki különböző bútorpántokat készített. Az volt rá a jellemző, hogy a gyárából csak első osztályú áru került ki. Erről ismerték őt a szakmai világban, erre kényes volt, ezt a hírnevet őrizte. Történt egyszer, hogv Dél-Amerikából egy egész hajórakomány árut megreklamáltak. A gyáros tiltakozott, ám amikor aztán a helyszínen meggyőződött, hogy a reklamálás valóban jogos, annyira a szívére vette, hogy bezárkózott a szállodaszobába és ott főbe lőtte magát. Nos, nem azt akarom mondani, hogy mindenki lője főbe magát, ha egy hajórakomány selejtet gyárt, de igenis vissza kell szerezni a minőségi munka becsületét, amivel hírnevet szerezhetünk magunknak a világban.- Hazánkban eddig főként a jugoszláv bútorok jelentették a rendkívüli minőséget. Az előbb elmondottak figyelembevételével képesek leszünk arra, hogy más országokban — és itt elsősorban a nyugatiakra gondolok — a — Beszélgetésünk során sok szó esett a minőségről. Hazai bútoroknál pedig éppen a minőséggel van a legtöbb probléma azon túl, hogy kevés a választék, és ami van, sokszor unalmas, fantáziátlan és csúnya szövettel van bevonva. — Sajnos, így van. A reklamációk 30 százaléka hibás technológiai, csomagolási, szállítási okok miatt van, 50 százaléka pedig szövethiba. Abban is igaza van, ha a szövetek egyhangúságát panaszolja. A A Pécsi Faipari Szövetkezet új szekreter mi bútorainkkal hasonló sikereket érjünk el? — Az önök városában a Faipari Szövetkezet már bizonyította ezt. Nagyon szépen feljött az Egerben lévő Agria Bútorgyár is. Nyugaton divat most a rusztikus bárpult, jelentős mennyiséget exportálnak belőle. Egy-két éven belül a Bajai Bácska Bútorgyár is a legjobbak közé kerülhet. Termelésének 80 százalékát exportálni fogja. Sajátos megoldással — forgácslapra rányomják a furnért — rusztikus stílbútorokat gyártnak. Nagyon sok lehetőség áll a bútorgyárak előtt. Csak fantázia, ész, merészség kell! Lehetne például világító- testeket is gyártani. Svédországban van erre példa. Hiszen az ipari formatervezett, fából készült álló- és falilámpák ugyanúgy a lakás tartozékai, mint a bútorok. A vállalkozó kedvet és az eredeti ötleteket pedig igenis jutalmazzuk, de csak azt! A minőségi helytállást célozzák az egri próbálkozások. A szocialista országok közül elsőként itt kezdtek ismét bőrrel kárpitozott bútorok gyártásával foglalkozni. Már ebben az évben 80 000 négyzetméter bőrt használtak fel. (A Budapesti Bőripari Vállalat készíti ehhez a megfelelő kárpitbőrt.) A külföldi piacon rendkívül jól értékesíthető. Ehhez azonban egy új generációt kell kinevelni, hiszen azok, akik még a régi időből ismerik a bőrkárpitozás tudnivalóit, már kevesen vannak. terméke a korabeli angol tölgy Latex mammutvállalat. Az a célja, hogy egyféléből minél többet gyártson. Ma már szerencsére nem tartunk ott, hogy mindegy milyen, úgy is megveszik. A hibás bútorokat nem kell átvenni, dobják vissza annak a gyárnak, amely készítette. Akkor majd a bútorgyárak is maximálisan törekednek jó minőségű, esztétikus bútorok gyártására. Sarok Zsuzsa IMS-technológiával épülő lakóház a mohácsi Du na-parton Erb János felvétele Legalább harminc vállalattal és szövetkezettel tart fenn termelő vagy más jellegű kapcsolatot a Mohácsi Építőipari Szövetkezet. A százmillió forintos termelési érték fele a kooperációból származik. Bischof Ferenc elnök szerint enélkül megbénulna a szövetkezet. Immár egy évtizede természetes a sokrétű kapcsolat- tcrtás. Az 500 fős kollektíva nem törekszik a partner kihasználására, sőt nemegyszer támogatott olyan partnereket, akik épp mélyponton voltak. Látszatsegítséget nem nyújt, vagyis hibás, használhatatlan gépeket nem kölcsönöz, más cég berendezésére pedig úgy vigyáz, mint a sajátjára. A kapcsolatrendszer 1979 augusztusától tovább gazdagodott, amikor a szövetkezet egyik alapítótagja lett a Baranya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságának, Ennek köszönhető, hogy a BÁÉV szakmai tanácsot adott a géppark 15 milliós bővítéséhez, vállalta a gépkezelők továbbképzését és bérbe ad darut, szivattyút, konténert. Mohács rendszeresen értesíti a pécs- váradi, pécsi és a sásdi építőipari szövetkezetét az elfekvő készletekről. Pécsvárad ezért soronkívül mozaiklappal szolgálja ki. Sásd kért már felvonót, autódarut. Termelésben még nem szorosak a szálak az említett szövetkezetek között főként a nagy távolság miatt, bár Mohács felajánlotta a be- tcnközpontját használatra. A kapcsolatteremtést azért meri vállalnia1 szövetkezet, mert a csaknem 40 fős műszaki gárda — köztük hat mérnök — kísér- leteziő és vállalkozó • kedvű. E téren a legaktívabb partner a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, vclamint a Tégla- és Cserépipari Tröszt műszakfejlesztési osztálya. Az országban elsőként Egymást segítve Az együttműködés formái a Mohácsi Építőipari Szövetkezetben Mohácson falaztak alfa- és poro- ton téglával, valamint válaszfallal. A szövetkezet