Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-01 / 301. szám
e Dunántúlt napló 1980. november 1., szombat A Mexikói Állami Modern Balett vendégjátéka Sasok és oroszlánok Hat országot érintő európai turnéjuk végállomásaként az elmúlt tíz napban Magyarországon vendégszerepeit o Mexikói Állami Modern Balett társulata. A kiszemelt városok: Budapest, Pécs, Kecskemét, Székesfehérvár. Az együttes neve — különösen a nációnál szó államira fordítása — megtévesztő: Guil- lermina Bravo vezető koreográfus tizennégy tagú balettár- sulata nem Mexikó reprezenta. tív táncegyüttese, mint azt sokan hiszik. A modern jelző is teljesen más értelmet kap. az ő felfogásukban: az együttest kísérő újságírónő hosszasan elmagyarázta, hogy a Mexikóvárosban működő művészeti csoport kortárs balettet táncol, nem modern balettet, mint pél. dóul Béjart együttese. Hogy mi a különbség Mexikóban o kortárs és a modern balett között? A kolléganő szerint a modern balettben több a klaszszikus elem, míg a kortársszerzők teljesen új balett formanyelvet találtak ki. Nos, hogy mindebből a színpadon mi valósult meg, azt elsősorban a szakemberek tudják eldönteni. A kedd esti előadás azonban minden bizonnyal maradandó élményt szerzett a pécsi közönségnek. Tizennégy remek felépítésű, kiváló táncos adott elő viszonylag rövid műsort, amelyben nagy arányban szerepeltek szóló-produkciók. A hat táncból három igen szép koreográfiát lehet kiemelni. A legnagyobb élményt a néger Victoria Camero nyújtotta o Tánc a sassá változott nőről című balett előadásával. Testhez simuló, bronzszínű ruhában táncolt, illúziót keltőén ábrázolta a sas vergődését, szárny- próbálgatásait, s mindezt Bach gyönyörű zenéje kísérte. Ugyancsak Bach zenéjére készítette Guillermina Bravo a Nőstényoroszlán és o vadász című koreográfiát, amelyet a szép mulatt táncosnő, Antonia Quiroz adott elő meggyőző hitelességgel. Szünet után került sor a Tánc az epicentrumban című, viszonylag rövid, de annál hatásosabb szám bemutatására. A különböző hongeffektusokra épült zenéhez alkalmazkodó koreográfia még a statikus képekkel is élményt adott. A kosztümök és a mozdulatok alapján sokan talán túlságosan erotikusnak tartják a darabot — ezzel a mexikóiak számoltak is — de úgy érzem a koreográfus sohasem esett túlzásba. A kitűnő világítással, az est során először alkalmazott rendkívül kifejező díszlettel, a tánc újszerű, frappáns megoldásaival a mexikói balettegyüttes igen sikeres produkciót állított színpadra, s méltán búcsúztatta vastapssal a pécsi kö. zönség. Havasi J. A Pécsi Nemzeti Színház kapcsolatai A cserekapcsolatok, a tájolások igen fontosak egy színház életében, s a társulattal nem rendelkező városokban, községekben nagy is az igény a színházi estékre. De a nézők nemcsak egy színházzal szeretnének megismerkedni, hanem többel is, ami a közönségnek és a művészeknek is értékes tapasztalatcserét, élményt jelent. A Pécsi Nemzeti Színház évek óta tart fenn kapcsolatot dunántúli városokkal. A Madách Színházzal az idén már a kilencedik évfordulót ünnepelik, hiszen kilenc éve kezdődött a minden évadban esedékes egy-egy hetes cserevendégjáték, amelyik mind a pécsi, mind a pesti közönség körében igen közkedvelt. Rendszeresen jár a társulat Szek- szárdra, s az új tolnai művelődési házakat — Paks, Bony- hád, Dombóvár — is a pécsiek előadásaival avatták föl annak idején és azóta is hívják őket állandóan. De nemcsak prózai műveket, operát, balettet kérnek tőlük, hanem a színművészek közreműködésével rendezik meg a kiemelkedő ünnepeket is. Somogy megyében elsősorban Siófokra járnak gyakran, de Kaposváron is több előadást tartanak; az idén például a Pillangókisasszonyt mutatják ott be. Keszthelyen, Kecskeméten is tapsoltak már az opera- és a balett-társulatnak, Egerben most várják őket, de Székesfehérváron is többször tartottak prózai és nem prózai bemutatót, s decemberben lép föl a balettegyüttes Dunaújvárosban. A testvérvárosi kapcsolat keretében Eszékkel kötöttek megállapodást. Az idén november 11 -én az eszéki Hor- vát Népszínház érkezik hetven fős operatársulatával Pécsre, Werner Egk: Revizor című operáját adják elő. A pécsi operatársulat pedig az 1981/ 1982-es évadban viszonozza a fellépést. Cserekapcsolat alaVendégszereplés itthon és Jugoszláviában kult ki Szabadkával és a tervek szerint az újvidéki színházzal is szeretnék ezt kiépíteni. A legújabb hír pedig, hogy erre az évadra Szombathellyel kötött szerződést a pécsi színház. A Művelődési és Sportházban három előadást tartanak — az egyikről nemrégiben érkeztek haza és nagy sikert arattak — a megyei művelődési központban még az ősszel kétszer előadják a Balett '80 című összeállítást. Áprilisban ötnapos vendégszereplésre mennek Szombathelyre és ez idő alatt tárgyalnak Körmenddel, Celldömölkkel, Sárvárral; ugyanis ezek a városok is minél előbb szeretnék fogadni a színház művészeit. De Baranya megyét sem hanyagolják el, s mivel elég kevés a tájolásra alkqlmas községi művelődési ház, inkább színházjóró autóbuszokat indítanak, vagy indíttatnak és a közönségszervezők útján értesülnek az igényekről. Szakszóval élve a pécsi színház nem „tájkötelezett”, de például novemberben — a pécsi estékkel együtt — hetvennégy előadást tartanak, melyből 17 „a tájoló”. A színház vezetői, szervezői a színművészek nevében is úgy nyilatkoztak, hogy még a fárasztó turnék után sincs zsör- tölődés, mert a közönség sze- retete kárpótolja őket az utazgatásért. A tapasztalatok pedig gyűlnek, amik földolgozásából remélhetőleg mindig újabb és újabb élményeket nyújtanak a nézőknek is. b. a. A Pécsi Tanárképző Főiskola raji tanszéke Mini Galériát hozott létre, hogy nyilvános szerepléshez juttassa legtehetségesebb növendékeit. A havonta változó kiállítási anyag' a legváltozatosabb képzőművészeti műfajokat vonultatja fel. Ezúttal Geiger Péter (képünkön) IV. éves festményeit és grafikáit láthatjuk. Fotó: Proksza László 90 éves igazgató, 70 éves tanítványok 50 éves a Szentlőrinci Mezőgazdasági Sza k középiskola Az ötvenéves jubileumra új színbe öltöztették a Szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskolát. A szemet nyugtató húsrózsaszín fal. fehér kontúrokkal harmonikusan illeszkedik a kis előpark zöld fáihoz. A múlt Az iskola alapításával kapcsolatos első hivatalos dokumentum 1927-ből származik, mégpedig az akkori alispán leirata, melyben értesítette a Szentlőrinc község elöljáróságát, hogy: „A nagyméltóságú m. kir. földművelésügyi miniszter úr a téli gazdasági iskola felállítására legalkalmasabbnak Szentlőrinc községét véli. Amennyiben a helyszíni tárgyalás során a község részéről alkalmas telek lenne felajánlva, a téli gazdasági iskolát az m. kir. földművelésügyi miniszter úr Szentlőrincen fogja felállítani." (Megyei Levéltár). A téli gazdasági iskola indulása abban az időben igen nagy jelentőségű volt. Az akkori kis- és középparasztok gyermekeinek modern gazdasági nevelését biztosította, annak reményében, hogy ... „nemcsak maguk lesznek hasznos tagjai a hazának, hanem környezetüket is helyes úton vezetik". A leendő gazdák elméleti oktatása az iskolában, a gyakorlati pedig három he- Jyen, a saját családi gazdaságban (itt az elvégzendő feladatokat a tanár a helyszínen ellenőrizte), az iskola zöldséges- és gyümölcsöskertjében és az iskola alagsorában berendezett háziipari oktatótermében történt. Ez utóbbi különösen érdekes, mert itt olyan tevékenységeket tanultak meg, amelyek a téli napok gazdaságos időtöltését célozták, (gy mindenki megtanult például kosarat, kefét, söprűt kötni, nyeleket, hámfát, lőcsöt, jármot, küllőt faragni, stb. Az irodában Illés Antal igazgatóhelyettessel. régi megsárgult anyakönyveket nézegetve feltűnik, hogy sok a kitüntetéssel végzett tanuló. — Abban az időben kiváltságot jelentett ebbe az iskolába járni — mondja Illés Antal. — Minden községből csak egy tanuló jöhetett és a jegyző választotta ki mindig a leg- kiválóbbat. így aztán a falujuk becsületét is meg kellett védeniük. Nem hiába kerültek az itt végzett hallgatók közül sokan később gazdaságok vagy tudományos intézetek élére vezetőnek. — Az iskola az évforduló alkalmából évkönyvet is kiadott. — Nagyon sok érdekes adatra bukkantunk a gyűjtés közben. Találkoztunk a legelső bejegyzett tanítvánnyal, ötven évvel ezelőtti füzeteket, könyveket kaptunk ajándékba, és fölkerestük az első igazgatót, aki most 90 éves. Az első évfolyam tanulói most 70 évesek. A jelen Ez a múlt, nézzük a jelent. A felszabadulás után már középiskolaként indult a tanítás. Több változás, átszervezés után vált a mai mezőgazdasági szakközépiskolává, amely napjainkban is újabb változást él. Az eddigi állattenyésztői és növénytermesztői tagozat megszűnik, és átadja helyét az állategészségügyi és áruforgalmi tagozatnak. Az, hogy az állategészségügyi képzés egyik bázisának nevezték ki az iskolát, köszönhető a meglevő, talán országosan egyedülálló — oktatási feltételeknek, az pedig Hardicsay Lóránt tanárnak köszönhető. Emeleti folyosó falára kirakott szarvasmarhafajtók színes képei már jelzik, ez a birodalma. A sodró lendületű tanár valósággal a keze közé kaparint, s addig nincs megállás, míg^ „kincseit" be nem mutatja. Mutatnivaló pedig van bőven, hiszen a megye egyedülálló állattani preparátumait láthatja itt a szemlélődő, aminek külön értéke, hogy a legtöbbjét gyerekek készítették az ő irányítása alatt. — Én nem tudtam azelőtt preparátumokat készíteni — mondja Hardicsay tanár úr. — Hét éve idekerültem, két-három gyerekkel elmentem az állategészségügyi állomásra, és btt dr. Százados Imrétől, a fiúkkal együtt, kitanultam ezt a mesterséget. Azóta mindenünk van, ami a tanításhoz kell. Egészséges és tartási hiba vagy fertőzés miatt kórosan elváltozott különböző szervek. Sikerült olyan preparátumokat is szerezni, ami az országban csak nekünk van. Rengeteg szemléltető képanyagot is összegyűjtöttem, kapcsolatban vagyok a hazai állattenyésztési rendszerek közül az NSZK-beli Állattenyésztési Egyesülettel és a Holland Királyi Állattenyésztési Társasággal. — De ez még nem minden, — mondja és vonszol tovább magával. — Van itt tápszergyűjtemény és értékes archív gyógyszer, sőt nyersgyapjú-gyűj- temény is. A szakköri preparáló munkának hihetetlen pedagógiai értéke van. Boncoló szakköre például nem jöhet olyan tanuló, akinek 4-esnél rosszabb tanulmányi jegye van. Szakkörösnek lenni, kitüntetés. Majdnem ugyanezt mondja oz iskolában működő másik jeles szakkör, a takarmányozási kísérletezési szakkör egyik lelkes tagja, a másodikos Halmai Ödön: — Aki nem látja el rendesen az állatokat, az többet nem jöhet ide! Kísérletek Az udvar végében egykori üvegházat alakítottak át kísérleti állatistállóvá. Az egyik részében különböző színű egerek futkároznak az egymás melletti ketrecekben, . másik részében nyulak és galambok tanyáznak. — Nekem voltak otthon egereim — mondja Halmai Ödön —, kisállat-kiállításon vettem őket. Abból hoztam be tíz darabot, ezekkel indult el a kísérlet. — Milyen kísérlet? — Keresztezési és takarmányozási. Szeretnék tarka egereket nyerni, különböző színűek keresztezésével. Még eddig nem sikerült, de tessék nézni, valami eredmény már mutatkozik — mondja, miközben farkánál fogva kikap egy puha, selymes, visító kis szőrpamacsot — ennek a farka vége már fehér Jett. — És a takarmányozási kísérlet? — Ez nagyon érdekes!, Winter tanár úrék készítettek egy újfajta fehérjepótló takarmányt. Az állatok egy részét ezzel etetjük, a másik részét hagyományossal, figyelni kell, van-e különbség a fejlődésük között. Az állatistálló nagy népszerűségnek örvend. Miközben beszélgetünk, a gyakorlókertben lévő tevékenykedők közül bebenéznek. — Hány kisnyuszi született? — szalad be egy lány gereblyével a kezében. Ódor Sándor másodikos áruforgal- mis az újszülött kisegerek után érdeklődik. Halas Éva elsős áruforgalmis pedig állandóan ott sündörög körülöttünk. Szakköri tag ő is, mint kiderült, Pécs közepéből, a Széchenyi térről jár ki minden nap Lőrincre. — Vittem haza én is kisegereket, de anyu nem engedte meg, azt mondta, büdösek. Odaadtam a szomszéd srácnak. Egyszer a nagymamám mesélt arról, hogy a dédnagy- apám alapító tagja volt ennek az iskolának. Ezért jöttem ide, meg azért, mert nagyon szeretem az állatokat. Csak az apu nem engedte, hogy az állategészségire jelentkezzek, azt mondta, nem lánynak való. Lehet, hogy egy szenzációnak, a jövő takarmánya feltalálásának a színhelye is a lőrinci iskola! Winter András és Gyenis Antalné tanárok a kémiai laboratóriumban több 1 éves kutatómunka eredményeként szintetikus fehérjepótló takarmányt készítettek, olyant, amit nem kérődző állatokkal is etethetnek. Bővebbet egyelőre nem mondhatnak róla, míg a szabadalmaztatási eljárás tart. (Mert nagyon okosan, szabadalmi oltalmat kértek rá.) Egy biztos, az eddigi kísérleti eredmények jók. A mérések szerint egy mázsa szintetikus takarmány hat mázsa hallisztet, vagy hat mázsa szóját helyettesít. Köztudott, hogy a takarmányozáshoz szükséges fehérjék nagy részét importból biztosítják, így ennek az új takarmánynak beláthatatlan távlatai lehetnek. Mikor beszélünk róla, mindketten roppant szerényen nyilatkoznak. — Ha ír — mondja Winter András —, ne rólunk, a gyerekekről írjon, akik sokat segítenek nekünk, akik szabadidejükben, hétvégeken, és a nyári szünetben is etetik és ápolják az állatokat. Szeretném, ha megemlítené Szűcs László, Molnár Miklós, Méhész István, Piros Erzsi nevét, mert igazán megérdemlik, hogy szóljunk róluk. Tangazdaság Az iskola igazgatója, Litter József egy éve áll az iskola élén. — Úgy hallottam, ön is az iskola tanulója volt. Milyen érzés ott igazgatónak lenni, ahol egykor diákként élt? — Nagyon jó! Abban a döntésben, hogy elvállaltam ezt az állást, nagy szerepe volt ennek az érzelmi tényezőnek is. Emlékszem, 1952-ben 208 kataszteri holdas tangazdasága volt az iskolának, meg egy Kicsi nevű lova, egypár ökre, meg tehene. Később nagy dolog volt, mikor kaptunk egy traktort is. Most a tangazdaság területe 7037 hektár, az itt előállított termelési érték 213 millió 626 ezer forint, az eszközállomány értéke pedig 388 millió forint. És még ez sem tudja maradéktalanul teljesíteni a gyakorlati oktatási célokat, ezért a megye szinte valameny- nyi állami gazdaságával kapcsolatban vagyunk. — Most, az évforduló alkalmával összegyűjtöttük azok névsorát, akik itt végeztek és nagyon sok ismert országos és megyei vezető végzett nálunk. (Ennek alapján nyerték el a Minisztertanács jubileumi oklevelét.) Törekvésünk, hogy a továbbiakban iskolánk ugyancsak magasan képzett szakembereket adjon az országnak. Sarok Zsuzsa
