Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)

1980-11-14 / 313. szám

1980. november 14., péntek Dunántúli napló 3 Készülődés a beszámoló párttaggyűlésekre ........... ■' ....—......... A z elmúlt — közel egy — évtized alatt az éves beszámoló taggyűlések egyre inkább a pártélet szerves részévé váltak. E fórumok szerepének növekedését jelzi, Hogy ma már vezetőségek beszámoltatásán és a következő évi feladatok meghatározásán túl a pártélet fejlesztésének és a tagsággal folytatott aktiv politikai eszmecserének kiemelkedő jelen­tőségű eseményei. Mindezek azt jelentik, hogy az irányító pártszervek és olapszervezeti vezető­ségek jó alapról, mintegy tiz év tapasztalatainak birtokában kezdhetik meg felkészülésüket a — KB Titkársága 1979. szeptember 22-i határorato alapján — november 15. és december 15-e között megtartandó éves beszámoló taggyűlésekre. ■" ■ ■»■.....11................ — 1 ' * ■■■■' 1 1 * A z előző évek gyakorlatától eltérő — korábbi — időponttal is alapvetően azt kívántuk biztosí­tani, hogy tovább emelkedjen a taggyűlések előkészítésének és lebonyolításának tartalmi szín­vonala és a párttagság is cse­lekvő részese legyen ennek a munkának azáltal, hogy az alapszervezetek a korábbinál ér­demibb módon tudnak foglal­kozni egyrészt a párt- és ezen belül a szervezeti élet legfonto­sabb kérdéseivel, másrészt pe­dig a következő időszak legfon­tosabb feladataival. T ártalom A beszámoló taggyűlések po­litikai tartalmát elsősorban az a tevékenység adja, amelyet az alapszervezetek ebben az évben a XII. kongresszus határozatai­nak a megismertetése, értelme­zése és végrehajtása érdekében folytattak. Tehát a vezetőségek­nek elsősorban arról kell be- számolniok, hogy hogyan sike­rült a párttagságot és a párton- kívűlieket a kongresszusi hatá­rozatok megvalósításáért moz­gósítani, illetve jobb munkára serkenteni, és melyek azok a feladatok, amelyeket e cél érde- dekében a következő időszakra meg kívánnak határozni. A pártvezetőségek beszámoló, ja az alapszervezet jellegének megfelelően kiemelten foglal­kozzon: az 1980. évi gazdasági munka főbb tapasztalataival. Ezen belül értékelje a termék- szerkezet átalakítására; az im­porttal való takarékosságra; a gazdaságos exportra és a ha­tékonyság növelésére; a minő­ség és o munkafegyelem javí­tására tett intézkedéseket arról az oldalról megközelítve, hogy milyen szervező, segítő és ellen­őrző tevékenységet folytatott ezeken a napjainkban egyre fontosabb területeken a párt­szervezet. Értékelje a párttagság ideológiai, politikai fejlődését, a pártmegbízatások teljesítését, a párttagság és a dolgozók kö­rében végzett agitációs és pro­paganda munka tapasztalatait. Pártirányítás Elemezze a tömegszervezetek, ben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták tevékeny­ségét, a pártirá nyitás helyzetét, valamint az alapszervezet mun­kájának hatását a pártonkívü- liek körében. Adjon számot az 1979-es beszámoló — valamint a kongresszusi irányelveket tár­gyaló januári taggyűléseken el­hangzott észrevételek és javas­latok hasznosításáról, valamint a további tennivalókról. Ugyan­ez vonatkozik az alapszervezet egy részénél a tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tapasz­talatainak hasznosítására is. összegezve, a vezetőségek be­számolója szóljon az alapszer­vezeti pórtelet napjainkban idő­szerű minden fontos kérdéséről, tükrözze annak gazdagságát és sokszínűségét, de ugyanakkor ne markoljon sokat, ne akarjon a kongresszusokat megelőző — öt év munkáját összegező — 'beszámolóhoz hasonló ,,téte­les leltárt” készíteni, csak a leglényegesebb kérdésekről szóljon. Nagyon fontos, hogy a be­számoló valóban a politikai te. vékenység értékelése legyen és reálisan tükrözze a kommunis­ták munkáját és magatartását, valamint politikai helytállását. Ne feledkezzünk meg arról, hogy csak akkor éri el célját, ha tár­gyilagos kritika és önkritika jel. lemzi. Lényeges, hogy ebben az új rendszerben is a taggyűlések összegezzék az éves munka el­maradt azon tennivalóit is, amelyeket a jövő évi feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni. A beszámoló vagy a mellékelt határozati javaslat egyértelműen tartalmazza té­mánként, konkrétan meghatá­rozva azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyeket majd 1981. január-február havi taggyűléseken előterjesztett munkatervben figyelembe kell venni. Az cfktív vita kibontakoz­tatása szempontjából lényeges - amennyiben külön határozati javaslat készül —, hogy az köz­vetlenül a vezetőség beszámoló­ja után kerüljön ismertetésre. Beszélgetések A beszámoló taggyűlések elő­készítésének folyamán — a ko­rábbi évekhez hasonlóan a KB 1977. június 22-i határozatának megfelelően — első lépcsőként kerüljön sor az egyes pártta­gokkal folytatott személyes be­szélgetésekre. Az elmúlt évek tapasztalatai — bennük a kong. resszusi előkészületek vitái — is­mételten és egyértelműen bizo­nyították, hogy a párttagság igényli ezeket o beszélgetése­ket. Emiatt rendkívül fontos azok alapos előkészítése és lelkiis­meretes lebonyolítása. A beszél­getések több alapvetően fontos követelménynek kell hogy meg­feleljenek, Jelentőségük első­sorban abban van, hogy a párt- egység erősítésének nagyon fon­tos eszközét képezik. Egyben al­kalmat. lehetőséget jelentenek arra, hogy okos szóval, türe­lemmel, esetenként emberség­gel kiigazítsák azokat a helyte­len nézeteket, amelyek a párt­egység - ezen belül elsősorban a cselekvési egység útjában áll­nak. Szorosan ide kapcsolódik az is, hogy már ezeken a be­szélgetéseken is felszínre ke­rüljenek mindazok a kérdések, választ váró felvetések, amelyek a párttagságot és a pártonkí­vüli tömegeket foglalkoztatják és akár a legkisebb mértékben is befolyásolják a párt tömeg­kapcsolatát. Napjainkban ez különösen fontos. rr Őszinteség Más vonatkozásban a beszél­getés egyben nagyon lényeges konzultáció is az egyes pártta­gokkal arról, hogy hogyan lát­ják a pártalapszervezet alapve­tő politikai feladatainak a tel­jesítését. Ahhoz azonban, hogy a beszélgetések minden vonat­kozásban elérjék céljukat, elen­gedhetetlenül szükséges, hogy azok nagyon nyílt, őszinte lég­körben, valóban emberi közel­ségben kerüljenek lebonyolítás­ra. Érezzék az egyes párttagok, hogy a pártalapszervezet aktí­van részt kíván vállalni, segíte­ni akar egyéni gondjaik, nehéz­ségeik megoldásában. Csakis így érhető el, hogy a párttagok felszabadultan teljes energiá­val részt vállaljanak közös tár­sadalmi feladataink végrehaj­tásában. A személyre szóló fel. készülés elengedhetetlen része a beszámoló taggyűlésre való felkészülésnek, de ugyanígy nagy jelentősége van annak is, hogy pártcsoporton belül is megvitassák a legszűkebb párt­kollektíva sajátos gondjait és feladatait. Az elbeszélgetések­re épülve - azok tartalmát fel­használva, elsősorban a cso­port - ezen belül pedig az egyes párttagok magatartásá­nak, tevékenységének az érté­kelését végezzék. A jovo Az alapszervezeti vezetőségek a beszámolók készítésénél na­gyon sokat meríthetnek a be­szélgetések és a pártcsoport ér. tekezletek tapasztalataiból és ezáltal válnak valóban kollek­tív munka eredményévé a tag­gyűlés elé kerülő beszámolók. Amint ismeretes. 1981-től a pártszervek és pártalapszerve- zetek nem készítenek éves gaz­daságpolitikai feladataikat ma­gában foglaló cselekvési prog­ramot. Szükséges azonban, hogy ezt a termelés területén, illetve a gazdálkodó egységekben mű­ködő alapszervezetek munkatér, veikben dolgozzák ki. A munka­terv készítésénél vegyék figye­lembe: o beszámoló taggyűlé­sek tapasztalatait; a KB — ké­sőbbi — 1980 decemberi hatá­rozatát; az irányító pártszervek évvégi állásfoglalásait és a gazdasági egységek 1981. évi Váradi László, az MSZMP KB PTO munkatársa Mezőgazdasági gépszerelők lesznek Oktatónevelő műhely Szilágyon Nyurga fiatalemberek. Má­sod- és harmadéves szakmun­kástanulók. Minden hét máso­dik felében gyakorlaton vannak o Pécsi Állami Gazdaság szi­lágypusztai üzemegységében. Már nemcsak ismerkednek a gépekkel, javítják is őket. Szak­emberek mellett dolgoznak. — Havonként más-más mű­helybe kerülnek — tájékoztat Bertáidé Imre műhelyvezető-he­lyettes. — Autó, erőgép, speciá­lis munkagépjavítás és a kom- bájnos műhely a forgó rendszer egy-egy állomása. Mire végez­nek nemcsak a tananyag gya­korlati részén lesznek túl, ha­nem a mi gépeinket is jól meg­ismerik. Bár a gyakorlat-forgó a jö­vőben sem változik, a fiúk és mestereik egyaránt várják saját otthonukat az akár tanműhely­nek nevezhető szerelő helyisé­get. A gazdaság vezetői itt, Szi­lágy-pusztán jelöltek ki egy er­re alkalmas épületet.- A gazdaság állóeszközér­téke 400 millió forint, ebből 250 millió a gépeké - mondja Sza­téné Erdősi Éva, a PAG párt­vezetőségének titkára. Azt sze­retnénk, hogy a nálunk tanuló gyerekek az 500-as Szakmun­kásképző Iskolát elvégezve jól felkészült szakmunkások legye­nek. Ezért akarunk részükre - ha ideiglenesen is - külön sze­relőműhelyt létrehozni. Ügy véljük, sajátjuknak érezhetik, s a korszerű szerszámokkal, mű­szerekkel dolgozva jól megta­nulhatják e szakmának a forté­lyait. A szerszámokra - köztük a diagnosztikai táskákra — két­millió forintot kértünk és kap­tunk az országos szakmunkás­képző alapból. Nem titok, hogy szeretnénk, ha közülük az isko­la után minél többen jönnének hozzánk dolgozni. Ilyen gyakor­lati oktatás után nem féltjük tőlük a drága gépeinket. Spán József harmadéves ta­nuló kozármislenyi. Édesapja vájár, édesanyja ápolónő.- Géplakatosnak készültem, de akkor indult az 500-asban ez a szakma. Nagyon sokrétűnek tartom. De még az iskola előtt megbarátkoztam vele a PAG üszögi műhelyében. A nyolca­dik után odamentem nyári munkára. A pécsi Orsós Sándor min­denképp szakmát akart tanulni. A pályaválasztási útmutatóban bukkant a mezőgazdasági gép­szerelőire. Coják Béla, aki Fel- sőszentmártonból jött az iskolá­ba, az édesapja szakmáját kö­veti. Szentesi Gyula édesapja is termelőszövetkezetben dolgozik, Hosszúhetényben laknak.- Nemcsak a gépszerelést, a növénytermesztést, állattenyész­tést is nagyon kedvelem. Idén a 640 férőhelyes csokoládépusz­tai kocaszállás építésénél segí­tettem. Tóth Nándor és Orsós Mihály a traktorokat szereti legjobban.- Itt mindenhez hozzáférhet­tünk, mindent megmutattak ne­künk - magyarázzák. - Az ok­tatóhelyiségben, a mi műhe­lyünkben még több lehetősé­günk lesz a gépek megismeré­sére, javítására. A Pécsi Állami Gazdaság tervezi, hogy a közeljövőben egy korszerű tanműhelyt épít. De addig is Szilágyon már el­kezdődött valami... T. É. Tízéves vállalat Ewopai színvonalon a komlói hídépítők Tartozom annyival Holtmann Lászlónak, hogy elmondom, ő vitt a Hídépítő komlói üzemébe. Gépkocsivezető, de vállal min­den új feladatot a munkapad mellett is. Ürülne, ha az üzem kapná meg a nagy teljesítmé­nyű Kató gépek javítását, ak­kor talán ő is elmehetne a tan­folyamra, de ez még csak vál­lalati elképzelés. . . Tízéves a Hídépítő komlói üzeme. Talán egy sincs azok­ból az alkatrészekből, amiket a kezdetben készítettek, javítot­tak — ma, külföldi cégek mél­tó partnerei a komlóiak. El­hagyták az öreg üzemet is a Zrínyi utcában, a közüzemi völgyébe, a négyholdos korsze­rű telepre költöztek, s ez a te­lep a vállalat egészében ki­emelkedő. De amire legbüsz­kébbek, hogV'mindezt a munká­val vívták ki maguknak. Az algyői, a felszabadulás után épült legnagyobb híd, amin 1974-ben dolgoztak, hozta össze a kollektívát. Az első munka, amit úgy kaptak — ez a feladat, elvégezni, határidő­re! Megmutatják mire képesek, ez lett a munkában részt vevő anyagszállítóktól kezdve a mű­helyekben szerelőkig mindenki közös érdeke és akarata. Az akkori erőpróba ma már mun­kamódszerré vált. Azóta euró­pai színvonalon dolgoznak or­szágos jelentőségű munkákon: sorolhatnánk a felépült hida­kat, amelyekhez az acélszerke­zetek Komlón készültek és a szerelések izgalmas feladatait Az épülő színház- és hangversenyterem tartószerkezeteit hegesztik oz üzem gyártócsarnokában — új technológiákat is kipró­bálva — az itteniek végezték; Budapesten a Marx téri felül­járó, a komáromi közúti, a szentesi híd. Az üzemben huszonhat év az átlagéletkor, a munkában, a közös szervezésben, tervezésben összekovácsolódott fiatal kol­lektíva. Amíg ez a csapat ki­alakult, sokan megváltak tőlük, az is, aki nem bírta megszokni, hogy a munkaruha tisztán tartó, sa kötelező, mert aki vét a ma­guk kialakította rend ellen, az számíthat arra, hogy a többiek kiszórják a holmiját. A munka- csarnokot is maguknak építet­ték, most olyan műszerek, gé­pek beállításán dolgoznak, ami ésszerűen egyszerűsíti az acél­szereléseket: nem kell a nagy munkadarabokat cipelniük, a gép „megy” az acélszerkezet­hez. Először csodálkoztak, ami­kor az üzemvezető bejelentette, kávézó sarok lesz a műhelyben, de, mint mondta, igen egyszerű dologról van szó: a konyhás né­nik helybe viszik a frissítőt, ke­vesebb idő megy el a sétálga­tó sra. Magyarországot nem térkép­ről ismerik csupán, mert mun­káik során talán már bejárták minden vidékét. Bár a Hídépítő azon vállalatok közé tartozik Komlón, amelynek a székhelye másutt van, a városi társadalmi munkákban is élen járnak. G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom