Dunántúli Napló, 1980. december (37. évfolyam, 330-358. szám)

1980-12-12 / 341. szám

1980. december 12., péntek Dunántúli napló 5 Ülést tartott a megyei egészségügyi és szociálpolitikai bizottság Napirenden az isknla- és üzemegészségügy Hogyan tehetnénk érdekeltté a vállalatokat abban, hogy re­habilitációs munkahelyeket lé­tesítsenek a munkában megrok­kant dolgozóiknak? Nem érde­keltek maguk a dolgozók sem: mert ki hinné el egy rokkant esztergályosról, hogy felépülése után szívesen foglalatoskodik a gyárudvar felsöprésével? Fele­annyi pénzért. Manapság több­re nincs lehetősége, esetleg be­juthat még a portásfülkébe. Talán bizonyít majd a Pécsett nemrég megnyílt szociális fog­lalkoztató, ami később átképző központtá fejlődhet. Az innen kikerülő emberek teljes értékű munka végzésére képesek, ha nem is eredeti szakmájukban, de az élet számos területén. — Többek között ezekről a sokakat érdeklő gondokról szóltak teg­nap délelőtt a Baranya megyei Tanács egészségügyi és szociál­politikai bizottságának ülésén. A testület tagjai elfogadták az üzemorvosi szolgálat tevékeny- ségérő'l, a dolgozók rehabilitá­ciójáról előterjesztett jelentést. Ehhez kapcsolódott a tanácsko­zás másik témája — a megyei iskolaegészségügy helyzete. Szoros összefüggést tártak fel a bizottság tagjai a gyermekkori egészségügyi ellátás, és a fel­nőttkori munkaképesség-csök kenés között. (Nemzetközi ada­tok szerint az emberiség test magassága átlagosan két centi méterrel nő, két kilóval az át­lagtestsúly, de érékét a fejlődé seket nem követi a mellkas tér­fogatának növekedése, az izom­zatúnk erősödése.) A bizottság megvitatta a kö­vetkező öt év egészségügyi terv- koncepcióját is: megállapító! tok, az elmúlt tervidőszakban rendkívül eredményesen fejlő­dött a megye ellátása, de a kö­vetkező években alapvető fel­adat az alapellátás fejlesztése valamint az iskolai és az üzem. orvosi szolgálatban egyaránt a gyógyító munka mellett a ta­nulók, a dolgozók egészségügyi helyzetének feltárása, a meg­előző tevékenység. G. M. n KISZ megyei Bizottsága a VI. ötéves terv megyei célkitűzéseiről Vélemények, javaslatok a fiatalok érdekében Miként vélekednek a fiata­lok a megye VI. ötéves tanácsi és településhálózat-fejlesztési koncepciójáról, mi az, amit ki­emelten fontosnak tartanak, s miként akarnak, tudnak segí­teni a célkitűzések megvalósí­tásában? Erről volt szó tegnap délelőtt Pécsett a KISZ Bara­nya megyei Bizottságának ülé­sén. Mint azt a megyei bizott­ság több tagja is megfogal­mazta, a fiatalok nemcsak le­hetőségnek, fontos kötelessé­güknek is tartják a megyei koncepció véleményezését. A következő tervidőszak cél­kitűzéseit Piti Zoltán, a Bara­nya megyei Tanács elnökhe­lyettese ismertette. A tájékoz­tatót követő kérdések, hozzá­szólások egyaránt azt tükröz­ték, hogy a fiatalok egyetér­tenek a törekvésekkel és tá­mogatják a terv megvalósítá­sát. Többen örömmel üdvözöl­ték, hogy a tervkoncepció ki­emelten kezeli a lakáshelyzet további javítását. Javasolták, hogy olcsóbb technológiák be­vezetésével, valamint a szer­vezeti és finanszírozási feltéte­lek javításával segítsék a fia­talok lakáshoz jutásának fel­tételeit. Számosán úgy véle­kedtek, hogy a jövőben a ma­gánerős építkezések támogatá­sa és az erre való ösztönzés érdekében még nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a terüle­tek előkészítésére, illetve olyan építési módok bevezetését kell szorgalmazni, melyek lehetővé teszik az egyéni és társadalmi erők fokozottabb bevonását. Mások arról szóltak, hogy na­gyon fontos feladatnak tartják a falu népességmegtartó ké­pességének növelését. Ennek érdekében nemcsak az alapel­látás javítását, hanem a köz­művelődési, kulturális, sporto­lási és az ifjúsági szervezetek működési feltételeinek javítását is támogatni kell. A bizottság tagjai megálla­pították, hogy a tervkoncepció célkitűzéseinek megvalósításá­hoz egyaránt szükség van a helyi erőforrásokra és a társa­fel­részt Fölemelik a nyugdíjasok életbiztosítási összegét Fölemelik január 1-től a nyugdija­tok életbiitosítási összegét — jelen­tették be csütörtökön az Állami Bizto­sítónál. A CSÉB keretében kifizetett összegeket a biztosítási formáktól függően emeli majd az intézet. El­sősorban azokra gondoltak, akik a korábbi, alacsonyabb módozatú C5ÉB- formák valamelyikének tagjai, s ezért — mivel már régebben mentek nyug­díjba — nem volt lehetőségük átlép­ni a nagyobb szolgáltatást nyújtó CSÉB-be. A havi 20 forintos CSEB-nél 4500 forintról 8 ezerre emelkedik az életbiztosítási összeg. A korszerűbb, a havi 80 forintos CSÉB-nél viszont kisebb mértékű az emelés — bár en­nél is több mint tíz százalék —, hi­szen ez a biztosítási forma már ele­ve lényegesen nagyobb szolgáltatást tartalmaz. dalmi munkára. A közös adatokból a fiatalság is vállal. Elsősorban a lakásépít­kezés feltételeinek megterem­tésében, a zöldterület, játszó­terek fejlesztésében, a gyer­mekvállalás feltételeinek javí­tását szolgáló intézmények épí­tésében ajánlják a segítségü­ket. Ugyancsak fontos feladat­nak tartják, hogy a következő tervidőszakban felépüljön a pécsi új úttörőház. Az ülésen elhangzott javas­latokat a KISZ Baranya megyei Bizottsága állásfoglalásban rögzítve eljuttatja a Baranya megyei Tanácshoz. Janus Pannonius Gimnázium Nemzetiségi és férfi ápolói osztályok A Janus Pannonius Gimná­zium és Szakközépiskola idén szeptemberben indított először olyan osztályt, amelyben fiúk is' tanulnak az általános ápo­lói és asszisztensi tagozaton. A kilenc fiú csakhamar beil­leszkedett a leánygimnázium kollektívájába, a gyakorlati foglalkozásokon még a csecse­mőápolásban is ügyesebbek, mint a lányok. A fiúk az érett­ségi mellé általános ápolói és asszisztensi oklevelet kapnak, s tárt karokkal várják őket majd az egészségügyi intéz­ményekben, hiszen szakképzett férfi középkáderekből nagy a hiány. Az érettségi után hu- szonkétféle szakon tanulhat­nak tovább, s természetesen nyitva áll az út a felsőoktatási intézményekbe is az itt vég­zetteknek. A gimnázium másik törekvé­se, hogy az 1981—82-es tanév­től horvát-szerb nemzetiségi gimnáziumi osztályt indítson. Pécsett ugyanis van már hor­vát-szerb nemzetiségi óvoda, áltolános iskola, a Tanárképző Főiskolán is folyik ez irányú képzés, de hiányzik az oktatá­si rendszerből a nemzetiségi gimnáziumi képzés. A Janus gimnáziumban most is van nemzetiségi óvónőképzés, az általános gimnáziumi osztály indításával tennék teljessé a horvát-szerb nemzetiségi gye­rekek anyanyelvi tanulását. A nemzetiségi osztályban anyanyelven történik majd az irodalom, a történelem és a földrajz, negyedéven a világ­nézetünk alapjai című tantárgy oktatása, valamint anyanyelvű­ek lesznek az osztályfőnöki órák is. A fiú ápolói és a nemzetiségi osztályokba felvett vidéki nö­vendékek kollégiumi ellátásban részesülnek. b. I. Elméleti oktatás és sok gyakorlás Előzzük meg a közlekedési gyermek- baleseteket A Köztársaság téri iskola követendő példája Közlekedési gyermektragédia szinte naponta történik. A gye­rek egyik életkori sajátossága a figyelmetlenség. Törődjünk bele, hogy nincs erre orvosság? Hogyan védékezhetünk ellene, mivel előzhetjük meg? Például: a közlekedési isme­retek oktatásával, gyakoroltatá­sával ... Ahogy azt a pécsi Köztársaság téri általános isko­lában teszik, öt éve az iskola tanulói nem szenvedtek, még csak nem is okoztak közlekedé­si balesetet. (Tanulólétszámuk: 740.) Mi a titkuk? Egyszerű: adva van egy lelkes tanár — Szijártó Ferenc — aki kézben tartja a közlekedési ismeretek oktatását, vezeti a gépjárműbarát, másné­ven a közlekedési szakkört, és adva vannak a segítő pedagó­gusok, akik a kötelezőn felül osztályfőnöki _vagy az alsósok­nak környezetismereti órákon is oktatják, magyarázzák és gya­koroltatják a szükséges tudni­valókat. Az elmúlt tanévben náluk fél­száz gyerek szerezte meg a ke­rékpárvezetői engedélyt. Ezzel a 3. osztályosoktól már 200 tanu­ló bizonyította az elméleti, gya­korlati vizsgákon: tudják, mi az, pfhit a közúti forgalomban te­hetnek, mi az, amit tenniük kell és mi az, ami TILOS! A kismo­torvezetői engedély megszerzé­sére már a hetedikesek is ké­szülnek. A sikeres vizsga után a 14. születésnapjukon kapják meg a kismotor jogosítványt. Szíjártó Ferenc testnevelő­tanár honvédelmi felelősként vezeti a 25 tagú gépjárműbarát és a 35 fős lövészszakkört. (Mindkettőt az MHSZ patronál­ja.) A közlekedésbiztonsági ver­senymozgalom megyei döntőit már hét éve az ő „gyerekei" nyerik. Korábban az Acsády ut­caiak kétszer, mióta itt tanít, azóta zsinórban ötödször a Köztársaság tériek az elsők, Tit­kára a városi KBT propaganda bizottságának, MHSZ-aktíva, KRESZ-oktató. Legnagyobb örö­me: tanítványait öt éve nem ér­te közlekedési baleset. Erre ta­nártársaival együtt joggal büsz­ke. Részt vettem szakköri foglal­kozáson, melyet magyarázatok, ábrák, a közbekérdezésekre adott válaszok, helyzetjátékok, a tesztlapok kitöltése tarkítot­tak. És ami elve is: gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás . . . Házibajnokságokkal kezde­nek. Sorra nyernek kerületi, vá­rosi és megyei döntőkön a Köz­lekedésbiztonsági versenymoz­galomban, a Nemzetközi Isko­lakupa küzdelmeiben, hason­lóan szerepelnek a lövészetek­ben. Legutóbb a város legjobb­jának bizonyult csapatuk, a fegyveres erők napi harci tú­rán, a NOSZF tiszteletére ren­dezett KRESZ és történelmi ve­télkedőn. Idén nyáron az isiko- laból 10—10 tanuló vett részt Zánkán a közlekedési és a hon­védelmi szaktáborban. Rend­szeresen indulnak kerékpártúrá­ra. Most értékelték a Közleke­désbiztonságért versenymozga­lom elmúlt tanévi eredményeit: első lett a Köztársaság téri is­kola. A KBT ígérete szerint, nemsokára 'kempingkerékpáro­kat kap ajándékba az iskola. M. L. Egyhetes Jubileum a pécsi Elegy Lajos Gimnáziumban A Pécs városi Vöröskereszt titkára a kiváló munkáért járó ki­tüntetéseket nyújtja át. Fotó: Hajnal András Szazeues a magyar mentőszolgálat Gépkocsival ellátott mentő­egyesületet először hazánkban szerveztek a múlt század dere­kán a'z európai törekvéseket megelőzve. A Budapesti önkén­tes Mentő Egyesület pedig 1887-ben alakult meg. Azóta is a magyar mentőszolgálat ugyanazon feladatot látja el: embereket megmenteni a rend­kívüli veszélyben életbevágóan fontos teendő. December 11-én a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban egy­hetes rendezvénysorozat kezdő­dött abból az alkalomból, hogy a magyar mentőszolgálat épp idén száz éves. De ez alkalom­ból ünnepelték azt is a diák- vöröskeresztesek, hogy a Ma­gyar Vöröskereszt a jövő év má­jus 16-án lesz egy évszázados és az azt támogató ifjúsági mozgalom pedig 1981. február­jában emlékezik a megalapítá­sának hat évtizedes évforduló­jára. Ez alkalomból a gimnázium­ban „A mentés története” cím­mel egyhetes kiállítást nyitott meg Jakab Ferencné dr., a P-cs Városi Vöröskereszt veze­tőség titkára. Kiüntetéseket adott át a Deák Éva tanárnő vezette több mint száz fős vö­röskeresztes szakcsoport legjobb aktíváinak, így Nagyváradi Zsu­zsának, Korsós Ágnesnek, Buda Péternek, Horváth Zoltánnak és Pataki Anikónak. A legnagyobb érdem egyébként Deák Éva vö­röskeresztes titkáré, aki hosszú évek óta toborozza a fiatalokat, nem sajnálva az idejét sem er­re a társadalmi munkára. Neki köszönhető, hogy a nagymúltú gimnázium vöröskeresztes moz­galma ilyen szép eredményeket ért el. Sokat köszönhetnek Fábián Józsefnek, a POTE negyedéves hallgatójának, valamint Buda Péternek, a gimnázium utolsó­éves diákjának. Akik eljönnek a Nagy Lajos Gimnázium felújított KlSZ-klub- termébe, sokat tudhatnak meg a haizai mentőszolgálat történe­téből a fotók, a tablók alapján. A magyar mentőszolgálat egy évszázados jubileumi évforduló­járól méltón emlékeznek meg ebben a középiskolában. Az el­ső előadást dr. Farbaky Iván, mentős vezető főorvos tartotta. Cs. J. Folyóiratszemle II szociális ellátás fejlődéséről a ma reggel kezdődő szak- szervezeti kongresszuson bizonyára sok szó esik majd arról, hogy társadalom­politikai törekvéseink fő célki­tűzése a lakosság szociális biz­tonságának erősítése, a nép­gazdaság fejlődésével össz­hangban álló, az életszínvonal­politika szerves részét képező szociális ellátás fejlesztésének biztosítása. A Pártélet című fo­lyóirat decemberi számában ezt a fontos kérdést tekinti át írásában Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Megállapítja, hogy a társa­dalmi juttatások évi összege az 1975. évi 83 milliárd forintról tavaly 130 milliárd forintra emelkedett. A szociálpolitika legátfo­góbb, minden társadalmi ré­teget éí korosztályt érintő in­tézményrendszere a társada­lombiztosítás. Az egy dolgozó­ra jutó társadalombiztosítási kiadások összege az 1975-ös 8970 forintról 1979-re 13 970 forintra emelkedett, s ez egy dolgozóra vetítve mintegy há­rom és fél havi keresetnek fe­lel meg. Mindezek következté­ben jelentősen fejlődött egész­ségi helyzetünk, de a jövőben a betegségek megelőzésére még nagyobb gondot kell for­dítani. Jelenleg több mint kétmillió nyugdíjas és járulékos él ha­zánkban, a népességhez vi­szonyított arányuk csaknem 19 százalék, évente több mint negyvenezerrel nőtt számuk. Elgondolkoztató jelenségre hív­ja fel a szerző a figyelmet: az évente nyugdíjba menők több mint 40 százaléka viszonylag fiatalon kerül ebbe az állo­mányba, ezért társadqlmi és humánus érdekek fűződnek ah­hoz, hogy minél előbb létre­hozzunk egy korszerű, egysé­ges rehabilitációs törvényt. A társadalombiztosítási kiadások­ból a legnagyobb hányadot a nyugdíjakra fordított összeg te­szi- ki: 1979-ben ez 48 milliárd forint volt, A szakszervezetek, együttműködve az állammal, mozgalmi szervekkel sokat tet­tek az elmúlt öt esztendőben az időskorú emberekért, a ró­luk való gondoskodás kiszéle­sítéséért. A szociálpolitika körébe tar­tozó másik nagyfontossá­gú feladat a gyermekekről való gondoskodás, a gyerme­kes családok részére nyújtott széles körű pénzbeli és termé­szetbeni juttatások rendszere. Erre több példát említ a SZOT titkára. A családi pótlékban ré­szesülők száma 1979-re egymil­lió család fölé emelkedett, er­re ebben az évben több mint 10 milliárd forintot fordítottunk. Tovább javult a bölcsődei és óvodai ellátás, jelenleg 100 bölcsődés korú közül 14-15 ré­szesül ellátásban, az óvodás­korú' kisgyermekek 85 százalé­ka jár egésznapos óvodába. A gyermekgondozási segélyt a jogosult nők 80 százaléka veszi igénybe, ennek évi kihatása ? milliárd 700 millió forint. Üjabö feladatként jelöli meg a szer­ző, hogy az iskolába kerülő gyermeklétszám átmeneti növe­kedése azt igényli, hogy a jö­vőben nagyobb tervszerűség­gel, társadalmi összefogással segítsük az egyre égetőbben jelentkező tantermi és napkö­zis gondok mielőbbi felszámo­lását. M. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom