Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-20 / 319. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Közel száz országba szállítunk Agrártermékeink a külpiacon ft üli Élül és a Külkereskedelmi Minisztérium közös sajtótájékoztatója XXXVII. évfolyam, 319. szám 1980. november 20., csütörtök Ára: 1,20 Ft November: 110 milliméter eső Töttös határábon a bólyi Kossuth Tsz földjén szedik a cukorrépát Fotó: Erb János Az ismétlődő eső akadályozza ■■■■■■■■kuBmmumBissasmi a betakarítást A mezőgazdaság dolgozói minden órát kihasználnak Az évszázad bűnpere A nürnbergi Fürthstrassén, az Igazságügyi palota alig sérült épületében, az egyébként szin­te romhalmazzá vált város kö­zepén, harmincöt éve kezdődött meg az évszázad bűnpere. 1945 augusztusában született meg Londonban az a megál­lapodás, amelyben a szövetsé­gesek; a Szovjetunió, az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország kimondották: a há­ború győzelmes befejezése után a háborús főbűnösöket nemzet­közi katonai törvényszék elolt vonják felelősségre. Már jóval előbb világosan értésre adták a fasiszták ellen küzdő hatal­mak vezető politikusai: a tö­meggyilkosságokért, népirtásért, a béke és az emberiesség elleni bűntettekért a nácik és kiszol­gálóik felelni fognak. Új dolog volt ez a történelemben. Hiszen a versailles-i szerződésben a hi­res 229. cikkely ugyan hivata­losan vád alá helyezettnek nyil­vánította II. Vilmos német csá­szárt; és az első világháború után 901 esetben indítottak há­borús bűn miatt a császári né­met hadsereg tisztjei ellen el­járást — de egyetlen bűnöst sem büntettek meg ... Most, 35 éve, Nürnbergben 24 vezető náci ellen emelt vá­dat az angol, az amerikai, a szovjet és a francia ügyész. Huszonegyen ültek a vádlottak padján. Egy eltűnt, egy öngyil­kos lett, egyet (a milliomos Kruppot) mint szellemi fogya­tékost, az orvosszakértők men­tettek meg a tárgyalástól. Két­száztizennyolc ülést tartott a nemzetközi törvényszék. Hu­szonkét kötetben, 16 ezer olda­lon adták ki a jegyzőkönyvet, 240 tanút hallgattak ki és 300 ezer esküvel hitelesített vallo­más mellé közel ötezer doku­mentumot tettek az ügyészek. Több tízmillió ember haláláért, egy egész kontinens, Európa ki­rablásáért és felgyújtásáért ítélték halálra Göringet, Rib- bentroppot, Kaltenbrunnert, Streichert és nyolc társukat, ösz- szesen 12 személyt, életfogytig­lani, vagy hosszú fegyházbün­tetésre a többieket Ma már csajt egy, Hitler egykori he­lyettese, Rudolf Hess ül bör­tönben közülük. Az angol fővádló, Sir Hartley Shawcross kijelentette a tárgya­láson: „Ezek az emberek nem csupán engedelmes eszközök voltak, bár már akkor is éppen eléggé bűnösek lennének, ha szerepük csak erre korlátozó­dott volna ....” Rugyenko, a szovjet főügyész ezt mondta: „A fasiszta terror sokmillió ár­tatlan áldozatának szent emlé­ke nevében, a világ békéjének megszilárdítása nevében, a né­pek jövőbeli biztonsága nevé­ben az egész emberiség szám­láját terjesztjük a bűnösök elé!" Nürnbergben a fasizmus kü­lönösen veszedelmes figuráit Ítélték el. Am a nürnbergi per, ezen túl — bármennyire igye­keztek ezt egyes körök meg­akadályozni — azért is törté­nelmi jelentőségű volt, mert bi­zonyította: a támadó háború forrása az imperializmus, búj- togatója és haszonélvezője a nagytőke. (g. m.) (Munkatársunk telefonjelen- tése) Agrártermékeink exportjáról és a termékexport növelésének lehetőségeiről és feladatairól tartott sajtótájékoztatót tegnap Budapesten Lakatos Tibor me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Lada La­jos, a Külkereskedelmi Minisz­térium főosztályvezetője. Az elmúlt öt évben a mező- gazdasági termelés egyenletes növelése és az élelmiszeripar feldolgozási kapacitásnövelése révén a jó lakossági ellátás mellett dinamikusan, évi öt szá­zalékkal nőtt az ország élelmi­szerexportja — mutatott rá be­vezetőjében Lakatos Tibor mi­niszterhelyettes. Az ágazat ré­szesedése a népgazdaság ex­portiából emelkedett. A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalom 14,3 százalékát, a nem rubel