Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-18 / 347. szám
1980. december 18., csütörtök Dunántúli napló 5 A megyei tervkoncepció vitája a Közgazdasági Társaságban Ezekben a hetekben széles körben véleményezik a megye hatodik ötéves tervre szóló előzetes elképzeléseit, hogy a legkedvezőbb döntések születhessenek: adott pénzből lehetőleg olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a megye minél több lakójának életkörülményeit javítják észrevehetően. Tegnap a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete elé kerültek megvitatásra az elképzelések. A vezetőségi ülésre, melyen dr. Kis. vári András elnökölt, s melyen részt vett dr. Dányi Pál. az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára, a Bólyi Mező- gazdasági Kombinát bári üzemében került sor, ahol a házigazdák, élükön Szántó Zoltán vezérigazgató-helyettessel, bemutatták a gazdaságot és a bári keltetőt; majd pedig a napirendnek megfelelően előbb Sajgó Jenő, ‘az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese vázolta fel a gazdaság- politikai célok megvalósításának megyei feladatait, majd Horváth Endre, a Baranya megyei Tanács tervosztályvezetője ismertette a Baranya megyei tanácsi gazdaság hatodik ötéves tervkoncepcióját. A társaság vezetőségének tagjai véleményüket kifejtve többek között rámutattak, a szénbányászat liászprogramjával összefüggésben nagy figyelmet kell fordítani annak minden vonzatára, így a lakásépítésre, a közlekedésfejlesztésre. Mivel a következő tervidőszakban lényegesen nagyobb összegeket szánnak lakásfelújítások, ra, gondoskodni kell megfelelő kivitelezői szervezet léterehozá- sáról. Elhangzott, erőteljesebb fejlesztésekre van szükség a megye élelmiszeriparában, szorgalmazták továbbá, hogy a párhuzamosságokat elkerülendő, a baranyai fejlesztési elképzeléseket egyeztetni kell a szomszédos megyék elképzeléseivel. Végül rámutattak, vannak olcsó vagy éppenséggel pénzbe sem kerülő fejlesztések, ezekre is súlyt kell fektetni, így például a munka, és üzem szervezés színvonalának emelé termelési kooperációk lét Az év utolsó munkanapjai a baromfi-feldolgozóban * Karácsonyi pulyka sere, rehozásárd. {—mi-) külföldre GEFLÜGEL AUS UNGARN, - kiáltja világgá a hctalmas reklámtábla, a 17 tonnás HUN- GAROKÄMION motorházának tetején. A felirat alatt stilizált ratjz, magyar baromfi embléma. A rajz két oldalán két szó, balról „Puszta” jobbról „Piri”. Mindkét márka a magyar pecsenyekacsát reklámozza az NSZK-ban. A német háziasz- szonyok szívesen veszik mindkettőt. Már tudják, hogy a Puszta az grill kacsa, a Piri pedig bratfertig, vagyis a sütésre kész. Magyarul konyhakész. Kurucz István, a HUNGARO- KAMION gépkocsivezetője tegnap délelőtt 11 órakor gördült ki hatalmas járművével a pécsi baromfifeldolgozó udvarából, s indult el 17 tonnás rakományával az Alpokon túlra. Három nap, három ország: Csehszlovákia, az NSZK és Svájc. A pontos úticél Bázel, amelynek nagy áruelosztójába szombaton reggelre gördül be frissen vágott s út közben is hűtött rakományával. Ezúttal kivételesen nem Pusztával és Pirivel, hanem ládánként 6 darab, 450 rekesz, összesen 2700 darab Mecsek elnevezésű mini pulykával, amely büszkén viseli magán a nemzetiszín szalagot, Kiváló exporttermék. Tegnap indították útnak a gyár utolsó karácsonyi pulykaexportját. Tekintve, hogy az angolok jópár éve önellátók, a friss előhűtött magyar pulyka karácsonykor Svájcba és Ausztriába megy. A mélyhűtött midipulyka pedig a Szovjetunióba, az NDK-ba, s újabban Romániába. Az NSZK nemcsak így karácsony táján, de egész évben folyamatosan igényli a pulykát és évről évre többet. A pécsi baromfifeldolgozó vállalat az idén félmillió darab, átlag hatkilás Mecsek pulykát exportált a különböző országokba, s ezzel teljesítette éves tervét. Az év hátralévő részében már csak hazai szükségletre, az ünnepekre vágnak majd 2—3 vagonnal. — A pulykapiac, a korábbi prognosztikákkal ellentétben javul, az 1981-es exportlehetőségeink jobbak, mint az ideiek voltak — mondja Békés Lajos, a Baromfifeldolgozó főmérnöke. Tegnap indították útnak az utolsó kamion karácsonyi pulykát Svájcba Próbaüzem előtt a kenyérgyárban Nem egészen egy év alatt készült el a Pécsi Sütőipari Vállalat új létesítménye, a süteményüzem. A hatalmas gyártócsarnokban, ahol a távlati tervek szerint majd három automata gépsor dolgozik, az elsőt, a zsemlekészítő vonalat fölszerelték. Az osztrák gyártmányú gépsoron s a hazai újfajta dagasztógépen az utolsó simításokat végzik a külföldi és magyar szerelők. A részleges műszaki átadásra pénteken délelőtt kerül sor, s ezt követően megtartják az e|ső, úgynevezett meleg próbaüzemet. Míg a régi süteményüzemben kilenc fő egy óra alatt hétezer zsömlét tud készíteni, az új gépsor teljes kapacitása óránként 14 500 darab, s mindössze három embert kell mellette foglalkoztatni. — A vevők a nádudvari tsz Fehér Gyémánt mini-pulykája mellett a Baranyában előállított „midi pulykát” is keresik. Azért az idén mór a feldolgozó sem panaszkodhat. Két éve, a mélyponton, veszteségesek voltak, tavaly hárommillió nyereséggel zárták az évet, az idén 80 millió forint tiszta nyereségre számítanak. Ebben igen jelentős szerepet játszik a fél- milliárd forintos exportbevételük. Tény, hogy felszöktek a világpiaci baromfiáraik, de nem szabad elfelejteni a gyári kollektíva helytállását sem, azt a plusz vállalást, amelyet maradéktalanul teljesítettek. Terven felül 2150 tonna broiler csirkét vágtak le és exportáltak a Szovjetuniónak. Az évi 1150 vagon kapacitásúra tervezett gyárban tavaly már 1460 vagon s az idén 1760 vagon élő baromfit, csibét, tyúkot, pecsenye- és hízott kacsát, pecsenye- és kövér libát, pulykát, gyöngyöst — vágtak le és dolgoztak fel két műszakban. A jövő évi tervük pedig 1900 vagon. Különösen figyelemreméltó a magas exportarányuk. Az 1300 vagon késztermékből 900 vagonnal exportáltak, a már felsorolt országokon kívül Franciaországba, Olaszországba, Kuvoitba és az idén először tengerentúlra, Kubába. Az új darabolócsarnok belépésével 1981-ben 30 százalékkal növelik majd a darabolt áruk arányát, Olaszországban a csirke mellét, Ausztriában a combját, az NSZK-ban és Svájcban a mellét és a combját egyformán keresik és a darabolt filézett termékben rejlő több letmunka árát meg is fizetik. — Rné — Életbe lép 1981. január elsejen Bővülő kedvezmény az ifjúsági takarékbetét-tulajdonosoknak A Magyar Közlöny december 10-i számában megjelent a pénzügyminiszter rendelete, amely növeli az ifjúsági takarékbetéthez fűződő pénzügyi kedvezményeket és bővíti a kedvezményes árukölcsönre jogosult fiatal házasok körét. Az 1981. január 1-ével életbe lépő új szabályozás szerint: az ifjúsági takarékbetét kedvezményezettje bárki lehet, aki a megállapodás megkötésekor 35. életévét nem töltötte be. (Az eddigi feltételek szerint kedvezményezett csak 14—30 éves korú lehetett). Ezzel lehetővé válik, hogy a szülők, nagyszülők már 14 évnél fiatalabb korú gyermekeik, unokáik javára is takarékoskodhassanak. A felső korhatár 30- ról 35 évre való felemelése pedig a már keresőképes fiatalok további jelentős részének teszi lehetővé, hogy nagyobb betétet gyűjtsön és részesüljön az ezzel járó kedvezményekből. Az ifjúsági betétek után a betétest, illetve a kedvezményezettet változatlanul évi 5 százalékos kamat és az 5. év utáni további 1 százalék prémium illeti. A jövőben nem korlátozzák a havonta rendszeresen elhelyezhető 'betét nagyságát. Eddig legfeljebb havonta 800 forintot lehetett befizetni és 5 évre szóló megállapodást kötni. Január 1-től ennél nagyobb összegről is szólhat a megállapodás, illetve, aki jövedelméből csak kisebb összeget tud félretenni, a takarékoskodást 5 év után is folytathatja és gyűjthet össze nagyobb összeget. A havonta rendszeresen befizethető betét 100 forint vagy ennek többszöröse lehet. Növekszik az ötévi takarékossági időszak letelte után a lakásépítésre, -vásárlásra igénybe vehető kölcsön összege. Az új feltételek szerint a kölcsön maximális összege új lakás építése vagy állami szervtől való vásárlása esetén az. eddigi 56 ezer forinttal szemben 70 ezer forint, egyéb esetekben 60 eZer forint lehet. Egyidejűleg bővítik a külön kölcsön lakásépítésre való felhasználását is. Ez a kölcsön az új lakás építésén vagy állami szervtől történő vásárlásán, továbbá az állampolgárok tulajdonában lévő, üresen álló családi házak és állami tulajdonban lévő házingatlanok elidegenítéséről szóló jogszabály alapján történő lakásvásárláson kívül kiterjed a toldaléképítéshez, emeletráépítéshez, tető- térbeépítéshez, valamint nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakásra való átalakításához történő kölcsön felvételére is. Nem változott a kedvezményes árukölcsön feltétele, amely az esetben vehető igénybe, ha a betétes nem az említett lakásszerzéssel összefüggő célra kívánja betétét fordítani. A rendelet bővítette a fiatal házasok külön kölcsönére jogosultak körét. Ezentúl kedvezményes áruvásárlási kölcsönt azok a fiatal házasok kaphatnak, akik a kölcsön igénybevételekor 35 éven aluliak. (Korábban 30 év volt a korhatár). A fel- vehétő kölcsön összege változatlanul 30 ezer forintig terjed, kamata évi 8 százalék, lejárata legfeljebb 3 év. E kölcsönre történő vásárláskor előtörlesztést nem kell fizetni. ,Fél korso Hiány1 Négy pécsi költs estje az IH-ban Egy országos rangú antológia a közönség előtt Érdekes módon zárult, s nyílt meg valami kedden este a pécsi Ifjúsági Házban, Csordás Gábor, Meliorisz Béla, Parti Nagy Lajos és Pálinkás György szerzői estjén, melyhez tavasz- szal megjelent kötetük adta a kiindulópontot. Ugyanezen a helyen, a pécsi Ifjúsági Házban alakult ririeg öt-hat évvel ezelőtt a Fiatal írók Köre, az alapítók között ott voltak ők is — pontosabban: ők voltak az alapítók, a mag és ugyanakkor a mérce is. Csoportot gyűjtöttek maguk köré, rendszeresen figyelték, bírálták egymás műveit, 1975-ben, majd 76-ban antológiájukat adta ki az IH, a házigazda; kapcsolatot építettek a környező országok magyar íróival, meghívták őket pécsi találkozókra, csakúgy, mint a hazai irodalmi folyóiratok alkotóközösségeit is. Ügy évente maga a csoport is színre lépett, s megnyilatkozásaikat mindig figyelemmel kísérték az idősebb pályatársak. Egyre gyakrabban publikáltak a,négyes tagjai a Jelenkorban, a budapesti és vidéki folyóiratokban, bekapcsolódtak a helyi írócsoport tevékenységébe, és hallatják hangjukat a Magyar írók Szövetsége mellett működő Fiatal írók József Attila Köre tagjaiként is. Berták László szavaival: részt vesznek nemzedékük orskágos ügyeiben. Költői arcélük is karakteresebbé, egyénivé vált az elmúlt esztendőkben, és elsősorban ezzel magyarázható a megyei KISZ-bizottság gondozásában a tavasszal megjelent Fél korsó hiány című közös antológia országosan jó visszhangja is. A kötet egy valódi alkotókörré formálódott négyes vállalkozása. Szuverén egyéniségekként, de egymást vállalva léptek itt Csordás, Meliorisz, Parti Nagy és Pálinkás György egy közös kötetbe — koránt sem csak pécsiségük okán. Valódi antológiáról beszélhetünk tehát egymást kiegészítő, erő sítő versekkel, egy témára írott variációkkal, versváltásokkal - s ami még fontosabb: egy nemzedéki közérzet hiteles visszatükrözésével. A keddi esten Berták László, a helyi írócsoport titkára mérte fel bevezetőjében a négy költő eddig megtett útját, majd a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei, Bregyán Péter, Vajek Róbert, Vallói Péter és Vitai András, valamint a szerzők szó laltatták meg a verseket. Elhangzott a költőtárs, Tóth Erzsébet Levél Pécsre című kö szöntőverse is a Fél korsó hiány költőihez. Az esten közreműködött Kircsi László oboaművész, aki Ton Bruynél holland szerző művének előadásával egy ma gyarországi ősbemutatóval i: meglepte a közönséget. Végezetül szólnunk kell a hallgatóságról is: a pécsi IH klubjának törzsközönségét alkotó fiatalok mellett az estre érkezett irodalombarátokról pályatársakról, a pécsi irodalom képviselőiről. Eleven, élő fogadtatásra, nemegyszer viharos tetszésre találtak az elhangzott versek - főként Valla Péter kitűnő tolmácsolásában A közönség érzékenyen fogadta a költemények meglepő asz- szociációit, groteszk fintorait, illúziótlan valóságábrázolását Közönség és irodalom szép találkozásának is tanúi lehettünk tehát a Fél korsó hiány kedd esti bemutatkozásán. Gállos Orsolya Néhány helységünk néveredete-^970-ben mintegy másfél g évtizedes szófejtéstani *■ és lexikográfiai tudományos kutatómunka után Kiss Lajos olyan terjedelmes kézikönyv összeállítását vállalta, amely a világ jelentősebb helységeinek, hegységeinek, folyóinak, tavainak stb. néveredetére nyújt felvilágosítást. Csaknem száz évvel élőbb Pesty Frigyes olyan több kötetes munka összeállításán fáradozott, amely Magyarország helyneveit történeti, földrajzi és nyelvészeti szempontok szerint elemezte, ismertette volna. Munkája azonban csak részben sikerült: egyetlen kötetet sikerült megjelentetnie 1596 szócikkel. Kiss Lajos mintegy 6850 szócikkben mutatja be a földrajzi nevek származását. 726 lapnyi terjedelmű munkájának címe: Földrajzi nevek etimológiai szótára. A most újból kiadott kötet címszavai országunk valamennyi városának, községének, folyóinknak, hegyeinknek nevét magyarázzák, értelmezik. De helyt kaptak a munkában a szomszédos országok földrajzi nevei, sőt gyakran távoli országokból vett adatok is kerültek bele. Mivel a páratlanul érdekes adatok teljes ismertetésére nem kerülhet sor; ezért csak néhányat ragadunk ki belőlük, elsősorban is megyénk helyneveiből. Megyenevünk Kolta János kitűnő Baranya monográfiája szerint is a Barona, Borona névből sarjadt, és a Barcnyavár helynév előtagjaként feltehetően a vár első ispánjának nevét rejti. Amikor a megye székhelye Ba- ranyavórról Pécsre helyeződött át, az eredeti Baranyavár megyét a szóhatár eltolódásával Baranya vármegyének kezdték hívni. Pécs nevét Kiss Lajos kapcsolatba hozza Bécsével. E név az ómagyar bécs (= mészégető kemence) főnévből keletkezhetett, amelyet a régi török nyelvből szláv közvetítéssel vettünk át. Érdekes, hogy e szót a moldvai csángók ma is ismerik borospince jelentésben. Mivel a Pécs alatti pincerendszer eredetét még ma sem tisztázták kellőképpen, és mivel az ótörök nyelvben a b hang lépett a p helyébe, lehetséges, hogy Bécs, Pécs és Pest neve egyazon tőből, a mészégető kemencékből, barlangokból kiépített pincéktől kapta a nevét. A sokféle feltevés közül ennek is van valószínűségi alapja. Előbb többen városnevünket a pet (= öt) szóval hozták kapcsolatba, és ekként az itt eltemetett öt kőfaragó vértanú (Quinque martyrum ecclesia = öt vértanú temploma) emlékét őrizné városnevünk. K omló nevét Pesty Kálmán, Kiss Lajos és Szito László a komlóföld értelmű köznévből származtatják. Egy 1256. évi oklevélben „Villa Complov" néven szerepel, és ez arra késztette Németh Béla helytörténészt, hogy Komló nevét a Bököny-nemzetségbeli Kompolti családdal hozza kapcsolatba. Szita László azonban kimutatja ennek az álláspontnak gyengeségét. Szerinte a név eredete „a régen nagy jelentőségű (?) komlóhoz, ehhez a vadon termő s igen gyakran termesztett kúszó növényhez kapcsolódik". A dolognak csak az a bökkenője, nincs semminemű adatunk arra, hogy a komlót e vidéken „különösképpen” termelték volna, s főleg a XIII. században. Ezért egy új feltevés': kell megkockáztatnunk. Mivel Komlón római kori épület romjaira bukkantak, nincs kizárva, hogy a város neve római eredetű. Lehetséges, hogy a régi oklevelek Cump- low, Cumloud, Cumlo alakjai az u hang kivetésével a cumulus szót rejtik magukban. Ez a latin szó halmot, tetőt, csúcsot jelent, s ezzel a terület fekvésére utal. E nézetet mit sem gyengíti az, hogy Komló község a XVIII. században karóra futó komlót vésetett a község pecsétjébe. Tóth István dr.