műszaki szakemberei gyakran járnak külföldön a bátaszéki gyár kérésére, hogy a téglaújdonságok felhasználását figyeljék meg, és részt vesznek a műszaki fejlesztésben. A kutatók nagy jövőt jósolnak az újfajta, kitűnően szigetelő tégláknak. Bá- taszék és a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola megtervezte a családiház-építőknek az előregyártott kerámiaelemekből álló födémpallót, amit a szövetkezet idén legyártott, de tervezési finomítást javasol, hogy a sorozatgyártás zavartalanul indulhasson, amit szívesen vállal. A Téglaipari Vállalat másik új terméke, a vakolatmentes gipszkerámia válaszfal, amit Karcagon kísérleti jelleggel gyártanak és Mohácson, a Felszabcdulás úti, valamint a Duna-parti lakásépítkezésen két éve használnak. Bátaszék— Mohács lenne a másik gyártóbázis. Bátaszék a téglát szállítaná. Tavaly a szövetkezetét felkereste a gyártóberendezésekét szállító olasz cég, de nem volt meg az elinduláshoz szükséges minimum tízmillió forintos tőke. Az újdonság azóta megfelelt a minőségi követelményeknek és a kereslet fokozódik iránta. A szövetkezet most már nyugodtan kopogtat az OKISZ-nál, a Téglaipari Vállalatnál anyagi támogatásért, ugyanis az összberuházás húsz százalékát saját pénzből tudja finanszírozni. Számára a Téglaipari Vállalat ötletek kifogyhatatlan tárházát jelenti. Hasonló a viszonya a BAÉV- val, hisz IMS-technológiával épülnek a lakótelepek Mohácson. A szövetkezet szeretne panelfallal és előre kialakított belső vizesblokkal dolgozni. Igaz, hogy többe kerül egy lakás, de a kivitelezés gyorsabb. A Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat mohácsi kivitelezésein üvegeznek, szobát festenek, mázolnak. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalatnak pedig lakatosszerkezeti elemeket készítenek, cserében a TÁÉV tetőt szigetel. Elsősorban a rendszeres építőipari együttműködéseket vettük sorra. Egészen más a faipari munka, amit a Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi gyáregységének végez a szövetkezet, ebben az évben már 37 millió forint értékben. A mintegy száz, főként betanított munkás kárpitkeretet szerel bútorgarnitúrához és számítanak rájuk már az exportra szánt termékek előállításában is. Ide több dolgozót nem irányítanak át, sőt a húsz asztalos is gyakran kerül ki építkezésre. A Mohácsi Építőipari Szövetkezet termelési kapcsolatai mindenképpen példamutatók. A kollektíva készségesen szövetkezik átmenetileg, vagy hosszú időre is mindazok ellenére, hogy egy-két patronált csalódást okozott. Csuti János Zigóta-transzplantáció Magyarországon A z Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség szalkszentmártoni teljesítményvizsgáló állomásán megtermékenyített petesejt, vagyis zigota átültetésből a közelmúltban ikerborjak születtek. Néhány évvel ezelőtt számoltak be először angol kutatók a zigotaátültetés sikeréről. Ezúttal a magyar próbálkozások — kísérletek — vezettek eredményre. Nem is akármilyenre. A két ikerborjú egészséges, jól fejlett, és minden remény megvan arra, hogy kifejlett korukban is a legjobb teljesítményű állatok közé tartoznak majd. Nem annyira az ikerellés figyelemreméltó Szalkszfent- mártonban, hanem az a tény, hogy a két újszülött lényegében nem az őket világrahozó anyaállaté, illetve mégis az. Ikerborjak - petesejt-átültetésből Petesejtimport az DSA-ból, Kanadából Baranyából is vásárainak donort A nemzetközileg mind elismertebb magyar állattenyésztés újabb próbálkozása ez a kísérlet arra, hogy — nem is akármilyen módon — ugrásszerűen növelje az utódok teljesítményét. Az állattenyésztésben eddig a mesterséges termékenyítés jelentette a korszerűt, amikoris a legjobb apaállatok — a természetes szaporításhoz képest — többszörös számú utóddal javítják az állomány minőségét. Ez a többszöröződés az ugyancsak jó származású anyaállatoknál nem volt lehetséges, tekintve, hogy a tehén évente csak egyszer tud borjút a világra hozni. A zigóta átültetés viszont éppen a nagyképességű anyaállatok teljesítményét fokozza többszörösére azzal, hogy a világra hozott utód nem- tsak a legjobb apától, hanem egy másik genetikailag ugyancsak kiemelkedő értékű anyától származik. Az állatorvosok ugyanis a külföldről behozott - zigótaimport — meqtermékenyített petesejtet beültetik a kiszemelt ún. donor tehénbe — amelynek képessége tökéletesen figyelmen kívül hagyható — s a dajka tehénben fejlődő embrió a továbbiakban ugyanolyan életet él, mintha az anya „édesgyereke” lenne. Az országban már több zigóta borjú él, nevelkedik. Az OTÁF modern, nemrég átadott üllői teljesítményvizsgáló állomáson például Baranyából felvásárolt donor tehenekbe ültettek át zigótát. A száznál is több zigóta borjú között, a szakemberek szerint a szalkszentmártoni az első. ikerpár. Tekintve, hogy a zigóta transzplantációnál kifejezetten cél az egyes vagy többes ikerellés, a szakemberek komoly hazai tenyésztői sikernek tekintik az esetet.
