Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-06 / 275. szám
Milyen forma az ipari forma? Kör be forog a kalapács feje Veszi, nem veszi, nem kap mást A modern, iparszerű mező- gazdaság az egyik legnagyobb energiafogyasztó ágazat. Ezért kutatják ma világszerte, így nálunk is a tudósok az energia- takarékos megoldásokat, az új, olcsó energianyerési lehetőségeket. Vagy nyúlnak vissza azokhoz a régi megoldásokhoz, amelyeket az alacsony energia, árak átmenetileg háttérbe szorítottak. Ilyen , újra elővett módszer az erjesztéssel történő biogáz előállítása. Az eljárás lényege, hogy az állatok szerves trágyájában lévő anyagokat az ún. anaerob — levegőt nem igénylő — baktériumok elbontják. A bomlás első szakaszában szerves savak, a másodikban metán, széndioxid, hidrogén és víz keletkeznek. A legtöbb gáz a sertés — utána a marhatrágyából nyerhető. Egy liter fűtőolaj hőértékének 1,5 köbméter biogáz hőértéke felel meg. Svédországban most állítottak fel egy kísérleti berendezést egy 400 számosállatot tartó gazdaságban, ahol számításaik szerint évi 1,3 millió kWh termelhető. Az alkohol a jövő eregiafor- ráso? — teszik fel a kérdést mind gyakrabban világszerte és joggal, hisz a világ kőolajtartalékai állandóan apadnak, az alkohol pedig alkalmas a gépjárműmotorok meghajtására. A kísérletek elsősorban metanollal folynak - amely föld-. gázból és szénből nyerhető. A nagy agrárországokban ezzel szemben az etanol jöhet szóba, amelyet például Brazíliában maniókából állítanak elő. Alkohol, mint oz köztudott egy egész sor növényből nyerhető. Az NSZK-ban például kiszámították, hogy ha az ország szántóterületén kizárólag csak cukorrépát termelnének, annyi alkoholt állíthatnának elő, ami olajbe- hozotaluk csaknem felét pótol, nő. Új fűtőanyag a szalmapellet. Egy új angol eljárással az egyéb hasznosításra nem kerülő szalmát 3-ő centi átmérőjű és 9 cm hosszú henger alakú 10-20 dekás dorobokká préselik. Az így készült szalmapellet kiváló fűtőszer, úgy ég, mint a keményfa, és úgy izzik, mint a koksz. Egy kg szalmapellet égésekor 18 MJ hő keletkezik. A gyártásához szükséges energia csekély. A jelenlegi berendezés 1 óra alatt 750 kiló pelletet állít elő 8,67 kW felhasználásával. Angliában most egy nagyobb teljesítményű — 5 tonna/ óra gép építésén dolgoznak. Növényi hulladékokkal, gazdasági melléktermékekkel üze. meló hőközpontot állítottak üzembe ez év szeptember 17-én az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát velencei kerületében, amivel évente ezer tonna tüzelőolajat helyettesítenek. A kazánt kukoricaszárral fűtik fel, s friss A dizájn ősrégi. Amikor az ősember addig pattingatta oz obszidiánszilánkot, míg céljára — szúrásra, vágásra, döfésre — alkalmassá nem vált, nemcsupán eszközt készitett magának, hanem formatervezett is. A formatervezés ma design, fonetikusan dizájn névre hallgat jobb körökben, s tipikusan huszadik századi tevékenységnek tartjuk. Mini halastó és sertéshizlalda A fogatos gazda Vadászok, horgászok boltja Fegyvert csak engedé horgot szabadon Miért különböztetjük meg a kőkorszaki szaki tevékenységét és a huszadik századi forma- tervezőét? Mert az ősember a saját céljaira, saját használatra készített eszközeinek olyan formát adott, amit saját tapasztalatai, lehetőségei és ötletei alakítottak ki. A modern forma- tervező viszont mások által elkészítendő, többnyire ipari gyártású és megint mások által használatba veendő eszközök, tárgyak formájának a tervezésével foglalkozik — látszólag birtokában az emberiség írott és íratlan hagyományainak, tapasztalatainak. (Aktuális példák.) Ipari formák a lakásban címmel nyílt szeptember elején kiállítás a Pécsi Galéria Széchenyi téri termében. (A kiállítás nyitvatartá- sát egyébként november 2-ig meghosszabbították.) Itt láthattam viszont azt a rajzasztalt, melynek testvérére barátom nemrég szert tett. Kaposvárra utazott érte. onnan hozatta el Pécsre. A rajzasztal összeszerelésekor derült ki, hogy a lábakat merevítő lécek egyike akadályozza a hozzáülést. Le kellett szerelni, így viszont az asztal vesztett stabilitásából. Igaz, a barátom lába hosszabb az átlagosnál, annak kurtítása mégsem lett volna a kényelmes munka legkézenfekvőbb megoldása. Az egyébként tetszetős rajzasztalt a Bajai Bútorgyár készítette. A qyár áruforgalmi osztályvezetője ezt válaszolta kérdéseinkre: — Jó egy éve nem gyártjuk, belföldre kevés került belőle, mert nyugatnémet exportra ment. Itt nem volt kereslet belőle, a Bútorértnek bemutattuk, de ők nem rendeltek, a Budapestre küldött 10 darabból kilenc még raktáron van, nálunk is van ennyi eladhatatlan. Az NSZK-ba kétezret exportáltunk. Nem. a tervezőjével nem tud beszélni, mert a nyugatnémet megrendelő hozott egy mintadarabot, arról készítettük. (Nem mind kalapács, ami annak látszik.) A kalapács, amely egyenesági leszármazottja a kőbaltának. Funkciója, formája évezredek során csiszolódott a kereskedelemben kapható egyen- kalapácsok átlagára. Ezért volt öröm, hogy a kiállításon valóban esztétikus megjelenésű, a használat szerint cserélhető fejű, késbe simuló nyelű kalapáccsal, s ugyancsak cserélhető betétű fogókészlettel jelentkezett a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám-gyártó Vállalat. tlGtfÖl □ A vállalat vezetője: — 170 ezer forintot költöttünk rá, de nem lett belőle semmi. Kétszer is kiállítottuk a BNV-n, bemutattuk az Autókernek, de senki sem rendelt belőle. A fogókészletről nem tudok, csak a kalapácsról. A tervezőkkel csak addig volt kapcsolatunk, amíg fel nem vették a tervezői díjat... A kiállított kalapács csak addig szép, míg kézbe nem veszi az ember. Akkor ugyanis nyomban kiderül, hogy kalapálni képtelenség vele, a feje körbe- forog, mint a szélkakas. A fogóban is lötyögnek a cserélhető betétek, pontos munkára alkalmatlanak. A barkácskészlet egyik tervezője, Miticzky Gábor mondja: — Karmazsin László barátommal még 1975-ben, a jubileumi ipar- művészeti kiállításra készítettük ezeket az eszközöket. A kézi- szerszámok területén ugyanis nem látszott, hogy lenne ipari formatervezés. Ezekkel kerestük meg a szentendreieket, tetszett nekik, de változtatásokat kértek, kevesebb elemet. Végül is ha három darabot készítettek, a prototípust, mert nem volt rendelésük. Nagy rendelésük, mert pár ezerért, ami lett volna, arra nem állnak rá. Pedig ha legyártanak mondjuk kétezret, az már maga teremti meg a továbbiak piacát. Amik Pécsett vannak, valóban nem működnek, azokat még mi csináltuk kézzel: nem használatra valók, modellek csak. Bronzból vannak. Kiállítási tárgyak. De biztos, hogy működőképes lett volna, ha iparilag gyártják, acélból. így persze annak a kedvét is elvehe- tik, akik különben megvennék. Dehát úgysem vásárolhatók ... (Miért a strapa?) Az Ipari formák a lakásban című kiállítás két kiragadott példája eltérített tervezett gondolatmenetünktől: a tervező—gyártó—felhasználó kapcsolatának vizsgálatától. Kiderült, hogy még a nyugatnémet sem lehet próféta hazánkban. Igaz, nekik elég lehet az egész NSZK-ba terítve kétezer rajzasztal, nálunk néhány tucatérf nem töri magát a kereskedelem — s úgy látszik a gyár sem. Ez a helyzet a barkácskészlet esetében is: néhány ezerért nem vált „profilt” egy vállalat, s a kereskedelem sem érdekelt egy új termék bevezetésével. Miért a strapa, amikor a szabvány íróasztal, a szabvány kalapács is elkél. A vevő meg veszi, nem veszi, nem kap mást. Bodó László A lovas fuvarozók végleg kihúzódtak Pécs belvárosából. Málomban, Keszüben béreltek istállókat, de néhányon a Malom-völgy öreg malmaiban rendezkedtek be. Köztük a legidősebb az 56 éves Szak- laida József, aki a Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet fogatos tagja feleségével együtt. A legtapasztaltabb szervező és közvetítő lótulajdonos a szövetkezet pécsi és mohácsi körzetének 46 fogatosa között. Baranya egyetlen fogatos gazdája: három pár ló felett rendelkezik, hajtői Keszthelyi Sándor, Maurer István és Csabrák István. Pécsett született, ahogy az apja, nagyapja is, akik szintén tekintélyes fogatos gazdák voltak. Kisiparosként 8-10 pár lovat adott bérbe, de beállt a szövetkezetbe, mert állandó munkát biztosítanak a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnál, a Pécsi Dohánygyárban és a Vasas Ipari Szövetkezetben. Megvette a Pécsi Faiskola mögötti Antal- malmot és annak elmocsara- sodott, csaknem háromezer négyszögöles környékét, hogy zöldséges kertté, lucernássá, lóheréssé, hizlaldává és istállóvá alakítsa át. Nekifogott 150 ezer forint alaptőkével épp fél évtizede. Ma már jelentős értéket képviselnek az igavonó állatok, a szállítóeszközök, de az etetés, a karbantartás is nagy pénzeket emészt fel. Egy pár sodrott ló 65-70 ezer forintba kerül, hisz ez a fajta gyors, hosszú ideig erős, egyenletesen húzza a 30—40 mázsás terhet és nem fél a gépektől. A legjobbakat a bugaci tanyákon és a Veszprém megyei falvakban kutatják fel. A szentendrei kocsigyár 14 mázsás gumikerekű kocsiját 15 ezer forintért érdemes megvenni, ugyanis húsz évig is eltart. Egy ló etetésére, tisztántartására naponta elmegy 80— 100 forint értékű alomszalma, széna és abraktakarmány. A gumis patkó darabját pedig 120 forintért teszi fel a kovács. A gazda mindent megtesz a lovakért, hogy legalább 4—5 évig bírják a fuvarozási tempót. A gépi szállítás térhódításától cseppet sem tart, mert az úttalan, sáros építkezési területen mindig szükség lesz 'a lovas fuvarra. Emellett más állatokat is tart, így megpróbálta a birka-, a nyúl- és a nutriatartást. Szerződéses partnere négy esztendeje a Baranya megyei Húsipari és Állatforgalmi Vállalatnak: 80 disznót nevel és évente több mint ötvenet szállít átvételre. Személyautóján tíz üzemből, étkezdéből hajtja fel reggel-este az ételhulladékot, a savót, a sörtörkölyt. A drága tápot csak kiegészítőül használja. Amióta anyakocához jutott, a legbiztosabb üzlete a disznóhizlalás. Ezen az őszön 15 üszőre köt szerződést, hogy tejet szállíthasson a keszüi csarnokba. Kalkulációi szerint 1982-re lesznek tejhozamosak az üszők. Gazdasági tanyája legszebb része a ponttyal és törpeharcsával betelepített mini halastó. Jut a piacra is, amikor a házi szerkesztésű cső-ladikokról varsával halásznak. A friss vizet a búvárszivattyúval felszerelt forrás biztosítja, de néha átfolyatja a Malom-völgy patakját is, mely a földjén keresztül tart a pellérdi halastavaknak. Szaklaida József Pécs és környéke utolsó fogatos gazdája. Azt tartja: „Meg van adva a lehetőség a gazdálkodásra, a vállalkozásra nagy haszonnal bárkinek.” A mesterségét csak részben folytatja az ügyintéző mindenese, a 33 éves Nagy Lajos, Loncsár-malmi fogatos. A megyeszékhelyen fogatosnak sem jönnek a fiatalok, legfeljebb rakodónak állnak be. Csuti J. Az üzletvezető: Patak Jenő- né, eladók Pál Attiláné, Erdei- né Vig Zsuzsa és Haffner Margit. Az újságírók és az olvasók nem nagyon szeretik a túl hosszú címeket, de hát essünk túl rajta: Erdei Termékeket Feldolgozó és Értékesítő Vállalat Nimród boltja Pécs, Rákóczi út 39/d. A bolt profilja: vadászati felszerelés, horgászfelszerelés, erdei termékek és végül kempingcikkek. A bolt hihetetlenül zsúfolt, a lőszerraktár úgyszintén, a pince két helyiségében tárolt árut csak a nagyon gondos kezelés és a szentlélek óvja a nedvességtől, penésztől. Mert komolyabb felhőszakadás esetén a víz bizony becsurog az utcáról... Arra gondoltam, hogy a vadászok és horgászok között jócskán akadnak komoly jogkörrel rendelkező vezetők, hát igazán keríthettek volna már tágasabb helyiséget is a Nimródnak, de a „lányok” elnézően mosolyognak: nem olyan könnyű dolog ez. Fölajánlottak egy nagyobb épületrészt a Bem utcában számukra, de a helyreállítási költség meghaladta az 1 millió forintot, és ezt a vállalat zsebe nem bírja. Tavaly 5 millió 300 ezer forint volt a forgalmuk, ebből 730 ezer forint fegyvereladásból jött be, lőszerből 930 ezer forint, horgászfelszerelésből 1 millió 350 ezer, a többi vadászati vegyesáru (ruhanemű), illetve kempingáru. — Sokan nem is tudják, hogy például kempingsátrakat is árusítunk, mert egyszerűen nem tudjuk bemutatni, nincs hely —, mondja az üzletvezetőnő. — Vadászok panaszkodtak, hogy különböző vadászruhákat nem tudnak beszerezni... — Egy szegedi üzemmel tárgyalást folytattunk még kora tavasszal és így másfél hónapon belül, reméljük, megérkezik az ígért szállítmány. Vadászöltönyről, aztán posztó, illetve kamgarn anyagból készült ruhaneműről van szó. Sajnos hiánycikk a gumicsizma is, pedig ez fontos vadászati vagy horgászkellék. Sokan keresnek szakirodalmat, szívesen árusítanánk, de nincs hely a könyvek számára. A boltban golyós és sörétes vadászfegyvereket, illetve légpuskát, légpisztolyt árusítanak. A skála eléggé széles: 1300forintostól kezdve a 28 ezer forintos Manlicher Schönauericj lehet, pontosabban lehetne válogatni, ha az igényeknél* megfelelő típusokat rendszeresen kapni lehetne. Most az UNITECHNIKA Nagykereskedelmi Vállalat ígért néhány darab szovjet gyártmányú félautomata sörétespuskát (6900 forint) — jelenleg belö- vés alatt vannak — ha megérkezik a szállítmány, akkor az előjegyzés alapján a várakozók hozzájutnak. — Elég drága sport a vadászat — jegyzem meg. — Hát egy kezdő vadász is négy-ötezer forintot kiadhat, ha a puskán kívül még vásárol néhány holmit. De a horgászás sem éppen olcsó, mert némelyik horgászbot több mint ezer forintba kerül, de a szenvedélyes horgász — és melyik nem az? — egy bottal ki sem ül a partra. És hol van még az orsó, aztán a sokféle zsinór, horog és egyéb kellék?! — Ki vásárolhat fegyvert? — Szigorúan az, aki engedéllyel rendelkezik. A légfegyver vásárlása és tartása is engedélyhez kötött. Természetesen minden fajta lőszer is. Egy vadász három sörétes és egy golyós puskát tarthat... — Kisebb vagyon ... — Mégis sokan megveszik. Először egyet, aztán hónapokig, esetleg évekig gyűjt és jön a másik. Baranyában 41 vadásztársaság van, 1371 taggal. A horgászok múlt évi létszáma: 9738, de az idén már elérték a tízezres tagszámot. Nem kuriózumként említem e néhány adatot- Hanem azért, mert e számszerűen is népes társaság igazán rászolgált már egy tágasabb, komolyabb szaküzletre. Rab Ferenc A Pannónia Sörgyár felvesz KOCSIKÍSÉRŐKET ÉS SÖRIPARI MUNKASOKAT. Étkészlet Erb János rajza II dizájn vadcsapásain Öj energianyerési lehetőségek a mezőgazdaságban Hőközpont - növényi hulladékokkal tapasztalatok szerint 2400 tonna 40 százalék víztartalmú kukoricaszárral 660 tonna tüzelőanyagot takarítanak meg. A megtakarítás — a hőközpont gépimport vonzatát is beszámítva — évi 7,4 millió forint. A bábolnai napok látogatói megtekinthették a kombinát új pb-gázzal működő energiatakarékos B 1—15-ös terményszántóját. Most folynak a költség- kalkulációk az országban elterjedt Bábolna-8 szárítók olcsó pakura tüzelésre történő átalakítására. A kombinát állattelepein a korszerű sugárzó’ testek pb-, föld- és biogázzaí egyaránt működnek. Bábolnán kísérleti jelleggel megvalósították — és bemutatták — az eddig körbeveszett hőenergia visszanyerését. A fűtött sertés- és baromfiólak, istállók melegének hőcserélőkkel 30—60 százaléka nyerhető vissza. Bábolnán sokrétűen és igen intenzíven kutatják az új energia- takarékos megoldásokat, hisz az olajárak emelkedésével o kombinát évi 130 milliós energiaköltsége 1980-ban várhatóan 278 millió forintra emelkedik. — Rné — Benzin helyett alkohol — maniókából, cukorrépából
