Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-17 / 346. szám

1980. december 17., szerda Dunántúli Tlaplo 5 Vita az MTESZ-ben a megyei terv­koncepcióról ötezerötszáz műszaki és ter­mészettudományi "szakember képviseletében mondtak véle­ményt az MTESZ Baranya me­gyei Szervezete végrehajtó bi­zottsági ülésén tegnap a pécsi Technika Házában. Az ülésen Sajgó Jenő, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága gazda­ságpolitikai osztályvezető-he- lyettese körvonalazta a gazda­ságpolitikai célok megvalósítá­sának megyei feladatait a ha­todik 5 éves terv időszakában, majd Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese ismertette a Baranya megyei tanácsi gazdaság hatodik öt­éves fejlesztési koncepcióját. Mindezek felett mondtak kriti­kát, s tettek javaslatot a vég­rehajtó bizottság tagjai. Töb­bek között szorgalmazták a nyugdíjasok helyzete javításá­nak fokozottabb szem előtt tar­tását, több szociális otthoni fé­rőhely létesítését, Pécs törté­nelmi belvárosa forgalmi leter­heltségének mérséklését, a vá­rosban fürdő és nagyobb alap- területű fedett uszoda létesíté­sét, az új Technika Háza meg­építését. A liász-programra va­ló tekintettel javasolták a bá­nyászok lakta peremkerületek fejlesztését, Hird és Vasas kö­zött bányászlakások építését. Pécsett és a többi városban a magánlakás-építőknek telkek biztosítását. A vitán részt vett és felszólalt Lindner Sándor, az MSZMP KB munkatársa, aki többek között úgy vélekedett, a helyi sajátosságok figyelem­be vételével készült megyei tervkoncepció jó irányba mutat. * \ Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ me­gyei elnöke vezetésével három tagú küldöttség utazott tegnap Eszékre, ahol a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya megyei Szervezete képviseletében a jö­vő évre szóló együttműködési munkaprogramról tárgyalnak az eszéki társszervezet vezetőivel. Komlói hangversenyek Kátyúk, bosszúságok A Patyolat megint nem ma­rad munka nélkül. A tegnap reggeli szemerkélő esőt aligha­nem több kabát, nadrág, maxi­szoknya bánta. Nem mintha az esőcseppek ártottak volna meg nekik, inkább azok az autók, amelyek a tócsákon áthajtva „beterítettek" jó pár járókelőt. S erről a gépjárművezetők csak részben tehetnek. Mert kátyúk még jócskán fel­lelhetők a pécsi utcákon. Olya­nok is, amelyeket csak az utol­só pillanatban lehet észrevenni, amikor már szinte késő. Amikor már az első kerekek utat tör­nek a víztengeren, nem várt „áldásban" részesítve a járdá­kon gyanútlanul haladókat, a buszmegállókban álldogálókat. Való igaz, azért a pilóták is számíthatnak ilyenekre, s ezzel elérhetik: nem szitkozódnak a gyalogosok a fröcskölések miatt, tovább szítva a közleke­désben amúgy is érezhető gya­logos—autós ellentétet. Bár hoz­zá kell tenni, néhol nem lehet olyon lassan hajtani, hogy esős időben ne „takarjanak" be va­lakit a járdán haladók közül. Keddi közlekedési őrjáratunk során a Légszeszgyár utca—So­mogyi Béla utca sarkán rendőr járőrkocsink majdnem megfe­neklett. Pont a kanyarban olyan, előre nem látható, vízzel teli kátyúba jutottunk, hogy a zökkenőtől majd leharaptuk a nyelvünket. S valószínű, ezzel nem mi voltunk egyedül . . . Az esőt amúgy sem szívre­pesve fogadták a gépkocsive­zetők. A száraz idő beálltával a pedánsabbak patyolat-tisztá­ra suvickolták járgányukat, de ennek nem sok hasznát látták. Ugyanis pillanatok alatt a rosz- szul felszerelt vagy éppen hiányzó sárvédő gumik „jóvol­tából" odalett a szombat—va­sárnapi munka. A szaporán dolgozó ablaktörlők, a szélvé­Kedd reggeli közlekedési helyzetkép a Fürst Sándor utcából. A szokatlan sötétben ki lámpával, ki anélkül Fotó: Kopjár December 17-én, szerdán es­te 6 órakor rendezi meg kará­csonyi hangversenyét a komlói Steinmetz Miklós Szakközépis­kola az intézet épületében. A műsorban fellép a komlói Mun­káskórus Tóth Ferenc és Szabó Szabolcs vezényletével, a pécsi Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola énekkara Iva- sivka Mátyás vezényletével és a házigazda Steinmetz Miklós Szakközépiskola énekkara Sza­bó Szabolcs vezényletével. Szombaton, december 20-án 18.30-kor a békéscsabai Bar­tók Béla vegyeskar és a komlói Pedagógus Kamarakórus közös hangversenyét tartják a Bara­nya megyei Vízmű Vállalat komlói nagytermében, a Kossuth u. 9. szám alatt. Vezé­nyel Rázga József (Békéscsa­ba), valamint Szabó Szabolcs és Nagy Ernő (Komló). dőre irányított „spriccek” bizo­nyították. hogy egyelőre kár még makulátlan tisztaságú ko­csikkal autózni. Azért nem csupán a kátyúk- kal-gödrökkel gyűlt meg teg­nap a pécsi autósok baja. Sem a Rákóczi úton, a Zsolnay-szo- bor környékén, sem pedig a Megyeri úton nem lehetett za­vartalanul közlekedni. Előbbi helyen c barkács áruház, illet­ve a TÜZÉP-központ építésénél szorgoskodó daruskocsi akadá­lyozta némileg a forgalmat, utóbbinál a VILLűÉP-székház- tól északra folyó útjavítások késztették lassításra az arra haladókat. De ez legyen a legkevesebb gond. Ez úgysem fog örökké tartani. Nem úgy, mint például a Kossuth mozinál levő Gábor utca lezárása, amely idestova évek óta húzódik. Úgy tűnik, azt a tájékot egyszer s minden­korra elfelejthetik, útirányukból kiiktathatják a gépjárműveze­tők. Hogy nem örülnek neki? Ha csak ez az egyetlen utca okozna bosszúságot ebben a városban . . .' H. L. Téli „szünet” — az Úttörőházban Fenyöfadíszeket készítenek o gyerekek az úttörőházi foglalkozáson Mindenki karácsonyfája Femfőiianep és diszkós óévbúcsáztató Ebben az évben föl sem me­rült, hogy esetleg nem lesz „mindenki karácsonyfája". A város megmarad szép hagyo­mánya mellett, s alig egy hét múlva már ott áll a hatalmas fenyő a Széchenyi téren, s vé­gignézhetjük fölállítását, díszí­tését. Tavaly nagyon nehezen ta­láltak megfelelő méretű kivág­ható fenyőt, most ilyen problé­ma nem volt: a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság föl­ajánlotta a fát a városnak. Már kiválasztották a kárászi erdészetben azt a húszméteres fenyőt, melyet szombaton reg­gel vágnak ki, s kilenc órakor indítanak útnak Pécs felé. Az erdűgczdaság egyik szocialista brigádja vállalta a kivágást és a szállítást: egyébként vala­mennyi vállalat és cég, amelyik a mindenki karácsonyfája föl­állításában részt vesz, csakúgy, mint máskor, társadalmi mun­kában dolgozik. Előreláthatólag szombaton délelőtt 11 óra körül érnek az óriásfenyővel a Széchenyi térre, ahol már várni fogja a fát a Hőerőmű daruskocsija, hogy azonnal elkezdhessék a fölállí­tását. A díszeket ismét a Cent­rum Áruház dolgozói készítik. A díszítésben, kivilágításban részt vesz még az Építő- és Ta­tarozó Vállalat, a DÉDÁSZ és a posta is. A mindenki kará­csonyfája jövő kedden már tel­jes díszében fog állni a Szé­chenyi téren. A karácsonyi szünet csak az iskolák számára jelent némi fel­lélegzést, az általános iskolás gyerekek, az úttörők megannyi foglalatosságot találhatnak. A pécsi „Szabó István" Úttörőhöz is némi segítséget nyújt a programkészítéshez, azaz min­den munkanapon tárt kapuk­kal várja a pécsi és a Pécs környéki községek fiataljait. Elöljáróban annyit: minden délelőttön nyitva áll a játékte­rem — játszószoba — ajtaja, s délelőtt 10 órától diavetítés, rajzfilmvetítés lesz. A tulajdon­képpeni szünidei műsor e hét péntekén — 19-én —, délután 3 órakor kezdődik amolyan házi fenyőfaünnepéllyel, melyre az úttörőház vezetői az idén több mozgássérült gyereket is meg­hívtak, főleg olyanokat, akik egészségi állapotuk miatt nem járhatnak iskolába, s akik szá­mára a magántanulói élet nem ad lehetőséget közösségi kap­csolatok kialakítására, barát­szerzésre. fi vízrendezések hatosa a Duna baranyai árterén Vissza keli juttatni a szerves anyagot Az elmúlt kétszáz év alatt, főként a múlt század elején megindult vízrendezések hatá­sára egészen megváltozott a Duna Baranya megyei árterü­lete. Az első térkép II. József uralkodása idején, 1784-ben készült e tájról, amely Bony- hádtól az országhatárig terül el. Ki hinné ma már, hogy két évszázaddal ezelőtt ártéri te­rületnek' számított Mohács kör­nyéke, maga a sziget, sőt Sá­torhely is, ahol ma a megye legnagyobb búza- és kukorica- terméseit takarítják be. Kala­pos királyunk idején más volt itt a talajtakaró, más volt a növényzet. Az ártéri füzek, bok­rok, erdők domináltak. A sza­bályozatlan Duna apróbb-na- gyobb medrekben csörgede­zett, s gyakran elöntötte azt az egész területet, amit ma mohá­csi térségnek nevezünk. Sőt, egy régi hidrológiai térkép meghökkentő tanúsága szerint azokban az időkben egy-egy nagyobb dunai árvíz — beleért­ve a ma Jugoszláviába átnyúló részeket is — Baranya megye 70 százalékát elöntötte. Tegnap délután Pécsett, a Tudomány és Technika Házá­ban a Biológiai Társaság pé­csi csoportjának idei utolsó szakülésért Lehmann Antal arra mutatott rá előadásában, hogy alig két évszázad lefor­gása alatt a társadalom ho­gyan alakította át, s tette em­beri élet számára biztonságos­sá a természeti környezetet. A Duna szabályozással, vízrende­zéssel az egykori művelhetet­len, vagy csak nagy kockázat­tal művelésbe fogható ártér a mai keskeny hullámterekbe szo­rult vissza. Ennek hatására megnőtt a kozmopolita, a me­diterrán — balkáni — növény­fajok száma, egyidejűleg a kö­zép-európai és alpesi fajok száma csökkent. A víz vissza­szorulásával emelkedett a hő­mérséklet, megváltoztak a tala­jok is. A lösz és a homok kő­zeten kialakult folyami öntés­talaj, mészlepedékes csernyoz- jom jött létre, a bácskai lösz északi nyúlványaként. Sokféle talaj van ma ott, ahol valami­kor a Duna medre kanyargott. A mentesített ártereken ma jobbára egyéves kultúrákat ter­melnek, a szántóföldi művelés dominál. . Az egykori Duna árterén vannak ma a megye legjobb földjei, de nem biztos, hogy mindig azok maradnak, hang­súlyozta az előadó. Ezek a ta­lajok igen érzékenyek. Hu­musz-, és nitrogéntartalmuk, valamint mész-, foszfor- és ká­liumkészletük egyre csökken. Mindez szoros összefüggésben van azzal, hogy az ott gazdál­kodó nagyüzemek a szerves anyagot — kukoricaszárat, szal­mát stb. — a területről elhord­ják. Pedig ezek hivatottak pó­tolni a kivágott erdők avarját, a rétek füvét, amelyek e tala­jok genetikai fejlődésében oly nagy szerepet játszottak. Rné December 23-án egész nap, három turnusban „Nem kell hozzá paraván" címmel a kis- doboskorúak bábkészítő fog­lalkozását vezeti Hartmann Pi­roska. Vasárnap - 28-án - pe­dig a bélyeggyűjtő szakkör tart vidám klubdélutánt. A „Barátaink az alkotók . . ." sorozat 3. útja ezúttal Sziget­várra visz december 29-én, hét­főn. A résztvevők megtekintik a várat, s Molnár Imre, a sziget­vári várbaráti kör elnöke be­szél a Zrínyiekről. Az úttörőház vezetősége kéri azokat a szülő­ket, akik szeretnék gyerekeiket e programhoz feliratni, decem­ber 22-én délelőtt fél 10-kor ezt az úttörőházban megtehe­tik. A részvételi díj mindössze 10 forint. Az év utolsó programja de­cember 30-án kezdődik, dél­után 3 órakor. Szilveszteri elő­zetes címmel úttörőházi diszkó lesz. Január 4-én — vasárnap — mecseki sítúrát szerveznek a sí­léccel rendelkező, de rendsze­resen nem sportoló pajtások számára. A szünidő alatt tart­ják még a kisdobosok és úttö­rők versmondó napját. Rádió mellett... Hát most legyen okos az ember... Még egy jó hét, aztán neki a megterített össznépi asztal­nak, amelyről három napig le nem kerül a sok kaja-pia, mert valahogy el kell pusztítani azt a teméntelen mennyiségű élel­miszert, amelyet már napokkal előtte — mint a gyűjtögető vad­ember —< felhalmozunk a kam­rákban, erkélyeken, hűtőszekré­nyekben és az ablakban kiló­gatott nylon-zsákokban ... A ■lapok vasárnapi mellékletei ka­rácsonyi ebéd és vacsora re­cepteket közölnek, hasonlókép­pen a rádió egyes műsoraiban is nyilatkoznak szakácsok, to­vábbá amatőr gasztronómusok, hogy miképpen kell a pulykát megtölteni aszaltszilvával (tény­leg, hol a szilva?!) vagy gesz­tenyével, a pecsenyekacsát na­ranccsal, a párolt káposztát hányszor kell meglocsolni pezs­gővel, miért kell sonkadarabot megsütni és beledarálni a ká­poszta töltelékébe, milyen ital jár a zsíros húsokhoz (száraz fehér bor), a szárnyasokhoz (könnyű vörös bor), a halételek­hez (száraz fehér vagy vörös), az édességhez (desszertborok), de ha a sorrendben gubanc támad, az is bocsánatos bűn . . A továbbiakban okos tanácso­kat hallunk, hány napig tart­ható az étel a hűtőben, hogyan kell elbánni a mirelit zöldbab­bal, sárgarépával, zöldborsó­val, milyen konyakot kell a fris­sen sültre löttyvnteni, hogy az­tán meggyújtva, lángolva tá­lalni anélkül, hogy a függöny és a karácsonyfa kigyullad­jon .. . Úristen! Na elég az örömből . .. Mert — szintén a rádióban — nyilatkoznak például az orvo­sok, akik mértékletességre intik derék népünket. Körzeti orvos tapasztalatból tudja, hogy ka­rácsony után az első munka­napon .. , megtelik a rendelő, a páciensek nyomkodják a tar­kójukat és panaszolják, hogy ég az arcbőrük, a fejbőrük, a vérnyomásmérő meg majd szét- durron, mások a gyomrukat fáj­lalják . .. „Nem tudom mi van velem doktor úr, ha töltöttká­poszta után megiszom három liter bort, már olyan furcsa a gyomrom...!", vannak, akik egész évben csak messziről san­dítanak a tejbolt felé, most meg hideg tej és soványtúró után üvöltőnek, egy orvos azt nyilatkozta, hogy hazánkban „egy fő” átlagban napi 130 gramm zsiradékkal többet fo­gyaszt a kelleténél, holott csu­pán ez a plusz 13 deka is ép­pen elegendő lenne... De hát erről meg lehet-e győzni az ün­nepi lakoma lázában élő tö­meget? Aligha. Mint ahogy a mentőorvosok is hiába intik a felnőtteket: ne itassák a gyerekeket alkohol­lal, ne jópofáskodjanak, amikor ekképpen noszogatják őket: „Igyál, ettől lesz erős a ma­gyar...!", a tűzrendészet kép­viselői — immár ki tudja há­nyadszor? ■— figyelmeztetik a szülőket, ne hagyják a gyerme­keket magukra az égő gyertyá­val ékesített fenyőfák alatt, a rend őrei már-már a tüdejüket kibeszélik, hogy hát ha egy mód van rá, ne autóval száll- ják meg a szőlőhegyeket — amikor ünnepekre beszerzik a borokat — mert nagy a csá­bítás, nagy a kínálat, amire ne­héz „inemet” mondani . .. Hát most legyen okos az em­ber. A nagyon kedves Buga doktornak van igaza: enni le­het, változatos eledeleket, inni is, de mindent szigorú mér­tékkel. Én majd akkor megyek vásárolni, amikor nincs nagy tömeg még, mindjárt hajnali nyitáskor. Nehogy megszólja­nak, amikor három napra meg­veszem a félkiló parizert, húsz darab tojást, meg három kiló almát. Az embernek legyen tar­tása, hiszen hátra van még a ropogós újévi malac, ami- koris .... Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom