Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-02 / 331. szám

1980. december 2., kedd Dunántúli napló 5 Küzdelem a téllel (Folytatás az 1. oldalról) A sombereki útra kanyarod­va: „Ha van hófúvás a megyé­ben, akkor biztosan van ezen az úton." Az út két oldalán az eke emelte alacsony hófal, né­hol befúvások. Somberek után teherautó Nysát vontat a jeges kaptatón, lejebb Skodát tolnak négyen. A Mohácsi üzemmérnöksé­gen Hideg József vezető vasár­nap este 8 ómkor teljes riadót rendelt el. Szép Csaba túl a 24 órás ügyeletén, vörös szem­mel, legyint: „Csináljuk a he­lyet a következő hónak. Talán még ma ismét esni fog." Sokat segítenek a traktorvontatású hóekék. Ha ugyan . . . (Általá­ban kiállnak, bár mi nem tu­dunk készenlétet fizetni a tsz- eknek, csak ha elrendeljük - mondja az ügyeletes.) A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak vezetője, Mészáros András: — Hétfőn reggel Pécsről min­den vonat elindult. A győri Székesfehérvárig se jutott el. A legkritikusabb dunántúli vas­úti csomópont — legalábbis a baranyaiakra nézve — Székes­fehérvár. A 8.30-as budapesti gyors csak Dombóvárig jutott el . . . Befagytak a váltók. Nagy erőket vet be a vasút, a pécsi igazgatóság területén 6—700 pályamunkás, éjjel újabb 200 dolgozik. Keddtől már a hon­védség is segít. Mi a legjobb tanács? Aki teheti, az ne utaz­zon vasúton se. A Volán hétfőn reggel vala­mennyi távolsági járatát indí­totta. (A zalaegerszegi Sziget­várról visszajött.) Vajon, célba értek? Nem futott be Pécsre a zalaegerszegi, a hévízi és a marcali járat. A baranyai hely­közi forgalom járatai késéssel, de közlekedtek. A pécsi helyi­járatok? A szokásos téli állapot a terep, a hó, a jégpáncél miatt. Délelőtt 11 órától már valamennyi hegyi járat is köz­lekedett. üzemkezdettől utast vitt ismét a 36-os (a bódéig), a 22-es Istenkútig, a 37-es dél­től már a végállomásig és a 48-as 6.30-tól ugyancsak a vég­állomásig. A postaigazgatóságot is súj­totta a közlekedési csőd. Gép­kocsijáratai közül Zalából nem indultak, Budapestről Kanizsa­Hótorlaszok, egyéb közlekedési akadályok az országutakon és a vasúti pályákon Az országos főútvonalak közül Za­la megyében Nagykanizsa és Lete- nye között a 7-es, továbbá egy-egy szakozzon a 74-es, a 75-ös, a 76-os és a 87-es út járhatatlan. Vas me­gyében a hótorlaszok miatt elakadt gépkocsik teszik több ponton járha­tatlanná a 8-as utat Jánosháza tér­ségében, s leállt a forgalom a 84- es, a 86-os, a 87-es, a 89-es, a 74-es út e megyén átvezető szakaszán is. Győr-Sopron megyében az országha­tártól Mosonmagyaróvárig bénult meg a közlekedés az 1-es úton, le­állt a forgalom a 86-oson, továbbá megszakadt az összeköttetés Csorna és Kapuvár között. A többi főútvo­nal is csak egy nyomsávon, igen ne­hezen járható. A Veszprém megyé­ben közlekedő gépjárművek nem ké­pesek megközelíteni a bakonyi tele­püléseket, s bár folyamatosan ekézik a többi főútvonalat, azokon sem ajánlatos elindulni. Somogybán a 70- es út Szabadi térségében, a 76-os Balatonszentgyörgynél, a 68-as Bala- tonújlaknál, a 7-es főút pedig Bala- tonmáriánál vált járhatatlanná. Tol­nában a 61-es úton, Tamási térségé­ben emelt méteres akadályokat a hó­fúvás, s másutt is csupán, fele szé­lességben tudták megtisztítani a pá­lyát. Heves megyében a 31-es útvo­nal közlekedése bénult meg, Borsod­ban pedig a 3-as főúté, az Ernőd és Vatta községek közti szakaszon. Sú­lyosbodott a helyzet az Alföldön is: Szolnok megyében a 27-es és a 32- es utakat ajánlatos elkerülni, Bács- Kiskunban pedig a 44-esen akadt el a forgalom, s a megye déli részén mind nehezebben birkóznak meg az erőgépek a növekvő hótömeggel. Pest megyében a fővárosból kivezető utak legtöbbjén ugyancsak hótorla­szokat emelt a szél: az 1-es utat változatlanul zárva tartják, az M7-es( M3-as, a 6-os és 3-as út egy nyom­sávra szűkült. A felsoroltakon kívül az ország szá­mos más főútvonalán csupán igen lassan, hosszú szakaszokon egy nyomsávon haladhatnak a járművek, az alsóbbrendű utak 80—90 százalé­ka járhatatlan. A MÁV Vezérigazgatóságától ka­pott tájékoztatás szerint a vasúti köz lekedésben is súlyos zavarokat oko­zott az időjárás. A villamosított vo­nalak egyes szakaszain villanyoszlo­pok dőltek a pályára, s leszakadtak a felsővezetékek. A személyforgalmat ugyan változatlanul fenntartják, ám a vonatok csupán több órás késéssel érnek rendeltetési helyükre. Az egyes vasútvonalak állapotáról, a forgalmi helyzetről a pályaudvarok informá ciós irodái adnak részletes tájékoz­tatást. A Volán a budapesti Engels téri pályaudvaráról számos járatot nem tudott hétfőn reggel elindítani, (gy többek között Budapesten vesztegel a soproni, a szombathelyi, a pápai, a kaposvári, a hévízi, a veszprémi, valamint a bécsi távolsági autóbusz. Vidékről sem érkezett meg a reggeli járatok jó része. Számos — vasárnap este, illetve hétfő hajnalban útnak indult — busz még a délelőtti órák­ban is az országutak hóakadályai­ban rekedve várta, hogy kiszabadít­sák. Győrből Pécsre, hóviharban Tizenöt órát késett a gyors Tizenöt órás késéssel, vasár­nap este fél 11 helyett hétfőn délután fél 2 órakor érkezett Pécsre a győr-pécsi gyorsvonat és ezzel a Pécsi Vasútigazgató- ság területén bizonyára felállí­totta az utóbbi évtizedek késé­si rekordját. A vonat tele volt utasokkal, főleg diákokkal és sokan utaz­tak kisgyerekekkel. A győr-komáromi utat szo­rosan a pesti vonat nyomában három óra alatt tette meg a gyors. Három állomásnál — így Nagyszentjánosnál és Korárom- nál — több mint fél órába ke­rült, mire szabaddá tették a váltókat a tomboló hóviharban, csikorgó hidegben. A szél ir­galmatlanul söpört végig a Kis­alföldön, a vonatokra vasta­gon ráfagyott a hó és a jég. Székesfehérvár térségében katasztrofális volt a helyzet. Az állomásokon csak a világító váltók jelezték, hogy merre le­hetnek a vágányok. A forgal­misták térdig gázoltak hóban a sínpárhoz, ahová a vonatot várták. Dunántúl legforgalmasabb vasúti csomópontja órákon át nem tudott vonatot fogadni. Moharakodón két és fél órán át vesztegelt a pécsi gyors, pontosabban ötpercenként vé­gighaladt az állomáson, hogy a hófúvástól szabadon tartsa legalább az egyik pályát. Éjjel kettőtől négyig a nyílt pályán álltunk a város bejára­tánál, de vonat várt tőlünk 200 méterre a veszprémi és a nagy- kanizsai vonalon is, hogy be­fusson Fehérvárra. Székesfehérváron négy vá­gányra szorult a forgalom, és az egyiken álltunk aztán mi majdnem öt óra hosszat. A dízelgép üzemanyaga elfogyott, a fűtés elromlott. Két és fél órán át jéghidegek voltak már a kocsik, mire más mozdonyt tudtak rákapcsolni - fél órára. Aztán újból hideg egy órán át. A végtelennek tűnő éjszakában a vonatvezető és jegykezelő hozta a híreket, többször vé­gigjárták a vonatot és közöl­ték, miért állunk, mit tettek a fűtés érdekében, mikor mehe­tünk valószínűleg tovább. Székesfehérvártól már sze­mélyvonatot pótolt hétfőn dél­előtt a gyors. Végig összefüggő, vastag hótakaró borítja a Dunántúlt, alatta sok helyen roskadozik a kukorica. Az országutakon csak teherjárműveket látni, és a nagy állomásokon is két vá­gány szabad csupán. B. J. ra, és Pécsre nem jött. A terü­letre (Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye) nem érkezett Hétfői Hírek, Népsport, a Hét­fői Dunántúli Napló több órás késéssel csak Baranyába, Tol­nába és Somogy keleti részébe jutott el. Pécsett a Honvédkórház a baleseti ügyeletes hétfőnként: néhány ficamos, töréses bete­get hozott a mentő. Az Útinform ügyeletese, Asztalos Zoltán: „Az országos­hoz képest Baranya nem pa­naszkodhat: ha nem is köny- nyen, de minden útja járható. Az út jegesedésével komolyan kell számolni. Aki teheti, ne ül­jön a személyautójába.” Murányi László A rendkívüli időjárás miatt operatív bizottság alakult A Minisztertanács a rend­kívüli időjárás okozta közle­kedési, szállítási és ellátási feladatok irányítására és ösz- szehangolására operatív bi­zottságot hozott létre a köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter vezetésével. Az operatív bizottság a helyzet normalizálása érde­kében utasította a vasúti, köz­úti és tanácsi szerveket, hogy minden eszközzel nyújtsanak segítséget a közlekedési, szál­lítási és hírközlési feladatok ellátásához, amelyek most a legsürgősebb tennivalók közé tartoznak. Intézkedések történtek a la­kosság ellátása, a munkába járás feltételeinek megte­remtése és a folyamatos mun­karendben dolgozó üzemek, gyárak termelésének megszer­vezése érdekében is. A rendkívüli nehézségek el­hárításához széles körű tár­sadalmi összefogásra van szükség. A bizottság ezért felszólította a helyi tanácso­kat, üzemeket, termelőszövet­kezeteket, hogy - megszer­vezve a lakosság közreműkö­dését, ideértve a közerők ki­rendelését is — haladéktala­nul kezdjék meg, illetve foly­tassák a munkálatokat. A hadsereg alakulatai is részt vesznek az akadályok elhárításában. Hétfőn este tartották a pécsi Székesegyházban Kovács Endre orgonaművész hangversenyét. A műsorban Moldován Stefánia operaénekesnő működött közre. Beszámoló párttaggyűlés a Baranyakernél Jobb kiszolgálást, szép beszédet a pult mögött II vásárlóknak jó ellátást biztosítani Tolón felesleges is azon gondolkodni, mi a fontosabb: zökkenőmentessé, megbízhatóvá tenni a vállalat működését, az árubeszerzést, vagy nagyobb hangsúlyt fektetni a Baranyaker tevékenységének másik, döntő oldalára, a vevőkkel való jó kapcsolatra; udvariasabbá, fi­gyelmesebbé tenni a kiszolgá­lást. Tény, hogy ha O' vállalat munkájáról esik szó, mindkét oldal egyforma súllyal esik lat­ba, bár a vásárlóknak végül is mindegy: mitől jobb, gyorsabb a kiszolgálás. A változó gazdasági körülmé­nyek természetesen a1 Baranya­ker munkájában is éreztetik hatásukat, ezért nem volt vélet­len a mondat Máltesics Imrétől, a vállalat pártszervezetének tit­kárától - aki tegnap késő dé­lután az 56 tagú alapszervezet előtt számolt be a pártvezető­ség utóbbi kilenc hónapban végzett munkájáról: „Megpró­báltuk a mai követelményekhez igazítani a pártmunkát.”- Sikerült?- Úgy érezzük, igen. Amikor megválasztották az új pártve­zetőséget, elhatároztuk, hogy figyelemmel a XII. kongresszus határozataira, új szellemet ho­nosítunk meg. Ennek lényege: nagyobb súlyt fektettünk a pártmunkában a gazdasági munkát segítő tevékenységre. Konkrétumokká akartuk változ­tatni a felsőbb pórtszervek ha­tározatait.- Milyen területeken?- Például a munkaerő-gaz­dálkodás területén. A megyei párt-végrehajtóbizottság ' egyik 1979. évi állásfoglalása szólt erről a feladatról. Mi megvizs­gáltuk, hogyan lehet kevesebb munkaerővel ellátni ugyanazt a feladatot. A pártvezetőség úgy döntött, hogy csökkenteni kell az adminisztratív létszámot, s ma ott tartunk, hogy 1976-hoz viszonyítva 9,3 százalékkal ke­vesebben vannak ezen a terü­leten.- Szóljunk a pult másik ol­daláról, a vásárlókról is.- Ez évi üzletpolitikánkat erősen befolyásolta a piaci ver­senytársak tevékenysége. Pél­dául a Konzummal vívott „csa­tánk”. Úgy gondoljuk, megáll­tuk a helyünket azzal együtt, hogy a Konzumnak, mint szö­vetkezeti és országos hálózat­tal rendelkező kereskedelmi cégnek előnyei vannak. Olyan akciókat indítottak, amelynek eredményeként elcsábítottak tő­lünk vevőket. A vásárló jól járt, nagyobb baj ebből nincsen, ám a versenyt — érezzük ennek szükségességét - szabályozni kellene.- Mit tesznek Önök - és ezen belül a pártszervezet — a vevőkért?- Az, hogy szívesen térjenek be boltjainkba vásárolni, ter­mészetesen nem újkeletű törek­vése a vállalatnak. Néhány ak­ciót is elindítottunk a vevők megnyeréséért. Ide tartozik pél­dául a „Tartsd tisztán a kör­nyezetedet!” és a „Szép beszé­det a pult mögött!” akciók is, amelyek a kulturált kereskedel­mi munka megteremtését céloz­zák. Dolgozóink egy része a kereskedelmi szaknyelvet nem tudja a vevő nyelvére átültetni. Ezt is helyére kell tennünk, akcióink ezt is szolgálják.- Vannak kiemelt feladataik is, mint például a peremterüle­tek ellátása. — Erre vonatkozóan is van egy városi pártbizottsági állás- foglalás, amelyet nekünk a mindennapok gyakorlatára kel- létt „lefordítani". Megvizsgáltuk ebben az évben: tudunk-e egyenletes ellátást, megfelelő választékot biztosítani? Úgy vélem, a lehetőségeinkhez ké­pest sikerült, néhány áruféle­ség kivételével. Ezzel együtt azt kell mondjam: a pártszerveze­tünk jó úton jár, amikor pz „arccal a vevő felé” szabályt követi a gazdasági munkát se­gítő tevékenységében. M. A. A lengyel kultúra jövő évi programjáról Baráti találkozókat, a lengyel zenét és az előadóművészeket népszerűsítő hangversenyeket, képzőművészeti kiállításokat, tudományos szemináriumot ren­dez 1981-ben a budapesti Len­gyel Kulturális és Tájékoztató Központ — mondotta hétfőn az újságíróknak Edward Debicki követtanácsos, az intézmény igazgatója. Pályázatot hirdetnek magyar újságírók részére a lengyel kul­túrát bemutató esszék, riportok írására, s megrendezik a ha­gyományos Ki tud többet Len­gyelországról? vetélkedőket. Januárban kezdetét veszi a lengyel tudósok havonkénti be­mutatkozása. A magyar fiata­lok érdeklődésére tarthatnak számot a lengyel irodalmat és költészetet bemutató estek. A tervek között szerepel film­rendezői életművek bemutatá­sa, találkozók a lengyel irodal­mi művek magyar fordítóival. A közkedvelt író—olvasó ta­lálkozók jövőre is folytatódnak. A népi művészet alkotásait árusító lengyel kultúra boltjá­nak tevékenysége kiszélesedik: nyártól a Balaton menti váro­sokban — elsősorban Balaton- füreden — üzleteket nyitnak. érni Számító­gép Az elmúlt hetekben számító- gépes „továbbképzésen” ve­hettünk részt, mégpedig igen kényelmes körülmények között, otthon, a fotelban üldögélve. Ez a tanfolyam azután kama­tozhatott azoknak, akik figye­lemmel kísérték, mert így leg­alább kellő tudományos meg­alapozottsággal rencfelkeztek, hogy befogadhassák a múlt héten következett információkat és ne lepődjenek meg ezentúl sem, ha a számítógép alkal­mazásának új lehetőségeiről lesz szó. Az egyik ilyenforma érdekes­ség a zágrábi animációs világ- fesztiválról készült filmben buk­kant fel, mégpedig úgy, hogy kiderült: a komputereket is be lehet vonni a rajzfilmkészítés­be. Ez a téma nem izgat ben­nünket közelebbről, ha így lesz, hát így lesz, egyelőre tiadd vitatkozzanak a szakem­berek, aztán majd meglátjuk. Az mindenesetre tény, hogy a rajzfilmeket nagyon szeretjük, akár egy ügyes ember, akár egy komputer készítette őket. S az is tény, hogy ez a riport­tal, információval tűzdelt rajz­filmparádé kiváló szórakozás­nak bizonyult a főműsoridőben is, megerősítvén azt a vélemé­nyünket, hogy a néző nem ra­gaszkodik a napi „betévő” filmjéhez. (Méghozzá lehetőleg krimi vagy „könnyű" nyugati kommerszfilm formájában.) Ne­kem legalábbis még senki sem panaszkodott, hogy csütörtök este 8 órakor animációs kis- filmekkel traktálták. A másik számítógépes ügy a fentinél jobban fölizgatta o kedélyeket, és ez érthető. Ez ugyanis a múlt vasárnapi mű­sor volt, amelyben a számító­gép már komolyabban műkö­désbe lépett és cserelakás­ajánlatokat tett a hozzá­forduló ügyfeleknek. Aki vélet­lenül nem tudná, annak rövi­den annyit, hogy ebben a va­sárnapi műsorban megkísérel­tek egy számítógép segítségé­vel megoldani egy olyan prob­lémát, ami évek óta sokat em­legetett megoldásnak látszik, csak éppen nem történt az ügyben semmi. Ez pedig az, hogy nemcsak új lakótelepek gyorsított ütemű felhúzásával lehet a lakásgondokon enyhí­teni, hanem azzal is, ha a meg­lévő lakásokkal az eddiginél jobban gazdálkodunk. Bár van­nak intézmények, amelyeknek ez lenne a dolguk, mind ez ideig nem jutottak eredményre, belefulladván a számok és ada­tok tengerébe - így hát a te­levízió átvállalta egy időre a lakáshivatalok és közvetítő iro­dák munkáját, s .kipróbálta — a szintén sokat emlegetett, de ki még nem próbált — megol­dást: a számítógép bevonását a lakáscserék intézésébe. Jel­lemző módon az érintettek mór az első percben bírálták az „új ügyintézőt", vagyis a számító­gépet, de ez mind lélektani­lag, mind merő megszokásból magyarázható. A lényeg az. hogy az optimális cserelakások kikeresése, amelyet a hivatalok több napi (heti? hónapi?) mun­kával is alig, vagy úgy sem képesek elvégezni, a számító­gépnek gyerekjáték, elég neki — hallottuk — két-három ki­szolgáló és két-három munka­óra (akár éjszakai műszakban), és játszva elvégzi ezt a sziszi­fuszi munkát. Lehet persze, hogy ha az egész rendszer a televízióbeli játék szintjéről át­tevődik az élet mindennapi gyakorlatába, a végén is ma­radnak elégedetlen ügyfelek. Sőt, lakásnélküliek is marad­nak még azon túl is. De ha azt vallanánk, hogy ha az egész gondot egycsapásra nem lehet megoldani, akár hozzá se fog­junk — nem tudom mire jut­nánk . . . Bevonult tehát a számító­gép az életünkbe? A fentiek alapján: reméljük. H. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom