Dunántúli Napló, 1980. november (37. évfolyam, 301-329. szám)
1980-11-01 / 301. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt nanlo XXXVII. évfolyam, 301. szám 1980. november 1., szombat Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Fél évszázad a mezőgazdasági tudományok tanításában A Minisztertanács jubileumi oklevelét kapta a Mezőgazdasági Szakközépiskola Vállalati jövedelmek Az elmúlt években gyakran úgy Ítéltünk: az államháztartás és a vállalatok osztozkodásából az utóbbiak járnak jól, s miközben az állam vállalatai. gazdagok, a költségvetés szegény. Az idei év eddig eltelt hónapjainak tapasztalatai alapján bátran kijelenthetjük, hogy változott a helyzet. Az új szabályozók, a verseny- árrendszer átcsoportosította a vállalati jövedelmeket - a költségvetés javára. Egyes vélemények szerint olyannyira, hogy most már nemcsak az államháztartás szegény, hanem a vállalatok is azok. Igaz-e ez ilyen általánosságban, van-e alapja az effajta megállapításnak? Legutóbb a Parlamentben is fölvázolták a gazdasági helyzetképet, az esztendő első nyolc hónapjának tapasztalatait. Témánk szempontjából is fontos az a megállapítás, hogy a népgazdaság alapvetően a terv követelményeinek megfelelően fejlődött, javult az egyensúly. Az alapvető folyamatok a kívánt irányba mozdultak el, bár még kezdetén vagyunk annak az útnak, amelyet választottunk. Az általános megfogalmazás mögött érdemes megvizsgálni a változásokat: pontosabban, hogy miként is alakult a vállalatok jövedelme. A Pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy a korábbi évekhez képest nagyobb a jövedelmek szóródása. Akik nemrég még „jók” voltak, ma akár „rosszak” is lehetnek és fordítva, bár a valóban hatékony területeket épp az jellemzi, hogy az új körülmények között is megtartják a kedvező helyüket. Igen nagyok az eltérések egy-egy szakágazaton belül. Kezdjük érzékelni, hogy azzal az objektiv mércével, amellyel a gazdaság mérhet, kik „jók”, kik járulnak hozzá a gazdaság fejlődéséhez és kik „rosz- szak”, kik hátráltatják a gazdasági fejlődést. A villamos gép- és készülékgyártás például sok hellyel hátrább került a szakágazatok jövedelmezőségi sorrendjében, de az elmúlt évi helyzetéhez képest lényegesen hátrább van a közlekedési eszközgyártás, a híradás- és vákuumtechnika, a gyapjú- és a cipőipar is. Az eddigiekben is jövedelmező területek közül a háztartási és kozmetikai vegyipar, a textilruházati ipar megőrizte helyét, sőt pozícióját is javította. Lényegesen jobb helyzetbe az alumínium- kohászat, a fűrész- és lemezipar, vagy a városi gázgyártás került. Összességében a vállalati nyereségek az állami költség- vetésben a tervezett körül alakulhatnak. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a korábbi éveknél jóval nagyobb lesz a vállalati nyereségek szóródása, s az év egészét tekintve a megszokottnál több lehet a fejlesztési alaphiányos, esetleg veszteséges vállalat. Mivel ez a változás a valós helyzetet tükrözi - nem lesz általános adósságrendezés. Ezért fel kell készülni a veszteség okozta problémák elkerülésére, illetve rövid idő alatti áthidalására. A tények azt mutatják, hogy az a bizonyos kívánt elmozdulás valóban megkezdődött - ám tény az is, hogy jó néhány vállalat -, ha szigorúbb követelményrendszerrel találja magát szembe — ennek kevésbé tud megfelelni. Ez sokhelyütt jelentősen mérsékeli jövedelmeiket. Matkó István Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta Pjotr Gyemicsevet, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális miniszterét, aki a szovjet kultúra napjai magyarországi rendezvényein vesz részt. * Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyanA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál tájékoztatta az Elnöki Tanácsot a szocialista Etiópiában, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban, a Mozambiki Népi Köztársaságban és a Zambiai Köztársaságban ez év szeptemberében tett hivatalos látogatásáról és ezen államok vezetőivel folytatott tárgyalásairól. Az Elnöki Tanács a tájékoztató jelentést jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a látogatások és tárgyalások eredményesek voltak: jelentősen hozzájárultak a Magyar Népköztársaság és a meglátogatott államok politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatainak továbbfejlődéséhez. Törvényerejű rendeletet fogadott el az Elnöki Tanács a föld- értékelésről. A rendelet értelmében a jelenleginél korszerűbb, a hatékony jövedelemszabályozást jobban szolgáló, a termelést leginkább befolyásoló Pénteken Kecskeméten záróokmány aláírásával véget ért a KGST minőségügyi szekciójának ötnapos ülése. A tanácskozáson — amelyen az európai KGST- tagállamokon kívül Kuba, valamint megfigyelőként Jugoszlávia vett részt — 15 minőségszabályozással összefüggő témát csak pénteken fogadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Saurót, az SZKP KB kulturális osztályának vezetőjét. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barátság, a tudományos és kulturális együttműködés fejlődésének tapasztalatairól és időszerű feladatairól. Megállapodtak a kulturális kapcsolatok elmélyítésében és sokoldalú továbbfejlesztésében. természeti tényezőkön alapuló földértékelés kerül bevezetésre. Az új földértékelést — amely a mező- és erdőgazdasági művelést szolgáló külterületi és zártkerti, továbbá a nagyüzemi műveléssel hasznosított belterületi földekre vonatkozik — 1981-től folyamatosan hajtják végre. A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek végrehajtásaként az Elnöki Tanács módosította a bányászatról, valamint a villamos energiáról szóló törvényt. A jogszabály a kisajátítástól eltérő sajátos kártalanítási szabályokat tartalmaz azokra az esetekre, amikor a bányászati tevékenység vagy az energia továbbítását szolgáló berendezések elhelyezése a használati jogok korlátozásával jár. A törvényerejű rendelet a kihirdetéssel lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamatban levő ügyeket tárgyalt. dolgoztak ki az 1981—82-es év árucsere-forgalmának elősegítésére. Az ülés során Sütő Kálmán, a magyar delegáció vezetője a hazai minőségszabályozás helyzetéről, feladatairól tájékoztatta a szekció tagjait. Átadták a Tiszai Kőolajfinomítót Leninvárosban Leninvórosban pénteken felavatták o mintegy 7,5 milliárd forintos költséggel épült és évente 3 millió tonna kőolaj fel. dolgozására alkalmas Tiszai Kőolajfinomítót. Az új nagyüzemet Simon Pál nehézipari miniszter adta át rendeltetésének. Az ünnepségen mondott beszédében a miniszter egyebek között hangsúlyozta, hogy a most át- críott üzem a nemzetközi együttműködésen, a magyarszovjet olefinegyezményen alapuló szocialista iparfejlesztés eredménye. A Tiszai Kőolajfinomító üzembe lépésével Lenin- város térségében új iparág jött létre. Ez az üzem fokozza a népgazdaság energiaellátásának biztonságát és a gazdálkodás rugalmasságát, a borsodi iparvidék és Kelet-Mágyarország szénhidrogén-ellátásának meghatározó jelentőségű tényezője. A Tiszai Kőolajfinomító építése 1972-ben kezdődött, és az üzem szakaszosan készült el. 1974-ben átadták a vasútüzemet amely lehetővé teszi a Tiszai Vegyikombinát olefingyárában előállított pirolizis benzin elszállítását. 1977-ben befejeződött a fűtőolaj fogadásához és tárolásához szükséges létesítmények kivitelezése. Ettől kezdve az üzem. alkalmassá vált a Tiszai Hőerőmű fűtőolajjal való ellátására. 1979. Ili, negyedévében a kőolajfinomító kombinált üzemében megkezdődött a kőolaj feldolgozása. 1979-ben 574 000 tonna kőolajat dolgoztak fel, s ez a mennyiség ebben az évben már mintegy 2 millió tonnára növekszik. Az új nagyüzem létrehozásával Leninvárosban a kőolajfino. mítóból, a Tiszai Hőerőműből és a Tiszai Vegyikombinát olefinművéből álló, gazdaságosan üzemeltethető ipari kooperáció alakult ki. Az avatási ünnepségen számos kitüntetést adtak át a Tiszai Kőolgjfinomító építésében eredményes munkát végzett dolgozóknak. Ritkán kerülhet sor olyan ünnepségre, mikor egy iskola 5Ö éves jubileumán az első igazgató — aki most 90 éves — köszöntheti egykori első, most 70 éves tanítványait. Igaz, egészségi állapota miatt nem személyesen, csak magnószalagról szólhatott, az egykori diákok mégis bütykös ujjaikkal törölgették a mélyen barázdált arcokról a meghatottság könnyeit. A szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola ünnepelte tegnap fennállásának 50. évfordulóját méltó keretek között. Már az ünnepség kezdése is, mondhatni, rendhagyó volt, hiszen a gyárvárosi úttörőzenekar által eljátszott Himnusz hangjai után az iskola egykori tanítványának, Berényi Tamásnak a jubileumra írt „Mind itt vagyunk" című versét Szakály Sándor, a pécsi Tejipari Kutató Intézet igazgatóhelyettese, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, szintén az iskola egykori tanulója mondta el. Litter Józsefnek, az iskola igazgatójának köszöntő és az iskola történetét röviden ismertető szavai után dr. Soós Gábor MÉM államtitkár emelkedett szólásra, ünnepi beszédében érzékletesen elemezte a mezőgazdaságnak az utóbbi évtizedekben bekövetkezett, nemzetközileg is elismert fejlődését. Ez csak megalapozott szakértelemnek, tudásnak az eredménye, amit a mezőgazdasági szakmunkás- képzőkben, szakközépiskolákban és egyetemeken sajátítanak el a fiatalok. Rámutatott, hogy az oktatásnak a továbbiakban fel kell figyelni, hogy vannak azért még lemaradások például a zöldség- és gyümölcstermelés és a hatékonyság területén. A jövőben a kevesebb anyagi ráfordításnak a jóval nagyobb szellemi ráfordítással kell párosulnia, és ezt a több tudást az iskoláknak kell megalapozni. Végezetül az államtitkár a Minisztertanács Jubileumi oklevelét nyújtotta át az iskola igazgatójának. Pekori József tsz-nyugdíjas, az iskola legelső bejegyzett tanulója lépett ezután a mikrofonhoz. „Megmaradt induló társaim! 48-an voltunk, 32-en maradtunk, és jószerével valamennyien túl vagyunk a 70-en. Mi az igazi szegénységet, nyomort látva és érezve nőttünk fel. Egy célunk volt csak: tanulni, többet tudni jnint nagyapáink, de a magyar, földet úgy szeretni, mint ahogy ők szerették.” — mondta az. idős aranykalászos mezőgazdász meghatottságtól megcsukló hangon. Az idős ember vastapsot kapott, felszólalása után szintén egykori diákok köszöntötték az emlékünnepség résztvevőit, többek között a régi nappali tagozatos tanulók nevében dr. Korell Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kar igazgatója, a levelező hallgatók nevében dr. Biró Sándor, a Baranya megyei TESZÜV titkára, a Baranya megyei Pártbizottság és a Baranya megyei Tanács nevében pedig dr. Földvári János általános elnökhelyettes. Mint szintén egykori lőrinci diák, elmondta, hogy olyan alapokat adott az iskola, amelynek eredménye lett az országosan is kiemelkedő megyei mezőgazdasági eredmény. Az ünnepség végeztével Újhelyi Imre emlékéremmel és díszoklevéllel, valamint — idén először - arany-, ezüst-, bronzkoszorús kitüntető jelvényeket adtak át egykori tanároknak, az iskolában végzett tanulóknak. A jubileum ajkalmóból a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskolában iskolatörténeti kiállítást nyitottak meg, amelyen régi tablókat, képeket, füzeteket, tankönyveket és érdekes kortörténeti dokumentumokat láthatnak az érdeklődők. S. Zs. Állattenyésztési és kutató-kísérleti feladatokat végeznek a szentlőrinci Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói. (Az intézet 50 éves évfordulójára irt cikk a 6. oldalon.) flz Elnöki Tanács ülése A KGST minőségügyi szekciójának záróülése