Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-21 / 320. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Üresjárat az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszaka napok óta foglalko­zik az afganisztáni kérdéssel. A vitát — amerikai és kinai kezdeményezésre — a törvé­nyes afganisztáni kormány ha­tározott tiltakozása ellenére, az ENSZ alapokmánya elveinek megsértésével iktatták a világ- szervezet napirendjébe. A vita alapjául a Pakisztán által elő­terjesztett „politikai rendezési” javaslat szolgál, amely sommá­san az „idegen csapatok” ki­vonását követeli. Ennek a követelésnek azon­ban hiányzik mind jogi, mind politikai-erkölcsi alapja. Az ENSZ alapokmánya ugyanis módot ad minden szuverén or­szág kormányának, hogy külső agresszió visszaverésére kérje és igénybe vegye bármely ál­lam segítségét. Az Afganisztán­ban ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok egyetlen cél­ja pedig éppen ez, vagyis a külföldről táplált ellenforradal­mi fegyveres harc felszámolá­sához nyújtandó segítség. Nagy adag cinizmusról vall az emlí­tett pakisztáni követelés, tekin­tettel arra, hogy Pakisztán és Kína területéről jelenleg is na­ponta indulnak az ottani tábo­rokban kiképzett és felfegyver­zett ellenforradalmi csoportok afganisztáni bevetésre. Az ENSZ-vita, amelytől kez­deményezői azt várták, hogy a vádlottak padjára helyezi a ká­bulj kormányt és a neki segít­séget nyújtó Szovjetuniót, más fordulatot vett Több felszólaló is visszautasította azt a wa­shingtoni és pekingi kísérletet, hogy a kérdést saját terveik elködösítésére használják fel. Sah Muhammed Doszt afgán külügyminiszter dokumentumok­kal leplezte le az Afganisztán- ellenes katonai provokációkat és felforgató tevékenységet. Kö­zölte: jelenleg 30 katonai ki­képzőtábor és 50 támaszpont működik pakisztáni területen, ahol már tavaly 30 ezer afgán ellenforradalmárt képeztek ki. Az amerikai, kinai és pakisztá­ni fegyverekkel felszerelt zsol­dosok révén ez a három ország valóságos hadüzenet nélküli háborút folytat Afganisztán el­len — mutatott rá a külügymi­niszter. Az Afganisztán körül kialakult helyzet feltétlenül politikai ren­dezést kíván. Olyat azonban, amely az áldatlan helyzetet előidéző okok megszüntetését célozza. Az ENSZ-vitával egy- időben elhangzott nyilatkozatá­ban Afganisztán vezetője, Bab­rak Karmai ismét megerösitet- te kormányának ezzel kapcso­latos álláspontját: országa vál­tozatlanul készen áll a szom­szédaival fennálló vitás kérdé­sek politikai rendezésére, a bé­kés megoldásra. A válasz azon­ban erre mind a mai napig ké­sik. A magyarázat: pz USA- nak és Kinának szüksége van az úgynevezett afgánkérdés­re, mint ürügyre az enyhülési politika lefékezésére, a nemzet­közi légkör mérgezésére. Pálfi Viktor Kevés a szakképzett munkahelyi vezető a' ............ Ü lésezett a TOT elnöksége A termelőszövetkezetek a korábbinál nehezebb körülmé­nyek között, csökkenő földterületen és szigorúbb gazda­sági szabályozók mellett dolgoznak, ennél fogva növek­szik a vezetés politikai, szakmai munkájának jelentősége — szögezte le a TOT elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen Szabó István elnökletével a téeszek káder- és személyzeti munkájá­nak fejlesztéséről tanácskozott. Az elnökség megállapította: az V. ötéves terv időszakában a közös gazdaságokban jelen­tősen fejlődött a káder, és sze­mélyzeti munka. A téeszekben több mint 41 ezer vezető dol­gozik irányító munkakörben, kö. zülük hétezren magasabb veze­tő munkakört töltenek be. A középvezetők száma kereken 17 ezer, és ugyanannyian dolgoz­nak a termelésben irányító munkakörben. A magsabb be­osztású vezetők csaknem felé­nek egyetemi, főiskolai végzett­sége van, 20 százalékuk viszont még mindig nem rendelkezik középfokú végzettséggel sem. A középszintű vezetők iskolázott­sága kielégítő, mintegy 85 szá­zalékuk végzett középiskolát* vagy technikumot. A termelés közvetlen parancs­noki karát képező munkahelyi vezetőknél mutatkozik a legna­gyobb gond; kevés közöttük a technikusi végzettségű. A me­zőgazdasági technikumok meg­szüntetése, illetve a szakközép, iskolai reform — amint az el­nökség megállapította — ked­vezőtlenül érintette a termelő- szövetkezeteket. Annál is inkább, mert jelenleg a termelést köz­vetlenül irányító dolgozók 45 százalékának még középfokú végzettsége sincs. A vitában szóvá tették, hogy a szövetkezeti vezetők és szak­emberek sajátos, a téeszek igé. nyinek teljességgel megfelelő továbbképzése változatlanul megoldatlan. Ez is nehezíti a szakmai munka színvonalának emelését. Változatlanul ala­csony a nők aránya a szövet­kezeti vezetésben, számuk nincs arányban szakképzettségükkel. Megállapították viszont azt is, hogy a gyakorlatban jól bevált a tervszerű kádermunka; ennek eredménye, hogy az utóbbi években kinevezett szövetkezeti vezetők háromnegyed része már a tsz-ben végzett elismert mun­kája után került jelentős veze­tői posztokra. Téma a „második kosár Építő javaslatok a madridi találkozón A madridi találkozó zárt aj­tók mögött tartott csütörtöki teljes ülésén a felszólalók a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés kérdései­vel, a helsinki „második kosár" tartalmával foglalkoztak. A vitában felszólalt a spa­nyol, a svéd, a dán, az osztrák és a nyugatnémet küldött, s méltatta a helsinki záróokmány gazdasági vonatkozású ajánlá­sainak pozitív hatását a kelet- nyugati kereskedelem fejlődé­sére. Számba vették a környe­zetvédelmi konferencia eredmé­nyeit, hangoztatták az energia területén való együttműködés fontosságát, és értékelték a genfi Európai Gazdasági Bi­zottságban a helsinki záróok­mány szellemében kialakított együttműködést. Az osztrák kül­dött közölte: javaslatot kíván beterjeszteni európai energeti­kai értekezlet megtartására. A vitában felszólalt a szovjet küldöttség egyik tagja. Hang­súlyozta, hogy a helsinki érte­kezlet óta a gozdasági és mű­szaki együttműködés pozitív ta­pasztalatokat eredményezett. Több konkrét példát is felso­rolt, ezek közül kiemelte az NSZK és a Szovjetunió földgáz­szállítási megállapodását. Szólt azokról a körülmények­re is, amelyek 1976-tól kezdve zavarják az együttműködést. Az amerikai kormányzat — mondta — összekapcsolja a kereskedel­mi és o politikai kérdéseket, megtagadja a legnagyobb ked­vezmény elvének érvényesítését a kétoldalú kereskedelmi kap­csolatokban, exportkorlátozáso­kat léptetett életbe, lehetetlen­né tette a szerződések, kötele­zettségek teljesítését, akadá­lyozza a szakemberek cserelá­togatásait. Mindez ellenkezik a helsinki záróokmány és az ENSZ alapokmányának betűjé­vel és szellemével — hangoztat­ta a szovjet küldött. Csütörtökön délelőtt o mad­ridi kongresszusi és kiállítási palotában találkozott egymás­sal Leonyid lljicsov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője és Griffin Bell, az amerikai küldöttség vezetője. A találkozó zárt ülésén csü­törtök délután felszólalt Meisz- ter Dávid külügyminisztériumi főosztályvezető, a magyar kül­döttség helyettes vezetője. A magyar küldött a többi között hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít a gozdasági együtt­működés elmélyítésének és az ipari együttműködési kapcsola­tok bővítésének, mert a kölcsö­nösen előnyös kelet-nyugati kapcsolatok fejlesztése az eny­hülés anyagi alapja. A magyar küldött a továb­biakban kiemelte, hogy a hel­sinki záróokmánynak a nemzet, közi szerződések teljesítésére vonatkozó 10. elvét igen szigo­rúan tiszteletben kell tartani, mert ez elengedhetetlen felté­tele a normális gazdasági együttműködésnek. Magyar—NDK tárgyalások Budapesten Az Országházban csü­törtökön plenáris üléssel megkezdte munkáját a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság 19. ülésszaka. A két dele­gációt Marjai József és Wolfgang Rauchfuss mi­niszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei veze­tik. Az ülésszak tárgyalá­sainak középpontjában a két ország párt- és kor­mányküldöttségeinek 1977 márciusi tárgyalásaiból adódó feladatok teljesíté­sének értékelése, valamint a gazdasági kapcsolatok további elmélyítése érdeké­ben szükséges intézkedé­sek meghatározása áll. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja délután a Par­lamentben fogadta Wolf­gang Rauchfusst. Az eszéki vendégek megtekintették a Pécsi Kesztyűgyár termékeit Fotó: Erb János Eszéki tanácsi küldöttség Baranyában Eredményes együttműködés a két terület között Baranya megye és Eszék te­rület közötti testvéri kapcsolat keretében jugoszláv küldöttség érkezett tegnap megyénkbe, élén Franjo Plazibatnak, az Eszék Községközi Választmány elnökével. Vele érkezett Cojko Medakovic és Ivó Sloboda, a választmány két elnökhelyette­se. Az eszéki tanácsi küldöttsé­get Pécsett a megyei tanácson Horváth Lajos, Baranya megye Tanácsának elnöke és az el­nökhelyettesek fogadták. Horváth Lajos elnök tájékoz, tatájában beszélt a magyar ta­nácsrendszer felépítéséről, az államhatalmi, népképviseleti szervek döntéshozataláról. El­mondta, a közelmúltban ünne­peltük hazánkban o tanácsok megalakulásának 30. évfordu­lóját. A továbbiakban értékel­te a Baranya megyei Tanács és Eszék Községközi Választ­mány együttműködési megálla­podásban foglaltak megvalósí­tásának tapasztalatait. — Sikerrel teljesítettük azt a programot, amit ez év január­Altalános iskolások a Dunaszekcsöi Művelődési Ház könyvtárában. (Tudósítás az 5. oldalon) jóban Eszéken célul tűztünk ki — mondotta, majd kiemelte, a gazdaság terén gyors és inten­zív a fejlődés. Példaként emlí-^. tette a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát és a Bellyei Mező- gazdasági Kombinát termelési kapcsolatát, ez alapja lehet több mezőgazdasági üzem kap­csolatteremtésének. Megyénk tanácselnöke ked­vezőnek értékelte az áruházak közötti árusítással egybekötött termékbemutatókat. Elmondta, hogy a kishatármenti forgalom tíz év során négyszeresére emelkedett, s több millió dollár értékű áru került forgalomba. A tudományos együttműködés szintén eredményes, nevezete­sen az agrártudományos egye­sülés területén. Sikeresen végrehajtották a pedagógus-továbbképzésben rögzített megállapodást és ha­sonló eredményekről beszélhe­tünk a különböző művészeti ágak együttműködéséről, terv­szerű és élénk a két terület kö­zötti sportkapcsolat. Horváth elvtárs példamutatónak mon­dotta az árvízvédelmi együtt­működést. valamint a környe­zetvédelmet. Eszéki vendégeink délután Takács Gyula elnökhelyettes társaságában látogatást tettek a Pécsi Kesztyűgyárban, ahol Gulyás József vezérigazgató mondott tájékoztatót a gyár munkájáról, terveiről, majd fel­keresték a Vadász utcában lé­vő ll-es sz. üzemet, s megnéz­ték a bőrruha- és a kesztyű­gyártás munkafolyamatát. Látogatásuk következő állo­mása a Villány-Mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát pécsi pezs­gőgyára volt. Kurucsai József vezérigazgató fogadta az eszé­ki tanácsi küldöttséget és a kísé­retükben lévő megyei tanácsi vezetőket, majd bemutatta a gyárban előállított termékeket. Franjo Plazibat és vendéglá­tói este a Pécsi Nemzeti Színházban megnézték a Balett '80 művészi előadást. N. I. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Ismerkedés megyénk életével Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 320. szám 1980. november 21., péntek Ara: 1,20 Ft

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom