Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-17 / 286. szám
e Dunántúli napló 1980. október 17., péntek Szupervezetékek nemzetközi összefogással A Vinnyica—Albertirsa között felépített 750 kilovoltos magasfeszültségű távvezeték úttörő volt a maga nemében. E távvezeték üzemeltetésének rendkívül kedvező tapasztalatai alapján azt tervezik, Hogy újabb hasonló vezeték-rendszerekkel bővítik a KGST-orszá- gok energiaszolgáltató hálózatát. A Szovjetunió egységes energetikai rendszerét a KGST- rendszerrel összekötő szupervezetékek nemzetközi összefogással készülnek, s rendkívül nagy energiamegtakarítást tesznek lehetővé (minél nagyobb feszültségű az energiatovábbítás, annál kisebbek a szállítási veszteségek.) A két rendszer összekapcsolásával — a számítások szerint — eddig már mintegy másfél millió kilowatt kapacitású áramfejlesztő berendezés megépítése vált szükségtelenné a KGST-orszá- gokban. Az újabb szupervezeték, amelynek építési előkészületei már megkezdődtek, a szovjetunióbeli Hmelnyickij atomerőműből juttat majd áramot Lengyelországba. A vezeték építésében Magyarország is részt vesz a Szovjetunióval, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és az NDK-val együtt. De már folyik egy harmadik hasonló szupervezeték tervezése is. Ezen keresztül Romániába és Bulgáriába vezetnek majd szovjet áramot. Közben a szakértők vizsgálják a negyedik 750 kV-os, naponta mintegy 500 000 kilowatt áramot továbbító távvezeték építésének a lehetőségeit, amely a Szovjetuniót Lengyelországon keresztül az NDK-val kapcsolná össze. A nagyfeszültségű távvezeték-technikának nélkülözhetetlen részei a különféle transzformátorok, energiaátviteli, energiaelosztó és -kapcsoló berendezések. Ezek egyik specialistája az NDK-beli erősáramú ipar. Képünkön egy ott készült 66 kV-os szabadtéri al- állomást láthatunk, mely a szupervezetékek letranszformá- lás utáni hálózatába épül be. A mindentudó kézifúró Villámgyors tűzoltás Ma már nem számítanak ritkaságnak a 300—400 vagy még ennél is több személyt szállító óriásgépek, megsoka- sitván a repülőterek gondjait. Képzeljük el például, milyen emberfeletti feladatot ró a tűzoltókra, ha induláskor vagy leszálláskor kigyullad egy Boeing—74-es Jumbo-Jet repülőgép, amelynek 70 méter hosz- szú törzse van, szárnyai pedig 60 méterre nyúlnak ki. Ráadásul ez az óriásgép csaknem 200 000 liter(I) üzemanyaggal lehet feltöltve, mely nagyrészt a szárnyakban helyezkedik el. Az egyre nagyobb repülőgépek elterjedése 'két irányban befolyásolta a repülőtéri tűzoltóság fejlődését. Először kialakultak az igen nagy, sok oltóanyag befogadására alkalmas járművek, de hamarosan kiderült, hogy ezek — méreteiknél fogva — nem elég mozgékonyak. Az eredmény a gyors beavatkozó járművek megjelenése volt, melyek még a főerők megérkezése előtt érik el a tüzet és kezdik meg a mentést, az oltást. Már e beavatkozó járműnek is megfelelően nagy oltási távolságúnak és minél nagyobb kapacitásúnak kell lennie. A világ egyik legnagyobb forgalmú repülőtere, a londoni Heathrow számára a képen látható tűzoltóautót fejlesztették ki a szakemberek, amely megfelel a szigorú előírásoknak, miszerint a repülőtéri tűzoltóknak maximálison három, de lehetőleg két perc alatt el kell érniük a bajba jutott gépet. A 7200 köbcentiméter hengerűrtartalmú, 180 kW-os motorral rendelkező, 7 tonnás jármű — a négytagú tűzoltószemélyzeten és a szükséges oltóeszközökön kívül — 900 liter oltóanyagot vihet magával, amely tízszeres meny- nyiségű habbá tágul, valamint 50 kg brómklór-difluor-metánt az elektromos tüzek oltására. A jármű 17 másodperc alatt gyorsul fel 80 km/óra sebességre, a maximális sebessége pedig óránként 130 kilométer. A villamos kézi fúrógépeket kezdetben csak ipari célokra gyártották. Jókora méretűek és tetemes súlyúak voltak még ezek a szerszámok, de azért jó szolgálatot tettek. Időközben azonban az elektromotor-építés technikája jelentős fejlődésen ment keresztül, ami kedvező hatással volt a villamos kéziszerszámok — többek között a fúrógép — méretváltozásaira is. így az egyre kisseb- bedő és mind elérhetőbb árú villamos fúrógépek a háztartásokba is bevonultak, a bar- kácsfelszerelés szinte nélkülözhetetlen tagjai lettek. A változtatható fordulatszámú fúrógéppel sok különféle feladatot meg lehet oldani, csupán egyet nem: a beton fúrását. Még akkor sem, ha kemény- íémlapkás csigafúrót erősítenek a tokmányba. Amíg ugyanis csak az apró szemcsés, szürke betontömegbe kell behatolnia a fúrónak, még csak halad valahogy, de amikor kavicshoz ér a fúró hegye, '■ * --------------------------m egakad a tudomány. E nehézséget az ütvefúrógép megszerkesztésével hidalták át a konstruktőrök. Olyan villamos fúrógép ez, amelynek a tok- mánya — benne a csigafúróval — nemcsak forgó mozgást végez, hanem tengelyirányú (axiális) elmozdulást, rezgést is. E módon a fúró hegye percenkénti több ezer ütést mér az előtte jelentkező akadályra, s közben forogva áthatol rajta. Villamos ütvefúrógéppel acél, színes- és könnyűfémek, természetes és műkő, beton, fa, műanyag egyaránt megmunkálható. Az elektronikusan vezérelt 750 wattos motorral hajtott szerszám kétáttételes, erős készülék a fúráson kívül — kiegészítő szerszámokkal felszerelve — más műveleteket is el tud végezni. Így alkalmas fűnyíró, sövénynyíró, kézi- és asztali körfűrész meghajtására is. Burkolata részben üvegszállal erősített poliamidból készült, ami szívós, ütésálló és jó villamos szigetelő. Huzal- és csőkereső Sok bosszúságot okozott nemcsak a barkácsoló amatőröknek, hanem a hivatásos szerelőknek is a falakba épített vezetékek, csövek felkutatása. Vonatkozott ez nemcsak az elektromos vezetékekre, hanem a víz- és gázcsövekre is. Felesleges falbontásokat végeztek, de sok esetben a rossz helyre bevert nagy szögek is okoztak baleseteket, csőtöréseket. A Siemens gyár kis kézi vezeték- és fémcsőkutatója tehát sok felesleges bosszúságtól kíméli meg használóját, nem is szólva a balesetveszélyről. A kézhez álló szerkezet pontosan jelzi a vezetékeket, fémcsöveket a falban. A falon végighúzva a berenderés kis diódája felvillanásával a vezeték, illetve fémcső elhelyezkedését végigkísérhetjük végponttól végpontig. ÚJ FORMATERVEZETT TELEFONOK: A Mechanikai Művek felkérésére Varga Zsolt és Veniczky Tamás formatervezők elkészítették a jövő telefonkészülékeinek prototípusait. Egy éves munkával olyan tetszetős kivitelű körtórcsás és nyomógombos típusokat terveztek, amelyek minden igényt kielégítenek. Az elfogadott formaterveket előreláthatólag jövőre már sorozatban gyártják. (MTI Fotó: Balaton József felvétele) Egészségügyi felvilágosítás fl rekedtségről < Feltétlenül keresse fel a gégészeti szakrendelést A rekedtség az emberi hang mélyebbé, recsegőbbé, tompábbá, furcsán színtelenebbé válása az egyik embert nyugtalanítja, a másikat nem. Egyesek egész életükben rekedtek voltak és azok is maradtak. Nemcsak azért, mert nem törődtek vele, hanem talán azért is, mert a gégefőnek és a hangszalagoknak — összefogva: hangadó csőnek — valami olyan kórosnak nem is nevezhető, veleszületett fejlődési rendellenessége varr, ami egyesek szerint még örökölhető is és oz egész családra rányomja a bélyegét. Ezért találkozhatunk egyes vidékeken olyan nevekkel, hogy a Rekedt Szabóék, a Suttogó Nagyék, meg a Sápogó Feketéék. A hangadás igen sokrétű élettani folyamai, a gégefő, a hangszalagok, a garat, az orr, az orrmelléküregek, a gégecső, tehát a hangadószervek össze- sége részt vesz benne. Ha a hangszalagok működése megváltozik, a hang elveszti csengését, simaságát, az akarattól függő befolyását, érdessé, esetleg a megszokottnál gyengébbé, halkabbá válik, akkor szoktunk rekedtségről beszélni. Mielőtt a kóros rekedtségről — tehát valamilyen rendkívüli folyamat okozta rekedtségről — beszélnénk, még el kell mondani, hogy a kisfiúk puha, csengő — a gyermekkórusban olyan nagy sikerrel használható — hangja a serdülés korában átmenetileg megváltozik. Reszelés, rekedt, el-elcsukló a suhanó jellegzetes hangja. Ilyenkor azt mondjuk: változik, mutál. A szoprán tenorrá, az alt basszussá alakul. Ez a rekedtség tehát élettani folyamat. Oka a hangszalagok hirtelen megnövekedése. No de nézzük, mi okozhat kóros rekedtséget? Elsősorban a torok, a garat, a gége hurutja, gyulladása, ami a hangszalagokra is ráterjed. A felsőlégúti hurutok rendszerint leszálló jellegűek és még az egészen felületes nátha is folytatódhat garathuruttal, köhögéssel és rekedtséggel. Ez a kórfolyamat heveny vagy idült — krónikus, elhúzódó — formában is jelentkezhet. A gyulladás —• néha egyéb ártalom is! — a hangszalagok bevérzését okozhatja, ami ugyancsak rekedtté teheti a hangot. Külön fejezetet jelent a rekedtség taglálásában az a betegség, amit a gégeizmok be- idegzési zavarai okozhatnak. Szerencsére ezek aránylag elég ritkák. A tartós rekedtségnek néha a légutak — vagy a hangszalagok — polipusai, a nyálkahártya kocsányon—nyélen—lógó nö- vedékei az okozói. A polipu- sokon kívül a daganatok is okozhatnak rekedtséget. Ezeknek a felismerése és gyógyítása szigorúan fül-orr-gége szakorvosi feladat. Ezek miatt hangsúlyozzuk, hogy az egyéb heveny tünetekkel — huruttal, lázzal, köhögéssel — nem is járó makacs rekedtséggel feltétlenül jelentkezni kell a gégészeti szckrendelésen. Mindezek olyan tudnivalók, amikbe a legnagyobb jóindulattal sem lehet gyakorlati tanácsot beszorítani, de van a rekedtségnek egy formája, aminek a megelőzése és meggyó- gyítása házilag is biztosítható. A sokat beszélők, az énekesek, szónokok, színészek, pedagógusok, kikiáltók, felolvasók, rikkancsok gyakran elrekednek egyszerűen azért, mert túlerőltetik hangszalagjaikat, amelyek éppen az erős igénybevétel vagy egyéb miatt túlérzékennyé, allergiássá váltak. • Az ilyen rekedtségre hajlamos egyén nagyon kíméletesen használja a torkát. Dohányoznia nem szabad. Még a füstös helyiséget is kerülje. Ne igyék alkoholt, ne fogyasszon csípős, fűszeres ételeket. A port, párás levegőt kerülje. Fagylaltot vagy forró kávét ne igyék, mert mindkét hőhatás ártalmára lehet. Végül keveset, csak a legszükségesebbet beszélje. Számára ilyenkor kétszeres igazság az, hogy hallgatni arany. A rekedtség — amit egyesek figyelemre sem méltatnak — lehet, hogy valóban jelentéktelen. De a rekedtségnek lehet komoly oka is, ha tehát hosszabb ideig tart, feltétlenül orvoshoz kell fordulnunk. Dr. Buga László PÉCS. SZÜLETTEK: Csirke Eszter, Pálmai Norbert, Lőcsei Dóra, őss Bernadett, Vince Krisztina, Szekeres Balázs, Haraszti Andrea, Szabó Ottilia, Kovács Orsolya, Szekeres Krisztina, Kapitány Eszter, Tóth Andrea, Petrovics Krisztián, Rabb Zsuzsanna, Csonka Péter, Kolonics Renáta, Berki Gábor, Csib- ra Klára, Budán Ferenc, Ligner Jácint, Pauker Arnó, Pikó Orsolya, Major Veronika, Tóth Edina, Mirbach Gabriella, Wittner Márton, Pohnert Diána, Balogh Zsuzsanna, Wágner Ida, Csapó Szilvia, Németh Zsolt, Németh László, Vincze Tibor, Sze- szán Orsolya, Harsányi Tibor, Szen- ner Mónika, Sarek István, Kassai Judit, Fuchs Krisztián, Gáspár Péter, Fodor István, Gergely Attila, Rozgo- nyi László, Samu László, Sashalmi Balázs, Magyar Zoltán, Gungl Klára, Baracsik Péter, Vörös Olivér, Rad- vánszki Renáta, Szabó Erika, Kordél Béla, Ágai Nóra, Hajdú Viktória, Lofier Mónika, Papp Katalin, Rab Adrien, Timkó János, Makk József, Balyi Péter, Búzás Rita. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Blum Dezső és Freilits Gyöngyi, Szili Attila József és Szijártó Zsuzsanna, Orsós Ferenc és Hársfai Mária Magdolna, Beke Mihály Mátyás és Mezei Márta, Gál József és Juczi Gizella, Papp Jenő és Fehérvári Ildikó Judit, Mátrai József és Bodor Gyöngyi, Oláh József és Nacsa Szilvia, Kiripolszky Péter és Sántha Zsuzsanna Mária, Molnár Zoltán és Pongrácz Mária, Madurka József és Eisenberg Magdolna Zsuzsanna, Be- cze Zoltán és Botos Anikó, Sárkány Béla András és Lengyel Mária, Burján Ervin Károly és Borbás Hajnalka. MEGHALTAK: Berda Jenő, Holczer Jánosné Rumszauer Margit, Sipos István, La- bancz Imréné Pamuki Katalin, Becker Jánosné Rausch Rozália, Galambos Károly, Nyári Józsefné Farkas Veronika, Kurucz Károlyné Sós Mária, Kungl Mihály, Szabó István, Horváth Jánosné Szabó Etelka, Ernei Sándor- né Steinbach Ilona., Bálovics Ferenc- né Ivánovics Margit, Takács Józsefné Kovács Mária, Égető Jánosné Szálkái Jolán, Mádi Józsefné Kerner Katalin, Schneider Anna, Schneider Ádámné Schippert Mária. Hensz Károlyné Vukman Margit, Pintér György- né Gáspár Margit, Hartauer József, Molitor András, Pásztó Józsefné Kis Erzsébet, Helyes Károly, Szarka János, Szommer Ferenc, Gerner Ferenc, Véry Jánosné Horváth Ilona, Málek József, Félix Ferenc, Agyag György, Müller Józsefné Morovics Mária, Csigó Jenőné Horváth Erzsébet, Szabó Gyula, Várszegi Alajos, Rajnai Árpád, Czakó Dezsőné Baumgartner Anna, Tóth József. Janko- vich Béla, Grün Lajosné Harp Mária, SIKLÓS VAROS ANYAKÖNYVI HÍREI SZÜLETTEK: Jovánovics Zsuzsanna, Burai Ákos Ferenc, Antal Nikoletta, Fogaras Attila Csaba, Katona Diána Éva, Horváth Krisztián, Szőke István, Holcvart Vince, Bányai Mónika, Zimmermann Katalin Ibolya, Molnár Zsófia, Fenyvesi András, Pápai Eszter Magdolna, Bene Bernadett, Csapói Barbara, Burgert Ottó József, Bánfalvi Zoltán, Bánfalvi László, Daczó Dóra. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Nemes József és Landek Andrea Margit, Papp Ferenc és Kalmár Mária, Hegedűs György és Sipos Irén. MEGHALTAK: Kovács István, Reich- mann Károlyné Hiricsi Mária, Kovács Istvánná Vas Mária, Müller Györgyné Reiz Terézia, Zeiner József.