elszámolású külker- forgalom 35 százalékát a me­zőgazdaság és élelmiszeripar adja. Javult az agrárexport struktúrája is, s komoly eltoló­dás következett be a gazdasá­gosan exportálható és verseny- képes termékek felé. A közel ezer agrártermék kiviteléből a vágóállat, a nyershús, a gabo­na, a konzerv, a friss zöldség és gyümölcs, a bor és pezsgő, valamint a növényolaj a legje­lentősebb volumenhordozó tér. mékek. Ezen belül is 3 fő ter­mékcsoport a hús, a gabona, és a kertészeti termékek adják ez összes agrárexport 70 szá­zalékát. Pozitív eredményként köny­velhetjük el, hogy a megkemé­nyedett piaci helyzetben javult az ágazat exportteljesítő-ké- pessége. Javult, és a nép- gazdasági igényeknek megfele­lően dinamikusan nőtt az ága­zat export-import szaldója. Az export gyorsabban nőtt, mintáz import. Az ágazat 1978-ban 24 milliárd, 1979-ben 35 milliárd, 1980-ban ezt meghaladó aktív külkereskedelmi egyenleg el­érését biztosítja. Javult a fel­dolgozott termékek aránya, amely napjainkban elérte a 60 -65 százalékot. Közel száz or­szágba szállítunk agrártermé­keket, exportunk 70 százaléka — főként a szállítási távolságok miatt — a szomszédos, illetve a ■közeli országokba irányul. A szocialista országok 1980-ban 51, a fejlett tőkés országok 40 százalékban részesednek a ki­vitelből. Továbbra is jelentős felvevő­piacnak tekintjük Nyugat-Euró- pát, elsősorban Olaszországot és az NSZK-t, mint tradicioná­lis vagy hagyományos piacokat. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani — mutatott rá a miniszterhelyettes — Észak-Euró- pára, a skandináv országokra, Ausztriára 'és Svájcra. Ezekkel az országokkal a GATT-egyez- mény alapján a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásá­val kereskedünk. Ezek az orszá­gok — főként a zöldség-gyü­mölcs és a növényipari expor­tunk piacai. Csábítóak a ten­gerentúli piacok is (USA, Ka­nada, Japán), amelyek főként dobozolt sonkát, bort, fűszer- paprikát és mézet vásárolnak. A fejlődő országok aránya ex­portunkban 9 százalék. Eszak- Afrika és Közel-Kelet államai elsősorban a baromfi-, a mar­ha- és juhhús iránt érdeklőd­nek, importjukra hosszabb tá­von is számíthatunk. Az ágazat jól élt lehetősé­geivel. Nőtt a jobb minőségű, értékesebb termékek kivitele, javult a külkereskedelmi csere­arány. Nőtt a versenyképessé­günk. A 6. ötéves tervben az élel­miszerexport újabb 5—8 száza­lékos növelése a cél. Ehhez a piaci feltételek adottak. A leg­jobban, leggazdaságosabban eladható termékek a prognosz­tikák szerint a sertés, a szarvas- marha darabolt hús, a szalámi és szárazkolbász és speciális húskészítmények, a nyers nap­raforgóolaj, a gabona, a gyorsfagyasztott gyümölcs, a libamáj, a vadnyúl és házinyúl, a bor, és az úgynevezett kis- cikkek, mint a vad1, gomba és gombacsíra, az erdei termékek, a gyógynövények és illóolajok. Rónaszékiné A KISZ Központi Bizottság ülése Szerdán ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. A tanács­kozáson részt vett Baranyai Ti­bor, az MSZMP Központi Bi­zottságának osztályvezetője. A résztvevők meghallgatták Maróthy Lászlónak, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottság november 13-i üléséről. Nagy Sándornak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alap­ján a testület megvitatta és el­fogadta a Központi Bizottság kongresszusi levelét, amelyet 1981 januárjában hoznak nyil­vánosságra. A levélben a Köz­ponti Bizottság őszinte, nyílt vitára, felelős együttgondolko­dásra szólítja a szövetség tag­jait, valamennyi magyar fia­talt, felkéri a társadalmi szer­veket és intézményeket, a fia­talság nevelőit és idősebb ba­rátait: keressék és alakítsák együtt továbbhaladásunk teen­dőit. . A KISZ lakóhelyi tevékeny­ségének tapasztalatairól, a to­vábbfejlesztés feladatairól Ju­hász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előterjesztése alap­ján tanácskozott a Központi Bizottság. Megállapította, hogy a politikai befolyás növelése, a társadalmi feladatok mind szélesebb körű megoldása szükségessé teszi, hogy erőtel­jesebben fejlődjék a KISZ szerveinek, szervezeteinek, tag­jainak a lakóhelyhez kötődő munkája. Ez a tevékenység magában foglalja a fiatalok mozgósítá­sát o közéleti feladatokra, be­folyásolja életmódjuk, szoká­saik alakítását, egyúttal célja a fiatalok lakóhelyi érdekei­nek képviselete és védelme. A Központi Bizottság megállapí­totta, hogy ez nem lehet csu­pán a KISZ feladata. Szüksé­ges, hogy hatékonyabb együtt­működés alakuljon ki a politi­kai, társadalmi szervekkel, mozgalmakkal. A Központi Bi­zottság ennek megfelelően ha­tározta meg a KISZ különböző szerveinek, szervezeteinek fel­adatait. November nem kényeztetett el bennünket. Az alig egy-két napig tartó szép idő után ked­den este és éjjel, valamint tegnap reggel újból nagy eső zúdult a földekre. A pogányi meteorológiai mérőállomás adatai szerint az eddig eltelt 19 napból 13 napon esett. A csapadékmennyiség eddig 110 milliméter, a novemberi hóna­pokra mért ötvenéves átlag: 71 milliméter. Ritka, november­re nem jellemző vihar és dör­géssel, villámlással kísért ziva­tar is volt tegnap kora délelőtt Pécs térségében. Ennek nyomai látszottak még délben is. Bár időközben ki­sütött a nap, hatalmas tócsák fénylettek a kukoricasorok kö­zött a harkányi út mentén. A reménypusztai termelőszö­vetkezetben 80 mázsa feletti átlag-kukoricatermésre számí­tanak, de az 1140 hektárból csak 580-ról tudták eddig a termést betakarítani. A sze­mek víztartalma 38 százalék. Ha az idő engedi, nagy iram­ban végzik a munkát. A szá­rítókapacitás növelése érdeké­ben csak 20 százalékra szá­rítják a szemeket, amikor áll a munka, továbbszárítják a ter­mést. A búza vetésével 400 hektáron elkészültek, a hátra­lévő 100 hektárnak már több­ször nekirugaszkodtak, de az eső minden esetben megaka­dályozta a munkát. Szalántán 2007 hektáron ter­mesztettek kukoricát, ebből 700 hektáron áll még lábon a ter­més. Mint elmondták, tegnap­előtt délután még tudtak szán­tani, az eső azonban ismét sártengerré változtatta a ha­tárt. A szederkényiek ennek elle­nére megpróbáltak az eső el­állta utón pár órával kimenni a földre, de ahogy a gép rá­ment a rögökre, a víz feljött, a kerekek mélyre süllyedtek. Szederkényben 180 hektáron áll még a földeken a kukorica. A 600 hektáros búzaterületből 440-et már bevetettek, a hát­ralévő hatvanöt két píjs alatt „megennék", ha ... Üjpetrén sikerült a vetőma­gokat idejében földbe juttatni. 300 hektáros repce termőterü­letre szeptember 10-ig a föld­be juttatták a magot, a búza vetését pedig 2065 hektáron október végére befejezték. Ök sem boldogultak azonban az idő miatt a mélyszántással, az eddig „rendbetett” 2200 hek­tár csak fele az elvégzendő munkának. A téesz határában itt is még zörgeti a szél a ku­koricaleveleket, a 2000 hektár­ból 900-at hagytak még kinn. A bólyi Kossuth Tsz töttősí' határában méq hétfőn is szin- m te csatárláncban folyt a cu­korrépa-betakarítás. Tegnap már ők is kényszerpihenőn vol­tak. így a kiszántott 120 hek­tárból csak 85-ről szállították el a répát, a többi egyelőre a földeken maradt. Kukoricá­ból 280 hektáron van kinn a termés. A mohácsi Újbarázda Tsz-ben is a türelmetlenség ér­ződik. Alig vonult el a délelőt­ti zivatar, máris elhatározták, délután kifutnak a földekre. Mint mondták, óvatosságból csak az utak menti táblákra, mert a kombájnok, ha meg is birkóznak a talajjal, a szállító- járművek elsüllyednének, Még 320 hektárnyi kukoricát és 35 hektár cukorrépát kell a föl­dekről betakarítani. Baranya távoli csücskén, a dimbes-dombos Gödre határá­ban az 1000 hektárból csak 400-ról tudták levágni a kuko­ricát. S. Zs. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség, az Aknamélyitő Vállalat és a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat közös kivitelezésében állít­ják helyre Pécsett a közép­kori városfalat. A munká­latok 1971-ben kezdődtek el és jövőre a tízéves évfor­dulón fejeződnek be. Ké­pünk a Landler Jenő utcá­ban készült, ahol a város­fal egy 50 méteres szaka­szán dolgoznak az építők. Proksza László felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom