Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-11 / 280. szám

1980. október 11., szombat Dunántúlt napló 5 A Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta Szép eredmények a népesedéspolitikai határozat végrehajtásában A közös összefogás jó példái Megalakult a Baranya-Somogy megyei Határ menti Árucsere-forgalmi Társaság ülést tartott tegnap Pécs me­gyei város Tanácsának végre­hajtó bizottsága. A testület el­fogadta a pénzügyi osztály munkájáról szóló beszámolót, valamint Komlóéi Józsefné ta­nácselnök-helyettes tájékozta­tó jelentését a népesedés- és családpolitikai határozat meg­valósításáról. A végrehajtó bi­zottság jóváhagyta a tanács és az OTP a telepszerű társasla- kás-építés területbiztosítására vonatkozó megállapodásait. A napirenden szerepelt a Ivov- kertvárosi 5. tömb (a Sarohin tábornok úttól délre fekvő terü­let) célcsoportos lakásberuhá­zási programja: 1560 lakás fel­építését tervezik itt a következő öt évben. Tegnapi ülésén a testület módosította a tanács ez évi fej­lesztési tervét és az 1980-as la­káselosztási névjegyzéket. Az MSZMP népesedéspolitikai határozata nyomán a tanácsok szakigazgatási szervei kidolgoz­ták e fontos társadalompoliti­kai munka tanácsi feladatait. Pécsett az elmúlt öt évben szo­ros együttműködés alakult ki a szakigazgatási szervek, az egészségügyi szervezet és az intézmények, üzemek között a népesedés- és családpolitikai feladatok városi szintű megol­dásában. Számottevő eredményeket ér­tek el öt év alatt az egészség- ügyi ellátás területén. A tuda­tos, megelőző egészségügyi munka eredményeképpen ez idő alatt csökkent Pécsett a cse­csemőhalálozás és a koraszü­lések száma. A szakigazgatási szervek, valamint a POTE Szü­lészeti Klinikája és a Baranya megyei Kórház szülészeti osztá­lya a terhesgondozás maga­sabb szintű szervezeti formáját alakította ki, melynek kereté­ben az egységes alapszintű el­látás és a fekvőbeteg-intézetek kapcsolata az orvosok szemé­lyén keresztül is megvalósult. 1978-ban az oktatási intézmé­nyek átszervezésével harminc­hatra nőtt a gyermekszakren­A Zselic jellegzetes, zárt táj­egysége hazánknak. Megka­pó falvak, meredek dombok, sejtelmes erdők, apró patakok jelentik varázsát. Ám ami sze­met gyönyörködtető a kirán­dulóknak, az életet nehezítő az itt lakóknak. Sok települése még ma is nehezen megköze­líthető, s a szép táj kedvezőt­len körülményt is jelent a gaz­dálkodásra. A Zselicség fejlődéséhez hozzájárul az a tudományos tanácskozássorozat, mely ki­lenc éve kezdődött meg annak a felismerésnek köszönhetően, hogy a megyehatárokat átlépő regionális kutatások jelenthet­nek igazi tudományos és gaz­dasági hasznot is. Ennek jegyében kezdődött meg tegnap reggel a szennai művelődési házban az ötödik zselici tanácskozás Baranya és Somogy megye Tanácsa műve­lődési osztályainak, valamint a kaposvári és a szigetvári járási hivatalok és a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó szer­vezésében. A közel száz résztvevő az eddigi kutatások eredményével ismerkedett. Előadást hallhat­tak a zselici juhászatról, erdé­szetről, malmokról, a tőkés fej­lődés ellentmondásairól és a táj folklórjáról. Délután a szen­nai szabadtéri néprajzi gyűj­teménnyel és Észak-Zseliccel is­merkedtek a szakemberek. Az ötödik zselici tanácsko­delések száma: megoldott a<z eddigi hiányszakmáknak számí­tott orthopédiai, fülészeti és gyermekszakrendelés, és az üzemek társadalmi összefogá­sával rendezték be o kertváro­si Anikó utcai általános iskolá­ban a fogászati rendelőt. 1979- ben a város szocialista brigád­jai szintén társadalmi munká­ban végezték el ai pécsi rende­lők felújítását, karbantartását. Az ötödik ötéves tervben kétezer-egyszázhatvannal gyara­podott az óvodai helyek száma. Megoldották a lisztérzékeny gyermekek speciális bölcsődei és óvodai elhelyezését, hama­rosan biztosított lesz iskolai ét­keztetésük is. E nagyarányú fejlesztéssel sem sikerült feloldani ai feszült­ségeket az óvodai ellátás te­rén, és ugyancsak fontos fel. adatok hárulnak a szakigazga­tási szervekre a napközis háló­zat bővítésében, annak ellené­re, hogy Pécs országosan ran­gos helyen áll a gyermekétkez­tetés megoldásában. Kiváló munkakapcsolat ala­kult ki az iskolák, az üzemi or­vosi hálózat és a gyámhatóság között a veszélyeztetett család­ban élő gyermekek gondozásá­nak érdekében. (Tavaly a gyámhatóság 386 családnak 729 000 forint segélyt utalt ki.) De a rendezetlen családi kör­nyezetben nevelkedő gyerme­kek életkörülményeinek helyre­állításában feladatokat kapnak a munkahelyek szakszervezeti bizottságai is. A pedagógusok 1976 óta szervezett keretek között is ké­szülnek a családi életre nevelés „oktatására", e feladat ma már megjelenik a szülői munkakö­zösségek programjában is, mert a háromgyermekes családmo­dell és a családtervezés tovább­ra is cél. Megvalósítása csak társadalmi összefogással, jó munkakapcsolatokkal valósít­ható meg, amire számos ered­mény bizonyíték Pécsett. Gáldonyi M. zás ma Kishárságyon folytató­dik. A tanácskozás tiszteletére kiállítás nyílt a szennai műve­lődési házban, ma pedig gaz­dálkodási, tájismereti és nép­rajzi bemutató lesz Kishársá­gyon, a kastélyban. A hagyományos festési eljá­rásokkal dolgozó fényező mű­helyekben gyakran látni olyan feliratokat, hogy „Tűzveszély!”, „Védőmaszk nélkül dolgozni ti­los!”. A vegyipari termékeket gyártó svájci Möder cég új fé­nyezési eljárásánál a fenti elő. írásokat nem kell figyelembe­venni. A munkafolyamat során a festékanyagokat nem a meg­lehetősen drága és tűzveszélyes oldószerekkel, hanem vízzel hí. gítva viszik fel a különböző fe­lületekre. Pénteken délelőtt er­ről győződhettek meg Pécsett az AFIT Bolgár Néphadsereg úti üzemében a meghívott szak­emberek. A Möder cég képvi­selői szakmai tanácsadással egybekötött bemutatót tartot­tak az érdeklődőknek, melynek során egy felújítás alatt lévő Ikarus típusú autóbuszt festet­tek le. A vegyipari cég által gyártott A kishatárforgalom keretében exportálható áruk termelésének kezdeményezésére, a kishatár­forgalom során hazánkba érke­ző termékek területi elosztására, a magyar és jugoszláv terme­lők kooperációjának megszer­vezésére, az előállított termé­keknek a két országban és har. madik piacon történő értékesí­tésére, a munkák összehango­lására Baranya és Somogy me­gye 53 vállalata társulást ala­kított tegnap Pécsett. A társu­lás népgazdasági és a két me­gyét kedvezően érintő előnyei­ről beszélt megnyitójában Tóth László, a Konsumex Külkeres­kedelmi Vállalat vezérigazgató­ja. Az alapszabálytervezetet is­Tíz éve halott Fülep Lajos, művészettörténetünk, művé­szetfilozófiánk nagy alakja, a két világháború közti magyar paraszti sors szószólója. Az év­forduló alkalmából pénteken megemlékezés színhelye volt a róla elnevezett művelődési ház Pécsváradon, és ezt követően az emlékszoba a zengővárko- nyi református parókián, Fülep Lajos húszéves, remeteségében is aktív munkásságának színte­rén. A két helyszínen a Bara­nya megyei Tanács, a Janus Pannonius Múzeum, Pécsvárad Nagyközség Tanácsa, valamint a Fülep Lajos Művelődési Ház festékanyagok fénye megfelelő és az ára sem több a hagyo­mányos festékeknél. Schrisch Miklós, a HUNIKOP üzletkötő­je elmondta, hogy a Möder cég ere AFIT Tröszt szervezésé­ben már több alkalommal tar­tott az ország különböző ré­szeiben bemutatót. Az új fénye, zési eljárás után nagy az ér­deklődés, több nagy vállalat (Épgép, VBKM, AFIT) adott már megrendelést o cégnek. Az AFIT XIV. Autójavító Vál­lalat üzemeiben már ezzel a korszerű eljárással fényezik o felújítás alatt lévő autóbuszokat és a különböző haszonjármű- veket. A tapasztalatok szerint reklamáció mentesen sikerült dolgozni az új technológiával. Elképzelhető, hogy a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy á személygépkocsikat is a vízhí- gításos eljárással fényezzék. B. Gy. mertette, s azt, hogy mit nyújt tagjainak az egyszerű együtt­működési társaság. Kovács Bé­la, a Somogy megyei Pártbi­zottság titkára: Baranya, So­mogy megyék és Jugoszlávia kapcsolatrendszerének maga­sabb szintre emelését méltatta. Dr. Dányí Pál, a Baranya me­gyei Pártbizottság titkára rész­letesen szólt a magyar külke­reskedelem szerepének növeke­déséről, a kishatárforgalom gazdasági és politikai jelentő­ségéről. Elmondta, a két me­gyét közigazgatási és politikai határok ketté választják, de a gazdasági folyamatoknak nincs korlátja, a közös feladatokat együtt oldják meg. képviselői helyezték el koszo­rúikat. A rossz idő ellenére is sokan és sokfelől gyűltek össze az emlékünnepségre. Baranya me­gye, Pécs város és Pécsvárad nagyközség párt- és állami szerveinek képviselői mellett ott voltak Fülep Lajos egykori tanítványai, budapesti és pécsi művészettörténészek, a megyei múzeum munkatársai, a két község lakossága, Fülep egy­kori hívei, sőt a marburgi egye­tem néprajz szakos hallgatói­nak csoportja is. Fülep Lajos szavaival volt legméltóbb idézni az ő szelle­mét, kerekítve fogalmazott, máig érvényes igazságait a művészetről és a nép művé­szetéről: „Ha mi csakugyan magunkra ismerünk a nép mű­vészetében, és lassankint, ön­kéntelenül beszívjuk levegőjét, hogy vérré és hússá váljék bennünk, akkor nem kell mondva csinálni a magyar művészetet, jön az magától, mint ahogy ma is van néhány elszórt eset a népművészet egészséges, termékenyítő hatá­sára. Csak merev szisztémát nem szabad kovácsolnunk eb­ből a törekvésből” — hallottuk Vállai Péter színművész tolmá­csolásában. E gondolatok után adta át Lantos József, a Bara­nya megyei Tanács művelődés- ügyi osztályvezető-helyettese Martyn Ferencnek a nagy kor­társról készített szobrát Fülep Lajos egykori könyvtárában, a mostani emlékszobában. Az al­kotást a Janus Pannonius mú­zeum nevében Hárs Éva igaz­gató vette át. Az ünnepség résztvevői ezután a Fülep La­jos által építtetett zengővár- konyi Művelődési Házban vet­tek részt baráti beszélgetésen, és megtekintették a helyi ha­gyományőrző együttes műsorát. Gállos Orsolya Az alakuló ülésen részt vett Tóth Károly, Somogy megye ta­nácsának elnökhelyettese. A vitában a szervezeti sza­bályzat szövegéhez több módo­sító javaslat hangzott el. Ezt követően megválasztották az igazgató tanácsot, melynek három baranyai és három so­mogyi tagja lett. Az árucsere­forgalmi társaság elnökének Dévényi Zoltánt, a Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT igazgatóját választották. A titkári teendők ellátásával Kollár Istvánt, a Konsumex Külkereskedelmi Vál­lalat Baranya megyei kirendelt­ségének vezetőjét bízták meg. — ni — Jubileum A társadalombiztosításnak — még oly jól szervezettsége mel­lett is — állandóan változó fel­adatokkal kell megbirkóznia. Csak két példa: a jövő évben ugrásszerűen megnő a nyugdíj­ba menők száma Baranyai me­gyében is. Nyilván ebből a tár­sadalombiztosításra komoly fel­adatok hárulnak, mint ahogy azzal is számolnia kell, hogy a munkaképes korú férfiak eseté­ben a 35—45 év közötti korosz­tály a legérzékenyebb: a halá­lozási arányszám e korcsopor­ton belül feltűnően magas. E bonyolult feladatokkal ön­magában a Társadalombiztosí­tási Igazgatóság aligha tudna megbirkózni. Többek között ezért is indokolt az, hogy e munkában — immár hosszú évek óta — részt vesz a szak- szervezet is. A jubileum tegnap volt: az SZMT és a Társada­lombiztosítási Igazgatóság ün­nepélyesen emlékezett meg Pé­csett, az SZMT székházában a társadalombiztosítás szakszer­vezeti irányításának 30. évfor­dulójáról. Az ünnepséget dr. Varga Kovács István, a Társa­dalombiztosítási Igazgatóság vezetője nyitotta meg, ezt kö­vetően Szili lózsei, az SZMT titkára beszélt a három évtized eredményeiről. Az ünnepélyes alkalmat fel­használták arra is, hogy az e területen már hosszú ideje ál­dozatos munkát végző társa­dalmi aktívákat kitüntessék: huszonhaton vehettek át okle­velet és jutalmat. Export­modeltek itthon A TRITEX Kereskedelmi Vál­lalat és a Pécsi Kesztyűgyár a BNV-n ötéves gyártási-kereske­delmi együttműködési kapcso­latra írt alá szerződést. Ilyen­fajta szerződést most kötöttek először; ennek értelmében a .Kesztyűgyár évente minimum 50—60 milliós értékű bőr felső konfekciót szállít a TRITEX-nek, amit a kereskedelmi cég Ba­ranyában, Somogybán, Tolná­ban értékesít. A TRITEX emel­lett állandóan informálja majd a gyártót a termékek fogadta­tásáról, a keresletről, a további igényekről. Az együttműködés legfontosabb célja a lakosság jobb, igényesebb ellátása; ezt bizonyítja az is, hogy a Kesztyű­gyár által készített kabátok, sa- farik, dzsekik, zakók a legdiva­tosabb fazon szerint készülnek, s ugyanolyanok lesznek, mint az exportra gyártott modellek. Az 1981-ben érvénybe lépő szerződés nyomán a három me­gye lakossága a szokványostól eltérő, olyan bőr felsőruházati cikkekhez juthat, amellyel nem találkozhatunk az ország min­den részében. FHmjegyzet Érzéstelenítés nélkül Közel egy éve mutatták be Lengyelországban Andrzej Waj­da Érzéstelenítés nélkül című filmjét, amely akkor ott nagy vitákat kavart a nézők s a kri­tikusok között. A magyar néző­nek könnyíti, nehezíti is a dol­gát, hogy most, nyolcvan őszérv láthatja a filmet-az elmúlt év lengyel belpolitikai eseményei óhatatlanul is értelmezik a film szereplőinek magatartását, jel. lemét és magát a film törté­netét. Mert maga Wajda szoktatott hozzá eddig is már, hogy annak a lengyel értelmiséginek a sze­mével is lássuk akár a napó­leoni háborúkat (Légió), akár a második világháború alatti len. gyei ellenállás dilemmáit (Csa­torna, Hamu és gyémánt) vagy az jtvenes évek „hősi” téve­déseit (Márványember), aki ma­ga1 is alakítója Lengyelország legújabbkori történelmének, s aki egyben kíméletlen vallató- ja saját korának. Ha úgy tet­szik, filmjeiben Wajda eddig a történelmi környezet ostyájába helyezte o keserű pirulát. Most „érzéstelenítés nélkül" érint fá. jó pontokat. Nem hagy a kétség, hogy e sorokat leírom, vajon valóban látnoki képességű a kitűnő filmrendező, vagy pedig utólag tulajdonítunk olyant filmjének, ami eredendően nem volt sa­játja. Vajon hősének egyéni tragédiájában jogunk van-e né. pének megrázkódtatását lát­nunk; aggodalmunk és félté­sünk tudja-e, engedi-e szétvá­lasztani — amennyire lehet — a művészetet és valóságot? Új­ságíró főhőse akár egy új tár­sadalom első generációja, aki nagyszerű dolgokat vitt végbe, s aki tévedhetett is sokat, s aki sikerei tetőpontján kényszerül szembenézni a esőstől rászaka­dó problémákkal, mint hőse az egyéni, családi, munkahelyi gondjaival. Igazságosak vagyunk-e Waj- dával szemben, ha a műalkotás öntörvényiségét kérjük, számon például a filmbéli anyós hiá­nyosan megrajzolt alakjánál, aki dramaturgiailag indokolat­lanul támad aljas módon ve­iére, de akinek magatartását megmagyarázhatjuk társada­lomtudományi ismereteinkkel. Mert hisz saját történelmünk­ből is ismerős az a réteg, amely csendben meghúzza magát, meghunyászkodva hajbókol, de aki az első adandó alkalommal vicsorít s demagóg hazugsá­gokkal fröcsköl, s támad. Lehet-e az Érzéstelenítés nél­kül című film egy-egy alakja kulcsfigurája a lengyel társa­dalom különböző eszmei-poli­tika i -v i I á g nézeti o sztá lya i n a k, csoportjainak, vagy nem több önmagánál az újságíró, a fele­ség, az egyetemista, s az anyós? A művészi produktum elsza­kíthatatlan az őt létrehozó tár­sadalmi közegtől, de őzért nem azonos azzal — se mondattal nem az önmagam által feltett kérdés elől bújnék ki. E ha- sábnyi jegyzet csak jelezheti a film kiváltotta érzelmeket. Mert Wajdo művész: egyéni sorsok­ban, érzelmekben jeleníti meg korának tudósokra, politikusok­ra váró társadalmi problémáit, s e sorsokat, érzelmeket átélte­ti velünk is. S teszi ezt ónnak oz embernek a felelősségével, aki részese, de nem elbizako- dottja volt a sikereknek, s aki mer és tud szembenézni saját gyengeségeivel, hibáival is. Érzéstelenítés nélkül ember fájdalmat sokféle okért eltűr­het: virtusból, tehetetlenségé­ben, mert kiszolgáltatott hely­zetben van. S vállalhatja azért is, mert önmagát operálja — csak tiszta fejjel vághat a gennyes góc határáig. Bodó László Zselici tanácskozás Legolcsóbb hígító a víz Korszerű fényezési eljárás Emlékünnepség Zengóvárkonyban és Pécsváradon Leleplezték , Fülep Lajos / portrészobrát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom