Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-14 / 343. szám
VADÁSZAT Az idén az elmúlt évekhez viszonyítva igen kemény és hideg tél köszöntött ránk. A szűnni nem akaró havazások következtében hegyvidékeinken 40— 50 cm-es hótakaró képződött, és mezőségeinken ugyancsak 20-30 cm-es hótakaró borítja vadászterületeinket. Ez helyenként vadásztársaságainkat váratlanul érte és azonnali intézkedésre volt szükség, hogy a téli etetés intenzitását növeljék. A téli etetés fokozása azért szükséges, mert az éhező vad mindig rosszabbul telel át, többet pusztítanak belőle az idő viszontagságai, több esik áldozatul az „emberi" és állati kártevőknek. A rosszul áttelelt állomány tavaszi szaporulata mennyiség és minőség tekintetében egyaránt romlik. Az intenzív takarmányozás folyamatossá tételéhez meg kell tisztítani az utakat, járhatóvá kell tenni az etetőkhöz vezető utat és hóekézéssel biztosítani kell a vad részére, mozaikszerű szabad területeket. A vad számára kiszállított téli takarmányt a mesterségesen készített etetőkön helyezzük el, de a fokozott etetés szükség- szerűségében a vadászterületeknek valamely nyugalmas és védett részén lerakhatjuk az élelmet szabad területre is. Most legfőbb feladatunk, a tárolt takarmány mennyiségi felmérése, melynél számba kell venni a már feletetett mennyiséget és a jelenlegi készletet. Ha nem tároltunk elegendő mennyiségű takarmányt, úgy a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól, valamint a területeken üzemelő gazdaságoktól be kell szerezni mindazon mennyiséget, amelyre a tél folyamán a területen élő vadállománynak szüksége lesz. A takarmányigény felméréséBÉLYEG December 12-én bocsátotta forgalomba a Magyar Posta Magyarország ENSZ tagságának 25. évfordulójáról megemlékező 40, 60 fillér, 1,— 2,— 4 és 6 forintos bélyegekből álló bélyegsorozatot. A sorozat Kékesi László grafikusművész tervei alapján a szovjet Goznak Nyomdában készült. Valameny- nyi bélyegen fehér alapon fekete színnel a felső széllel párMAQYARORSZAO 25 ÉVE TAGJA AZ ENSZ-NEK MAGYABORSZAC 26 EVE TAGJA AZ ENSZ-NEK MAGYAR POSTA««« maoyahorszag 26 Eve tagja az ensz-nek MAGYAR POSTA««« huzamosan a „Magyarország 25 éve tagja az ENSZ-nek” felirat, az alsó széllel párhuzamosan két oldalt levelével kifelé mutató stilizált olajág, közte a „Magyar Posta" felirat, legHÉTVÉGE 6. Vadállományunk védelmében! nél az állomány mennyisége mellett figyelembe kell vennünk, ha az időjárás tartósan télies marad, a vad abszolút nem tud táplálékhoz jutni, mivel nagy hideg következtében a hótakaró felső rétege megfagy és páncélként borítja be a földeket. Ebben az esetben vadállományunk teljes egészében a folyamatosan kihordott takarmánymennyiségre van utalva. A jeges hótakaró a vadállományra rendkívüli veszélyt jelent, mert különböző lábsérüléseket okoz, a magas hó pedig főleg az őznél felfázást, hashártyagyulladást és ebből könnyen eredően pusztulást eredményezhet, ezért a hóekézést az ilyen területeken feltétlenül végezzük el. A jelenlegi mostoha körülmények hatására vadállományunk az etetőhelyen koncentrálódik, így a kártevés mértéke jelentősen megnövekedhet, mindez az intenzív etetés mellett intenzívebb vadvédelmi, területellenőrzési feladatokat jelent vadászainknak. Ezzel párhuzamosan téli vadászatainkat is a vadvédelmi tevékenységgel összehangoltan kell végezni. A téli etetésnél felhasznált takarmányok minőségére ügyeljünk, mivel a vad kifejezetten igényes a takarmányok ízével, illatával szemben. Általában csak a jól tárolt, és előkészített takarmányokat eszi fel. Óvakodjunk attól, hogy a kemény télben a sokáig tartó hideg időjárás esetében dohos, penészes takarmányt rakjunk az etetőbe, mert könnyen betegséget idézhet elő az amúgy- is leromlott, hideg időjárásnak kitett állománynál. Törekedjünk arra, hogy'a nagy szárazanyag-tartalmú takarmányok mellé (szénafélék, kukorica, gabonarost alja, gesztenye, makk stb.) lédús takarmányt is adagoljunk. (Szilás, takarmányrépa, csicsóka stb.) Az egyoldalú takarmányozás mellett fennáll az a veszély, hogy zavarok keletkeznek a bélműködésben és ezek a bélgyulladások párosulnak a hideg okozta felfázással, esetleg tömeges elhullás is bekövetkezhet. Az etetőkben csak annyi takarmányt helyezzünk el, ameny- nyit a vad pár nap alatt el tud fogyasztani. Okszerűtlen takarmány kihelyezésnél a többlet mennyiséget a vad összetapossa, rávizel és ezután már nem fogyasztja el. így nagy meny- nyiségű takarmányunk kárba- vész, holott a szakszerűen kezelt takarmány nagy érték. Mindig arra törekedjünk, hogy jó tápértékű, vitamindús takarmányokat biztosítsunk a vadállomány részére és azt a szükséges időszakban és megfelelő mennyiségben helyesen, szakszerűen etessük fel. Vadásztársaságaink legfontosabb vadgazdálkodási feladata napjainkban, hogy felmérjék takarmánykészleteiket — szemes, szálas, lédús és egyéb megbontásban — és ezt nyilvántartásba rögzítsék, majd a hiányzó mennyiség beszerzéséről azonnal gondoskodjanak, hoav a téli etetés folyamatos és kielégítő legyen. A vadetetés megkezdése és befejezése nincs naptárhoz kötve. Ezt mindenkor az időjárás és a szükség szabja meg. Az idei tél hosszúnak és keménynek ígérkezik, ezért az elmúlt évek gyenge téli időszakaitól eltérően igen nagy mennyiségű takarmánykészlettel kell felkészülnünk és magas szintű takarmányozási technológiát kell alkalmaznunk a vadállomány védelme érdekében. Farkas János megyei fővadász Ötletek rajiban Újdonságok - magyar siker alul balra „1980", jobbra a tervező művész neve olvasható. December 26-án kerül forgalomba Erdei Ferenc születésének 70. évfordulójáról megemlékező 1 forintos bélyeg, az „Évlordulók, események 1980" bélyegsorozat keretén belül. A bélyeg a pénzjegy nyomdában készült, négyszínű ofszet nyoMAGYARORSZAG 25 ÉVE TAGJA AZ ENSZ-NEK 60/ nősen nagy sikere volt az Európai Biztonsági értekezletekre megjelent kiadásainknak, a Duna—Majna—Rajna-csatorna elnevezésű és az Európa országait összekötő vasútvonalakat illusztráló blokkoknak, légiposta bélyegeinknek. A motívumok közül elsősorban a sport-, az állat-, és a növény ábrájúak arattak nagy sikert. A látogatók közüí nagyon sokan megvásárolták a magyar bélyegeket. ERDEI FERENC 1910-1971 1fí MAGYAR POSTA MAGYAR POSTA««« HORGÁSZAT Vizeink téli gondozása, halvédelem Központi fűtéses lakásokban sokszor erős köhögésre ingerli az asztmára hajlamos vagy légúti betegségben szenvedőket a száraz, párátlan levegő. Ilyen helyen tartsunk olyan növényeket — például a fűtőtest fölött, az ablakpárkányon -, amelyek sok vizet kívánnak, s amelyek a bőséges öntözés következtében páradúsabbá teszik a levegőt. A fűtőtestre pedig minden esetben helyezzünk párologtató edényt, amibe érdemes pici darab kellemes illatú fürdőtablettát vagy kiskanál fenyőillatú fürdősót tenni. Autógumiból ülőbútort is varázsolhatunk, ha nem dobjuk el az öreg, megkopott külső köpenyt. Különösen ahol gyerekek vannak, hancúrozáshoz alkalmas eszköz is lehet belőle. Két autógumi kerül egymás fölé. Ezeket sártól, piszoktól alaposan megtisztítjuk, kívül- belül kisikálva megszárítjuk. Hogy szét ne essenek, jó minőségű gumiragasztóval összeragasztjuk őket. Hengerformájú üres közepébe hasonló formájú tömör habszivacsot vágunk ki, ezzel töltjük meg az üreget. A szivacshenger oldalát is bekenhetjük esetleg ragasztóval, így stabilabban fogja össze o két gumit. Ezután „felöltöztetjük” az ülőkét. A huzat készülhet roló- vagy nyugágyvászonból, vékonyabb műbőrből — ezt jól lehet tisztítani —, esetleg műszálas szövetből. Formájo zsákszerűén szabott, de ne legyen túl feszes. Felső részén, félkör alakban zipzárral lássuk el. B. K. MAGYARORSZAO 26 ÉVÉ TAGJA AZ ENSZ-NSK 2WW* MAGYAR POSTA««« mással, Vagyóczky Károly grafikusművész terve alapján. * Essenben öt világrész 40 postaigazgatása és több száz bélyegkereskedő részvételével rendezték meg a 3. nemzetközi bélyegvásárt. A magyar bélyegek iránt a két évvel ezelőtt megtartott vásárnál is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. KülöA korán beköszöntő hideg tél mindig veszélyt jelent telelő halállományunkra, ezért ebben az időszakban vízkezelő egyesületeinknek rendszeresen figyelemmel kell kísérni a vizek minőségének változását és fel kell készülni szükség esetén a gyors beavatkozásra. Legnagyobb veszélyt a vízinövényzettel benőtt tavaknál, állóvizeknél a harminc napnál tovább tartó jégborítás jelenti. Itt a vízinövényzet bomlásával egyidejűleg általában kénhidrogén szabadul fel, ami a halállományra igen mérgező. Ha a jégborítás havazással párosul, fény hiányában a minimálisan is, de oxigént termelő növényi olanktonélet is megszűnik. Ilyen esetben ha a jég elég vastag, csíkokban le kell tolni róla a havat és lékek nyitásával segíteni a szellőzést. A lékelést mindig több ember végezze, megfelelő mentőfelszerelésekkel (létra, deszka, kötél). A lékek nagysága általában 2x4 méteres legyen, kh-nként legalább egy darab. A kinyitott lékeket baleset elkerülése céljából nádcsomóval vagy faággal meg kell jelölni és a községi tanácson bejelenteni. A lékeket naponta befagyás ellen tisztítani kell. Ha a lékeknél csíbor, béka vagy hal jelenik meg, ajánlatos naponta többször lapáttal a vizet megkeverA kajszi- és őszibarack ágelhalása ni vagy szivattyúmotor beállításával lékből lékbe a vizet átdobatni. Eredményes a bakra helyezett csónakmotornak lékben való járatása is. Azoknál a vizeknél, ahol van megfelelő átfolyás, általában nem szokott áttelelési gond jelentkezni, de itt is legalább hetenként egyszer a víz oxigén- tartalmát ellenőrizni kell. TAVASSZAL KERÜL SOR A PÉCSI-TÓ HALASfTÁSÁRA A Pécsi tó halasításához tervezett halmennyiséget az Intéző Bizottság a Bikali Haltermelési Rendszernél lekötötte. A tógazdasági lehalászás megkezdésekor elvégzett állatorvosi vizsgálat a halállományt to- vábbtenyésztésre nem ajánlotta. Ezért a rendszer szakembereivel megállapodás jött létre, mely szerint a Pécsi-tóba kihelyezésre szánt hal piaci értékesítésre kerül és helyette más tóegységből biztosítják a szükséges halmennyiséget. A hideg időjárás miatt azonban a lehalászást és szállítást ebben az évben már elvégezni nem lehet. Ennek megfelelően módosul a Pécsi-tó horgászrendje oly módon, hogy nem március 1-től kezdődik a horgászati lehetőség, hanem jégveszte után, a tavaszi kihelyezést követően azonban két hét tilalom lesz. Kovács Zoltán A betegség hazánkban a nagyüzemi gyümölcsösökben rendkívül elterjedt. Házikertekben, szórványgyümölcsösökben is egyre gyakrabban jelentkezik. Az ágszáradást a betegséget előidéző gomba toxikus anyagai okozzák, melyek a nedvszállítást gátolják. A vizsgálatok alapján a gombás betegséghez gyakran társul a baktériumos kajszigutaütés kórokozója. A betegséget a háncs- és faszövet roncsolása, erős mézgásodás jellemzi. A kajszinál a gutaütésszerű pusztulás nyáron gyakori. Az őszibaracknál tavasszal a metszésnél még élőnek látszó fertőzött vesszők nem hajtanak ki. A gomba az ágsérüléseken, metszéshelyeken, szüret után visszamaradt gyümölcskocsá- nyokon keresztül fertőz. Fertőzés egész évben lehetséges, de az őszi és téleleji sérülések a legkedvezőbbek. Rügyfakadáskor és azt követő erőteljesebb növekedési időszakban a fák a betegséggel szemben ellenállóbbak. A metszést lehetőleg a rügy- fckadáshoz közel eső időszakban végezzük. Nagyüzemi területeinken valószínű azért gyakoribb a betegség, mert a munkacsúcsot jelentő metszési munkákat már jóval korábban megkezdik. A sérülések beszáradása és beforradása az időjárási viszonyoktól nagymértékben függ, egyes esetekben 25—30 napig is eltart. Vegyszeres védekezések közül a lombhullás utáni réztartalmú permetezést és a metszés utáni Orthocid vagy Zineb kijuttatását javasoljuk. Az idősebb ágakon kialakult fertőzéseket kitisztítás után sebkezelő anyagokkal kell bevonni. Dr. Frank József
