Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-27 / 326. szám
Dunántúli napló 1980. november 27., csütörtök Népgazdasági érdéit A harkányi vízből — valuta? A Lufthansa érdeklődik M aradjunk ebben: kell az országnak a valuta! Itt van Baranya kincse: Harkány, mégsem hoz elegendő konvertibilis pénzt. Pedig ez a hely nem nyaraló, nem a szabad idő határozza meg a turisták választását, s nem is az árak. Gyógyfürdőbe akkor is eljön a beteg, ha az árak kissé magasab* bak, akkor is, ha nincs az a kimondott kánikula, hanem havat hord a szél. Mert a gyógyfürdőbe nem a kereskedelmi és idegenforgalmi reklámok hozzák a be* teget, hanem a saját fájdalma űzi oda, s az orvosa küldi. Az orvosának pedig mindenki jobban hisz, mint bármilyen propagandának. Nos, Harkány valutaszerzési lehetőségei végett az itteni gyógykórházban 15 helyet fenntartottak külföldiek számára. Erre az Egészségügyi Minisztérium és az IBUSZ központ jogszerű megállapodást kötött. A valóság? Azt mondja dr. Keszthelyi Béla, egyetemi docens, a gyógykórház igazgató-főorvosa : — Idényben havonta 6—8 bentfekvő külföldi betegünk van, máskor 4—6. Legtöbben jugoszlávok járnak hozzánk, de a határ közelsége miatt csak járóbetegként. Nem fekszenek be, pedig 15 ágy rendelkezésre áll. Érdeklődtünk dr. Kóbor Józsefnél, a Baranya megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetőjénél is: — A harkányi gyógykórház lehetőségeit hogyan lehetne még jobban kihasználni? Van-e mód arra, hogy a külföldiek részére fenntartott ágyak számát növeljék? — Igen, erre az Egészség- ügyi Minisztériummal köthetnek szerződést az idegenforgalmi szervek. Van tehát eddig egy szerződés az IBUSZ-szcl, de nincs beteg, vagyis nincs — valuta. Mit szól ehhez a Magyar Légiforgalmi Vállalat idegenforgalmi osztálya, vagyis a MALÉV Air Tours? — Minden lehetőséget szívesen vállalunk. A MALÉV Air Tours ugyanis kicsi, de sajátos idegenforgalmi szervezet, sok szakmai rendezvényre viszünk, hozunk utasokat. Szívesen vennénk minden javaslatot. Beszéltem rheumatoiógus orvosokkal: szerintük legalább három hét kell, amíg egy betegség válaszol a harkányi vízre, amíg kiderül, hogy menynyire használ, s nem jobb-e valamivel a másik fürdőhely gyógyvize. Ennek alapján a Mecsek Touristtól árajánlatot kértünk: háromhetes harkányi tartózkodásra. Jaqicza Alajosáé csoportvezető számításai szerint: — Kétágyas, fürdőszobás elhelyezés, továbbá az étkezés — teljes panzió a szemben levő Dráva vendéglőben -, s naponta a belépőjegy a fürdőbe- mindez összesen 11 350 forint. Ha valaki a kétágyas szobát egyedül akarja lakni, akkor pedig 15 150 forint három hétre. Ha pedig esetleg gyerekkel jön a vendég, akkor a gyermekért a három hétre nem 11 350, hanem csak 6950 forintot fizet. Ehhez hozzájön még . Budapestről Harkányig és vissza az útiköltség. Nemrég Budapesten járt Ru- doll Lapp, a Lufthansa Légi - társaság európai igazgatója. A Gundel étteremben zártkörű fogadáson búcsúztatták el a Lufthansa eddigi magyarországi képviselőjét, Norbert Köbkét és beiktatták helyébe Georg Ludwig Krukenberget, aki Dél-Amerikából települt most át Budapestre. Kruken- berg' úrnak elmondtuk a harkányi javaslatot. Ezt felelte rá: — Igen jó ötlet, ki kellene próbálni. Szívesen foglalkozom vele. Igaz, Bogotából jöttem Európába, hosszú évek után, s kissé be kell illeszkednem az itteni szokásokba, az itteni életbe. Felajánlottuk a Mecsek Tourist meghívását: jöjjön el Baranyába, Harkányba. Kruken- berg úr ezt elfogadta, jön majd. Nos, ennyit kincsünknek, Harkánynak népgazdasági hasznosításáról. Mindössze körüljártunk egy gondolatot, de már a szervezés igényével. Ha sikerülne — s miért kell mindig arra gondolni, hogy nem sikerül? — konvertibilis valutával fizetővendégeket rendszeresen Harkányba hozni, akkor a gyógykórház harminc ágyát — ennyi kell egy légijárat kihasználásához — három hetente fejenként mintegy 1000, ösz- szesen 30 000 NSZK márkáért hasznosíthatnánk. Ez évente fél millió NSZK márka a népgazdaságnak. Számoljunk utána és lássunk hozzá valami ilyesmihez! Földessy Dénes l/~t ■ u íme, dóba, zanímanje S stan boiesníka Anamncza Status praesens Díjagnoza Terapiji Datum ordínacija Duguje Placeno Optika J /'/y,( V*. {'-MxzrA fufCi twk '0\oA rt'vlíjtoA 0>* JCWIa, fr* ha) titthnU. l fs _ J falzzai M rKM/fa 'f-4y JtA ÁjlMs Jft ádj kihu YíV í / ím. , te« ‘ha, JJ U. T-í/jzí /kyf ' á 4 ik/u u A fiecs/t AíMjthui h-ejntt x . J ÁöiHfn*»a QóTitrr. , . KXx/néU' 'dia' &• da, . C-r-pj/: Áfa 3/ 4(tl. h i í ' i dev ■ AritV « ' fi í (X 4y~4JhMVriA \ft&& v dli* $ {Aíí'f s&üÁA. 1 . s fa Aii \A'UAOjn4nv t 'JifalruA 4 X >. h / • i'C/n^z 'Sft A (A K*uftfj,Á " A ! ] ' ÁJfM ZZ- itA; 'u/yitzérÁM ■ , • rS~~ sí i í j '(j ( Ci ‘4.( ji , .5 Ziutrr.’CdJ' 'J. t.'-v*; 2 __ rh-lr) ‘(íjéz ín** yf itVe XfA-j ,{ fa A,i 4/W". ) Í<ZlyAt ’Ifanfafh Á 'hl H*rd: , (Jt/zWC,, ____ vf k A-ax&p&it yí , rv d * , 4 ßrkA.0, U mwfa Ank jfa M^'yyy.fiá. fax tvUeAte föh/'M A. UWét , f(h/\ Jtfa/méJ. (Á; "Ki fa Oyz (jfa J / < vi /nt-iylví t n Zy, ■A" t íW; ■■ icrJ é 'ícM í'i (Ma , j /> / fai nJ \ u1 fa fi™-, A n*.. íAt. r~vi /1 o, • Nemzetközi virágkiildő szolgálat Ezeket a virágokat Új-Zélandban rendelték. Ihárosiné elkészíti a csokrot. Fotó: Proksza László Fleurop — Kati. hogy téged Üj-Zéland- ban is szeretnek! Kati nézett a csokorra, ijedtében harminc forint borravalót adott, beszélt valamilyen régirégi kapcsolatról, ami ugye semmit de semmit nem jelent már az ember életében, csupán csak bele kell pusztulni néha az emlékezésbe. A virágboltban nem mondták meg a felodó elmét, Kati tízpercenként vizet öntött a vázába, mintha a csokor tényleg átrepült volna1 a Csendes-óceánon, fent, magasban, közel a Naphoz. De nem kellett frissitő víz, mert a virágok itt teremtek és a Kossuth Lajos utca 1. alatti üzletben kötötték ilyen szép csokorba. Valami cetli is himbált rajta, hogy: Fleurop. Kati különben Kati néni és szeret régi bálokról mesélni, ahol ... No de ahhoz már senkinek semmi köze! Katalinok vagy tizen kaptak így virágot. Többnyire Európából. De néha, egy-egy gyakori név napján óceánokon túlról jön a szeretet. Meg jön fekete hangulatú mondotok kíséretében is - temetésre, halottak •napjára. Rokontól, ismerőstől, bizalmasan, nyíltan, családtól, hivatalosan. A Pécsi Bőrgyár vezetőinek temetési időpontját még nem tudtuk a városban, de a velük kapcsolatban álló berlini cégtől már itt volt a megrendelés: koszorúra. Ez a Fleurop. Feladod o levelet, vagy a táviratot, kifizeted, s itt Pécsett elküldik a rendelt csokrot a címre, vagy — sajnos- a sírra. De rendelhető innét is — külföldi címre! A Fleurop a szeretet nemzetközi segélyszolgálata, átnyúl a közénk állt százkilométe reken. Magyarország már vagy negyedszázada bekapcsolódott ebbe a nemzetközi virágküldő szolgálatba. Pécsett a Kossuth utca elején levő boltot jelölték ki akkor a feladatra, s mostlhó- rosi Jánosné üzletvezető azt kéri : — Néha későn adják fel a megrendelést külföldön. A levélnek legalább három héttel, táviratnak két nappal előbb ide kell érnie. Különben sajnos késik a csokor. Legtöbbször persze nem késik. A feladók lelkiismerete megnő a távolságtól, a pécsi bolt munkája gyors. Lapozgattam a füzetemben, ahol a feiadóhelyek sora áll: London, Toronto, Oslo, Bristol, ismeretlen nyugatnémet meg francia falvak. Nemrég egy Erzsikének Floridából, egynek meg Ausztráliából küldtek csokrot. Csak nézték a virágokat és alig hitték el. Múltkor is alig hitte el egy hölgy a barátjától a csokor mellé küldött táviratot: „Közöttünk mindennek vége! Jani." Tudniillik New Yorkból. (Földessy) Dr. Doktor Sándor daloskönyve Magyar nyelvű dalszövegek az orvosi naplóban A baranyai munkásmozgalom kiváló harcosa, dr. Doktor Sándor az utolsók között hagyta el megyénket: 1921. augusztus 20-án emigrált Jugoszláviába a Horthy-fasizmus elől, és Törökkanizsán telepedett meg. A hajdani Torontói megyei nagyközség (mai nevén Növi Knezevac) egyik orvosaként továbbra is részt vett a munkásmozgalomban, így érthető, hogy 1941-ben, a Délvidék visszafoglalásakor Horthyék azonnal bebörtönözték az egg orvost, aki csak hazánk felszabadulásakor került szabadlábra. Dr. Doktor Sándor után fennmaradt egy orvosi napló (a fekete vászonkötés cirillbe- tűs aranynyomása: Lekarski dnevnik — Kemika A. D. Zagreb), amelybe azonban a fejlécezett rubrikáktól (Folyószóm: A beteg neve, kora, foglalkozása és lakása; Anamné- zis (Kórelőzmény); Status praesens (Jelenlegi állapot); Diagnózis; Kezelésmód; A rendelés időpontja; Tartozás; Fizetés; Megjegyzés) függetlenül magyar nyelvű dalszövegeket írt be emigránsunk, saját számozása szerint 346-ot, s ezek között több strófás szöveg is van! Valószínűleg Doktor Sándor korábbi gyűjteményének rendszerezett tisztázata az említett gyógyszergyári reklámnapló, ugyanis az élőfejként felírt csoportokban (Víg nóták — Friss csárdások; Borközi nóták; Katonanóták; Betyárnóták; Tréfás nóták; Hazafias magyar nóták; Románcok; Szerelmes nóták; Hallgató nóták; Szomorú nóták; Utólag) ABC- rendben szerepelnek a szövegek. Hallatlanul értékes ez a gyűjtemény, amely egy értelmiségi daltudósának kereszt- metszetét adja - remélem, kideríthető lesz, 'hogy melyik évben készült: legalább is a terminus post quem biztosan megállapítható lesz, ha kinyomozzuk a könyv nyomási idejét. .. A gyűjtemény tartalmi elemzését ezután kívánom elvégezni - egyelőre az egyes dalok lyukkártyákra való átgépelése a soron levő feladat. Azt viszont máris megállapíthatjuk, hogy a vegyes lakosságú jugoszláviai nagyközségben, Törökkanizsán, az ott élő szer- bek és magyarok között is szívesen emlékezett dr. Doktor S. Pécsre: dalszövegei között vannak olyanok, melyekben városunk szerepel. Például a 4. dal. A pécsi hegyeken Fújnak a szelek, írtam a babámnak Szép szerelmeket. Várhatsz babám, elvárhatsz, Míg csak bele nem fáradsz. Vagy idézzük fel a 41. szöveget, amely jóformán minden helynévhez alakítva megtalál, ható a különféle gyűjteményekben : Itt a pécsi csárdába' Ecet ég a lámpába'. Meg se gyújtják, mégis ég Három betyár a vendég Itt a pécsi csárdába' Ecet ég a lámpába Ugyanilyen adaplációt jelent a 231. szöveg is: Pécs városa szép helyen van, Mert a templom közepén an. Köröskörül aranycsipke, Rászállott egy bús gelice. Lévay József, Petőfi Sándor, Szentirmay Elemér versei, népszínmű és operettdallamok fűszerezik Doktor Sándor dal- gyűjteményét, amely annak ellenére, hogy dallamokat nem tartalmaz, mindenképpen kiadóst érdemelne: nemcsak azért, mert új vonásokkal gazdagítja, az eddigieknél is inkább emberközelbe hozza emigrációba kényszerült veteránunkat, hanem azért is, mert gyűjteménye hasznos hozzájárulás a népdalszövegek kataszteréhez, új adatokat nyújt a népzene életéhez azzal, hogy tartalmaz kérészéletű át- költéseket is, köztük olyanokat, amelyek — legalább is az én tudomásom , szerint — másutt nem kerültek feljegyzésre. Befejezésül csak egyetlen példát — az Én vagyok, a, én vagyok a kunsági fi közismert szövegének (és nyilván dallamának) Doktor Sándornál szereplő egyik változata így hangzik: Addig iszunk, addig iszunk mi kettecskén, Mig a német nem szánt kecskén; Míg a nyálból nem lesz jáger, Krinolinból hózentráger. Mándoki László Megtalálták a Héder nemzetség várát? Régészek vallatták a* múltat a szigetközi Héder- váron. Középkori oklevelek ugyanis megemlékeznek arról, hogy a település nemzetségi központ volt. A Graz környéki Vildor» városából Héder telepedett itt le a XII. század derekán. Kézai krónikájo szerint a falu neve is az ő emlékét őrzi. A nemzetség több tagja magas tisztséget töltött be, nádorok, ispánok, püspök és apót is került ki közülük. Az írásos dokumentumok beszámolnak arról is, hogy a nemzetség ősének leszármazottai a XIII. században várat építettek, amely o XVI. század elején megsemmisült. Nevezetesen arról emlékeznek meg, hogy a vár 1532-ben királyi adományként Bakics Pót kezére került. Az új tulajdonos, miután hiába faggatta a foglyul ejtett Hé- cfervári Györgyöt arróf, hogy apja a vár melyik részébe falaztatta be aranyait, az építményt leromboltatta és köveiből tornyot építtetett magának a szomszédos rárói birtokon. Építészeti nyomok azonban mindeddig nem igazolták az írásos emlékek állításait. A Győr-Sopron megyei Tanács anyagi támogatásával, Tomka Péter és Pusztai Rezső régészek irányításával végzett ásatás most felszínre hozta o bizonyosságot adó leleteket. A XVII—XVIII században épült, s ma is meglevő kastély parkjához csatlakozó dombon bukkantak rá a XIII—XV. századi épületek nyomaira. Megtalálták egy nagyméretű épület alapjait, terazzo padlószintjét és oldalfalainak habarccsal kötött első téglasorait. A föld mélyén rejtőző gazdag leletanyag, az Árpád-kori nagyhasú cse- répüst-töredék, az Ausztriából származó me-.terje- gyes fazekak és korsók, a bélyeges tálmaradványok arra utalnak, hogy az épületet gazdasági célokra használták. Felszínre kerültek a dombot, s valószínűleg a várat szegélyező téglafal nyomai is. Ezt kőalapra épített tám- pillérekkel erősítették meg egykori építői. A kutatók véleménye szerint a kerítőfal a gazdasági épülettel egyidős, a XIV. századból való.
