Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-16 / 315. szám
Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Célok, irányok, teendők H árom éve tartó munka befejező szakaszához jutott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, amikor meg. tárgyalta és elfogadta a hatodik ötéves terv irányelveit. Hálom esztendeje kezdődött ugyanis az a tervezőmunka, amelynek eredményeként - s egyben a széles körű társadalmi vita után — a társadalmi haladásunk gazdasági alapját erősítő, a középtávú népgazdasági terv irányelveinek javaslata a vezető párttestület elé kerülhetett, s o most már jóváhagyott irányelvek alapján megtörténhet a véglegesítés, a törvénytervezetnek az országgyűlés elé terjesztése. A Központi Bizottsáq november 13-i üléséről kiadott közlemény — amelyet a lapok tegnapi számukban publikáltak — a tervezés új gyakorlatát tárja a nyilvánosság elé, hiszen a korábbi középtávú programokhoz képest a hatodik ötéves terv irányelvei jóval kevesebb részfeladatot foglalnak magukba. Sokkal inkább az Irányokra, mintsem a konkrét számokra alapozódik az 1981 és 1985 közötti esztendők társadalmi, qaz. dosági teendőinek láncolata, azaz szembetűnő a program keret jellege, s ezzel az is, a megelőző népgazdasági terveknél nagyobb mozgásteret kínál a végrehajtás közbeni igazodásra, a helyi sajátosságok érvényesítésére, a rugalmassáq kamatoztatására. Az irányelvek ismeretében úgy fogalmazhatjuk meg öt esztendőre szóló feladataink lényeqét, hogy a növekedés mérsékeltebb ütemét összekötjük a qyorsabb — sok területen: a fölgyorsítandó — gazdaságszerkezeti változásokkal. Ez utóbbi a munka minő- séqét állítja a főhelyre, s ennek következtében az eqves ágazatok, iparterületek diffe. renciált fejlesztésére — a magasabb műszaki, használati értékű, azaz versenyképes termékek előállítására — jut a hangsúly. Célokat, irányokat jelölt tneg a vezető párttestület ülése — akár azt is mondhatjuk, az aktuális társadalompolitikai, gazdaságpolitikai feladatok összegezését adta — ugyanakkor a teendők részleteit, a hogyant az első vonalra, azaz az intézményi rendszer, a gazdálkodás közvetlen szerveire, szervezeteire bízza. Nem, adja meg azt a kényelmet, hoqy a gyorson vál. tozó gazdasági, gazdálkodási környezetet, feltételeket illetően bármit is részletesen előírna a végrehajtás egységei számára. önállóságot feltételez, s ezzel : nagy felelősséget, ötvözi a tudatos törekvést a korszerű tervezésre, a rugalmas végrehajtásra, ugyanakkor - hiba lenne elhallgatni - tükre a világgazdasági hatásokban rejlő bizonytalanságoknak, ki nem számítható tényezőknek is. Ez utóbbiak objektív elemek; tudomásul kell azokat venni. Ilyen, tőlünk független tényező a nyersanyagok, az energiahordozók szűkössége és drágasága, s ennek is része van abban, hogy az irányelvek szerint a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása a tervidőszakban alatta marad a megtermelt új érték egészének, mert így mérsékelhetjük külföldi tartozásainkat, javíthatjuk a népgazdaság egyensúlyát. Meghatározó jelentőségű szempontjait említettük a tervezésnek az előző mondattal. Ennek ismeretében már érthető, az irányelvek szükségesnek, sőt elengedhetetlennek tartják, hogy fokozódjék a gazdaság — annak egésze, s valamennyi alkotóeleme - a reagálóképessége és -készsége. Itt ugyanis tetemes adósságok halmozódtak fel, mert bár megtesszük végül, amit kell, amit a külgazdasági hatások követelnek, de jelentős késedelemmel, s ezért — a megnyerhető előnyökhöz képest - tekintélyes veszteségekkel. Az ilyen és hasonló tapasztalatok figyelmeztetnek rá, hogy a terv nemcsak gazdasági, hanem egyben társadalmi program is! Föltételezi és megköveteli a legszélesebb körű részvételt, együttműködést, a helyi döntések előkészítésében és meghozatalában éo'púgy, mint a végrehajtásban. Ez azért is elengedhetetlen, mert a viszonylag szerénynek látszó legfőbb összefoglaló mutató - a nemzeti jövedelem növekedése évi átlagban három százalék — elérése sem lesz könnyű, egyszerű, ahogy például a mező- gazdasági termelés évi 2-3 százalékos- bővítése is tartogat kemény feladatokat, amint a tudományos eredmények mielőbbi alkalmazása a termelésben szintén megköveteli az eddigi szemlélet- és cselekvésmód változtatását. Szorosan a most elfogadott irányelvekhez, s o jóváhagyandó tervhez kapcsolódik sokféle részterület fejlesztésének külön kidolgozott — végső kialakítás alatt most levő — programja. A korábbiakhoz mérten itt is rálelünk új elemekre, így egyebek között arra, hogy az ún. központi fejlesztési programok mellé — mint amilyen az alumíniumipari, a számítástechnikai, az elektronikai, a gyógyszer-, növényvédőszer- és intermedier program — most már olyanok is fölsorakoznak, mint az energiafelhasználás ésszerűsítésére, az anyagtakarékosságra kimunkált elképzelések ösz- szefoglalása. Ugyanígy az élet- körülmények főbb pilléreinek erősítésére — például az egészségügy, a lakásépítés — szintén önálló, de a tervvel szoros egységet alkotó program épül. F igyelmet érdemel, hogy a hatodik ötéves tervben — az irányelvek szerint — a megnehezedett gazdálko. dási feltételek ellenére is jelentősen nő az alapfokú oktatásra, az egészségügyre fordítható kiadások összege. Az is lényeges eleme az életkörülmények javításának, hogy a 370 —390 ezer lakás felépítése mellett sort keríthetünk 90—100 ezer otthon felújítására, 40—50 ezer korszerűsítésére, s a munkaidő- alap csökkenése nélkül fokozatosan bevezetésre kerülhet az ötnapos munkahét. Évi több, mint 200 milliárd forintos beruházást tartalmaznak az irányelvek, itt azonban lényegesen - és kényszerűen — változik az arány, emelkedik a fogyasztási, csökken a fölhalmozás aránya', ez utóbbi 18—20 százalékra. Tovább nő a vállalati fejlesztések súlya a teljes beruházási tevékenységén belül, ebben a hitelezés — a versenyeztetéssel elnyert hitelek — szerepe is jelentős. Nyíltan szólt a Központi Bizottság arról, hogy az irányelvekben meg nem szakítható kapcsolat áll fenn a célok és a követelmények között, azaz úgy kell gondolkodnunk: elér(Folytatás a 2. oldalon) Madridi találkozó Kiegyensúlyozott tárgyalási lehetőség nyílott A spanyol főváros kongresz- szusi palotájában szombaton délután nyugodt és bizakodó légkörben zárult a madridi találkozó első munkahete. A helsinki záróokmány aláírói — 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada — több mint kilenchetes munkával péntek estére megegyeztek az érdemi találkozó napirendjében, szervezeti kereteiben és időbeosztásában, így az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy az egybegyűltek kiegyensúlyozottan foglalkozhassanak mind az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány teljesítésével, mindpedig az európai biztonságot és együttműködést előmozdító új javaslatokkal. • Az elmúlt héten a madridi találkozó meghallgatta á 35 részvevő ország delegációinak nyilatkozatait. Az enyhülés ellen szavakban senki sem intézett támadást, ám mindenki elismerte, hogy Európa megérett saját leszerelési tárgyalófórumának létrehozására. Az Egyesült Államok és több más NATO-állam képviselői a madridi találkozó első munkahetét koncentrált szovjetellenes támadásokra is felhasználták, Afganisztán és az „emberi jogok" ürügyén, szovjet részről azonban nem vették fel a kesztyűt, nem engedték elmérgesíteni a légkört. A nyugati kon- frontációs törekvések mértéktartó, tárgyszerű visszautasításban részesültek — és nemcsak a szocialista közösség országai részéről. Ami Afganisztánt illeti, a NATO-hatalmak szerződéses államközi megállapodásokba avatkoztak bele, elhallgatva az okot és eltorzítva az okozatot. Az emberi jogok vonatkozásában mellőzték a minimális tárgyilagosságot, amikor egyfelől hallgattak a gazdasági és szociális emberi jogok lábbal tip- rásáról a tőkésországokban, hallgattak a 30 millió munkanélküliről, a terrorizmusról, a faji megkülönböztetésről, másfelől mértéktelenül felértékeltek bizonyos politikai jogokat, jóllehet ezek érvényesítésében is a külsőségeket részesítik előnyben. A napirendi határozat elfogadása után a december 19-ig hátralévő öt hét módot ad a helsinki záróokmány „időarányos" és „helyzetarányos" teljesítésének elemzésére. * A madridi találkozó szombati ülésére öt felszólalás maradt. Kanadai elnöklet mellett Portugália, Spanyolország, Bulgária, Liechtenstein és Ausztria delegációvezetői tettek nyilatkozatot. „A politikai akarat leküzdheti az áthághatatlannak látszó akadályokat" — mondotta beszédében Rui Medina nagykövet, a portugál küldöttség vezetője. Portugália képviselője a többi NATO-országéhoz hasonlóan, támadta a Szovjetuniót afganisztáni akciója miatt. Jósé Pedro Pérez-Lorca spanyol külügyminiszter az enyhülés legfőbb ismérvét az egyoldalú előnyszerzésről való lemondásban jelölte meg. Marij Ivanov, a bolgár külügyminiszter első helyettese rá- mutatott, hogy akik Afganisztán kapcsán vádaskodnak a Szovjetunió ellen, azok államközi szerződések alapján fennálló kapcsolatokba avatkoznak bele, vétenek a tárgyilagosság ellen, amikor agyonhallgatják az afgán kormány rendezési javaslatait. A liechtensteini küldött rövid felszólalása után az osztrák külügyminiszter beszédével zárult a szombati ülés. Willibald Pahr méltatta a találkozó napirendje és ügyrendje elfogadásának jelentőségét. Az osztrák külügyminiszter hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az emberi jogok sorában kapjanak megfelelő helyet nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és szociális, kulturális és egyéb jogok is. Az osztrák külügyminiszter pozitív példaként utalt a magyar—osztrák megállapodásokra, amelyek messzemenően összhangban állnak a helsinki ajánlásokkal. A madridi találkozón a bevezető politikai nyilatkozatok elhangzása után hétfőn — immár zárt ajtók mögött — megkezdődik az általános politikai vita. ■■■■■ Mélyszántás a belvárdgyulai Közös Út Tsz tábláján Fotó: Erb János Nehéz munka a földeken « 80 milliméter eső egy éjszaka I Magas a kukorica nedvessége Ahol nem ülte a tájat köd és a nap is tisztán ragyogott, ott nagyüzem fogadott minket a hétvégi határban. A belvárd gyulai Közös Út Tsz területén még az üres teherautókat is lánctalpas Dt-traktor vontatja. Pár napja egy éjszaka 85 milliméter csapadék hullott. Fischer Ferenc elnöktől megtudtuk, hogy az energiaköltségek jelentősen megnőttek, hiszen a 40 százalékos víztartalmú kukorica mázsáját a tavalyi 14 forint helyett most 40 forintért szárítják. Hasonló mértékben emelkedtek a szállítási költségek is. Folk Antal brigádvezető öt kombójnossal együtt kukoricát ..aratott". Az őket kiszolgáló hat teherkocsi tengelyig megsüllyedt minden alkalommal, amikor megpakolták. Legutoljára a hetvenes évek elején törtek ebben az időpontban kukoricát és most már biztos, hogy januárban is kukoricát gyűjtenek. Az öt kombájn vasárnap is beáll a táblába. A háztájiban alig törik a kukoricát, mivel a tsz-szárító nem fogadja a gazdák terményét. Azért öröm is érte a belvárdgyulaiakat. teg- nopra befejezték nyolcvan hektáron a szüretet és az olasz- rizling 170. míg a furmint 140 mázsát adott egy hektárról. Már majdnem Pécs peremén találkoztunk Magosi Kázmérral, aki Kirovec-traktoráva! mélyszántást végzett a magyarsar- lósi határ Csárda-dűlőjében. Az 56 éves tsz-tag 18 éve ül a traktor nyergében és tegnap is reggel hattól este hétig szántott, ma is ugyanezt teszi immár a negyedik vasárnapja. Azon fáradozik, hogy a sok csúszkálás ellenére se legyen túl magas az energiafogyasztása. Ugyancsak ebben a dűlőben ismerkedtünk meg a 37 éves May er Flermannal: ő most naponta 12—13 órát is szánt, épp a harmadik napja, mert az időjárás engedte. Tegnap tíz traktoros fogott munkába ebben a dombtetőn húzódó táblában. A Pécsi Állami Gazdaság szentkútpusztai földjén három traktor szántott, tulajdonképpen a három kukoricatörő kombájn nyomában. Suri iózseI kombájn, vezető gyakran állt meg, hogy a latyakos sártól a kombájnkerekeket megtisztítsa. Ugyanezt tette még gyakrabban Peltz József gépkocsivezető is a jármű, vével, ilyen körülmények között is naponta 800—1000 mázso kukoricát tudnak begyűjteni. Rendszerint este nyolcig kom- bájnolnak. Dr. Álló Miklós, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetője elmondta, hogy megyénk szőlőterületének 88 százalékán véget ért a szüret, a tervezett búzaterület 85 százalékát bevetették, de a kukoricatörés csak a félidejénél tart. A szüret és a búzavetés jócskán csúszott, de így sincs ok a kapkodásra. Csuti J. mmmmmmmmmmmmmmmmmamm Baranyai tájak: zengövárkonyi gesztenyésVilág proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 315. szám 1980. november 16., vasárnap Ara: 1,60 Ft
