Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-14 / 343. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt tluplo XXXVII évfolyam, 343. szám 1980. december 14., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXÍV. kongresszusa Cratfm£nyes mtmlcc* Tanácskozik a népfront megyei küldöttértekezlete Küldöttek a szünetben Kádár János felszólalása a tanácskozáson Szilárd szocialista nemzetiségi egység Tartalmas Küldöttértekezletet tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága vita a szekcióüléseken A Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága tegnap Pécsett, a Műszaki Főiskola előadótermében rendezte meg küldöttértekezletét. Dr. Ádám Antal elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Szentistványi Gyulánét, az MSZMP KB tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, dr. Jerszi Istvánt, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, dr. Kovács Józsefet, az MSZMP KB munkatársát. Takács Gyulát, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettesét, a megye és Pécs város, párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetőit, képviselőit, a küldötteket és a meghívott vendégeket. Ezt követően Krasznai Antal, a HNF megyei titkára fűzött szóbeli kiegészítést a VI. kongresszus óta végzett munkáról szóló írásos beszámolóhoz, amit a küldöttek korábban megkaptak. Az elnöki tisztet betöltő Gere Jánosné ezután Bősz Adómat, a pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét kérte beszámolójának elmondására. Az ismertetést követően dr. Ádám Antal, o Szocialista demokrácia, lakóhelyi közélet, dr. Erhardt Imre, az Életmód, műveltség és közösségek a mai magyar társadalomban, dr. Baracs József, a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai tevékenysége című kongresz- szusi vitaanyag Baranya megyei vitáinak tapasztalatairól tájékoztatta a küldöttértekezlet résztvevőit. A korreferátumokat követően kezdődött a beszámoló és a kongresszusi tématervezetek feletti vita. Beszámoló a végzett munkáról A megyei bizottság beszámolója megállapítja: a lakosság közéleti aktivitása kibontakoztatásának, a mozgalom közjogi tevékenységének egyik fontos területe a- választások előkészítése és megszervezése volt. 1980 tavaszán a népfrontbizottságok közreműködtek az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásának lebonyolításában. Változatlanul törekedtek a választókerület lakosai és a népképviseleti szervek tagjai közötti sokoldalú kapcsolattartás megszervezésére. Kezdeményezték, szervezték a1 képviselői látogatásokat, fogadóórákat, beszámolókat. A hagyományos formák felhasználása mellett ajánlották a közéleti klubok alakítását. Ilyen közéleti klubok segítik a tanácstagok, lakóbizottsági tagok, a népfronttestületek tagjainak felkészítését pl. többek között Siklóson, Mohácson, Mázaszászváron, Sellyén. 1978-ban újjáválasztották o lakóbizottságokat. Mintegy 3000 társadalmi aktívával bővítették a lakosságot szervező aktívák számát. A választás sikerét mutatja az eredményesen működő lakóbizottságok tevékenysége. Folytatták a törvénytervezetek társadalmi vitáit, többek között véleményezték a belkereskedelmi, a polgári, a büntetőjogi, o vállalati törvény tervezetét, valamint a közérdekű javaslatokról és bejelentésekről szóló törvénytervezetet, a szövetkezeti jogszabály módosítását. A népfronttestületek figyelemmel kisérték a nőpolitikái határozat megvalósítósót. A fel- világosító munka, a különböző ajánlások, javaslatok a nők szabad idejének jobb kihasználása érdekében, valamint a lakóhelyi gondok megoldására való törekvés azt igazolja, hogy a nőpolitikái feladatok népfrontbizottságaink munkájának szerves részét képezik. Emelkedett a népfronttestületekben a nők aránya, megközelíti a 35 százalékot, nőtt a népfront elnökök, titkárok között is a nők száma. (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombat délelőtt felszólalt a magyar szakszervezetek kongresszusán S zombaton reggel fél 9-kor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában plenáris üléssel folytatta munkáját a szak- szervezetek XXIV. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Hazánkban kiegyensülyozntt a belpolitikai helyzet Az ülésen felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. JU Tisztelt Kongresszust Kedves Elvtársak! Köszöntőm a magyar szak- szervezetek XXIV. kongresszusának küldötteit, a meghívottakat, a külföldi vendégeket. Átadom önöknek pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. A magyar szakszervezetek társadalmunk rendkívül fontos intézményei, ezért kongresszusuk kiemelkedő jelentőségű belpolitikai esemény. A kongresszushoz benyújtott írásos anyagokat, a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját jónak tartom, ezekkel egyetértek. A kongresz- szus vitájához, fő kérdéseihez kapcsolódva szeretnék szólni belpolitikai helyzetünkről, a fejlett szocialista társadalom építésének előttünk álló szakaszáról, a szakszervezetekről és a nemzetközi helyzetről. A magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje ez év tavaszán tartotta XII. kongresszusát, amely foglalkozott életünk minden lényeges kérdésével, és fontos határozatokat hozott. A kongresszus megállapította, hogy hazánkban a belpolitikai helyzet kiegyensúlyozott, megfelel a szocialista társadalom követelményeinek. Ezt ma is megismételhetjük, hogy barátaink és ellenségeink egyaránt tudják: a Magyar Népköztársaságban a belpolitikai helyzet szilárd, és az is marad! A kongresszus alapvetően fontos határozata, hogy pártunk folytatja most már több évtizede követett, a gyakorlatban bevált bel- és külpolitikai fő irányvonalát, népünk építi a fejlett szocialista társadalmat. Pártunk politikája nyílt, a tömegekkel szoros kapcsolatban formálódik, a megoldandó kérdésekről, problémákról, nehézségekről őszintén szól. A párt a népet felnőttnek tekinti és ennek megfelelően tárgyalja meg vele a közös gondokat. Ezt a gyakorlatot, amit más szóval úgy hívunk, hogy a párt munka, stílusa, folytatnunk kell. Amit ugyanis a politikában eddig elértünk, azt a helyes elvi, kommunista politikánknak és ennek a nyíltságnak köszönhetjük. A jövőben is a tömegekkel együtt, a bevált szövetségi politikát érvényesítve haladunk tovább. Szövetségi politikánk, mint azt már többször hangsúlyoztuk, osztálypolitika, vagyis a dolgozó osztályok és rétegek összefogása, munkás-paraszt szövetség, a münkásság, a parasztság és az értelmiség tömegeinek egység, be tömörítése. Politikailag ez a párttagok és a párton kívüliek szövetségét, a különböző világ, nézetű emberek együttműködését jelenti, ide értve az egyházak felelős, hazafias elemeit, vezetőit és tagjait, mindazokat, akik hajlandók velünk együtt dolgozni szocialista céljainkért. Ennek a szövetségi politikának a zászlajára ezt írtuk: egyesüljenek a nemzet összes alkotóerői, mindazok, akik azt akarják, hogy népünk és hazánk a szocializmus építésének útján haladjon előre, ezen az úton boldoguljon a jövőben. Egyenrangú szövetségesnek tekintünk mindenkit, aki ezt vallja és így cselekszik. A közös munkából mindenki kiveheti a részét és joga van ahhoz, hogy az eredményekből is a végzett munka arányában részesüljön. így lesz ez a jövőben is, ebben a szellemben dolgozunk, támaszkodva azokra a nagy eredményekre, amelyeket a politikában, a népgazdaság, a műveltség, a kultúra fejlesztésében és az életszínvo. na! növelésében elértünk. Az eredményeket pártunk kongresszusa nagyra értékelte, és — a helyzettel számot vetve — úgy határozott, hogy most minden erőnket az elért eredményeink megvédésére, megszilárdítására kell összpontosítanunk. Ily módon minden téren megteremtjük a feltételeit annak, hogy a lendületes fejlődés újabb esztendői következzenek. Pártunk Központi Bizottsága és egész párttagságunk úgy vélekedik, hogy elért eredményeinket becsülnünk kell, mert ezek — pártunk politikai irány- mutatásával — az egész dolgozó nép együttes erőfeszítésével jöhettek létre. Joggal mondhatjuk, hogy nagy utat tettünk meg, de helyzetünket idealizálnunk egyetlen területen sem szabad. Nem mondjuk azt, hogy nálunk már minden tökéletes, és már nincs mit javítani. Legyen szó a politikáról és a politikai munkáról, a munkamódszerről vagy a gazdasági építésről, a művelődés, a kultúra, az életszínvonal kérdéseiről, mi mindig azt hangsúlyozzuk, hogy sok még a megoldatlan feladatunk. Ez nagyon fontos, mert arra indít bennünket, hogy ne álljunk meg egy pillanatra sem, hogy mindig előrehaladjunk. A néppel együtt a népért Eredményeinket úgy össze- te a saját hatalmát, élni tudott gezhetjük, hogy a fasiszta dik- a szabadságával és néhány év- tatúra kegyetlen rendszerében leigázott népünk megteremtet- (Folytatás a 2. oldalon)
