Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-03 / 303. szám

Megtörni a monppol­helvzetet! Beszélgetés a Generalimpex vezér­igazgatójával Terjeszkedik a kálmos Egy védett és ritka növényünk, a kálmos a Dél-Dunántúlon csak a Dráva menti ártereken őshonos. A Herbária irányításával egy éven át folyt a kísérlet Pécs ha­tárában azzal a céllal, hogy ki­derítsék, vajon más öntésterüle­ten is megél-e a közkedvelt gyógynövény. A Lvov-Kertvárostól délnyugatra található egyik el­halt pellérdi halastó partján megeredtek a Drávaszabolcsról származó tízcentis kálmos-gyöke- rek ezer négyszögölön. Egy év alatt húsz-harminc centisre nőt­tek, ami bizonyítja, hogy sikerült a „meghonosítás”. A kálmos na­gyon fontos gyógynövényünk és épp a gyökere tartalmazza az ér­tékes drogokat. Várhatóan két- három év múlva sor kerülhet az első gyűjtésére és akkor ezekről a gyökerekről dugványozással to­vább növelik a kálmosterület •rogyságát három hektárra. Közlekedés és hírközlés Mi nem lesz a hatodik ötösben Dél-Dunántúlon? Az újságírók kérdeztek — a miniszter válaszolt Gyorsabban utazunk, ka­punk-e telefont? A közlekedés és a hírközlés helyzetéről volt szó a minapi sajtótájékoztatón, ahol az újságírók Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi mi­nisztert elsősorban a követke­ző ötéves terv fejlesztési el­képzeléseiről faggatták. Cso­— Nem szeretem a mono­polhelyzetet ... Visszatérő gondolata volt ez annak a beszélgetésnek, me­lyet legfiatalabb külkereskedel­mi vállalatunk, a néhány héttel ezelőtt megalakult Generalim­pex vezérigazgatójával folytat­tunk. — Hogyan is születik egy új, s a korábbiaktól sok min­denben különböző külkereske­delmi vállalat? — Az elmúlt évtizedekben az ipar és a külkereskedelem különböző vezető posztjain te­vékenykedve megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy az alternatíva, a verseny­társak hiánya megnehezíti kül­kereskedelmünk hatékonyságá­nak növelését. Munkatársaim­mal együtt ezért kidolgoztunk egy olyan modellt, amely al­kalmas a monopolhelyzet meg­törésére. Arról van ugyanis szó, hogy a gyártók csupán egyet­len meghatározott külker-válla- lathoz fordulhattak korábban. A mai helyzetben viszont a gyártó maga választhatja meg termékének forgalmazóját. A Generalimpex létrehozásával egyidejűleg három más külke­reskedelmi vállalat: az Interág RT, a Hungagent, valamint az Intercooperation is jogot ka­pott arra, hogy bármilyen ter­mék exportjával és importjával foglalkozzon. — A profilnélküliség mellett miben különbözik még a Gene­ralimpex a többi impexiöl? — Vállalatunk célkitűzése, hogy egy mozgékony kereske­dőházat alakítson ki —. közvet­len kapcsolatot teremtve, a ter­melők és a végfelhasználók kö­zött. Munkatársaink többsége fiatal és jól képzett üzletkötő. Kevés a vezető, nincsenek tit­kárnők, nincsenek osztályveze­tő-helyettesek. Szervezetünk rendkívül rugalmas. A szerve­zéstudomány legkorszerűbb esz­közeit használtuk fel, amikor megszületett a Generalimpex. Jól megfizetjük üzletkötőinket és olyan ösztönző rendszert ve­zettünk be, amely jutalékszerű- en teszi őket érdekeltté abban, hogy maximális eredményeket érjenek el. így hát nálunk a megvesztegethetetlenség nem csupán erkölcsi elvárás, hanem olyan jelenség, amelyet az ösz­tönzési rendszerünk is biztosít. — Milyenek az első hetek tapasztalatai? — Az a vendégjárás, ügyfél- forgalom, amely megalakulá­sunk óta szakadatlanul tart, jel­zi, hogy az ügyfelek is régóta igényelték már, hogy szabad választási lehetőségük legyen. Rendkívül sok intézmény jelent­kezett már és bízott meg ben­nünket termékei külpiacon való elhelyezésével, Ügyfelünk már az Orion, de az érdeklődők kö­zött van a Bólyi Mezőgazdasá­gi Kombinát is. Üj cikkek egész sorát kívánjuk megismertetni a külpiacon. Legutóbb például rendkívül előnyös feltételek mellett nagy mennyiségű hagy­mát és vecsési káposztát ad­tunk el kemény valutáért. Most éppen több száz millió darab alumíniumdoboz értékesítésére kaptunk megbízást. — Egy nagy feltűnést keltő televizió-interjúban azt nyilat­kozta, hogy nagy üzletet tudná­nak csinálni a Béres-cseppek- kel, ha a feltaláló önöket bíz­ná meg az értékesítéssel. Mi történt azóta? — Béres úr nem jelentkezett vállalatunknál, ám a riport el­hangzása után feltalálók tu­catjai keresték fel vállalatun­kat. Máris több olyan új talál­mánnyal foglalkozunk, amely­ben fantáziát látunk. Mindegyik feltalálóval tárgyaltunk, hiszen egyetlen jó gondolat sem sik­kadhat el. Mi még az ötletért is fizetünk ...! E. A. „Egész októberben fagyoskodtunk" Nem a radiátor a meleg a fontos Meghívtuk a PÉTÁV vezetőit Tisztes dolog: o Pécsi Távfűtő Vállalat igazgatója és főmér­nöke első szóra elfogadta meg­hívásunkat. A lakók által hi­degnek mondott helyre invitál­tam őket, ahol azonban percek alatt forró lett a hangulat. Tíz­egynéhányon ültünk a Bajcsy- Zsilinsz'ky utca 10. szám alatti ház egyik harmadik emeleti la­kásában. Az igazgató elektro­mos hőmérőjén a 24 fokos ér­téket nyaldossa a mutató. Szer­dán volt ez, amikor az októbe­ri napsugarak 20—22 fokos me­leggel aranyozták be a várost. A lakók véleményei: — Egész októberben fagyos- kodtunk, gázzal, villannyal me­legítettünk . . . — Megfáztak a gyerekek, olyan hideg volt. .. — Miért fizessünk fűtési dí­jat, ha hidegek voltak a radiá­torok ... — Uránvárosban gatyában ülnek az emberek a szobában, olyan jó meleg van, pedig ne­kik se kerül többe a fűtés .. . — A szerelők csak hiteget­tek, de nem jöttek. Az igazga­tót soha nem kaptuk meg tele­fonon .. . A főmérnök szorgalmasan jegyzetelt, az igazgató pedig válaszolt. Tény, hogy ebben a házban néhány napig rossz volt a hőszabályozó. Ezért a lakók díjkedvezményben részesülnek. A telefonkönyvben is megtalál­ható az igazgató közvetlen hí­Bővül a hazai képzés Hogyan lesz a Jelentkezőből pilóta? Mi kell ahhoz, hogy valaki utasszállítógép pilótája lehes­sen? - kérdezem a MALÉV re­pülési főosztályvezetőjét, Botz Lajost. Felsorolását hallva meg­értem, miért nem lehet minden repülővezetésről álmodó nebu­lóból pilóta.- Mindenekelőtt elhivatott­ság, a repülés életre szóló sze- retete, makkegészséges szerve­zet, rengeteg tanulás, áldozat- vállalás, szerencse . . . Folytas­sam? Rendkívül nagy a köve­telmény, A cél csábító: előbb a parancsnoki kabin jobboldali ülése — ez a másodpilóta he­lye —, majd a baloldali, a ka­pitányi szék.- Ezt hogy lehet megpátyáz­— Vagy úgy, hogy az érett­ségi előtt álló fiatal szovjet polgári légiközlekedési mérnök, pilótaképző főiskolára (ösztön­díjasnak) jelentkezik, vagy — ha betöltötte már a 21. életévét és felsőfokú műszaki képzettsé­ge van - jelentkezik nálunk a Repülési Oktatási Központunk­ban, a ROK-nál. Feltételek? — A ROK-belépőhöz tar­tozik még a magyar állampol­gárság, erkölcsi bizonyítvány, középfokú angol nyelvvizsga, 200 órás időtartamú motoros repülőgép vezetéséről igazolás. — De hol lehet repülni ma­napság ennyit? Például az MHSZ-nél vagy a MÉM RSZ­nél. Hatvan éve a magyar polgári légiközlekedés indulásakor mindez egyszerűbb volt. Akkor a repüléshez kevesebb tudás, ám annál több bátorság kel­lett. És azóta? Az egyre kor­szerűbb repülőgépek vezetésé­hez temérdek tudás és gyakor­lat, kifogástalan egészségi és idegállapot mellett még bátor­ság is szükségeltetik. Á felsza­badulás óta a légiforgalmi pi­lótaképzést is egységesebben szervezik. .A MASZOVLET gé­pein szovjet főpilóták oktatták o magyar másodpilótákat és hajózó szerelőket. A MALERT a légierőtől és a repülő klubok­tól átvett pilótákat alkalmazott. A MALÉV húsz éve indította az első egyéves turnust, 1976-ban pedig a nagyüzemet. A hajózok (pilóta, fedélzeti mérnök, légi­utaskísérő) és a műszakiak (szerelő, rádió-lokátoros, elekt­romos, navigációs műszerész) alapkiképzése a ROK feladató, a légiforgalmi irányítókat a Szovjetunióban készítik fel. A ROK-nál a négyszakaszos, 16 hónapos pilótaképzés a köz­forgalmi repülési tantárgyakkal és 1100 óra angollal kezdődik. (Az angol a polgári repülés nemzetközi nyelve, elsajátítá­sát jól felszerelt nyelvi labor se­gíti.) A vizsgák után az MHSZ „bérmunkában” tanítja a hall­gatókat a kisgép és az AN—2- es gép vezetésének fortélyaira. Utána már azzal a géptípussal ismerkedik a jelölt, 3,5-4 hóna­pon keresztül a Szovjetunióban, amelyikkel majd MALÉV piló­taként repül. Végül a legalább féléves itthoni honosító tanfo­lyam és vizsga, az önálló jo­gosítvány megszerzése avat másodpilótává. Ha már 2000 órát repült - ebből 300-at a főpilóta székében és legalább 400-ot éjszaka - és betöltötte a 26. évét, megkapta az újabb kiképzést, akkor beteljesülhet a nagy álom: első pilótaként ve­zetheti a gépet. Murányi László vószáma, s kár, hogy nem érte­sült hamarabb az esetről. Van­nak, akik hűvösnek találják a 20—22 fokot, ám az ide vonat­kozó rendeletek ilyen hőmér­séklet szolgáltatására kötelezik a PÉTÁV-ot. Valóban előfordul, hogy órákon át hidegek a ra­diátorok. A vállalatnak azon­ban nem a radiátorok melegí­tése, hanem az előírt szobahő­mérséklet biztosítása a felada­ta. Ezért mielőtt a lakók pa­naszkodnak, mérjék meg: hány fok van a szobában. Sajnos, szeles időben könnyen lehűlnek a panellakások, éppen ezért a PÉTÁV már ebben a fűtési idényben több száz lakást el­lát hőszigetelő Syloplast-véde- lemmel. Teszi ezt azért, mert jól szigetelt nyílászárók mellett ke­vesebb hőenergia-felhasználás szükséges az előírt hőmérséklet eléréséhez. Tudják, hogy egyes szerelők modora olykor nem nevezhető udvariasnak. Házon belül szigorítani fogják a beje­lentések és a javítások ügyinté­zésének ellenőrzését. Tény, hogy Uránvárosban ebben az időszakban melegebb van, mint a szabályozóval ellátott más városrészek lakásaiban. A jövő évek feladata valamennyi hő­központban felszerelni a hő­mérsékletszabályzókat. így összegezhető a PÉTÁV vezetőjének véleménye. A la­kó'^ és a PÉTÁV vezetőinek ta­lálkozása mindenesetre igen ta­nulságos volt. A Bajcsy-Zsilinsz- ky u. 10. számú házban lecsil­lapodtak a kedélyek. Ottjártunk előtt néhány nappal már fel­melegedtek a radiátorok. Az ügy a lovagiasság szabályai szerint elintéződött. A több mint 20 000 távfűtött lakás egyiké­ben tehát békésen búcsúzkod- tak házigazdák és meghívottak. A Bajcsy 10. lakói a folytatást most már nem szavakban vár­ják. A magyarázatot, a meg­alapozott érveket elfogadták. Remélik, hogy a novemberi hi­degben a radiátorok is mele­gebbek lesznek .,. E. Á. korba szedtük a miniszternek a dél-dunántúli fejlesztésekkel kapcsolatos válaszait. Már hírt adtunk róla, a ré­gió a következő években egyet­len nagyobb és ígéretes köz­lekedési beruházásra számít­hat: villamosítják a Budapest— Pécs vasútvonalat. Reméljük, ezzel közelebb kerülünk a fő­városhoz, a menetidő észreve­hetően megrövidül, mindemel­lett az utczás kulturáltsága is javul, mindig tiszta fülkékben utazhatunk. A villamosítás Bu­dapestről indul. A kaposváriak nehezményezték, már több öt­éves tervből is kimaradt a ka­posvári vasútállomás felújítása. A válasz: nem szerepel a ha­todik ötéves tervben sem, nincs rá pénz. A sajtótájékoztatón szóba került a siófoki vasút­állomás korszerűsítése is. A te­herpályaudvar megépül, a fel­vételi épületet magába fog­laló második ütem megvalósí­tására azonban egyelőre nem kerül sor. Mikor épül meg a bajai köz­úti híd? A minisztérium is na­gyon szeretné, időszerűnek tartja, hiszen ezzel jelentősen megjavulna a Duna—Tisza köze és Dunántúl közúti összekötte­tése. Sajnos, nincs rá pénz. Egy másik kérdező azt tudakol­ta, mi van a magán teherautó­sokkal? Jelenleg nincs még maszek teherautós, jóllehet, a rendeletek ezt lehetővé teszik. Eddig ugyanis nem volt teher­autó, amit vásárlásra felkínál­hattak volna. Majd jövőre lesz új és használt is. A legtöbb sirám a telefonnal kapcsolatban hangzott el. So­ha nem létesült még ennyi te­lefonállomás, mint ebben az ötéves tervben, ennek ellené­re még mindig 260 ezren vár­nak telefonra, főként Budapes­ten. A miniszter csak annyi biztatót tudott mondani, nehéz gazdasági helyzetünk ellenére sem csökkennek a következő ötéves tervidőszakban a posta beruházásai. Ez azonban közel sem' jelenti, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. így nem számíthatnak a kaposváriak sem, hogy belátható időn be­lül új telefonközpontjuk lesz. Nem segítene az sem, amint azt az egyik újságíró felvetet­te, ha megemelnék a magá­nosok hozzájárulásának össze­gét. Egy új telefon létesítésé­nek költsége 40 ezer forint, mindemellett a telefonhaszná­lati díj oly csekély, hogy a postának mindenképpen ráfi­zetéses a magánosok telefonja. Felvetődött még a konténe­res telefonközpontok telepítése, mint olcsóbb megoldás. Ol­csóbb? És a kábelek, a kábel- fektetés költsége?! Sokkal jár­hatóbb út, s egyelőre ez is so­kat jelent: a tömegigények ki­elégítésére főleg a lakótelepe­ken bővítik a nyilvános telefon- állomások számát. Miklósvári Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom