Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-27 / 326. szám

1980. november 27., csütörtök

Dunántúlt napló

3

Ünnep a népdal?

Az évforduló alkalmából rendezett kiállítás

Gazdaságosabban, takarékosabban

A közművelődési integráció tapasziaiatai Siklóson

A z integráció fogalma bevonult mindennapi szókészletünkbe és a közművelődés gyakorlatába is. A külön-külön működő intézmények gazdasági és tartalmi egyesítése valóban sok előnyt jelent. Elkerülhetők a párhuzamos beruházások, eszközbeszerzések, a dolgozók munkáját ésszerűbben lehet beosztani, jobb, változatosabb a termek helykihasználása; több program, foglalkozás megszervezésére nyílik lehetőség.

T

étován keresgélem a választ magamban: ünnep-e jelenünkben a magyar népdal vagy' természetes valóság? ünnepi alkalom-e a népdal hallgatása — éneklése? — vagy mindennapos igényünk, mint a levegő, a víz, a napfény? Élő szövet-e a nemzet testében vagy csupán passzív jelenlét valamilyen formában? Azaz daloljuk is népdalainkat vagy csupán befogadjuk, mint más szépet, amire ráérzünk, ami megragad, gyönyörködtet.

Átgondolva mindkettő lehetséges érveit, önáltatás lenne nem elfogadni az utóbbit, mint alapvető és meghatározó jelenséget. A „tömegdalolás” kora lejárt, s abbpn a formájában nem is kívánja vissza senki. De, hogy nem is lépett a helyébe semmi, s hogy a magyar népdal énekoktatásunk jó és elismert módszerei s a különböző mozgalmak ellenére se vált „tömegfogyasztássá” — sőt, az alkalomszerű csoportos dalolásokra sem népdal a jellemző, hiszen szövegismeret hiányában tíz közül ketten-hárman éneklik, . a többi csak hümmö- gi-zümmögi egy darabig -, egyszer ezzel is szembe kell nézni. Mondjam a falusi ki tudja hány házas lakodalmakat? Mit énekelnek, mit muzsikálnak? Ritka kivétellel a tánczenei divat szerint — ami természetes — meg ami éppen eszükbe jut. Az öregebbeknél ma is vezet a műdal, a ma is burjánzó sekélyes magyar nóta. (Jellemzően erre fogékonyabbak az emberek. Dan- kó Pista, Balázs Árpád értékesebb népies műdalait, a Petőfi verseket vagy Egressy Béni „Ne menj rózsám a tarlóra" dalát mintha elfeledte volna ez a korosztály is.) Hétvégeken a lakótelepek nyitott ablakain, késő este a házibulik, névnapi, családi összejövetelek hangulatában se népdalok szűrődnek ki a nagy magyar éjszakába, s nem azok csendülnek a ballagás utáni szerenádesteken a tanárok ablaka alatt, s nem azok a fiatalok kirándulásain. Népdalokat csak szűkebb rétegeiktől hallhatni.

Marad tehát a tömeges befogadás az éneklés — helyett. S hiba lenne szó nélkül hagyni, mennyi minden történt az utóbbi 10—12 évben e téren, elsősorban a tömegközlő eszközök hatására, kezdeményezésére és segítségével. Felröppent a páva-mozgalom; a rádió időről időre népdalversenyeket hirdet, és minden évben megrendezi a magyar népdal hetét, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Igaz, a páva-ügy másképp indult, mint ahogyan a hetvenes években folytatódott. A tiszta forrás láttatása, fölfedeztetése mámorában együtt tanulta, dalolta a magyar népdalt a tv-s operatőr vagy technikus a közönséggel, a zsűrivel, és a képernyők előtt is együtt énekelt egy ország több milliós nézőtábora. Kezdetben... Azután maradt a verseny és az

istenáldotta népdaléneklő tehetségek fölfedezése. S a hagyományőrzés, a mentsük ami menthető — legalább általuk. De ez sem kevés! Magyarországon jelenleg 347 pávakör működik, s megközelítően eny- nyi a falusi hagyományőrző együttesek, parasztkórusok, parasztzenekarok, citeraegyüttesek stb. száma is. Mindez viszont már elsősorban az előadóművészet és a populáris népdaléneklés kategóriája. Ahogyan a rádió visszatérő akciója is a népdal ünnepét jelenti.

A magyar népdal hete mostanában lezajlott sorozata már a Bartók-év jegyében nagyon tudatosan összekapcsolta a népzenei ismeretterjesztést az előadóművészet kivételes szépségű, választékos, ünnepi műsoraival. A több mint 30 példás figyelemmel, invencióval megszerkesztett program mindegyike igazgyöngy volt, egy-egy népzenei műfaj megismerésének lehetőségeit kínálva. Nagy kár, hogy az élő népdal őrzői (népdalkörök, táncházak, népi énekesek stb.) csupán illusztratív szerepet kaptak egy-egy népszerű tudományos előadás vagy műsor keretében. Ott voltak viszont a páva'-mozgalom fölfedezettjei: neves előadóművészek, énekesek, akiknek a szereplése, hangversenyszerű előadása élménnyé tette népzenénk szép hagyományú rádiós sorozatát.

Mindez aláhúzza azt a tényt, hogy a magyar népdalok hallgatása, befogadása mindig egy kicsit ünnepi alkalom a zenekedvelő közönség számára. Nem igazi mindennapos valóság, nem életünk része még, illetve csupán kisebb csoportok, rétegek számára az. Olyanok számára, akik tudatosan is dalolják népdalainkat. A múltkorában egy délszláv táncház fiataljait láttam. Elkezdtek nyol- comtizen egy kólót, azután egyre többen kígyóztak sorban, egymás kezét fogva és zengett a terem, amikor nyolcvanan- százan dalolták a mélabús dallam horvát-szerb szövegét. Álltam, néztem és irigykedtem. S eltűnődtem, hogyan hogy ennyivel népszerűbbek, populá- risabbak nemzetiségeink dalai, mint a sajátunk, amiket oly ritkán hallani mai fiataloktól is.

A

mikor beharangoztuk a rádió népdalhetét, kollégám észrevételezte: a szomszédos országok rádiós műsorszerkezetében mennyivel több a népzene, különösen reggel, amikor a legtöbben hallgatják. Éltetőjük, levegőjük ez a muzsika, míg nálunk a Kos- suth-adó egyértelműen tánczenét sugároz reggelente. Valahogy mások az arányok .. .

így azután a saját népzenénk befogadása többnyire ünnepi alkalom. Ám a nagy tömegek számára, a társadalom nagyobb részének, ki tudja az-e egyáltalán, s milyen mértékben?. . .

Wallinger Endre

450 éves az ország első középiskolája, a túri alma mater

Audiovizuális oktotás az egyik tanteremben

Négy évvel a mohácsi vész után, a reformáció idején alapították az ország egyik legrégibb iskoláját, a túri alma matert, a mai Mezőtúr Dózsa Györgyről elnevezett Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskoláját. A híres pataki és debreceni kollégiumok előtt alapított protestáns - kálvinista - iskola évszázadokon át klasz- szikus műveltséget közvetítő gimnáziumként, úgynevezett deákiskolaként működött. A mai növendékek az érettségi bizonyítványon kívül mezőgazdasági gépész szakmai képzettséghez jutnak, s húsz-huszonöt százalékuk főiskolán, egyetemen szerez magasabb képzettséget.

Siklóson is fölismerték ezeket az előnyöket és ez év január elsejével egyesítették az ifjúsági házat, a városi-járási úttörőtábort és művelődési központot. Gazdaságilag csak a könyvtárat és a társadalmi ünnepségeket szervező irodát integrálták. De ez nem jelenti azt, hogy együttműködést ne valósítanának meg a könyvtárral és a hirlapolvasóval. Gond azonban még így is a mindegyik intézménynél meglevő helyhiány. Az ifjúsági ház nagytermében egyébként tanítanak is, ugyanis az 1. számú általános iskolában két tanterem életveszélyessé vált, megrepedtek a régi falak. Felújítására a nyári szünetben kerülhet sor.

A művelődési központ épülete még 1500-ból való. Régen szálloda volt, s lehet, hogy ónnak megfelelt, de a művelődési központ már régen kinőtte Tervek szerint a jövő évben elkezdődik és három évig tart az épület korszerűsítése. Megszüntetik a fölösleges nagy kapualjat, lépcső- házat. Ezek beépítésével, jobb kihasználásával növelik a könyvtár és a központ alapterületét. A zeneiskolának már találtak egy másik házat, de a szeptemberi nagy esőzés több lakást úgy megrongált, hogy átmenetileg a zeneiskola

majdani székházába is lakókat telepítettek, Utolsó lépésként szigetelik a központ pincéjét, így is nyernek néhány termet, ifjúsági klubnak való helyiségeket.

Az idén a legtöbb pénzt a városi-járási úttörőtábor felszerelésére költötték. A Siklós -Hatkóny határában elterülő táborban a nyáron pihentek először gyerekek, s folyamatoson bővítik majd a férőhelyet. Az integrált művelődési központban most tizenöt főhivatású szakalkalmazott dolgozik. S ha a statisztikai adatokat vesz- szük szemügyre, a különféle rendezvények, műsorok, klubok látogatottságát illetően, úgy is növekedést láthatunk.

— Gond azonban az is, hogy a tiszteledíjakat a három évvel ezelőtti „mélyponthoz” tervezték még meg — mondja Mecseki József — a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Ugyanis csak 1978 vége óta van állandó igazgatója a központnak, azóta nőtt meg az érdeklődés is a központ szolgáltatásai iránt. Egyre több előadót hívnak meg, s egyre több tiszteletdíjra lenne szükségük.

Az integráció tehát megtörtént, és bár még egy év sem telt el, a tapasztalatok biztatóak.

B. A.

Emlékezés Kisfaludy Károlyra

ZÁZÖTVEN évvel ezelőtt, 1830. november 21-én abban a házban halt meg a magyar romantika első nemzedékének nagy költője, kiváló irodalomszervezője és vezére, amelyből huszonöt évvel később ugyanezen a napon utolsó útjára kísérték a Szózat költőjét, Vörösmarty Mihályt.

Kisfaludy Károly 1788. február 5-én szüleinek nyolcadik gyermekeként született a Győr melletti Téten. Születése napján édesanyja meghalt. Kisfaludy Mihály, az apa, sohasem tudta megbocsátani fiának az „anya- ölést”. Gondozását ezért legidősebb nénje, Teréz veszi kezébe, aki még férjhezmenetele után is gondoskodott öccséről. Kisfaludy Károly Trézsi nénjét még ka- tonokorában is „második anyjának” nevezte.

Viszontagságos ifjúságában sok nehézséggel kellett megküzdenie: apai megalázások, adósságok, éhezés, rongyoskodás, rangján aluli szerelmek, tüdőbaj kísérik életútját. Kortársai megítélése szerint minden könnyelműsége és ingatagsága ellenére is a legszeretetreméltóbb

férfiak közé tartozott. „Szép, karcsú fiatal ember, ragaszkodó kék szeme merő jóságot, szívességet rejteget" — írta róla Kazinczy Ferencnek Dessewffy József. Följegyezték róla, hogy nem szívlelte a gyönge jellemű írókat, az ún. „rímkovácsokat". „Nincs sors, nincs hatalom, ha erőd van küzdeni magaddal” — írja egyik epigrammájában.

Kisfaludy megérezte, hogy az éledő szellem nemzetibb tartalmú irodalmat követel, s ezért Auróra című folyóiratával kezébe ragadta az irodalom modern szellemű irányitását. Ö tette tulajdonképpen Pestet az irodalmi törekvések központjává.

Áhítatos átszellemültségéből, szenvedélyes irodalmi rajongásából szerény, de tiszta fény áradt. A romantika jellegzetes jegyei költészetében összefonódtak a társadalmi élet realizmusával. „A szív, a természet és az emberiség" egységét hirdette.

Amíg bátyja, Kisfaludy Sándor, még merőben mélytelen modorban motiválja alakjait, addig Kisfaludy Károly — ha néha vadromantikuson is, mint például a Stibor vajdában — de a valóság színeiben meri és tudja ábrázolni a szembenálló társadalmi osztályok harcát. írói közege — saját élményei, amelyekből közvetlenül szerzett tudomást a jobbágy nép nyomoráról, a parasztság fokozódó állami és földesúri terheiről, az inspektorok népnyúzó harácso- lásairól. Kitör a nemesi-nemzeti tudat sivárságából, s utat mutat a nemzeti erők összefogására, hibáinak feltárására (I. pl. Su- lyosdi Simon, Tollagi Jónás c. szatíráját!). Ez utóbbi munkájának főhősével, Tollagival mondatja ki az író: ,,Az idő szelleme után kell élni."

Számos tragédiája (A tatárok Magyarországon, Zách Klára, Stibor vajda, Szécsí Mária, Ilka

stb.), vígjátéka (A kérők, A pártütők, Csalódások, Mátyás deák stb.), nagyon sok balladája és népdala tanúskodik arról, hogy Széchenyi reformeszméi számára törte az utat. Bensőséges viszony alakult ki közöttük, s együtt kérték engedélyt a Jelenkornak mint politikai lapnak és mellékletének, a Társalkodónak mint társadalmi és művészeti folyóiratnak a megindítására.

Mindezek megvalósulása azonban Kisfaludy elhatalmasodó tüdőbaja miatt elmaradt. De betegsége ellenére is munkához látott, és Szalay Lászlónak, az újabb írói nemzedék képviselőjének még programot is adott: „Az oppozíció és a reform zászlaját tűzzük ki, minden ifjú írónak velünk kell tartania.”

Pécsi vonatkozású értékes munkája a drámai jambusokban írt egyfelvonásosa: a Barátság és nagylelkűség. Ebben a nagy reneszánsz költőnek, Janus Pannoniusnak állít halhatatlan emléket. Műve témáját a Hormayr osztrák író Bécsben megjelent Archiv lür vaterländische Geschichte c. zsebkönyvnek 1820-as kötetéből vette. (Az itt megjelent írás szerzője Teleki Ferenc. Képanyagát a pécsi Buck József rajzolta és Johann Mansfeld rézmetszette.)

Hazafias érzés szólal meg népdalaiban is, a közismert Szülőföldem szép határában és a Mohácsi dal című versben is. Több versében emlékezik meg Máréváráról (Márévára, Náray és Himly).

Mohács című disztichonos elégiájában már nem a rendi, hanem a nemzeti összefogás szükségességét hangsúlyozza. A bukás okaiul a visszavonást és a durva irigységet említi. Nemzeti önkritikával a múltba nézés helyett a jövőért való munkálkodást hirdeti: „A múlt csak példa legyen most, s égve honért bizton nézzen előre szemünk I"

Kisfaludy Károly tizenkét év alatt annyit tett irodalmunk felemelésére, hogy e tekintetben alig vetekedhetik vele egy írónk is. „Megteremtette a magyar

Készülődés a Bartók- centenáriumra

Izgatott sustorgás, jegyzetlapok gyűrögetése tölti be az apró bolthelyiséget. Az asztalon magnetofon, előtte állványon mikrofon.

— Majd sorban kérem a csapatokat ide fáradni, amikor elmondják a válaszukat — Várnai Ferenc játékvezető rendezgeti az öt háromtagú csapatot. A Széchenyi, a Nagy Lajos, a Dobó, a Leöwey és a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola tanulóit. Ők neveztek be a március végéig tartó, tizfordulós vetélkedőbe, melynek célja, hogy Bartók Bélára emlékezzenek, hogy jobban megismerkedjenek a zeneszerző műveivel, zenei világával, életével. 1981 márciusában ünnepeljük Bartók Béla születésének 100. évfordulóját, de már a centenárium jegyében kezdődött el Pécsett a* rádiós zenei vetélkedő, amelyet kéthetente rendeznek meg a pécsi Jókai téri idegen nyelvű és zeneműboltban. Az egyik forduló éppen ma van, a fölvételt a pécsi rádió péntek délutánonként közvetíti. A műsort Nádor Tamás szerkeszti, Várnai Ferenc és Ivasivka Mátyás vezeti felváltva.

Egy vetélkedőnek minden fordulója izgalommal teli, hát még az első. Itt kétféle feladat váltakozott: Bartók Béla levelezésének alapján hangzanak el a kérdések, illetve fel kell ismerni A kékszakállú herceg várából fölhangzó zenei részleteket, s megmagyarázni a zenei jeleneteket, felsorolni a hangszereket. A csapatok összedugják a fejüket, és a legtöbbször néhány pillanat alatt készek a helyes válasszal. Várnai Ferencnek nem kell besegíteni, csak biztatni a versenyzőket, hangosabban mondják o válaszokat. Gyors ellenőrzés, milyen minőségben vesz föl a magnetofon, majd egy-két válasz megismétlése következik, melyeket csak suttogásként lehetett visszahallani. S végül o tízpontos ráadás-kérdés: rajzlapon zöld kottafeiek. Vajon melyik jelenet kezdő sorait takarják? A leggyorsabbak o Nagy Lajos Gimnázium tanulói, már szolmizálják is a részletet. Ezzel az első fordulóban húsz pontot szereztek, három csapat tizet, a Dobó Gimnázium nyolcat. A bolt vezetője, dr. Med- nyánszky Sándorné jegyzi a pontokat és adja át a Hanglemezgyártó Vállalat és a Zeneműkiadó jutalmait.

— Hogyan készültetek föl?

Tordasi Borbála, Deák Gabriella és Copf László az első forduló győztes csapata, szerényen mosolyognak. Megkapták két hete a törzsanyagot. A könyveket elosztották hatan egymás között (mert két csapatot állítottak), zenét hallgatni pedig a Griffaton-ház könyvtárába járnak.

B. A.

drámát — írja Szinnyei Ferenc — vígjátékot és novellát; megindította népdalköltészetünket és balladaírásunkat s általában tanítványaival együtt diadalra vitte a magyar romantikát."

dr. Tóth István