Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-17 / 346. szám
1980. december 17., szerda Dunántúli Tlaplo 5 Vita az MTESZ-ben a megyei tervkoncepcióról ötezerötszáz műszaki és természettudományi "szakember képviseletében mondtak véleményt az MTESZ Baranya megyei Szervezete végrehajtó bizottsági ülésén tegnap a pécsi Technika Házában. Az ülésen Sajgó Jenő, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályvezető-he- lyettese körvonalazta a gazdaságpolitikai célok megvalósításának megyei feladatait a hatodik 5 éves terv időszakában, majd Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ismertette a Baranya megyei tanácsi gazdaság hatodik ötéves fejlesztési koncepcióját. Mindezek felett mondtak kritikát, s tettek javaslatot a végrehajtó bizottság tagjai. Többek között szorgalmazták a nyugdíjasok helyzete javításának fokozottabb szem előtt tartását, több szociális otthoni férőhely létesítését, Pécs történelmi belvárosa forgalmi leterheltségének mérséklését, a városban fürdő és nagyobb alap- területű fedett uszoda létesítését, az új Technika Háza megépítését. A liász-programra való tekintettel javasolták a bányászok lakta peremkerületek fejlesztését, Hird és Vasas között bányászlakások építését. Pécsett és a többi városban a magánlakás-építőknek telkek biztosítását. A vitán részt vett és felszólalt Lindner Sándor, az MSZMP KB munkatársa, aki többek között úgy vélekedett, a helyi sajátosságok figyelembe vételével készült megyei tervkoncepció jó irányba mutat. * \ Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei elnöke vezetésével három tagú küldöttség utazott tegnap Eszékre, ahol a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete képviseletében a jövő évre szóló együttműködési munkaprogramról tárgyalnak az eszéki társszervezet vezetőivel. Komlói hangversenyek Kátyúk, bosszúságok A Patyolat megint nem marad munka nélkül. A tegnap reggeli szemerkélő esőt alighanem több kabát, nadrág, maxiszoknya bánta. Nem mintha az esőcseppek ártottak volna meg nekik, inkább azok az autók, amelyek a tócsákon áthajtva „beterítettek" jó pár járókelőt. S erről a gépjárművezetők csak részben tehetnek. Mert kátyúk még jócskán fellelhetők a pécsi utcákon. Olyanok is, amelyeket csak az utolsó pillanatban lehet észrevenni, amikor már szinte késő. Amikor már az első kerekek utat törnek a víztengeren, nem várt „áldásban" részesítve a járdákon gyanútlanul haladókat, a buszmegállókban álldogálókat. Való igaz, azért a pilóták is számíthatnak ilyenekre, s ezzel elérhetik: nem szitkozódnak a gyalogosok a fröcskölések miatt, tovább szítva a közlekedésben amúgy is érezhető gyalogos—autós ellentétet. Bár hozzá kell tenni, néhol nem lehet olyon lassan hajtani, hogy esős időben ne „takarjanak" be valakit a járdán haladók közül. Keddi közlekedési őrjáratunk során a Légszeszgyár utca—Somogyi Béla utca sarkán rendőr járőrkocsink majdnem megfeneklett. Pont a kanyarban olyan, előre nem látható, vízzel teli kátyúba jutottunk, hogy a zökkenőtől majd leharaptuk a nyelvünket. S valószínű, ezzel nem mi voltunk egyedül . . . Az esőt amúgy sem szívrepesve fogadták a gépkocsivezetők. A száraz idő beálltával a pedánsabbak patyolat-tisztára suvickolták járgányukat, de ennek nem sok hasznát látták. Ugyanis pillanatok alatt a rosz- szul felszerelt vagy éppen hiányzó sárvédő gumik „jóvoltából" odalett a szombat—vasárnapi munka. A szaporán dolgozó ablaktörlők, a szélvéKedd reggeli közlekedési helyzetkép a Fürst Sándor utcából. A szokatlan sötétben ki lámpával, ki anélkül Fotó: Kopjár December 17-én, szerdán este 6 órakor rendezi meg karácsonyi hangversenyét a komlói Steinmetz Miklós Szakközépiskola az intézet épületében. A műsorban fellép a komlói Munkáskórus Tóth Ferenc és Szabó Szabolcs vezényletével, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola énekkara Iva- sivka Mátyás vezényletével és a házigazda Steinmetz Miklós Szakközépiskola énekkara Szabó Szabolcs vezényletével. Szombaton, december 20-án 18.30-kor a békéscsabai Bartók Béla vegyeskar és a komlói Pedagógus Kamarakórus közös hangversenyét tartják a Baranya megyei Vízmű Vállalat komlói nagytermében, a Kossuth u. 9. szám alatt. Vezényel Rázga József (Békéscsaba), valamint Szabó Szabolcs és Nagy Ernő (Komló). dőre irányított „spriccek” bizonyították. hogy egyelőre kár még makulátlan tisztaságú kocsikkal autózni. Azért nem csupán a kátyúk- kal-gödrökkel gyűlt meg tegnap a pécsi autósok baja. Sem a Rákóczi úton, a Zsolnay-szo- bor környékén, sem pedig a Megyeri úton nem lehetett zavartalanul közlekedni. Előbbi helyen c barkács áruház, illetve a TÜZÉP-központ építésénél szorgoskodó daruskocsi akadályozta némileg a forgalmat, utóbbinál a VILLűÉP-székház- tól északra folyó útjavítások késztették lassításra az arra haladókat. De ez legyen a legkevesebb gond. Ez úgysem fog örökké tartani. Nem úgy, mint például a Kossuth mozinál levő Gábor utca lezárása, amely idestova évek óta húzódik. Úgy tűnik, azt a tájékot egyszer s mindenkorra elfelejthetik, útirányukból kiiktathatják a gépjárművezetők. Hogy nem örülnek neki? Ha csak ez az egyetlen utca okozna bosszúságot ebben a városban . . .' H. L. Téli „szünet” — az Úttörőházban Fenyöfadíszeket készítenek o gyerekek az úttörőházi foglalkozáson Mindenki karácsonyfája Femfőiianep és diszkós óévbúcsáztató Ebben az évben föl sem merült, hogy esetleg nem lesz „mindenki karácsonyfája". A város megmarad szép hagyománya mellett, s alig egy hét múlva már ott áll a hatalmas fenyő a Széchenyi téren, s végignézhetjük fölállítását, díszítését. Tavaly nagyon nehezen találtak megfelelő méretű kivágható fenyőt, most ilyen probléma nem volt: a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fölajánlotta a fát a városnak. Már kiválasztották a kárászi erdészetben azt a húszméteres fenyőt, melyet szombaton reggel vágnak ki, s kilenc órakor indítanak útnak Pécs felé. Az erdűgczdaság egyik szocialista brigádja vállalta a kivágást és a szállítást: egyébként valamennyi vállalat és cég, amelyik a mindenki karácsonyfája fölállításában részt vesz, csakúgy, mint máskor, társadalmi munkában dolgozik. Előreláthatólag szombaton délelőtt 11 óra körül érnek az óriásfenyővel a Széchenyi térre, ahol már várni fogja a fát a Hőerőmű daruskocsija, hogy azonnal elkezdhessék a fölállítását. A díszeket ismét a Centrum Áruház dolgozói készítik. A díszítésben, kivilágításban részt vesz még az Építő- és Tatarozó Vállalat, a DÉDÁSZ és a posta is. A mindenki karácsonyfája jövő kedden már teljes díszében fog állni a Széchenyi téren. A karácsonyi szünet csak az iskolák számára jelent némi fellélegzést, az általános iskolás gyerekek, az úttörők megannyi foglalatosságot találhatnak. A pécsi „Szabó István" Úttörőhöz is némi segítséget nyújt a programkészítéshez, azaz minden munkanapon tárt kapukkal várja a pécsi és a Pécs környéki községek fiataljait. Elöljáróban annyit: minden délelőttön nyitva áll a játékterem — játszószoba — ajtaja, s délelőtt 10 órától diavetítés, rajzfilmvetítés lesz. A tulajdonképpeni szünidei műsor e hét péntekén — 19-én —, délután 3 órakor kezdődik amolyan házi fenyőfaünnepéllyel, melyre az úttörőház vezetői az idén több mozgássérült gyereket is meghívtak, főleg olyanokat, akik egészségi állapotuk miatt nem járhatnak iskolába, s akik számára a magántanulói élet nem ad lehetőséget közösségi kapcsolatok kialakítására, barátszerzésre. fi vízrendezések hatosa a Duna baranyai árterén Vissza keli juttatni a szerves anyagot Az elmúlt kétszáz év alatt, főként a múlt század elején megindult vízrendezések hatására egészen megváltozott a Duna Baranya megyei árterülete. Az első térkép II. József uralkodása idején, 1784-ben készült e tájról, amely Bony- hádtól az országhatárig terül el. Ki hinné ma már, hogy két évszázaddal ezelőtt ártéri területnek' számított Mohács környéke, maga a sziget, sőt Sátorhely is, ahol ma a megye legnagyobb búza- és kukorica- terméseit takarítják be. Kalapos királyunk idején más volt itt a talajtakaró, más volt a növényzet. Az ártéri füzek, bokrok, erdők domináltak. A szabályozatlan Duna apróbb-na- gyobb medrekben csörgedezett, s gyakran elöntötte azt az egész területet, amit ma mohácsi térségnek nevezünk. Sőt, egy régi hidrológiai térkép meghökkentő tanúsága szerint azokban az időkben egy-egy nagyobb dunai árvíz — beleértve a ma Jugoszláviába átnyúló részeket is — Baranya megye 70 százalékát elöntötte. Tegnap délután Pécsett, a Tudomány és Technika Házában a Biológiai Társaság pécsi csoportjának idei utolsó szakülésért Lehmann Antal arra mutatott rá előadásában, hogy alig két évszázad leforgása alatt a társadalom hogyan alakította át, s tette emberi élet számára biztonságossá a természeti környezetet. A Duna szabályozással, vízrendezéssel az egykori művelhetetlen, vagy csak nagy kockázattal művelésbe fogható ártér a mai keskeny hullámterekbe szorult vissza. Ennek hatására megnőtt a kozmopolita, a mediterrán — balkáni — növényfajok száma, egyidejűleg a közép-európai és alpesi fajok száma csökkent. A víz visszaszorulásával emelkedett a hőmérséklet, megváltoztak a talajok is. A lösz és a homok kőzeten kialakult folyami öntéstalaj, mészlepedékes csernyoz- jom jött létre, a bácskai lösz északi nyúlványaként. Sokféle talaj van ma ott, ahol valamikor a Duna medre kanyargott. A mentesített ártereken ma jobbára egyéves kultúrákat termelnek, a szántóföldi művelés dominál. . Az egykori Duna árterén vannak ma a megye legjobb földjei, de nem biztos, hogy mindig azok maradnak, hangsúlyozta az előadó. Ezek a talajok igen érzékenyek. Humusz-, és nitrogéntartalmuk, valamint mész-, foszfor- és káliumkészletük egyre csökken. Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy az ott gazdálkodó nagyüzemek a szerves anyagot — kukoricaszárat, szalmát stb. — a területről elhordják. Pedig ezek hivatottak pótolni a kivágott erdők avarját, a rétek füvét, amelyek e talajok genetikai fejlődésében oly nagy szerepet játszottak. Rné December 23-án egész nap, három turnusban „Nem kell hozzá paraván" címmel a kis- doboskorúak bábkészítő foglalkozását vezeti Hartmann Piroska. Vasárnap - 28-án - pedig a bélyeggyűjtő szakkör tart vidám klubdélutánt. A „Barátaink az alkotók . . ." sorozat 3. útja ezúttal Szigetvárra visz december 29-én, hétfőn. A résztvevők megtekintik a várat, s Molnár Imre, a szigetvári várbaráti kör elnöke beszél a Zrínyiekről. Az úttörőház vezetősége kéri azokat a szülőket, akik szeretnék gyerekeiket e programhoz feliratni, december 22-én délelőtt fél 10-kor ezt az úttörőházban megtehetik. A részvételi díj mindössze 10 forint. Az év utolsó programja december 30-án kezdődik, délután 3 órakor. Szilveszteri előzetes címmel úttörőházi diszkó lesz. Január 4-én — vasárnap — mecseki sítúrát szerveznek a síléccel rendelkező, de rendszeresen nem sportoló pajtások számára. A szünidő alatt tartják még a kisdobosok és úttörők versmondó napját. Rádió mellett... Hát most legyen okos az ember... Még egy jó hét, aztán neki a megterített össznépi asztalnak, amelyről három napig le nem kerül a sok kaja-pia, mert valahogy el kell pusztítani azt a teméntelen mennyiségű élelmiszert, amelyet már napokkal előtte — mint a gyűjtögető vadember —< felhalmozunk a kamrákban, erkélyeken, hűtőszekrényekben és az ablakban kilógatott nylon-zsákokban ... A ■lapok vasárnapi mellékletei karácsonyi ebéd és vacsora recepteket közölnek, hasonlóképpen a rádió egyes műsoraiban is nyilatkoznak szakácsok, továbbá amatőr gasztronómusok, hogy miképpen kell a pulykát megtölteni aszaltszilvával (tényleg, hol a szilva?!) vagy gesztenyével, a pecsenyekacsát naranccsal, a párolt káposztát hányszor kell meglocsolni pezsgővel, miért kell sonkadarabot megsütni és beledarálni a káposzta töltelékébe, milyen ital jár a zsíros húsokhoz (száraz fehér bor), a szárnyasokhoz (könnyű vörös bor), a halételekhez (száraz fehér vagy vörös), az édességhez (desszertborok), de ha a sorrendben gubanc támad, az is bocsánatos bűn . . A továbbiakban okos tanácsokat hallunk, hány napig tartható az étel a hűtőben, hogyan kell elbánni a mirelit zöldbabbal, sárgarépával, zöldborsóval, milyen konyakot kell a frissen sültre löttyvnteni, hogy aztán meggyújtva, lángolva tálalni anélkül, hogy a függöny és a karácsonyfa kigyulladjon .. . Úristen! Na elég az örömből . .. Mert — szintén a rádióban — nyilatkoznak például az orvosok, akik mértékletességre intik derék népünket. Körzeti orvos tapasztalatból tudja, hogy karácsony után az első munkanapon .. , megtelik a rendelő, a páciensek nyomkodják a tarkójukat és panaszolják, hogy ég az arcbőrük, a fejbőrük, a vérnyomásmérő meg majd szét- durron, mások a gyomrukat fájlalják . .. „Nem tudom mi van velem doktor úr, ha töltöttkáposzta után megiszom három liter bort, már olyan furcsa a gyomrom...!", vannak, akik egész évben csak messziről sandítanak a tejbolt felé, most meg hideg tej és soványtúró után üvöltőnek, egy orvos azt nyilatkozta, hogy hazánkban „egy fő” átlagban napi 130 gramm zsiradékkal többet fogyaszt a kelleténél, holott csupán ez a plusz 13 deka is éppen elegendő lenne... De hát erről meg lehet-e győzni az ünnepi lakoma lázában élő tömeget? Aligha. Mint ahogy a mentőorvosok is hiába intik a felnőtteket: ne itassák a gyerekeket alkohollal, ne jópofáskodjanak, amikor ekképpen noszogatják őket: „Igyál, ettől lesz erős a magyar...!", a tűzrendészet képviselői — immár ki tudja hányadszor? ■— figyelmeztetik a szülőket, ne hagyják a gyermekeket magukra az égő gyertyával ékesített fenyőfák alatt, a rend őrei már-már a tüdejüket kibeszélik, hogy hát ha egy mód van rá, ne autóval száll- ják meg a szőlőhegyeket — amikor ünnepekre beszerzik a borokat — mert nagy a csábítás, nagy a kínálat, amire nehéz „inemet” mondani . .. Hát most legyen okos az ember. A nagyon kedves Buga doktornak van igaza: enni lehet, változatos eledeleket, inni is, de mindent szigorú mértékkel. Én majd akkor megyek vásárolni, amikor nincs nagy tömeg még, mindjárt hajnali nyitáskor. Nehogy megszóljanak, amikor három napra megveszem a félkiló parizert, húsz darab tojást, meg három kiló almát. Az embernek legyen tartása, hiszen hátra van még a ropogós újévi malac, ami- koris .... Rab Ferenc