Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-16 / 315. szám

Novemberi újdonságok új horgászkönyvek Együttműködési Értekezlet Mad­rid 1980" elnevezésű 20,— Ft-os blokkot, mely nyolcszínű ofszet­nyomással az Állami Nyomdá­ban készült, Vertei József gra­fikusművész terve alapján. mények 1980. elnevezésű bé­lyegsorozat keretében, A Pénz­jegynyomdában, négyszínű of­szetnyomással készülő bélyeget Varga Pál grafikusművész ter­vezte. A MABÉOSZ székházában megrendezett 53. bélyegnapi kiállítást oly sok érdeklődő ke­reste fel eddig, hogy november 30-ig meghosszabbították nyit- vatartását. Általános az a vé­lemény, hogy ez a kiállítás az utóbbi évek legszínvonalasabb ilyen jellegű rendezvénye. • November 15-19. között ren­dezik Essenben a 3. nemzetkö­zi bélyegvásárt, amelyre közel 70 postaigazgatás és a világ minden részéről 130 kereskedő jelentette be részvételét. Köz­tük van a Magyar Posta és a Magyar Filatéliai Vállalat is, amelyek klasszikus ritkaságain­kat és legszebb modern bé­lyegeinket mutatják be. Beköszöntött az ősz. A bé­lyeggyűjtők széles táborában ilyenkor megélénkül a klubélet, számos összejövetelt, rendez­vényt bonyolítanak le. A szö­vetség oktatási bizottsága ezek segítése érdekében a körök és szakkörök részére, kérésükre fi- latelista előadásanyagot bizto­sít. Könyvesboltjainkban három újabb horgásztémájú könyv jelent meg. A már hagyomá­nyos formátumban dr. Székely Adóm „A harcsa és horgásza­ta" című könyvét a baranyai horgászok már nagyon várták. Székely Adóm közel harminc éve horgászik harcsára és a három évtized során szerzett tapasztalatait, gyakorlati meg­figyeléseit adja közre. Igen részletesen foglalkozik a nálunk kevésbé ismert, de eredményes harcsára való per- getéssel, és tanácsot ad arra vonatkozóan is, hogy hol és mikor fenekezzünk, milyen csa­lit használjunk. A könyv végén választ kapunk arra a kérdés­re, hogy a harcsa veszélyes le­het-e az emberre. Pénzes-Tőig írópáros koráb­ban megjelent nagysikerű köny­vét — „Halbiológiai horgászok­nak” — most újabb kötettel, ,,A halak ösztönei és szokásai" című művel bővítette. Csak abból lesz jó horgász, aki meg­ismeri a halak élettanát, szoká­sait, viselkedését, a környezeti hatásokat. Pénzes—Tőig Natúra kiadásban megjelent könyvé­nek minden fejezetét ismerni kell ahhoz, hogy a halfogást ne csak a véletlenre bízzuk. A könyvből megismerkedhe­tünk a halak hallásával, a kü­lönböző hangok, rezgések ér­zékelésével, megtudhatjuk al­szik-e, ásít-e a hal. Igen lényeges része a halak táplálkozási szokásainak ismer­tetése, amely a gyakorlati hor­gászat számára nélkülözhetet­len. Érdekesen írják le a halak nászszokásait, pl. a szivárvá- nyos ökle kagylótáncát. A könyv végén külön fejezetben foglalkoznak azzal, hogy ido­míthatok, taníthatók-e a halak, majd befejezésül a beteg ha­lak viselkedését írják le. A könyv kezdő és régi horgász­nak egyaránt ajánlható. SZÁSZ IMRE HALAKRÓL ÉS VADAKRÓL A Gondolat Kiadó jelentette meg a harmadik horgászköny­vet Szósz Imre: „Halakról és vadakról" című elbeszélésköte­tét. Szász Imrének nem ez az el­ső horgásztémájú könyve. Kez­deti horgászemlékeit 1962-ben kiadott „Horgászbottal írtam" című kötetében mondja el na­gyon színesen az olvasónak. Azóta sok év elmúlt és az író sok horgászvizet bejárt a ka­posvári nagymalom mély völ­gyétől az Atlanti-óceánon át az Egyesült Államokig. Ezeknek az éveknek sok kedves horgász­történetét eleveníti fel a tőle szokásos közvetlen egyszerűség­gel, mindenki számára élveze­tes olvasmányossággal. Minden elbeszélése közel áll a horgászokhoz, mert szinte mindannyian átéltük egy-egy amúrfogás vagy süllőzés hason­ló élményét. A két utóbbi könyv kisebb példányszámban került kiadás­ra, ezért aki horgászkönyvtárát gyarapítani kívánja velük, ke­resse fel a könyvesboltokat. Kovács Zoltán A közelmúltban sajtótájékoztatót rendezett Pécsett a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága. A Magyar Horgász, a Rádió és Televízió, a megyei lapok képviselőit dr. Galabár Tibor, a MO­HOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának elnöke tájékoztatta a megye horgászéletéről. A résztvevők megtekintették a malom­völgyi pisztrángos tavat és a BCM HE kezelésében lévő kovács- hidai horgásztavat. A Posta Vezérigazgatóság előzetes tájékoztatása szerint novemberben a következő bé­lyegblokkok, bélyegek kerülnek forgalomba: November 11-én bocsátották ki az „Európai Biztonsági és 19t MAGYAR POSTA Ugyancsak ezen a napon ke­rül kibocsátásra a sorozat egy másik bélyege is, Kisfaludy Ká­roly halálának 150. évfordulója alkalmából, Vagyáczky Károly grafikusművész terve alapján. Szintén négyszínű ofszetnyo­mással készül a Pénzjegynyom­dában. HÍREK A MABÉOSZ 19. őszi nagy bélyegárverésére a székházban november 15—16-án került sor. 1975 1980 November 21-én kerül kibo­csátásra a Johannes Kepler világhírű német csillagász ha­lálának 350. évfordulójáról megemlékező 1,— Ft-os szelvé­nyes bélyeg, az Évtordulók-ese­USFAljUOV KAJKH.V 1788-1830 _ T M Johannes Kepler m IM0 A fővárostól alig 30 kilomé­terre esik festői hegyeken és er­dőkön át vezető, majd egy mű­velt földű medencét keresztező úton Zsámbék a Gerecse-hegy- ség keleti szegélyén. Alig hogy a budai hegyek közül Páty utón kifutunk, hamarosan a zsámbéki medencébe érünk, ahol aztán a faluból elsőnek egy hatalmas templom körvo­nalai bontakoznak ki. Közelebb­ről kitűnik az is, hogy a temp­lom — rom. E rom teszi legin­kább híressé a falut, amely egyébként jól megközelíthető az 1-es műútról is Bicskétől vagy Herceghalomtól. * A község neve Sambokh for­mában még a XIII. század kö­zepéről fönnmaradt — a nyelvé­szek egyébként személynévből származtatják. A Képes Krónika írója pedig arról is beszámolt, hogy a falu földesura Francia- országból származott. Ennek története az, hogy III. Béla, az Arpád-ház egyik legtekintélye­sebb uralkodója másodjára francia földről házasodott. Mar,- git, második felesége Fülöp francia királynak volt a testvé­re. Szokás szerint nem magá­ban, hanem illő kísérettel ér­kezett hazánkba. Kíséretének egyik tagja, bizonyos Aynord lovag Zsámbékot kapta birto­kul, ahol házat építtetett. Fél évszázaddal utóbb, a ta­tárjárást követően a család vá­rót emelt Zsámbékon. E főúri erősség századokig fennállt. A XIV. század végén a Maróthyak kerültek birtokába, később pe­dig Mátyás király, utána fia, Corvin János ... Török pasa is székelt a várban, amelyet le­romboltak, majd újra építet­tek ... A török távoztával ez a falu is újratelepült. Új földes­úr is került: a Zichy családból, a váracskából pedig kastély lett, ez sokszori átalakítás után mind­máig áll ... Egy régi oklevél szerint az Aynard családból való Sma­ragd comes és testvérei 1258- ban birtokot adományoztak e faluban a1 franciaországi pre­montrei szerzeteseknek. Ök épí­tették a messze látszó templo­mot a hegy keleti peremén, a gerinc alatt, attól védve, vala­mint mellette a rendházat, amelynek szerényebb romjai ugyancsak megtekinthetők. A templom túlélte a tatárok pusztítását, a török időket, még utóno is használták. Az 1763. évi földrengés okozott benne nagyobb kárt és — a lakosság. Ugyanis mivel időközben újabb templom épült, e réginek a kö­veit kezdték széthordani.. . Első restaurálására 1889-ben került sor, újabbra -hét évtized­del később. Ma újabb ápolást kíván, s különösen nagyobb vé. delmet! A kerítést — amelynek kapujához egy szomszédos ház­nál volt a kulcs — az utóbbi évtizedben széttaposták a láto­gatók, akik közül sokan keve­set értenek meg abból, mit ér e rom. * Az egykor remek kéttornyú, háromhajós baziliko jórészt szé­pen faragható kőből épült, s ebben is hasonlít a Vas me­gyei híres jáki templomhoz vagy a Hanság melletti lébényihez. Boltozatának párja Franciaor­szágban akad. Ezért s egyebek között azért is. mert a neves korabeli francia építésznek, Vil- lard d'Honnecourt-nak a váz­latkönyvében az építész ma­gyarországi útjának, munkájá­nak nyomára bukkantak, felte­szik azt is, hogy ő építhette ezt a templomot, amely még rom­jaiban is lenyűgöző szerkezeti kiképzéseivel, iveivel, kőbordái­val s a faragott kőmunkákkal. Óvjuk, vigyázzunk rá, mert olyan nemzeti kincs, amiből ke­vés van, s amire büszkék lehe­tünk! N. F. Megkezdődött a téli vadetetés Agrotechnikai növényvédelem VADÁSZAT Ma egyre inkább Ismertté vá­lik az a követelmény, hogy mind az apróvadat, mind a nagyvadállományt jóformán egész éven át etetni kell. Ennek a vadetetésnek a takarmány- felhasználási csúcsidőszaka mégis a téli hónapokra esik. Előfordul, hogy a természeti környezet, a rosszul biztosított élőhely nem tudja valamely vadfaj táplálkozási igényét ki­elégíteni, akkor az vagy el­hagyja eredeti élőhelyét, vagy ha helyhez akarjuk kötni, mes­terséges takarmány-kiegészítés­sel kell létfenntartását biztosí­tani. A vadtáplálék hiányát nagymértékben pótolni és el­lensúlyozni lehet hatékony vad- takcrmányozással és megfelelő szintű vadföldgazdálkodással. w Az erdők között, vagy az er­dőtestek központi részeiben ki­HÉTVÉGE 6. alakított, jól kezelt vadföldek lekötik a vadat, a terület belső részén tartják és ezáltal a kör­nyező mezőgazdasági területe­ken csökkenthető a vadkár. Az apróvad részére is bizto­sítani kell nagyobb kiterjedésű vadföldet, amely a vadat leköti, összetartja és biztonságos le­vadászását elősegítik. Ez külö­nösen fontos a fácán és őz ese­tében, mivel őzállományunk nagy része és a legjobb minő­ségű populációi is a mezőségi területen tartózkodnak. A vadföldgazdálkodás elő­nyei kézenfekvők és vitathatat­lanok. Ez a jövőben még na- .gyobb súllyal fog jelentkezni és nem látszatgazdálkodásra, ha­nem ésszerű, több hektáros egy­ségeken folytatott nagyüzemi vadföldgazdálkodásra kell töre­kedni. A nagyüzemi vadföld- gazdálkodáshoz el kell érnünk, hogy egy-egy terület legalább három hektár legyen, mert az itt folytatott növénytermesztés csak ebben az esetben éri el célját. A felső határt nehéz len­ne megszabni. Minél nagyobb területre kell törekedni, hogy jobban kielégítsük a vad igé­nyét, és könnyebb legyen a ra­cionális művelés és a kívánt növényi sorrend kialakítása. Vadföldterületeink növénytaka­róját 50—60 százalékban pillan­gósok tegyék ki, és 40—50 szá­zalékát a kukorica- és gabona­félék, melyen belül 5 százalék gyökgumós takarmányt termesz- szünk és- 5 százalék aprómag- vat. (Cirok, köles, pohánka stb.) Azokon a területeken, ahol az apróvad dominál az arányokat meg kell fordítani, és a kukori­ca-, gabonafélék, valamint az aprómag legyen nagyobb szá­zalékban, mert ez a növényta­karó védelmet ad, itt a vad fészkelni tud, a ragadozók el­len is talál menedéket és a vad­állomány étrendjét is változa­tossá teszi. A legjobb vadföldgazdálko­dás mellett is természetes úton a gabonafélék etetésével pótolni kell a hiányzó táplálé­kot. Ez főleg a párzás, a mag­zatfejlesztés, szoptatás, és az agancsképzés idején döntő té­nyező. Az ilyen fokozott teljesít­mény az év minden időszaká­ban előfordul, tehát az egész, éves etetésének és ennek alap­ján a szakszerű takarmányozás­nak a magasabb terhelési igény kielégítésére kell irányulnia. Megyénk vadásztársaságai ez évben 130 vagon szemes- és szálastakarmányt terveztek fel­etetni. Ez a mennyiség felülvizs­gálatra szorul, és ahol szüksé­ges, ott a téli etetéseknél bizto­sítani kell a felemelt mennyi­ségű takarmányt. Vadállományunk szakszerű ta­karmányozásának egyre na­gyobb lesz a jelentősége, és a szakszerűség csak úgy biztosít­ható, ha a gazdálkodó szervek­kel, sőt a jövőben a vadtakar­mányozást irányító szervekkel is, és takarmánykiegészítők elő­állítására alkalmas üzemekkel jó kapcsolatot alakítunk ki, és az egész kérdés központi fel­adattá és kulcskérdéssé válik. Forkas János megyei fővadász Az agrotechnikai növényvé­delem, a talajművelés, talajja­vítás, növényápolás sokáig egyetlen eszköz volt a kárte­vők, betegségek elleni véde­lembe^. amit az elmúlt évti­zedekben a korszerű vegyi vé­dekezéssekkel egészítettek ki. Nem szabad elfeledni, hogy a jelenlegi fejlettségi fokon az agrotechnikai védekezést nem lehet teljes mértékben vegy­szerekkel helyettesíteni. Az ősz végi talajműveléssel a fák alatt, szőlőben és a kerté­szetben a fertőzött növényi ré­szeket mélyen leforgatjuk, gyé- rítjük azokat a kártevőket, amelyek a talaj felületén vagy ónnak felső rétegében telelnek. A talajműveléssel egymenet- ben a szerves- és műtrágyákat könnyen a gyökérzethez közeli talajrétegbe juttathatjuk. A trágyázásnál általános sza­bály, hogy a fő tápanyagok egyensúlyát biztosítsuk. Óva­kodjunk a műtrágyák egyolda­lú használatától. Az elhanyagolt, újból műve­lésbe vett területeknél a nyom­elemek hiánytüneteit gyakran vírus vagy más betegségnek tu­lajdonítják. Fajtakiválasztásnál a kezdő kertészkedőknek betegségek­kel szemben ellenálló növénye­ket javasolhatunk. Az új, bő­vebben termő növényfajták rendszerint érzékenyebbek a betegségekkel és a talaj táp­anyagtartalmával szemben. A Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát szakszolgálati állomása Pécs, Danitz-puszta minden hó­nap első keddjén délelőtt a kiskert-tulajdonosok részére ta- lajtápanyag-vizsgálatot végez. Az eredmények alapján szakta­nácsot adnak, hogy milyen tápanyagokat kell pótolni a vizsgált területen. Dr. Frank József zsámbéki bazilikarom

Next

/
Oldalképek
Tartalom