Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-11 / 310. szám

© Dunántúli napló 1980. november 11., kedd A Hollóházi Porcelán­gyár A Hollóházi Porcelángyár 1777-ben üveghutaként kezdte működését, alapítási éveként 1831-et ismerik el. A felszaba­dulás után alacsony feszültsé­gű szigetelőket gyártottak, ma­napság pedig használati edényt és diszműtárgyakat állítanak elő. Törekednek a készletválasz­ték és a formapark bővítésére. A gyár évi termelési értéke százharmincmillió forint, mely­nek huszonöt százalékát főleg oz olasz és görög piacokra ex­portálják. A siker receptje A Nürnbergi Munkapiac Kutató Intézet szakértő csoportja összeállította azokat a jellemvonásokat és egyéb tényezőket, ame­lyek döntő jelentőségűek a szakmai érvényesülésben. Közülük a legfontosabbak: — Egész életünkben tud­nunk kell tanulni. — Az elméletet tudnunk kell összekapcsolni a gya­korlattal. — Tudnunk kell gazdasá­gosan felhasználni a ren­delkezésünkre álló anyagi eszközöket és időt — Alkalmasnak,*kell len­nünk a többiekkel való együttélésre, együttműkö­désre és kölcsönös megér­tésre. — Ésszerűen meg kell ol­danunk a konfliktusokat, a nézeteltéréseket és ugyan­akkor tudnunk kell védeni saját érdekeinket. — Ismernünk kell a kap­csolatokat a technika, a tudomány és a társadalmi helyzet között. — Kitartónak és követke­zetesnek kell lennünk és tudnunk kell koncentrálni. — Fontos a pontosság, a lelkiismeretesség és az al­kotó magatartás. — Tudnunk "kell dönteni, felelősséget érezni és töre­kednünk kell arra. hogy részt vegyünk a társadal­mi tevékenységben. — Tudnunk kell elvontan gondolkodni. — Távlati célokat kell ki­tűznünk magunk elé. — Elégedettnek kell len­nünk azzal a munkával, amit végzünk. A gyógyító tevefej Kazahsztánban nagy múltja van a tevetenyésztésnek. Régen a sivatagi homokon keresztül ez volt az egyetlen közlekedési esz­köz. Napjainkban a tevéket — húsúkért, szőrükért és tejükért —, mint haszonállatokat tenyésztik. A köztársaságnak több mint 120 ezer tevéje van. A fő cél a gyógyító hatású tevetej előállítása. A fejés gépesítésével jelentősen nő e munka termelékenysége es emelkedik a tejhozam. APN — KS HZ UTIIKOIII Nemrég kezdték meg a 150 és 350 kilogramm hasznos teherbí­rású gépkocsiutánfutók gyártását Somogy megyében, a Tabi Épitö- és Vegyesipari Szövetkezetben. Az év végéig négyszáz darabot szál­lít belőlük a szövetkezet az AUTÓKER-nek.------------------------------- * ------------------------------­Köz lekedési információ A Volán 12. sz. Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy novem­ber 17-től, a hétfőtől, péntekig terjedő munkanapokon a pécsi Főpályaudvarról 14.55 órakor induló autóbuszjáratot 31 Y jelzéssel György-aknáig közlekedteti. A járat György-aknáról 15.25 órakor indul vissza.------------------------------- v ■ ­Benzinfogyasztó gyalogosok A fékek ellenőrzéséről Átlagos körülmények között a fékrendszer kisebb hibái nem feltűnőek. Különösen nem azok száraz úton, amikor igénybevé­telük nem haladja meg a mér­sékelt lassítás okozta erőhatá­sokat. Mindez a vezető hamis biz­tonságérzetét okozza, aki ab­ban a tudatban autózik, hogy szükség esetén, a lehető leg­rövidebb úton meg tudja állí­tani kocsiját. így aztán életve­szélyes következménye is lehet annak, ha kritikus helyzetben derül ki a hiba: nem fognak egyenletesen a fékek — a ko­csi félrehúz vagy gyenge a fékhatás. A fékberendezés igénybevé­tele igen jelentős, mind a hő­terhelést, mind pedig a kopáso­kat tekintve, hiszen a kocsi mozgási energiáját a fék súr- lódó elemeinek kell hőenergia képződése árán fölemészteniök. Mindemellett olyan nyomás lép föl a fékerőt közvetítő hidrauli­kában, ami az abroncsokban lévő túlnyomás 50—60-szorosa. A fék elemi biztonságának vizsgálatához nem kell különö­sebb műszaki ismeret. A legkönnyebben teljesíthető követelmény a fékfolyadék szint­jének ellenőrzése. A íékfolya- dék mennyisége nem változhat jelentősen rövid időn belül. Nem hiba, ha a szintsüllyedés hóna­pok elteltével mutatkozik, és mértéke nem haladja meg az évi 8—10 mm-t, Ennek oka részben a párolgási veszteség, részben pedig a fékbetétek okozta kopások. , Ha azonban a szintsüllyedés gyors, a rendszerben tömítetlen- ség van. Ahol pedig a folyadék megszökhet, ott a levegő is be­hatol, amelynek következménye a nyomás hatására puhán, ru­galmasan kitérő fékpedál — és természetesen a csökkent fék­hatás. Ebben az esetben azon­nal gondoskodni kell a hiba ki­javításáról ! A fék gyakorlati ellenőrzése érdekében tegyük a következőt: álló kocsinál (fékrásegítőnél já­ró motornál) nyomjuk le erőtel­jesen a fékpedált és tartsuk be­nyomva néhány percig. Ez alatt a pedáiút sem növekedhet, fo- folyadékszivárgás sem jelentkez­het. Ellenkező esetben a hibát meg kell keresni és kijavítani. A következő lépés a fékpró­ba (az előírt guminyomással kell elvégezni). Száraz, vízszintes, egyenletes minőségű — és for­galommentes! — úton gyorsít­suk föl a kocsit 25—30 km ló sebességre,-majd fékezzünk erő­sen, határozottan. Hibátlan fék esetén a kocsi nem húzhat fél­re és a fékút nem haladhatja meg a 4—5 m-t. A látható fék­nyomoknak egyenlőknek kell lennie az azonos tengelyen lévő kerekeknél. Gyakorlott vezetők — ha for­galommentes és elég széles út áll rendelkezésükre — ezt a pró­bát elvégezhetik 70—80 km/ó sebességnél is. Ekkor a fékút 35—45 m lehet maximálisan. A fékezés alatt o kocsinak irány- tartónak kell maradnia, a kor­mánnyal történő beavatkozás nélkül is. A kocsi fékrendszerét egyéb­ként tanácsos évente ellenőrizT- tetni a szervizben, megrendelve egyben a fékfolyadék teljes cse­réjét is. Búsbarna László Az autósvilág híreiből A japán autók újabb térhó­dítását jelenti az európai pia­cokon a Nissan és az Alfa kö­zötti szerződés megkötése. Ezzel a kooperációval japán cégnek először sikerült elérnie, hogy a kiszemelt exportterületen állít­sák elő a kocsikat, legalább is részben. Az együttműködés meglehetősen nagy harcok árán jött létre és jelentőségét fokozza, hogy az Alfa állami tu­lajdonban van. Az évi 60 ezer darabos produktumú — 1100— 1500 köbcenti lökettérfogatú kocsik karosszériáját a Nissan állítja elő, a többi alkatrészek az Alfánál készülnek. A gyalogosok természetesen nem fogyasztanak közvetlenül benzint. Ám közvetve mégis, és meglehetősen sokat. Nem is a járdán haladva teszik ezt, ha­nem a két járda között, amelyet az úttesten kénytelenek meg­tenni. Amíg áthaladásukat jelző­lámpa szabályozza, a dolog rendben is lenne, mivel az az átkelés időpontját és időtarta­mát korlátozza. Nem így a for­galomirányító lámpák nélküli kereszteződések gyalogos for­galmánál. Itt a gyalogos ítéleté­re van bízva, hogy mikor, meny­nyi idő alatt jut át az úttesten. és nem tartozik a ritkaságok közé, amikor egy-egy gyalogos miatt hosszú kocsisor kénysze­rül vészfékezésre, jobbik eset­ben erőteljes lassításra . .. Mindez apróságnak tűnhet — szóra sem érdemesnek. De számoljunk csak: Pécsett egy József Attila úti átkeléshez, sietős léptekkel, 10—15 mp-re STOP A gépkocsik téli üzemel­tetéséről és Komló közle­kedési helyzetéről hallhat­nak előadást az érdeklő­dők november 13-án, csü­törtökön 17.00 órakor Kom­lón, a Május 1. Művelődé­si Házban. Az előadás előtt 14.00 órától a Műve­lődési Ház bejáratánál díj­talan fényszóróbeállítást és a téli üzemeltetéssel kap­csolatos szaktanácsadást tartanak az AFIT XIV. sz. Vállalat dolgozói. * A november 7-i ünnepek három napja alatt 118 sé- rüléses közúti közlekedési baleset történt hazánkban. A balesetek közül 11 ha­lálos, 49 súlyos, 59 könnyű sérüléssel végződött. van szükség. Bandukolva 20— 25 mp-re. Legyen a különbség átlaga 10 mp. Ugyanezen az útvonalom óránként és átlago­san mintegy 1200—1500 jármű halad át (nem csúcsidőben). Tételezzük föl, hogy mindegyik kocsi csak egyszer kényszerül lassítani, majd megállni — 10 mp-re — egy gyalogos miatt. Bár a 10 mp igen rövid idő, az 1200—1500 esetre mégis 3,5— 4 óra. Ez alatt körülbelül ugyanennyi liter benzin megy veszendőbe. Vagyis naponta, jó közelítéssel, mintegy 30—40 liter. Hogy ez városszerte, or­szágszerte mekkora mennyiséget jelent, csak becsülni lehet. Az azonban bizonyos, hogy a pa­zarlás 10 ezres nagyságrend­ben mozog, ami éves vi­szonylatban még országos szin­ten is jelentős értéket képvisel. A gyalogosok és az autósok érdekeit nem könnyű összehan­golni. Azt sem kívánhatja sen­ki, hogy valaki futva tegye meg az utat a másik oldalra, netán maradjon azon az oldalon, ahol született. A pazarlás elke­rülése azonban közös érdek. Az így elfüstölt benzin nemcsak az autós zsebére megy, mert a nyersolaj közös kasszánk valu­táját emészti, a szállítás idő- veszteségeiből származó több­letfogyasztást mindnyájan meg­fizetjük, mert az a vásárolt áruk értékébe beépül. Mit tegyünk hát? A recept egyszerű: ne őgyelegjünk a gyalogátkelőkön. Lehetőleg ne egyenként, hanem csoporto­san keljünk át. Ha mód van rá, olyankor, amikor a forgalom üteme ritkul. És ha arra is gondolunk, hogy mindezt nemcsak gazda­sági megfontolásból tesszük, hanem biztonságunk érdeké­ben is, talán nem esik majd olyan nehezünkre, hogy mint gyalogos se növeljük a benzin- számlát — feleslegesen, elke- rülhetően. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom