Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-15 / 344. szám

tudósítóink /eiert tik |g Tudósítóink jelentik |g|§ Tudósítóin kjelentík ;g| Tudósítóink jelentik (Folytatás az 1. oldalról.) Kedvezményes cikkeket is árusítottak szinte mindenütt, s ami a vevőt az üzletbe csalo­gatta, az ajándéknak valót is kedvezményes áron vehette. A Mecsek Áruházban férfinyak­kendőt, kávéfőzőt, pécsi kesz­tyűt ajánlottak, a Konzumban ágyneműgarnitúrát, férfiinget, méterárut. A komlói Zengő Áru­házban is nagy sikere volt az ágynemű- és ingvásárnak, vala­mint a nemrég étkezett francia étkészleteknek. A kaposvári Somogy Áruház­ban nemcsak árusítottak, azt is megmutatták hogyan tálalha­tunk az ünnepi asztalon ízlése­sen. Az AMFORÁ-vaJ közösen rendeztek árubemutatót: tíz asz­talt terítettek meg a tálalás szakértői. Nagy sikerük' volt a kiállított, és természetesen meg­vásárolható étkészleteknek, gar­nitúráknak. Rekord forgalmat bonyolítottak le a Somogybán is, háromszor akkorát, mint a hétköznapokon. Tegnap új ak­ciót is indítottak: 20 százalék­kal olcsóbban adják a fekete­fehér asztali tévéket és a BIO automata mosógépeket. A szek­szárdi Skála Áruházban ötmillió forintos készletet vontak be a kedvezményes akciókba. Ezüst- vasárnapra ajándékcsomagot is készítettek a kedvelt piperecik­kékből. A kereskedők elkönyvelték a bevételt, de már az aranyvasár­napra készülnek, s hogy mivel, ez legyen meglepetés! G. M. Újabb nemzeti áruházi hetek a láthatáron Román és csehszlovák áruk érkeznek A pécsi Konzum Áruházban immár hagyomány a különféle nemzeti áruházi hetek megren­dezése. A külföldi áru beszer­zésében az UNIVERZUM Szö­vetkezeti Vállalat működik közre. Az UNIVERZUM már megkezdte a jövő évi áruala­pok előteremtését, a közel­múltban Rostás József, az ex­port-import osztály vezetője Kolozsvárott járt és tárgyalt a román szövetkezeti partnerek­kel. A tárgyalások eredménye­ként a kolozsváriak a jövő év szeptemberében a Konzumban rendezendő román áruházi hétre többek között pamutárut, női és férfi alsóneműt, szánkó­kat, széntüzelésű kályhákat és konzerveket küldenek. Az el­múlt héten a román beszerzők is megfordultak Pécsett, s el­sősorban élelmiszereink, pipe­recikkeink, italáruink és mű­szaki cikkeink iránt érdeklőd­tek. Az UNIVERZUM a jövő év elején ugyancsak tárgyal a csehszlovák és a lengyel part­nerekkel is a nemzeti áruházi hetekre küldendő áruk beszer­zéséről. Díszvacsora hajnalig Szekszárdon A kiváló szakácsok és cuk­rászok 15. országos találkozó­ját és díszvacsoráját rendezték meg szombat délelőttől vasár­nap hajnalig a szekszárdi Ga­ray Szálló helyiségeiben. Be­vezetőül a mesterszakácsok és cukrászok, illetve jelöltek hi­degkonyhai és cukrászsüte­mény remekeiből, dísztálaiból összeállított kiállítást rendez­tek a Garay-presszóban. En­nek ínycsiklandó tálremekeit az éjszaka tombolán kisorsol­ták. Az emeleti „táncos" nagy­teremben tartott esti ünnepsé­gen kilenc új mesterszakács­nak és hat cukrásznak adta át a belkereskedelmi miniszter által adományozott Kiváló cím kitüntetésről szóló oklevelet Lontai Egon, a Magyar Szaká­csok és Cukrászok Szövetségé­nek elnöke. A mesterek által összeállított, sütött és főzött kétféle, négy- fogásos menüből választottak a díszvacsora vendégei, részt­vevői. Többszáz adag fogyott el a bőséges * és ízletes, de árában is „színvonalas" (150 Ft) díszvacsorából, amelynél három zenekar is közreműkö­dött, felváltva. Ballabás Megyei horgász-küldöttgyűlés Jövőre várják a tízezredik tagot! Igaz ugyan, hogy tegnap a korai őszt idéző napsütés, a kellemes időjárás elfeledtette a horgászokkal a korán bekö­szöntő zord telet, a befagyott tavakat, a hozzájuk vezető la­tyakos utakat — mégsem kerül­tek elő a felszerelések, mert többségükben már a télre, a zárszámadásra készülődnek. Közgyűlés, egyesületi gyűlések, tisztújítások, horgászismeretek bővítése jellemzi ezeket a hó­napokat, hogy majd a jégvesz­Bajai kukorica külföldön Kéthónapos szaktanácsadó útról tért meg a Bajai Kuko­ricatermesztési Rendszer pécsi kirendeltségének a szaktanács- adója, Ács Ferenc. A Duna menti bolgár me­gyékben járta be csaknem tíz település mezőgazdasági üze­mét, hogy a kukoricatermesz­téshez nyújtson tanácsot. A bajai, pécsi és tatai szak­emberek szegedi és szarvasi kukoricavetőmagot vittek ki még tavasszal, de adtak el rtövényvédőszereket és modern vető-, valamint betakarítógépe­ket is. Irányításukkal több mint ötezer hektáron magyar kukoricát vetettek el. A BKR közvetítésével szov­jet traktorokhoz, NDK kombáj­nokhoz és magyar Rába-ekék- hez, tárcsákhoz jutottak a bol­gár növénytermesztők. A bajai termesztési rendszer jelen van kukoricaújdonságaival épp a kukorica egyik őshazájában, Mexikóban is, de a jövő év­ben Vietnamban is bajai ku­koricát vetnek. A Pécsi Galéria Széchenyi téri termében tegnap délelőtt kiállítás nyílt miskolci művészek mun­káiból. Barczi Pál, Peledy Gyula, Lenkey Zoltán, Lukovszky László és Pető János grafikái; Csabai Kálmán, Kalló László, Kunt Ernő, Mazsaroff Miklós, Máger Ágnes, Pcipp László, Seres János, Tóth Imre és Zsignár István festményei, illetve Szanyi Péter, Varga Éva és Varga Miklós szobrai láthatók a január közepéig nyitva tartó tárlaton Jubileumi ünnepség Siklóson Harminc éve alakult az önkéntes határőri szolgálat Az önkéntes határőri szolgá­lat megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából tegnap dél­előtt a siklósi határőr-laktanyá­ban jubileumi ünnepséget tar­tott a BM Határőrség Pécsi Parancsnoksága. A pécsi ha­tárőrkerület területén dolgozó közel kilencszáz önkéntes ha­tárőr képviseletében több szá­zan jelentek meg az ünnepsé­gen, amely egyben munkaérte­kezlet is volt. Vereb Mátyás alezredes kö­szöntötte a megjelenteket, köz­tük a megyei és területi pórt-, állami és tömegszervezeti szer­vek képviselőit, majd Gerencsér József ezredes mondott ünnepi beszédet. Ezt követően Garányi László, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa a Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács üdvözletét, el­ismerését és köszönetét tolmá­csolta az önkéntes határőrök képviselőinek. Hazánk legbőségesebben termő mazsolaszőlős-kertje található Bogáthy András, pécsi Tündér utca 30. szám alatti udvarában. Egy lugas­méretűvé nevelt tőke épp egy évtizede minden évben 15—35 kiló mazsolaszőlőt te­rem. Egy fürtnek a súlya át­lag egy—másfél kiló. Mások is „mazsola-szőlőznek” az éghajlatában mediterrán beütésű Dél-Dunántúlon, de kiskertjeikben legfeljebb há­rom-négy évenként terem 4— 5 fürt. Egy szintén kísérletező ked­vű kiskerttulajdonos, Terhes András Szegeden próbálkozik és a Pécsre írt levelében pa­naszosan ecseteli, hogy déli fekvésű, széltől védett kert­jében a szultán-, vagy ma­zsolaszőlő nehezen érik be, a szőlőszár gyenge, a bogyók nem viselik el a fagyot. Pedig épp ez a legfonto­sabb, hogy az első dérig, az első igazi fagyig kibírják, amikor barnásságára színe- ződnek a szemek, jöhet a majdnem téli szüret, aztán egy héten át a padlástéri és sütőben való szárítás. S mind­ennek a vége, hogy egy ré­gi búbos kemencében végleg megaszalják a kiszemezett mazsolaszőlőt. Az elfolyó le­véből készül a legjobb must, vagy mazsolabor. A Bogáthy család Szalántán talált egy régi parasztkemencét, amiben 24 óra alatt,, a kenyérsütés után mazsolává „zsugorod­nak” a szemek. December első hetében szüretelt a pécsi gazda és az első ma­zsolát karácsonyra szedi ki a kemencéből. Általában húsz kiló szőlőből 7—8 kiló méz­édes mazsola lesz. Mi a titka annak, hogy az 1962-ben eltett tőke nyolc év után ilyen gazdagon termő­re fordult? Tán az, hogy Mániái György szőlész­borásszal társult, akinek az apja vincellérként dolgozott a villányi Teleki-féle .pince­borászatban, ahol negyven éve mazsolaszőlő-termesztést akartak bevezetni. Onnan hozta a tapasztalatokat és most újítást nyújtottak be, mivel a legalkalmasabb tele­pítési és tartási eljárásokat kísérletezték ki, alig másfél évtized alatt. Ezen az őszön három újabb tőkét raktak le a déli fekvésű száz négyszög- öles kertbe. Jelenleg elutasít­ják az oltványokért verseny­zőket, csak akkor mernek vesszőt küldeni, ha ebben állami, vagy szövetkezeti vál­lalkozó segítene. A mazsola- szőlő szigorúan védett és na­gyon ritka szőlőfajta Magyar- országon. Nagyüzemi ter­mesztésével görög és olasz importot válthatnánk ki. Csuti J. — Négy harcostársam közül már csak én lehetek itt az ün­nepségen —^ kezdte visszaem­lékezését Szentkirályi Lajos, a majsi önkéntes határőrcsopórt vezetője, aki hét esetben mű­ködött közre határsértő elfogá­sában. Az idősek tapasztalatát ajánlotta a fiatalok figyelmébe, majd Lőrincz László százados a barcsi őrs és a barcsi önkén­tesek együttműködéséről be­szélt. Az elnöklő Vereb Mátyás be­jelentette, hogy a jövő év ja­nuárjában ül össze a Belügy­minisztérium önkéntes segítői­nek második országos értekez­lete, amelyre megválasztották a küldötteket. Az országos érte­kezleten a pécsi hatórőrkerü- let önkénteseit Vízi Alajos bar­csi, Vigh Imre drávaszabolcsi, Lovas Miklós ivándárdai és Ta­kács Miklós harkányi önkéntes határőr képviseli majd. A belügyminiszter által ado­mányozott Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést Petráko- vics Károly, Borbás Vince, Ko­vács Árpád, Lovas Miklós, Zöld­falvi Károly, Steíulj János, Hor­tobágyi Károly és Szóláth László vette át Gerencsér Jó­zseftől. Az önkéntes határőri szolgálatért kitüntető jelvényt, a vele járó pénzjutalommal háromszáznyolcvanhárman kap­ták meg, többen pedig juta­lomban részesültek, Újabb katamarán December 12-én lesz a műszaki átadás-átvétele annak a harmadik 400 személyes balatoni katamarán­nak, amely több üzemegység közös összefogásával épült. A két hajátes- tet ugyanis Tápéról vontatták a Ti­szán—Dunán keresztül az újpesti üzemükbe, ahol fedélzeti felépít­ményt kapott, s az onnan Siófokra érkező hajét a siófokiak sétafedél­zettel és kormányállással látták el. A személyhajá rekonstrukciós prog­ram keretében készült harmadik egység a Füred nevet kapja és áp­rilis 3-án indul majd első útjára Balatonfüredre, a város fennállása 10. évfordulója alkalmából. te után ismét zavartalanul él­vezzék kedvenc sportjuk örö­meit. Tegnap a Pécs városi Tanács nagytermében tartották meg a MOHOSZ Baranya megyei kül­döttközgyűlését. Kovács Zoltán, a megyei Intéző Bizottság tit­kára beszámolója elején arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy 1980-ban 4,8 százalékkal növekedett az egyesületi tagok száma, jelenleg 9768, s min­den bizonnyal 1981-ben a tíz­ezredik tag is belép valame­lyik megyei egyesületbe! A lassan véget érő év egyik leg­jelentősebb eredménye, hogy a megye valamennyi horgásza eleget tett alapismereti beszá­molói kötelezettségének. A közgyűlésen számos olyan kérdésről szó volt, mely a me­gye horgászait foglalkoztatja. Ez az év nem nagyon kedve­zett a sportágnak, az időjá­rás kedvezőtlenül befolyásolta a halak étvágyát, többségében a kelleténél magasabb volt a Dráva vízállása, így sokan nem dicsekedhetnek fogási eredmé­nyeikkel. Mégis néhány igen szép pontyot sikerült ez évben is horogra akasztani a Pécsi­tóban. Változatlan gond a nem kielégítő horgászcikk-ellátás, igaz ugyan, hogy ígéretet tet­tek arra, hogy a pécsi Nim­ród bolt kiemelten kezelt lesz, mégsem találták meg azt az üzletben, amit a leginkább ke­restek a horgászok. Biztató terv, hogy jövőre a MOM megkezdi az új hazai perem­futó orsók gyártását, s ez ta­lán néhány év múlva javít a helyzeten. Nincs horgászat hal nélkül! Érthető, hogy a legnagyobb érdeklődés a telepítés, a hal­gazdálkodós, a fogási lehető­ségek iránt nyilvánult meg. A megye egyesületei körültekintő halgazdálkodást folytattak, s ez a legtöbb helyen biztosítot­ta az eredményes horgászást. Néhány helyen nem sikerült megfelelő állományt telepíteni a tavakba, így ősz helyett er­re tavasszal kerül sor, így a Pécsi-tónál is, ahol március 1. helyett mór jégveszte után megkezdődhet a horgászat és csak a telepítés után rendel­nek el kéthetes tilalmat. A Kovácsszénájai tavon a jövő évben, tekintettel arra, hogy igen szép pontyfogásra lesz le­hetőség, napijeggyel csak egy pontyot és egy ragadozót le­het majd fogni. Változások lesznek az országos- és a gyermekjegyek rendjében is. Több egyesület kérésére, a Balatonhoz hasonlóan, jövőre engedélyezik a 30 cm-en felüli süllők fogását. Az IB foglalko­zik azzal a gondolattal, hogy saját ivadéknevelő telepet hoz­zon létre. A megyei küldöttközgyűlésen felvetetteket bizonyára élénk vita, sok javaslat követi majd az egyesületi viták során. Mitzki Vadmacskák A védett vadmacskák száma a Dráva menti ártéri erdőkben meghaladja a harmincat, de egyes vadászbecslések szerint félszáz is lehet. A túlszaporo- dásuk már 1965-ben megkez­dődött, amint védettségüket kimondták. Néhány éve komoly veszélyt jelentenek az ormán­sági falvakban, mert belopa­kodnak a portákra, és barom­fit, tojást rabolnak. Lovas Bé­lának, a vajszlói erdészet va­dászának az a véleménye, hogy sok kárt tesznek és minden­képpen szükséges a gyérítésük. Szaporca és Zaláta között fi­gyelte meg a legtöbbet, elha­gyott rókalyukakban, Almás­puszta romházaiban, az átha­tolhatatlan szederindások aljá­ban. A vadászok a Baranya megyei Tanácshoz fordulnak, hogy a túlszaporodott vad- macska-állomány ritkítására engedélyt kapjanak. Cs. J. Ezüstvasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom