Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-10 / 279. szám
1980. október 10., péntek Dunántúli napló 3 4 mesék és az érdé faluja: Magyaregregy N agy visszhangja támadt az I. magyaregregyi kutyakiállításnak. Délutánra közel 2000 ember jött össze a Keleti-Mecsekben megbúvó faluban. Ugyan ki számíthatott ennyi vendégre? Még egy nyugatnémet is megjelent, fényes-szőrű, hosszú orrú kutyájával, a későbbi nyertessel. Amikor a főszervezőhöz ment az eredményhiirdetés után — a ma már nyugdíjas Szűcs István asztalosmesterhez - hiába kérte az aranyérmet. Az nem volt. Kapott hát egy üveg pezsgőt, a kutya meg egy pár virslit — s ezen a helybeliek nagyot derültek... A magyaregre- gyiek vidám emberek, a: jó levegő teszii-e, a zökkenőmentessé csiszolódott életritmus - nem lehet tudni. Legendák szállnak Máré-lovagról, szép asszonyáról, a fattyúnak született, később elátkozott, aranyszőke lányról —'megőrzik ezeket a meséket, de meg nem borzongatja őket. A meséknél azonban előbbre valók a tények. Például az, hogy Magyaregregy - Homorúddal és Kölkeddel egyetemben — az első olyan település volt Baranya megyében, amelyiket városkörnyéki községnek mondtak ki. Ez 1973-ban volt, s a döntést érthetővé tette az, hogy az egregyi keresőképes emberek — 7—800-ról van szó — mintegy 75-80 százaléka komlói üzemekben dolgozik. A viszony kölcsönös: ad egymásnak és kap egymástól a két település. Egregy munkaerőtad és nagyszerű pihenési, kikapcsolódási lehetőségeket — hidegvizű strandjával, a Máré- várraí, csodálatos és szépen karbantartott kirándulóhelyekkel — a komlóiaknak. Hogy innen ilyen sokan járnak el dolgozni, természetesen annak is megvan az oka. Mindenekelőtt — olvasom — „Magyaregregy földje nehezen művelhető, kötött kőtörmelékkel agyagos talaj". A földművelés erre tehát nem mondható virágzónak, de még a háztájikban is inkább csak a saját szükségletek fedezetét termelik meg. Az erdő: egészen más! Annak ellenére is, hogy az egregyiek közül nem sokan dolgoznak a Mecsekvidéki Erdőgazdaság kárászi kerületében, s elsősorban a fiatal erdőművelők hiányára panaszkodik Vörös, Sándor kerületvezető erdész. Az erdő azonban körbeöleli a falut, fel szalad a hegyekre, követi a patakok völgyeit — nem lehet itt kikerülni. A honfoglaláskorig visszavezethető múlttal rendelkező községben 1100 ember 350 házban él. És mindig újabbak lesznek készen. Óriási az építési kedv Egregyen, s ha a szülőknek van is háza, a fiatalok valamivel arrébb felépítenek egy újat, lehetőleg kétszintesét. Az útviszonyok nagyon jók,/ ci falu 100 gépkocsitulajdonosának nem kerül sok időbe eljutni Pécsre, Komlóra. Az alapellátás is jó. Társadalmi munkában épült fel alig néhány éve egy nagy ABC — olyan ütemben, hogy az építkezés vezetője nem győzött csodálkozni. Tervezik egy vendéglátóipari központ megépítését is, ahol - egyebek mellett — közétkeztetés is lesz. Az Arnold-féle házból — a falu egyetlen műemlék jellegű épülete - múzeum, nagyterem lesz, vagyis közcélokra, művelődési rendezvényekre is igénybe lehet majd venni. — Van azért gond is — mondja Márton József tanácselnök. — Maximum 100 000 forint jön össze egy-env évben a fejlesztési alapunkra. Abban bízunk, hogy a „nagykalapból" a jövőben nagyobb arányban részesednek a városok mellett a községek, s ez könnyítene elképzeléseink megvalósításán, A következő tervidőszakban például meg akarjuk építeni g körzeti orvosi rendelőt, lakással együtt. Jövőre elkezdődik a törpe vízmű kivitelezése. Reméljük, hogy negyedik kísérletre már nem meddő kutat eredményez ai kutatófúrás... Híres emberek is élnek Egregyen. Például a jókedélyről messze környéken közismert, 75 éves Pápai István, a helyi hagyományőrző együttes egyik alapítótagja, aki a lakodalmassal annyi sikert aratott. Itt él és dolgozik a híres Teimel- fazekasdinasztia egyik tagja is. Azután a már említett Szűcs István, az „ugratások királya." ők — a fazekas kivételével — az idős embereket képviselik, szemük előtt változik Magyaregregy. Nem véletlenül nevezik az építési kedv következtében most már jószerével a falu közepére szorult temető melletti új lakótelepet Újvárosnak. De talán az sem véletlen, hogy amikor Szűcs Pista bácsi — ahogy ő mondja: a politechnikai oktatás keretében - az asztalosmesterség felülmúlhatatlan fontosságáról tartott előadást az egregyi iskola V. osztályos tanulóinak, átütő sikert ért el. A sok-sok gyerek mind iparos akar lenni... Szűcs István, a falu „ötletembere1'... Uj oktatási intézmény Komién Mészáros Attila Februárban költözik az iskola Papíron három éve létezik a szilvási iskola Komlón, épületét mégi csak alapozták, már tanulókkal, nevelőkkel, tantervvel rendelkezett, s a gyerekek vendégként Kenderföldön kezdték meg a tanulást. Idei tanévük abban tér el az előzőektől, hogy a második félévet igazi otthonukban kezdhetik el. Háromi éve 234 tanulót fogod a kenderföldi iskolai a kilenc szilvási tanulócsoportban. Harmadik osztálytól orosz nyelvet tanulnak a gyerekek, mert úgy tervezik, a Fürst Sándor úti iskolában megszüntetik az orosz, tagozatot, s ezt a feladatot a szilvási veszi majd át, ahol fakultatív módon más idegen nyelv tanítását is megkezdik. Dr. Tóth Tibornénak, az iskola megbízott igazgatójának ezekben a hetekben elsősorban az a feladata, hogy a december végi műszaki átadásra valamennyi iskolai bútor, szem-, léltető eszköz készen álljon a berendezésre, mert a Sásdi Építő Szövetkezet az év utolsó napjaira ígéri az átadást, Kiss József, a szövetkezet elnöke a legutóbbi koordinációs értekezleten úgy nyilatkozott, hogy bármi nehézség ellenére év végére elkészülnek a munkával. Gondjuk pedig van bőven. A dombóvári UNIÓ Szövetkezet csak nemrég kezdte meg a fűtésszerelést, a hetvehelyi termelőszövetkezet néhány munkása is csupán dolgozgat a külső tereprendezésen. Az építkezésben még nagy munkák vannak hátra: nem készült el a tornaterem tetőszerkezetének acélszerelése, dolgoznak a villanyszerelésen, végzik a hidegmeleg burkolást. A szövetkezet a következő hetekben minden erejét az iskola építésére összpontosítja: a piramisháztó! is átvitték az embereket, o szövetkezet dolgo. zóinak nyolcvan százaléka Szilvásban épít. Két hétvégi műszakot szervezték, a‘hol irodisták, alkalmazottak egyaránt teljesítettek műszakot, hogy mindenképpen biztosítsák az átadási határidőt. A városi tanács a gép- és építőanyagkölcsönzés megszervezésével segíti a szövetkezetét. Érdeke, hogy elkészüljön a munka, mert, ha az ötödik ötéves tervben nem épül fel az iskola, a pénz elúszik. A két szilvási iskola hosszú távon megoldja a fiatal városrész gyermekeinek alapfokú oktatását. Az öreg intézményben már csökkent a tanulói létszám, javultak az oktató-nevelő munka feltételei, s az új iskolában a tanulók zöme délelőttös lesz. G. M. Egy veszteséges vállalkozásról Lakásszövetkezeti közös karbantartás Tízéves az újmecsekaljai I. Lakásfenntartó Szövetkezet Közös Karbantartó Társasága. Hogy pontosabbak legyünk: ez az elnevezés csak 1980. július 1-től él, akkor lett a gesztorgazda az említett lakásszövetkezet. A társaságnak egyébként 14 lakásszövetkezet a tagja, ebből 11 Pécsett van. A névváltásnak komoly okai voltak. Két évvel ezelőtt az Ércbányász Munkáslakásépítő és Fenntartó Szövetkezet vette át a gesztorságot — vállalati gazdasági háttérre, biztos munkalehetőségekre hivatkozva ígérték a zökkenőmentes működést. Rövid idő alatt azonban kiderült: a közös karbantartó társaság fizetésképtelenné vált, olyannyira, hogy a közelmúltban már csak kölcsönből tudott fizetést adni dolgozóinak. így hát a lakásszövetkezet lemondott a gesztorságról, az igazgatótanács többi tagjának megkönnyebbülésére ezt az újmecsekaljai I. vette át. Addigra már nagyjából kiderült —a pénzügyi vizsgálat még folyamatban van, pontos adatokra annak befejeztével derül fény —, hogy a társaság az 1979-es évet 150 000 forintos veszteséggel zárta, s volt gesztorának 750 000 forinttal tartozik. A közös karbantartó társaság alapfeladata: a társult szövetkezetek meglévő épületeinek karbantartása, felújítása. Lukács József, a Baranya megyei MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetője: — önálló vagyona a társaságnak csak részben van. A tagszövetkezetek erre a célra összeadott pénze biztosítja a működését. Ezenkívül támogatást kapott a megyei és városi tanácstól, a MESZÖV-től, ösz- szesen mintegy 2,3 millió forintot. Az eszközeinek az értéke jelenleg körülbelül 7 millió forint. Az ilyen háttérrel folytatott veszteséges tevékenység okairól Tóth Ferenc, a társaság új részlegvezetője adott tájékoztatást: — A sok ok közül néhány lényeges, amelyek o jövőben feltétlenül elkerülendők, mint ahogy elkerülhetők lehettek volna eddig is. A könyvelést nem különítették el az Ércbányász Lakásszövetkezetétől, így keveredések voltak. Nem jutottak ezért olyan adatokhoz, melyek ismeretében gazdaságos döntéseket hozhattak volna, világosan látták volna a társaság anyagi helyzetét. A rossz gazdálkodás jele volt az is, hogy a karbantartónál nem volt együttes nyilvántartás a megrendelt, a befejezett és leszámlázott munkákról. Végül a csőd okai közé sorolom a társult szövetkezetek magatartását is. Nem kísérték kellő figyelemmel az itt folyó munkát, így a hiányosságok megszüntetésére sem tudták figyelmeztetni. A közös karbantartó társaságnak nemcsak az adósságai okoznak gondot, hanem az is, hogy a mintegy 890 000 forint értékű munkáért járó pénzt még nem kapták meg. Vagyis nekik is vannak adósaik, bár Lukács József szerint e kinn- lévő összegek egy része nem is jön be ... A jövőbeni eredményes működés reményét csak „injekciókkal" lehetett fenntartani. Ezt szolgálta az a nagy összegű hitel is, amit a társaság a kertvárosi és az újmecsekaljai Lakásfenntartó Szövetkezettől kapott forgóalapja feltöltésére. Mindezek után természetesen feltettük a kérdést Lukács Józsefnek: van-e értelme működtetni a társaságot?- Feltétlenül • szükség van rá. Miután önköltségi alapon dolgozik, nincs nyereségtermelés. Itt a jó gazdálkodást a kiadások és a bevételek pontos egyenlege jelenti. Nyilván az lenne egyszerűbb, ha vállalati alapon működne a társaság, de akkor elveszítené adómentességét. A múlt évben a termelési érték 9,4 millió forint volt, ez évről évre emelkedő tendenciát mutat, a következő esztendőkben 10—12 millió forintra számítunk. Mindez természetesen a tagszövetkezetek igényeitől függ. Ami lényegében tehát azt jelenti, hogy a közös karbantartó részlegnek a „státusza", ami korábban a már ismertetett hiányosságokat, könyvelési rendellenességeket is lehetővé tette, nem változik. Holott éppen az ilyen vállalkozás nyújtotta szolgáltatások iránti egyre szélesebb igénybevétel indokolná, hogy a társaságot „tisztába tegyék". Ha kell, a jogszabályok megváltoztatása, a gyakorlat szülte felismerésekhez igazítása révén. Ezt kell majd követnie a könyvelési fegyelemnek, a gazdaságos működésnek, a nagyobb önállóságnak. Amennyiben ezt a lehetőséget a vállalatszerű működés engedi csak meg, akkor ennek révén. Az indok parancsoló: egyre több a szövetkezeti lakás, egyre nagyobbak az igények a karbantartás, a felújítás,a soksok apróbb hiba gyors kijavítása iránt. Ez pedig egy nagyon jól szervezett apparátus működtetésével oldható csak meg, olyan szervezettel, amelyik képes magót eltartani. M. A. Új közúti felüljárót adtak át a forgalomnak Debrecen belvárosában a 48. számú főközlekedési útvonal és a Budapest—Záhony vasútvonal kereszteződésében. Az előregyártott elemekből összeszerelt, kétszázötvennyolc méter hosszú, tíznyílású felüljárót a debreceni Közúti Épitő Vállalat dolgozói a tervezett határidő előtt adták át a forgalomnak.
