Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)
1980-12-12 / 341. szám
e Dunántúlt napló 1980. december 12., péntek lfílaggazdasicag unkatársunk nemrégiben a NÉMET SZ pasztalatairól lapunk más oldalán rip gatnémet gazdasági kapcsolatok fejlesztési leh riport keretében ennek valamennyi vonatkozásá nő Manager Magazin és a Magyar Kereskedel NSZK-ban, hogy felderítse, mennyire ismerik és névnek örvend Magyarország a nyugatnémet p bér 6-i számában erről pontos képet fest, a DU szeállitását mintegy kiegészítve munkatársunk i: GVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN járt. ottani ta- ortsorozatban számol be. Ma a magyar—nyu- etöségeinek módjait kutatja, természetesen egy t lehetetlen áttekinteni. Az NSZK-ban megjelelni Kamara 1980-ban felmérést végzett az fogyasztják o magyar termékeket, milyen hir- olgárok körében. A VILÁGGAZDASÁG decem- NÁNTÚLI NAPLÓ mostani világgazdasági ösz- nformációit ezért is szenteli ennek a témának. Magyarország képe az NSZK-ban fl magyar ipari termékek hiányoznak a köztudatból A bielefeldi EMNID—Institut összesen 2015 interjút készített, amelynek alanyait úgy válogatta össze, hogy a Német Szövetségi Köztársaság valamennyi tartományát, település- nagyságát, jövedelmi rétegét reprezentálják, és iskolai végzettségük szerinti megoszlásuk is megfeleljen az NSZK-beli átlagnak. Az interjúk értékeléséből tehát az NSZK teljes 14 éven felüli népességére, 45 millió 730 ezer emberre lehet levonni következtetéseket. Kik látogatnak Magyarországra? Az NSZK lakossága általában pozitívak Ítéli meg Magyarországot, akár járt már itt, akár nem. Igaz, a következtetés alapjául nagy általánosságban mozgó ítéletek szolgálnak. Ezek szerint a megkérdezettek több mint 80 százaléka véli úgy, hogy Magyarország tájai szépek, éghajlata kellemes, konyhája jó és lakosai barátságosak. Ugyanezekkel az ítéletekkel az itt jártak több mint 90 százaléka értett egyet. A megkérdezettek kevésbé jónak ítélték a kiszolgálást, a közlekedést és a kulturális kínálatot, de ezek megítélése is jobb volt a Magyarországon már jártak körében. Mint ahogy ez utóbbiak jóval több terméket azonosítanak az országgal, és sokkal inkább keresik ezeket a termékeket odahaza. A teljes lakosságon belüli részarányuknál nagyobb hányadot képviselnek az ide utazók között a 40 éven felüliek, a vezető beosztású alkalmazottak, továbbá azok, akiknek a háztartásában a havi nettó jövedelem 1500—2000 márka között, illetve 4000 márka fölött van. Az NSZK fennállása óta polgárai közül a felmérés tanúsága szerint 910 ezren töltötték a szabadságukat Magyarországon, azaz a lakosság mindössze 2 százaléka járt már legalább egyszer hazánkban. Bor és paprika A felmérés készítői tág teret szenteltek annak a kérdésnek, hogy milyen árufajtákat kapcsolnak az NSZK fogyasztói Magyarországhoz; kitűnt, hogy a legtöbben a bort (33 százalék) és a fűszerpaprikát (23 százalék). Kisebb arányban szerepelt még a kolbász, a szalámi, a szárnyas, a gulyás- és a főzelékkonzerv, a pálinka is, viszont a megkérdezettek mindössze 2 százaléka hoz olyan terméket Magyarországgal összefüggésbe, amely nem élelmiszer vagy élvezeti cikk. Mindebből következik, hogy a nyugatnémet fogyasztó úgyszólván kizárólag erre az áru- kategóriára gondolva mondja ki egyéb, mindenekelőtt az árra és a minőségre vonatkozó ítéletét. Eszerint 66 százalékuk (lényegében azonos arányban a féifiak és a nők) tartja a magyar termékeket olcsónak és 82 százalékuk jó minőségűnek. (A fennmaradó részből 9, illetve 10 százalék erre a kérdésre nem válaszolt, azaz ennyivel kevesebben vélik úgy, hogy a magyar termékek nem olcsók, és a minőségük sem jó.) Hogy a külföldi eredetű élelmiszerekkel szemben mennyire nem elutasító a nyugatnémet fogyasztó, azt mutatja, hogy 71 százalékuk szerint az NSZK- ban kapható külföldi élelmiszerek és italok minősége általában jó, a kérdezett magyar termékeket illetően (gulyás, bor, pálinka, szalámi, főzelék- konzervek, fűszerpaprika, liba) pedig már nagyobb százalékban adtak pozitív választ. A képzi tovább árnyalja, hogy a termékek ismertségi foka a megkérdezettek iskolázottsági szintjével (és az ezzel együtt járó magasabb jövedelmével) növekszik. Kedvező volt a magyar és az egyéb külföldi termékek összehasonlításának az eredménye is. Eszerint a megkérdezettek 78 százaléka tartja a magyar ólukat a többi importáruéval azonos, 8 százaléka pedig jobb minőségűnek, s mindösz- sze 5 százalékuk véleménye szerint rosszabbak a magyar termékek, mint a többi külföldi termék. Az összesített eredménynél is pozitívabb a vezető beosztású alkalmazottak értékítélete: 86 százalékuk szerint a magyar termékek minősége egyenértékű a többi importtermékével, és senki sem akadt, aki rosszabbnak tartotta volna őket a konkurrens áraknál. (Igaz, jobbnak is csak 2 százalékuk.) Nem tudják, hogy magyar Miközben a magyar termékek közül a bort ismerték a legtöbben, a fogyasztásban a gulyás állt az élen (53 százalék), ezt követte a paprika (49 százalék), majd a szalámi (41 százalék), s a bor csak a negyedik helyre került (30 százalék). A fogyasztók sok ma- gyai terméket egyszerűen csak külföldiként vásárolnak. Pedig a termék eredetét érdemes lenne tudatosítani a vásárlókban, mert a felmérés tanúsága szerint többen' fogyqszta- nák, illetve vásárolnák ismét a konkrétan kérdezett. , magyar terméket, mint ahányon ezt eddig — tudatosan vagy nem tudatosan — tették. Nehezíti a magyar termék- származásának tudatosítását • NSZK-beli fogyasztókban, ho ; Magyarország, mint márka-cik kék szállítója az NSZK-ban gyakorlatilag ismeretlen. Különösen vonatkozik ez a Bajorországtól északra fekvő területekre. Magyarországra gondolva, csupán a népesség 5 százaléka asszociált spontán a tokajira és 2 százaléka a HUNGAROFRUCT-ra. A megnevezett magyar márkanevek közül viszont már 11 százalék ismerte a Herz-et, 15 százaléka a Glóbust és 13 százaléka a HUNGAROFRUCT-ot, de csak 2,2, illetve 8 százalék tudta ugyanezekről a márkanevekről megmondani, hogy milyen termékhez tartoznak. A felmérésben a következő márkanevek szerepeltek: TERIM- PEX, Herz, IBUSZ, MALÉV, Egri, Globus, HUNGARO- FRUCT és MONIMPEX. (Érdemes megjegyezni, hogy a Magyarországon jártak közül csak 34 százalék nem ismerte fel a felsorolt márkanevek egyikét sem.) A lakosság körében végzett image-vízsgólat természetszerűleg csupán a fogyasztási iparcikkekre és az élelmiszerekre szorítkozhatott. Ebbe a két árucsoportba tartozott 1979-ben az NSZK-ba irányuló kereken 27 milliárd forint értékű magyar árukivitel 40 százaléka. Figyelemre méltó, hogy a magyar kivitel kereken 24 százalékát alkotó (6 milliárd 446 millió forint értékű) fogyasztási iparcikkről egynek a képe sem idéződött fel a nyugatnémet fogyasztók- emlékezetében. Kórházi felvételes iigyeletek Mindennapos felvételi ügyeletek gyermek belbetegek részére: Pécs város: POTE Gyermekklinika, Szigetvár város és járás, a pécsi és a volt sellyei járás: Megyei Gyermekkórház. Gyermeksebészeti, kórházi felvételt igénylő gyermekfülészeti betegek, égett és forrázott gyermekek részére páratlan napokon: POTE Gyermek- klinika, páros napokon: Megyei Gyermekkórház, Pécs és a megye egész területéről. Felnőtt belgyógyászat: Megyei Kórház, fertőző osztály. Sebészet: Pécs- bányatelep. Baleseti sebészet: II. sz. klinikai tömb. Égési sérülések: Honvéd Kórház. Koponya- és agysérülések: Idegsebészet. Felnőtt fül-, orr-, gégészet: POTE Fül-, Orr-, Gégeklinika. ÉJSZAKAI KÖRZETI ORVOSI ÜGYELET Felnőtt betegek részére: Korvin O. u. 23., tel.: 11-169. Munkácsy M. u. rendelőintézet, ügyeleti bejáró, tel.: 12-812, Veress E. u. rendelőintézet, tel.: 15-833. Gyermekbetegek részére: Munkácsy M. u. rendelőintézet, gyer- mekpoliklinika, földszinti bejárat, telefon: 10-895. Fogászati ügyelet: Munkácsy M. u. ügyeleti helyiség, tel.: 12-812. Minden este 7 órától reggel 7-ig. ÉJSZAKAI ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁRAK I. kér. Pécs-Vasas II., Bethlen G. u. 8., 10/52. sz. gyógyszertár. Pécs- Meszes, Szeptember 6. tér 1. 10/3. sz. gyógyszertár. II. kér.: Pécs, Kossuth L. u. 81., 10/8. sz. gyógyszertár, Pécs, Munkácsy M. u. 4., 10/9. sz. gyógyszertár. III. kér.: Pécs, Veress E. u. 2., 10/7. sz. gyógyszertár. SOS-ÉLET telefonszolgálat hívószáma: 12-390 — este 7-től reggel 7 óráig. * Az influenzaszerű megbetegedések halmozódása miatt a Megyei Kórház szülészeti osztályán a beteglátogatás átmenetileg szünetel: december 11- től. Sikeres vadászszezon Jó hitek érkeznek az őszi —téli vadászszezonról: az elejtett vadak trófeái általában jó minőségűek, a magyar vadgazdálkodás magas színvonaláról tanúskodnak. A MÉM összesítése szerint az elejtett szarvasbikák trófeája a tavalyinál mintegy 10—15 százalékkal nagyobb fajsúlyú. Tömörebbek, súlyosabbak az agancsok. A súlygyarapodás részben a tudatos vadgazdálkodásnak köszönhető: a magas színvonalú erdei genetikai munkának, a vadak irányított és jól ellenőrzött kiválasztásának. A kedvező időjárás, az erdők idén szokatlanul dús zöld növényzete is hozzájárult ahhoz, hogy a bikák igen szép agancsokat „építettek". Az országos bírálat szerint november 30-ig 230 aranyérmes trófeát zsákmányoltak a vadászok, 16-tal többet, mint egy évvel korábban. További 535 ezüst- és 700 bronzérmes bikát is adtak az erdők. A tavalyinál csaknem 500-zal több őzbak tróleát bíráltak el. Az adatok szerint az állomány minősége évek óta változatlan — változatlanul magasszínvonalú. Huszonöt hektárra számítanak átlagosan egy őzet. Hozzávetőleg ezer dámvadat ejtettek el. A még folyamatban levő trófeabírálatok sikerrel biztatnak. Január elsején hatályba lép Rendelet az otthonházakról A lakásügyi jogszabályok korszerűsítése során most került sor először az otthon-házak — nyugdíjasok háza, garzonház, szobabérlők háza — rendeltetésének, lakásaik kiutalásának, bérletének az általánostól eltérői, országos jogi szabályozására. Ebben a rendeletben ösz- szegezték és fejlesztették tovább azokat a csaknem egy évtizedes tapasztalatokat, amelyeket az országban eddig felépült 17 otthon-háznál szereztek. Az új rendelet előkészítésével egyidőben az ÉVM megbízására az otthon-házak különböző fajtáinak megépítésére ajánlott terveket dolgoztak ki. Rövidesen átadják a tanácsoknak az otthon-házak létesítésének és működtetésének irányelveit is. így a következő ötéves tervben az anyagi lehetőségekhez mérten szervezettebben épülhetnek az új otthon-házak az országban. Az elképzelések szerint várhatóan az állami lakások 10 százaléka épül fel ezekben, s így mód nyílik arra is, hogy a családösszetételhez jobban alkalmazkodva, az eddiginél nagyobb arányban épüljenek úgynevezett többgenerációs lakások is. Az új rendelkezés egyebek között kimondja, hogy a nyugdíjasok házában a bérlők részére rendszeres egészségügyi ellátást, állandó nappali és éjszakai gondozói ügyeletet, házi szociális gondozást kell biztosítaniuk a tanácsoknak. A jövőben épülő nyugdíjasházakban pedig gondoskodni kell öregek napközi otthonának létesítéséről is, ami nemcsak a bérlők, hanem a lakóterületi körzetben élő idős emberek igényeit is kielégíti. A korszerű kis lakásért lakbért fizetnek, s természetesen térítést a külön szolgáltatásként nyújtott étkeztetésért, s esetenként a karbantartásért, javításért. A tanács azokat a nyugdíjasokat jelölheti ki bérlőnek, akik lemondanak komfortos, vagy korszerűsítéssel komfortossá tehető állami bérlakásukról a tanács javára. Így a viszonylag kis lakások ellenében nagyobbakhoz jut a tanács, és kielégítheti a népesebb családok igényeit. Budapesten mintegy ezer igénylő vár arra, hogy a nyugdíjasház korszerű kis lakásáért átadja többszobás, régi otthonát. Ugyancsak teljes értékű kis lakások épülnek a garzonházakban, amelyekben egyedülálló személyeket és fiatal vagy gyermektelen házaspárokat helyeznek el tartósan, vagy csak átmeneti időre addig, amíg végleges otthonhoz jutnak. Lehetőség nyílik arra is, hogy két egyedülálló személy — ha együttesen kéri — ugyancsak bérlő lehessen. A szobabérlők házában nem teljes értékű kislakások, hanem bebútorozott és mosdóval ellátott lakóegységek épülnek, két-három egységet kiszolgáló közös zuhanyozóval, továbbá főzőhelyiségekkel, és más közösségi helyiségekkel. A lakóegységeket is egyedülállónak és fiatal házaspároknak utalják ki arra az átmeneti időre, amíg megkaphatják végleges otthonukat, s ehhez az elő- takarékossággal is megfelelően felkészültek. Ennélfogva az átmeneti időben az új lakás iránti igényjogosultságukat sem vesztik el, a tanácsnál benyújtott lákáskérvényük érvényben marad. A január 1-től hatályba lépő rendelet lehetővé teszi, hogy a vállalatok anyagi eszközeit is bevonják az otthon-házai építésébe. Érdekeltségüket növeli, hogy anyagi hozzájárulásuk arányában kapnak jogot az otthon-ház bérlőinek kijelölésére, a tanáccsal közös beruházásban megosztva, önálló beruházás esetén pedig teljes- körűen élhetnek ezzel a lehetőséggel. PÉCS SZÜLETTEK: Lovász Gergő, Horváth Mónika, Nád Viktória, Farkas Zsuzsanna, Steigerwald Zsolt, Szálai András, Sokácz Csaba, Gál Annamária, Lakatos Judit, Rákos Zsolt, Csapó László, Hinterdörfler Zsolt, Kis Krisztina, Détári Ferenc, Torma Adrien, Baksa Attila, Borbás Ibolya, Fehér Zoltán, Káló Andrea, Tevesz Richárd, Keszthelyi Renáta, Rausch Titanilla, Kőszegi Norbert, Németh Gábor, Nagy Róbert, Varga András, Turcsányi Andrea, Ulrich Emőke, Dittrich Katalin, Skaczel Bernadett, Illés Melinda, Fábián Tamás, Szűcs Beáta, Szabó Tamás, Bors Krisztina, Peresztegi Gábor, Huszár Bálint, Kőszegi Ernő, Szanyó Albert, Lauer Éva, Lauev Brigitta, Krasovecz Rita, Burány Veronika, Komjáti Antal, Mester Zoltán, Lovas Lilla, Dra- hovszky Tímea, Andróczi Brigitta. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Patkó László és Tóth Mária Magdolna, Szekeres Károly és Varga Eszter, Lakatos Géza és Garai Agnes, Fenyvesi László és Novák Erzsébet, Kiss Gábor és Paál Zsuzsanna Emilia, Kormány György és Angyal Katalin, Böjti János és Zadvarecz Piroska, Várhidi Attila és Vészi Magdolna, Riegler Gyula és Uzsák Erzsébet, Horváth Árpád és Angyal Agnes, Gödör Sándor és Harangozó Márta, Kiss Miklós és Tóth Éva, Katona József és Stier Edit, Szabó Lajos és Horánszky Adél, Farkas Tibor és Bukovics Márta, Varga György és Kovács Csilla. MEGHALTAK: Csonka Erzsébet, Szűcs László, Juhász Péterné Maros Irén, Hauschl Antalné Felcenstein Erzsébet, Dalmati György, Vereckei István, Pucher Jánosné Mamel Klau- dina, Schlögl János, Szalay Aurél, Jánosi Józsefné Salk Gizella, Jelena János, Ottolecz Mihály, Bobár Katalin, Schaffer Ferencné Végh Margit, Visnyei János, Jakus György, Bozsá- novics Márk, Villányi János, Brutyó István, Halász Mihály, Potocsár János, Várnai József, Horváth János, dr. Horkai Ferencné Pokó Rózsa, Bi- zse Jánosné Novák Julianna, Hirlau Dorel, Porubszky Józsefné Horváth Mária, Pálinkás Györgyné Puhr Anna, Kocsis László, Hómann József, Nagy Józsefné Lieber Julianna, Deák Géza, Jankó János, Takács Ferenc, dr. Mecseki Béláné dr. Péter Ilona, Bencze László, Darász Boldizsár, Dobos Sándor, Schaffer Károlyné Alezich Anna, Tárnái József, Kóbor Jánosné Steiner Erzsébet, Inhof Éva, Farkas József, Deák Gizella, Bari Lajosné Tóth Irén, Papp Mihályné Dömse Anna, Zentner Józsa, Nagy József, Perczl Józsefné Péter Rozália, dr. Csida Sándorné Németh Gizella. SIKLÓS SZÜLETTEK: Fülöp Zorán, Szente Anita, Horváth Krisztina, Máté Attila Ferenc, Máy János Richárd, Kovács Agnes, Baksa Lívia, Kovács Gábor, Reichmesz Diána, Mártái Gergely, Sebestyén Zsolt, László Teréz Valéria, Kovács László, Pethes Ivett. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Teszárik Attila és Gergely Erzsébet Csilla, Farkas István * és Kenéz Zsuzsanna Katalin, Köröm Péter és Kása Erzsébet, Kelbert Miklós és Szikora Beáta Borbála. MEGHALTAK: Dudás István, Szita Sándor, László József, Ritzel Henrik- né Becht Borbála, Kálmán Ferenc, Dénes Lászlóné Csőszi Julianna, Dávid Józsefné Laczó Julianna, Bernát Ottmárné Horváth Mária, Futó János né Kovács Mária, Petőfi Dezső, Várhegyi Lajos Imréné Fehér Klára.
