Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-19 / 318. szám

1980. november 19., szerda Dunántúli napló 3 Kedvezmény a kistermelőknek Támogatás már 500 négyzetméterre is A mezőgazdaság pénzügyi szabályozó rendszerének 1981. évi továbbfejlesztése — amely­ről kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben — to­vábbra is előirányozza a mező- gazdasági kistermelés erőteljes, hangsúlyozott támogatását. Az egyes kiemelt ágazatoknál to­vábbra is fennmaradnak a je­lenleg érvényben lévő támoga­tási formák; sőt egyes területe­ken a kedvezmények tovább nő­nek. Változatlan mértékben és a jelenlegihez hasonló feltételek­kel részesítik támogatásban a fólia alatti zöldségtermelést. Továbbra is 20 százalékos tá­mogatással csökkentett áron vá­sárolhatnak meghatározott gé­peket a kistermelők, valamint a gépkölcsönzésre jogosult szer­vezetek. A kerti traktorokhoz csatlakozó munkagépek közül azonban csak a mezőgazdasá­gi termelést szolgáló talajmű­velő-, vető-, és ültető, valamint növényvédő- és terménybeta­karító munkagépekre, továbbá az utánfutókra adnak állami tá­mogatást. A nem bogyós gyümölcsű ül­tetvénytelepítés kisüzemi felté­telrendszere változatlan marad. A mezőgazdasági kistermelők a bogyós gyümölcsűek telepí­tésekor a szaporítóanyagot ed­dig is támogatással csökkentett áron vásárolhatták meg, ha an­nak teljes termésére — az erre kijelölt szervezettel — legalább 3 évre értékesítési szerződést kötöttek. Az új rendelet jelen­tős könnyítést ad azzal, hogy a támogatás egyik feltételeként előírt legkisebb telepítési terü­letet ezerről 500 négyzetméter­re csökkenti. Az új rendelet lehetőséget ad arra is, hogy a nagyüzem in­tegrációjában, összefüggő terü­leten megvalósuló bogyós gyü­mölcsű ültetvények telepítéséhez a kistermelők a nagyüzemével azonos támogatást vehessenek igénybe. A támogatás akkor is jár, ha a terület nem csatlako­zik közvetlenül a nagyüzemi ül­tetvényhez. A kistermelőket a tulajdonuk­ban lévő tehénállomány után továbbra is támogatás illeti meg. A támogatás évenkénti összege az első tehén után 2500 forint, a második és minden to­vábbi tehén után az eddigi öt­ezerrel szemben hatezer forint. Új vonása a rendeletnek az is, hogy az állami támogatás igénylésekor az eddig előírt tbc-mentesség igazolást nem kell a kistermelőknek bemutat­ni. A támogatás igénybevéte­lének ugyan továbbra is elő­feltétele a tehén gümőkórtól va­ló mentessége, de ezt külön igazolni csak akkor kell, ha az udvarban tartott teheneknél az illetékes állatorvos gümőkór- fertőzést állapított meg; ilyen­kor a támogatás kifizetését át­menetileg felfüggesztik. A népszámlálásról jelentjük Épülő munkáslakások Uszögpusztán 422 ezer lakás tíz év alatt Kevesebb egyszobás Ahol megkétszereződött a lakásállomány A január 1-i népszámlálás előzetes adatait közreadó kötetben legutóbb a népességre vonatkozó adatok kö­zött tallóztunk. Most a lakásadatok között vizsgálódunk. A legfontosabb adat, hogy hazánkban a népszámlálás időpontjában 3 544 145 lakás volt, 421 981-gyel több, mint 10 évvel korábban. A növekedés 13,5 százalékos volt, pontosan 10 százalékkal több, mint a népesség növekedése. A fővá­rosban 101 600-zal, a vidéki városokban 245 900-zal, a fal­vakban pedig 74 500-zal nőtt a lakásállomány ebben az év­tizedben, amikor jelentős vál­tozás történt a 100 lakásra ju­tó népesség alakulásában is: 331-ről 302 főre csökkent. A három és fél millió lakásban hétmillió szoba van, a 100 la­kásra jutó szobaszám 164-ről 201-re javult, s első ízben ér­tük el, hogy hazánkban a két­szobás lakások jelentik az át­lagot. 46-ról 28 százalékra csökkent az 1—1,5 szobás laká­sok aránya, s közel 25 százalé­kot tesz ki a három- és több szobás lakások aránya. (Ez 10 éve még a 11 százalékot sem érte el!). A nagymértékű javulás azzal magyarázható, hogy az elmúlt évtizedben épí­tett lakásoknak a 93 százaléka két- és több szobás és csupán a hét százalék volt annál ki­sebb. Az arány javulásában közrejátszott természetesen az is, hogy a lakásmegszűnések igen sok egyszobás lakást érin. tettek. Kiugróan magas — 48 500 - volt Pest megyében a lakásál­lomány növekedése, Baranya a maga 11 739 lakásával a kö­zépmezőnyben foglal helyet. Tolnában volt a legkisebb ará­nyú a növekedés: 6257-tel nőtt a lakásállomány. Több mint kétszeresére nőtt a lakásállomány két fiatal szo­cialista városunkban: Százha­lombatta 1604-gyel kezdte és 3829-cel fejezte be az évtize­det, Leninvárosban pedig 2489-ről 5013-ra nőtt a lakás- állomány. Az „öt nagy” sorrendje a ja­nuár 1-i lakásállomány szerint: Miskolc (64 816 lakás — 14 604 növekedés - 29,1 százalék), Debrecen (60 969 — 14 117 — 30.1) , Szeged (58 325 - 13 141- 29,1), Pécs (53 921 - 9449­21.4) , Győr (40 757 - 10 369­34.1) . És nézzünk még a fentiek szerint néhány „nagyobbat": a két új százezres - Székes- fehérvár (32 194 - 10 651 ­49.4) és Nyíregyháza (31 230 — 8693 - 38,6), továbbá Kecske­mét (31 285 - 6220 - 24,8), Dunaújváros (18 581 — 6954 — 59,8), Veszprém (16 686 — 6941 — 71,2) és Zalaegerszeg (16 784 - 6025 - 56,0). A szá­mokat nézve: a vidéki ház­gyári program alaposan rá­nyomta a bélyegét a városok lakásállomány-növekedésére. De bizonyos következtetéseket vonhatunk le az ipari fejlődés hatását illetően is. Szűkebb pátriánkban 135 908-ra nőtt a lakásállo­mány, a változás 13 739 lakást jelent, a növekedés aránya Szép kivitelű, korszerű lakások a szigetvári Lenin lakótelepen 11,2 százalék. Ám a városok­ban — a pécsi 9499-cel együtt — 13 645-tel, a vidéki települé­seken összesen 94-gyel (!) nö­vekedett a lakásállomány. Pé­csett 21,4, Komlón 23,5, Mo­hácson 14,4, Siklóson 34,1, Szi- getvárott 23,9, a községekben pedig 0,2 százalékkal több la­kás volt 1980 első napján, mint 10 évvel korábban. E 0,2 százalékos növekedés mögött hallatlanul sok lakásmegszűnés van; a községek felsorolásá­nál ugyanolyan gyakori a — jel, mint a népességi adatok­nál. Csaknem mindenütt, ahol csökkent a népesség — akár a természetes fogyás, akár a vándorlási különbözet követ­keztében —, csökkent a laká­sok száma is. Persze vannak példák az ellenkezőjére is mindkét oldalon. Nagynyárá- don 199 fővel csökkent a né­pesség, viszont 34-gyel nőtt a lakásszám. Somberekén beván­dorlás révén 37 fővel gyarapo­dott a népességszám, de 41 lakás megszűnt. összességé­ben a komlói járásban 3,3 százalékkal nőtt, a mohácsi­ban 2,8 százalékkal csökkent, a siklósiban 0,1 százalékkal nőtt, a szigetváriban ugyan­annyival csökkent a lakásállo­mány. Hársfai István Vendéglátósok tapasztalatcseréje Spanyol. ' magyar szemmel ■ 0 régi és áj harmonikus ötvözete ■ Gyors kiszolgálás, ételspecialitások ■ A szállodai szolgáltatások széles skálája Régi spanyol mondás, hogy a saláta készítéshez négy ember szükséges. Egy bölcs, aki a sót adagolja; egy fűkor, aki az ecetet önti; egy pazarló, aki az olajat adja; és egy bolond, aki az egészet összekeveri. Ami a spanyol gasztronómiát illeti, e régi népi bölcsesség ki. terjeszthető a saláták birodal­mán túlra is, meglehetősen sok ételre. De a spanyol konyhának van egy másik, épp olyan jellemző eleme is: a fantázia. Fantáziát, változatosságot azonban nem csupán a különböző fogások elkészítésébe lehet vinni, ha­nem az egész vendéglátásba. A közelmúltban öten utaztad Mcgyarországról Spanyolor­szágba ötnapos szakmai ta­pasztalatcserére. Az ötfős kül­döttség egyik tagja Varga Csa­ba, a Hungarhotels pécsi terü­leti igazgatója. —1 A Spanyolországba utazás egy-két éve rendkívül föllen­dült, s ők ezt a megnövekedett igényt korszerű, fejlett és jól szervezett szolgáltatásokkal ki is tudják elégíteni. Magukat a spanyolokat, ahogy ottani kol­légáink elmondták, elén nehéz megmozgatni, de az már kide­rült, hogy szívesen ismerkednek Közép-Európa országaival. Bu­dapestet és a Balatont különö­sen szeretik. A From Barcelona utazási iroda több csoportot hozott már Magyarországra, sőt, tavalv megalakították a Spanyol—Magyar Baráti Társa­ságot is. — Milyen szintű vendéglátás várja a magyar turistákat Spa­nyolországban, mennyivel ma­sabb, mint nálunk? — Három napot töltöttünk Barcelonában és környékén, ugyancsak hármat Madridban és fél napot Toledóban. A leg- megkapóbb — és egyben min­denhol jellemző — a régi és új keveredése, harmonikus ötvö­zete. A hangulatos óváros ven­déglátó szemszögből igen ér­dekes és tanulságos volt: a pincehelyiségektől kezdve min­den talpalatnyi helyet kihasz­nálnak. Ily módon rendkívül nagy számú kisvendéglő, sörö­ző, diákétterem működik min­den városban. Madridban pél­dául legalább százezer egyete­mi hallgató étkezik ilyen han­gulatos és általuk is megfizethe­tő vendéglőben. A másik véglet pedig a szupermodern szállo­da- és éttermi hálózat. Egyéb­ként a nagyméretű étterem már sehol sem divat, a szállodák­ban sem, ott is inkább több­féle, kisebb egységi működik. A városokban pedig két típus a legjellemzőbb: a snack-bár és a kisvendéglő. — Ez a törekvés az' utóbbi éhekben nálunk is tért hóditott. Ők hogyan csinálják? Mit ér­demes megtanulni tőlük? — Soks'zor egészen kis helyen meglepően széles a választék. A kiszolgálás rendkívül gyors. S mindezt iaen kevés emberre! tudják megoldani. A pult mö­gött általában csak egy, maxi­mum két eladó áll — szinte ki­vétel nélkül férfiak —, s igen ügyesek. Kis túlzással azt lehet mondnani, legalább ötfélét csinálnak egyszerre. A snack- bárokban is van mindig meleg étel: pizza, hot dog, hambur­ger, meleg szendvicsek. A jel­legzetes spanyol ételek minde­nütt megtalálhatók, de ez nem jelenti azt, hogy országszerte eghangúak az étlapok. A leg­több kis helynek is megvan a maga specialitása. Érthető. — És a szállodák? — Mindenekelőtt a szerve­zettség a legszembetűnőbb: a bikaviadaloktól a kirándulásig oz égvilágon mindent meg le­het szervezni ott helyben. Tech­nikailag! nagyon jól felszereltek a szállodák, a szobák tágasak, s a szolgáltatások igen széles skálájúnk: uszoda, szauna, mo­sás-vasalás, rádió, telefon, s ki tudja még, mi minden áll a vendégek rendelkezésére. Egyébként nem csoda, mert ti­zenöt éven keresztül a szállo­dák adómentességet élveztek, éppen annak érdekében, hogy elérjék ezt a magas színvona­lat. — ötletet, tapasztalatot bő­séggel szereztek. Azoknak, akik a közeljövőben nem utaznak Spanyolországba, lesz-e mód­juk itt Pécsett találkozni vala­milyen spanyol jellegzetesség­gel? — Ha egyelőre mással nem is, akkor a dél-európai gaszt­ronómia néhány jeles fogásá­val találkozhatnak majd, ha spanyol vacsoraesteket rende­zünk. Dücső Csilla Naponta több mint száz tehergépkocsit töltenek fel üzemanyaggal a nemrég megépült saját töl­tőállomáson. Proksza László felvétele A BSZV felújított telephelye Százmillióért épül a legújabb Országos modell a pécsi telep ötvenkét telephelyről indul­nak el hajnalban a sárga pony, vás, kék csíkos BSZV-kocsik, hat órakor, de néha négy vagy ötkor is. Viszik az árut — mosó­port, cukrot, konzervet, a sok­féle más mindennapi „betevő falatunkat” -, hogy mielőbb el­jusson a boltokba, s onnét mi­előbb hozzánk, a vevőkhöz. A BSZV, vagyis a Belkeres­kedelmi Szállítási Vállalat ko­csivezetői, kocsikísérői az or­szág ötvenkét telephelyéről in­dulnak el hajnalonta, s ebből az ötvenkettőből most újjászü­letett egy: a pécsi. Igaz, sokat kellett az újjászületésre várni. Hiszen a BSZV-nek a főváros után Szegeden, Debrecen­ben, Miskolcon van a há­rom legfontosabb üzeme és egyben telephelye, s ezek kö­zül eddig Pécs elmaradt: az it­teni szállítómunkások, gépko­csivezetők évekig majdnem de­rékig sárban járkáltak, a sze­relőműhelyek az ötvenes évek „pályakezdő" gépállomásainak hangulatát sugallták, s a töb­bi vidéki központ sorra elvitte a pénzt Pécs elől. A pécsi üzem azonban kitűnt a kezdeményező készségével, az áruszállítás gondjainak egyre ötletesebb megoldásával, ké­sőbb tudományos felmérésével, s megalapozásával. Azért a tervek szerint 3—5 év múlva itt Pécsett építik fel az ország leg­korszerűbb BSZV-telepét, száz­milliós költséggel. De addig a jelenlegi telepet korszerűsítet­ték. Most már betonudvaron járnak a kocsik, a műhelyek­ben, a tisztálkodási lehetősé­gek dolgában egyaránt euró­pai a helyzetkép. Az új telep­helyet egyébként a KPVDSZ munkavédelmi hónapjának ke­retében, praktikus, gyors, és pénzügyileg olcsó — 2 és fél milliós - munkájával hozták létre. A BSZV országos vezetőinek egybehangzó véleménye szerint nemcsak a korszerű konténe­res, programozott és éjszakai szállításnak, hanem egyáltalán a telepi munkának is Pécs lesz az országos modellje. Most Sturm István igazgató irányítá­sával a korszerűsített mai telep és az új, modern telephely — melyre a vállalat országos pénzerejét ráfordítja — tovább folytatja az áruszállítás korsze­rűsítésének kísérletét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom