Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-17 / 346. szám
1980. december 17., szerda Dunántúli napló 3 Eredményes öt Távfűtés huszonhatezer lakásban 1962-ben 300 pécsi lakás fűtésére hívták életre a Hőszolgáltató Vállalatot. Ma csaknem tízszer annyit — pontosan 26 050-et — lát el a megyében meleggel a Pécsi Távfűtő Vállalat, azaz a PÉTÁV. A tervidőszak 15 578 lakással indult, s azzal, hogy egy légköbméter éves hőfelhasználása 95 941 kalória volt. A Tervidőszak végi lakásmennyiséget már ismerjük. És a hőfelhasználás? Nos, az pontosan 24 000 kalóriával — csökkent. Hevesebb hőfelhasználás Hanyecz László műszaki igazgatóhelyettestől mindenekelőtt erre kértünk magyarázatot, amikor a hőszolgáltatás öt esztendejét tettük a mérlegre. A 24 000 magyarázatához hozzátartozik, hogy a hosszabb- rövidebb ideig tartó üzemzavaroktól, no és a helyenként kétségtelenül meglévő szolgáltatási fogyatékosságoktól eltekintve nem az a jellemző, hogy fázunk a lakásban, még akkor sem, ha — főleg az idény elején és végén — divatos szidni az elégtelen fűtést. A hőfelhasználás negyedével csökkenése sem azt jelenti, hogy többet kell fagyoskodni. Egyszerűen arról van szó, hogy ezt egy sereg ésszerűsítéssel érték el. Pl. ma már nem épül új hő- központ — és a régieket is fokozatosan így építik át — automatikus hőfokszabályozás nélkül: az automatika a külső hőmérséklethez „rendel" vízhőmérsékletet, az indokolatlan túlfűtés tehát elkerülhető. Újabban szélérzékelőket is szerelnek már fel: ha túlzott a levegőmozgás, a rendszer „rádob néhány lapáttal”. Szigorították az erőművi kapacitás menetrendjét is. Felmerült a belső újraszabályozás szükségessége is: ahová túl sok megy, onnan elvesznek; ahova pedig kevés jut, oda még adnak. Ezt a hőt azonban meg kell termelni. A Hőerőműben 1974- ben beléptették a II. számú fűtőközpontot, ami a most véget érő tervidőszak pécsi lakás- beruházásainak a kiszolgálására volt hivatott, s 130 megawatt teljesítményt jelentett. Újabb 130 megawattos hőka- pocitás-fejlesztésként jelentkezett 1979-ben a III. számú fűtőközpont, ami már a hatodik ötéves tervet szolgálja majd. Ebből már tudhatjuk, hogy a hetedik ötéves tervhez új kapacitásra lesz szükség. A mostaniból ugyan marad még az 1986-ban induló tervidőszakra, de az ezt megelőző években elő kell készíteni az új beruházást. A megtermelt hőt pedig el kell juttatni a felhasználás helyére. Az elmúlt években Nagyárpádon át megépült egy új — S—1 jelű — 4 km hosszú, 2 x 500 milliméteres gerincvezeték. 130 millió forintba került, s a tartó- szerkezetet úgy méretezték, hogy idővel még egy 700 mines vezetéket a vállára vehessen. Ez feltehetően 1984— 85-ben épül majd meg, s ez a rendszer így már kiszolgálja a hetedik ötéves- tervben a tovább terebélyesedő Lvov-Kert- várost. Épült egy 2 km-es, ugyancsak 2x 500 mm-es gerincvezeték az újjászülető Budai városrész ellátására, ami egyúttal kiszolgálja a környék eddig ipari gőzt használó intézményeit. Megindult egy nagy rekonstrukciós munka is, amelynek az a célja, hogy létrehozza a pécsi távfűtés egységes rendszerét és a maximumra fokozza a hőszolgáltatás biztonságát. Rekonstrukciók Uránváros — tudjuk — szén- tüzelésű városnak indult, aztán megjelent a panelházakkal együtt a távfűtés is, és ma az egyedi olaj- és gázfűtéssel együtt négy fűtési rendszer él = nagy nyugati városrészben. E tervidőszakban a lakásfelújításokkal elkezdődött az egységes rendszerre való átállítás: a Körösi Csorna Sándor utcában már újra birtokukba vették a lakók az első házakat, amelyekben a cserépkályha átadta a helyét a radiátornak. A program folytatódik és az évtized végére talán kitisztul az égbolt Uránváros felett. Itt említhető meg, hogy 1977-ben befejezték Pécsett a központi gázbojleres melegvíz-szolgóltatqs átállítását is mindazokban a házakban, ahol már jelen volt a távfűtés. Ezáltal jelentős gázkapacitás szabadult fel. Említettük: 26 050 lakást fűt 1980 végén a PÉTÁV, Ennek a zöme természetesen Pécsett van: 20 és fél ezer lakás. Komló következik 2997, majd Mohács 1388, Siklós 705 és Szigetvár 523 lakással. S e meny- nyiség még gyarapszik: nemrég lépett a PÉTÁV „ügyfeleinek" sorába 120 lakással az első baranyai nagyközség, Szent- lőrinc. A városok közül Mohácson e tervidőszakban épült ki egy 11 megawattosra bővített tűtőmű és a gerincvezeték segítségével a távfűtőrendszer. -Sikláson megépült a 2. sz. fűtőerőmű 4 megawatt teljesítménnyel. Szigetvárott a termálfűtés helyébe lépett az új kórház kazánházára 3 millió forintos költséggel telepített 4 megawattos hőközpont, ami a i-enin városrész fűtését látjp el. Itt ezzel együtt kicserélték a radiátorokat is. Mint ismeretes, az alacsony hőfokú termálvíz miatt kétszeres méretezésű radiátorokra volt szükség. Kiegyenesedik a Verseny utca A PÉTÁV teljesen új tevékenységi köreként jelent meg ebben a tervidőszakban a Ivov- kertvárosi, most már kb. 6 kilométernyi közműalagút- és -folyosó-rendszer felügyeletének az átvétele. A megyére kiterjedő és egyre növekvő tevékenység megfelelő kiszolgálása végett a vállalatnak saját magára is gondolnia kell. A kiszolgáló egységeik fejlesztése egyre halaszthatatlanabb. Központi karbantartó telephelyre, távfűtő szakmunkásokat is képző iparitanuló-bázisra, központi raktárra stb. van szükség. E célra megvette a PÉTÁV a MÁV Verseny utcci kertészetét — itt épül fel az új telep, s vele együtt — végre! — kiegyenesedik a Verseny utca is. H. I. Áramszünet után ellenőrzik a berendezéseket az Építők útja egyik höelosztójában Fotó: Proksza L. iskolák a szép környezetért Hegújuló parkok Iskolák versengenek egymással abban, hogy melyikük tudja szebbé, tisztábbá varázsolni környezetét. Már korábban hírt adtunk arról, hogy a Városi Tanács építési és közlekedési osztálya, valamint a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat megállapodást kötött több pécsi általános iskolával, s ennek értelmében1 a gyerekek nemcsak iskolájuk kertjét, udvarát, hanem a környéken levő zöldterületeket is rendben tartják. Auth András, a Tolbuhin úti iskola igazgatója: — Az iskola úttörőcsapata két dologra vállalkozott. Nem messze tőlünk van a rendkívül elhanyagolt Fekete Gyémánt téri park. Megígérték, hogy rend- behozzák és utána folyamato- iin gondozzák. A szerszámokat s az ehhez szükséges dolgokat a Kertészeti Vállalat adja. Ebbe a munkába inkább csak a nagyobb gyerekeket lehet bevonni, de a másikban minden tanulónk részt vesz. S ez lesz a nehezebb. Az iskola előtt van a buszmegálló, amely állandóan szemetes, tele csikkekkel, jegyekkel, egyéb hulladékkal. A megálló és az iskola kerítése között egy árok húzódik, ahová a szél behordja szinte az összes szemetet. A gyerekek ennek a területnek az állandó tisztán tartását is elvállalták. A rajok kéthetenként váltják majd egymást. A kertészeti vállalat biztosítja a szeméttartót is, hogy a gyerekek tudják hová tenni amit összegyűjtöttek. Hat- százan fognak ezen dolgozni egész évben. Mi csak egyetlen dologtól félünk: attól, hogy a járókelők továbbra is szemetelni fognak, s nem becsülik majd meg ezt a nem túl kellemes munkát. Kaszás István, az Anikó utcai iskola igazgatója: Körülöttünk alig akad fa vagy bokor. A mi feladatunk az, hogy eltüntessük a környezet sivár egyhangúságát. Ehhez hozzátartozik, hogy iskolánk területén belül is fásítunk, hiszen az épület új, környezete már rendezett, de a parkosítást még nem kezdték el. Ősszel két alkalommal már dolgoztak a gyerekek: az iskola környékén, az Anikó utcában gyomtalanítottak, sőt csemetéket is ültettek. Terveinkben továbbra is ez szerepel: faültetés, zöldövezet kialakítása. Vállaltuk a Melinda utcai grund és játszótér tisztán tartását, a közeli parkban a szökőkút gondozását, amibe sajnos sokan beledobálják a szemetet. Szikszay Tiborné, a Radnóti utcai — közismert nevén Építők úti — iskola igazgatója: — 3400 órát fordítanak tanulóink jövőre a környezetvédelemre: az iskola parkosított részét, az udvart, a kerítésen kívüli területet és a grundot gondozzák. Ősszel egyébként a lombokat már mi takarítottuk el. Felváltva dolgozik tavasztól majd 440 gyerek; erre a munkára szántuk az év valamennyi hétfőjét. Egyik napközis csoportunk pedig a Tüzér utcai szociális otthon parkját gondozza majd rendszeresen. Dücső Csilla Lakások a tetőtérben Körösi Csorna Sándor utcai lehetőségek Pécsi Ingatlankezelő Vállalat adatai alapján 1960 és 1970 között Pécsett hatszáz lakás épült a tetőterekben. Az elmúlt tíz évben azonban csak néhány helyen. A vállalkozói kedv a bonyolult szabályozás miatt hagyott alább. A beruházókat és a tervezőket is elsősorban az érdekli; milyen anyagi feltételek között építkezhetnek? Hogyan lehetnek olcsóbbak ezek a lakások? És miként támogathatják dolgozóikat a vállalatok? Eddig eléggé tisztázatlan kérdések voltak ezek, amelyekre most választ ad az új lakáskódex. Vannak, akik mégsem várnak. A kedvező lehetőségeket kihasználva belevágtak az építésbe. Egy-két épület homlokzatán a tető alatt ablakokat nyitottak — egyelőre ezek jelzik, ott készül valami. Pécsett, a Körösi Csorna Sándor utcában tavaly kezdte meg a páratlan számozású oldalon az épületek felújítását a PIK. Akkor született az elhatározás: a rekonstrukcióval egyidőben beépíthetik a tetőtereket is. A munkálatok idejére a lakókat kiköltöztették, s a tetőtér lakásokat akkor adják át a magánépítkezőknek, amikor a visszaköltözőket már nem zavarják a belső szerelésekkel. A 7. és 9. számú házban akár már ezekben a hetekben megkezdhetik az új otthon kialakítását. Nagy alap- területű lakások A Körösi Csorna Sándor utcában hét épületben tizenöt lakást épít öt vállalat: így oldja meg dolgozóinak lakásigényét a MÁV Pécsi Igazgatósága, a 12-es Volán, a PTV, a Pécsi Építő Szövetkezet, valamint a PIK. Nyolcvan-kilencven négyzetméter alapterületű otthonokat építenek a fiatalok vállalati támogatással, kalákában. Brigádok, építkező baráti társaságok verbuválódnak, ki-ki szaktudása szerint hozzálát a munkához. A PIK éppen a leendő lakók érdekében ragaszkodik a vállalatok felelős támogatásához, így látja biztosítottnak, hogy hosszú távra, a szigorú műszaki előírásoknak is megfelelő otthonok létesülnek. Csakhogy úgy lehetnek ezek a lakások minél olcsóbbak, ha a bérlők saját munkájukat adják a költségékhez. Az érdekük az, hogy minél kisebb összeget tegyenek le indulásnál az asztalra. Szerződés előtt Hogyan segítheti őket a munkáltató? Pénzösszeggel az érvényben lévő szabályok között nemigen. Adhat kedvezményes építőanyagot, biztosíthatja a szállítást. Az alaptőkéhez csak azon a sokat emlegetett kiskapun keresztül járulhat hozzá, mert másként épp emiatt húzódik el az építkezés. Hamarosan szerződést köt a PIK, mint a leendő lakások gazdája, a vállalatokkal. Hogy mikor lesznek lakások a Körösi Csorna Sándor utcai épületek tetőterében, attól függ, merik-e vállalni a vezetők az egyelőre szabálytalan megoldásokat egy jó ügy érdekében? Gáldonyi Magdolna Napi 24000 köbmétert tisztít a „Multigrád” Szennyvízből ipari víz Szabadalom a pécsi szennyvíztelepen Hatévi munka, rengeteg számítás, s még több kísérlet sikerét igazolja az a próbaüzem, amely jelenleg folyik a Pécsi Vízmű szennyvíztelepén. Az új berendezés - amelyet a MÉLYÉPTERV-vel közösen fejlesztettek ki — szolgálati szabadalom, s a neve Multigrád. Egy olyan új rendszerű szűrő- berendezés, amely a biológiailag tisztított szennyvíz utótisztítására alkalmas. A biológiai tisztítás után ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz lebegő anyagokat a szennyvíz, ezért ipari célokra való, újbóli felhasználásra alkalmatlan. A hagyományos egy-, illetve többrétegű szűrők építése, üzemeltetése meglehetősen drága, s mindemellett a tisztítás hatásfoka sem volt kielégítő. A Multigrád szűrőágya egyszerű kvarckavics, a szennyvizet alulról felfelé, vagyis a gravitációval ellentétes irányban áramoltatják benne, a szűrőágyban a szemcseméret alulról felfelé egyenletesen csökken. A lerakodott szennyezőanyag egyszerűen eltávolítható azzal, hogy az öblítővizet a szűrési sebességnek mintegy tízszeresével áramoltatják. Az új berendezés a hagyományosakkal szemben számos előnnyel rendelkezik. Széles a felhasználhatósági területe (kis és közepes felszíni vízszű- ''rés, strandvízforgatás stb.) nagy lebegőanycg-felvevő kapacitás, kicsi a nyomásigénye, energiatakarékos az üzemeltetése. Állandó kezelőszemélyzetet nem igényel, viszonylag egyszerű vezérléssel automatizálható. A Pécsett létesült szűrőállomás 20 millió forintért épült, naponta átlagosan 24 000 köbméter vizet tisztít, de maximális teljesítménye eléri a .36 000 köbmétert is. Mit jelent ez a teljesítmény? A próbaüzem tapasztalatai szerint a Pécsi Bőrgyár teljes ipa- rivíz-igényének a nyolcszorosát is adni tudja. Figyelemre méltó eredmény ez, hiszen azt jelenti, hogy megbízható alapot nyújt az esetleges, vízigényes ipar későbbi telepítéséhez is. Egy ennél kisebb, olcsóbb létesítmény például könnyedén megoldaná a harkányi fürdő rendszeres víztisztítását is. Jól jár a Multigráddal a környezetvédelem is, hiszen az utótisztított víz nem szennyezi élővizeinket. K. Gy.
