Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-05 / 274. szám

« Schweriner W Volkszeitung A megye élete a két párt­kongresszus között „A legjobbakat a X. kong­resszusra! Mindent a nép ja­vára!” — Ezek az alapgondo­latok az NSZEP Központi Bi­zottságának 12. ülésszakán Erich Honecker beszédében hangzottak el, de ma is új tel­jesítményekre ösztökélnek az NDK-ban, és a IX. pártkong­resszus határozatai alapján megvalósult eredmények min­denkit büszkeséggel töltenek el. Ez az eredményesség a Schweriner Volkszeitung írá­saiban is tükröződik. Ebbe a munkába kíván most a szer­kesztőség betekintést adni, természetesen a teljesség igé­nye nélkül. Schwerin megye már 1971, a Vili. pártkongresszus óta egyre inkább ipari-mezőgazda­sági megyévé alakult. Ma je­lentős iparral rendelkezik, és a következő termékeket NDK össztermelési viszonylatban is nagy százalékban gyártja: ház­tartási gépek 100 százalék, belvízi személyszállító hajók 100, csempék 87, erősáramká­bel 32, puha bőr 20, viszkóza- szál 21, műanyaggyártó-gépek 21, hidraulikus szelepek 41, egyéb hidraulikus termék ösz- szesen 22 százalék, továbbá igen nagy mennyiségű fedő­gépet, kormányszerkezetet, mű­anyag termékeket, bútort és kárpitozott árukat állítanak elő. És ami még sokat számít: Schwerin megye 590 ezer la­kosával az NDK lakosságából I, 8 milliót lát el élelmiszerrel.------------- * -------------­„ NDK-fel­fedezések” Faust, akit négyen játszottak A Schwerini Színház „NDK- felfedezések” sorozcrto sok, az ország más részéből érkező lá­togató számára egyben „Schwenin-felfedezéssé” is vált. A legújabb színházi „felfede­zés” mégis érdekesebb, az, hogy Geothe Faustjának l„ és II. részét egy este játszották. És hogyan ment? Jól, nemcsak ment, de főtt, fortyogott és szi­szegett, félelmet keltett és ne­vetést fakasztott, kedvet éb­resztett, kedvet, hogy a klasz- szikus gondolkodást jelenkori létünkre alkalmazzuk. Néhány érdekesség: Faustot négy szí­nész játszotta, Mephistót nő, Homonculust pedig egy tévé- készülék. Egy másik műsornál pedig az elő-, fő- és éjszakai progra­mot tizenegy darabból önál­lóan lehetett összeválogatni, hangulat és igény szerint: szín­darab és zenedráma, szemel­vények Lenin és Ovidius mű­veiből, német népdalok, zenés, kabaréval összekötött divatbe­mutató, mindez o színház ösz- szes dolgozóival a színház ösz- szes termében. Kiadós szüne­tek, kiadós büfé, volt idő be­szélgetésekre, felfedezésekre. Volgái hajók az Elbán 125 méter hosszúak és min­den kényelemmel ellátottak a boizenburgi hajógyár belvízi személyszállító hajói, amelyek szovjet dolgozók nyári utazá­saira vagy például német tu­risták szovjetunióbeli sétahajó­zásaira alkalmasak. 1973 óta tizenötöt szállítottak a Szovjet­uniónak ezekből a szép hajók­ból. Ezek Boizenburg lakóinak és a hajógyár dolgozóinak a büszkeségei. A város egyébként a szocia­lizmus „legnyugatibb” városa Európában, az Elba másik partja már a NATO és az Európai Gazdasági Közösség hatáskörébe tartozik. Ezt a ha­tárt érintik a hajók, amikor Hamburgon át Wismarba szál­lítják őket, a felszerelési rak­parthoz. Mivel magasságuk a hamburgi Elba-hidak számára túl nagy „tét”, néhány fedél­zeti elemet előre elszállítanak Hamburgba, és ott egy hajó­gyárban — külön megbízás alapján — felszerelik. Ebből a tényből táplálkozott a Han­za-városban megjelenő „Mor­genpost" elnevezésű újság fő­címe: „A hamburgiak 16 Vol­gái hajót építenek.” A való­ságban azonban az ottani munka az összráfordítás 0,1 százalékát teszi csak ki. 1945 óta kétszeresére nőtt Boizen­burg lakóinak a száma, jelen­leg 12 344 lelket számlál a te­lepülés. 1975 óta 412 új lakó­épületet és 38 magánlakást építettek, további 67 lakást bő­vítettek és felújítottak. Minden szülő tudja, hogy gyermeke — kívánság esetén - bölcsődei elhelyezésben részesül. A mun­kanélküliség ismeretlen foga­lom. Boizenburgtól Petro- pavlovszkig, a Szovjetunió leg­keletibb pontjáig 14 ezer kilo­méter a távolság, végig min­denütt szociális biztonságban élnek az emberek. Boizenburg mögött, az EGK-hatáskör leg­nyugatibb pontjáig kereken 1400 kilométer a távolság. Itt jelenleg pontosan 6,5 millió munkanélküli van. Ez önma­gáért beszél. Mélyre hatol a tekintet... ... ahol sok a tiszta, csendes víz, mint Schwerin megyében is. Itt 32 745 hektár a vízfelület: van egy 134 km-es Elba-part, az Eide viszont 125 km-en át fut. A megye számtalan tava közül legnagyobb a Schwerini tó, felszíne 65,5 négyzetkilo­méter. Ezen kívül számtalan a csatorna, patak, apró tó, víz­zel teli hajdani tőzeg- és kavicsbánya. Természetes hát, hogy igen népszerű a horgászat. A megye 590 ezer lakosából 35 300 tagja a horgászszövetségnek, így ez jelentős tömegszervezet. A „pecások” nemcsak horgásznak, hanem sokat tesznek a környezetvédelemért és a halállomány védelméért. Schwerini látkép Fotó: SVZ/E. Höhne A bika merev tekintete... (amely a híres mecklenburgi népdal szerint a „lelkipásztor tehene", és a nemét csak az utolsó strófában árulják el, — „A tehén, ami ökör volt” —) ...félig sem olyan hatásos, mint a schwerini piactéren 1979-ben épített szép kút Mind több schwerini barátko­zik meg Stefan Horata berlini szobrász alkotásával, aki az említett népdal vidám epizód­jait az állat szobra alatti relief­gyűrűn művészileg megformáz­ta. A tűzoltók szivattyújából, másoknak a szájából és egyéb alkalmas testrészéből vidáman buzog a víz a nagy, kerek me­dencébe, amelyet mosolygó és csodálkozó nézők fognak körül mindig. Pillantás egy új üzembe Öt kérdés Christiane Auehez — Christiane, mester vagy a megye egyik legfiatalabb üze­mében, a Schwerini Bőráru­gyárban, amely egyú'tal Euró­pa egyik legmodernebb léte­sítménye is. Itt készül a leg­több táska az országban. Az üzemben feltűnően fiatalok a dolgozók, 90 százalékuk asz- szony és lány. Hogyan ment a beilleszkedés? — Huszonhárom éves vagyok, így egyik a „legidősebb” fia­talok közül. ........? A z átlagos életkor az üzem­ben 23 év, de a táskakészítő­szalagnál például 19 év körül van. — Itt születtél Schwerinben? — Á, dehogy. Pritzwalk mel­lől, egy kis faluból jöttem. De ez itt nálunk nem számít különleges dolognak. Amikor 1973-ban az üzemben megkez­dődött a termelés, hirtelen na­gyon sok új munkaerőre volt szükség, rövid idő alatt szinte ez egész ország nyelvjárásai felhangzottak a gyárban, — És hogyan lesz valakiből mester? — Potsdamban textiltechnikai szakmunkásként fejeztem be tanulmányaimat, aztán elvé­geztem egy tanfolyamot, itt szereztem mester-oklevelet. 1977-ben helyettesként kezd­tem dolgozni a gyárban, egy évvel ezelőtt lettem mester. Érdekes, szép, de nem könnyű munka. A szociálpolitikai in­tézkedések előnyeit természete­sen közvetlenül érezzük, de egy kimondottan nőket foglal­koztató munkahelyen ezeknek a gyakorlati megvalósítása számtalan problémát rejt ma­gában. — A nők nagyon kritikusak a divatkérdésekben, megma­rad ez a tulajdonság akkor is, ha az ember maga csinálja a divatot? — Igen, nagyon kritikusan nézünk minden új modellt. Van olyan darab, amelyet rögtön saját magamnak is megven­nék, de akad olyan is, ami egyáltalán nem nyeri meg a tetszésemet. A választék viszont igen bő, és szerencsére az íz­lések különbözőek. A beszélgetőpartner Inge- burg Grüning volt. Új tempó a sportban is Vége a moszkvai olimpiának, a nagy eseményen nyolc schwerini sportoló vett részt, közülük hatan éremmel tértek vissza, ebből is a „legfénye­sebb" Gerd Wessig magasug­ró aranyérme. 1945 előtt a hajdani Meck- lenburgnok egyetlen olimpikon­ja volt, a lübtheeni Hans Ol- dag, aki 1932-ben Los Ange­lesben a maratoni futásban állt rajthoz; az USA színeiben. 1925-ben vándorolt ki, főleg a sport területén való kilátásta- lanság miatt, ugyanis sem ő, sem egyesülete nem tudott anyagi eszközöket biztosítani ahhoz, hogy részt vehessen a német terepfutó-bajnokságon. Egy moi mecklenburgi sportoló számára ez a történet szinte hi­hetetlenül hangzik, akár a si­keres olimpikonokra gondo­lunk, akár azokra, akik éppen most kezdik pályafutásukat, Az oldalt fordította: dr. Juhász Edit mint példul a lubtheeni birkó­zók. Hosszabb ideje szép ered­ménnyel szerepelnek a sparta- kiádokon és ehhez minden tá­mogatást meg is kapnak. ílátác Schwerini-tó közepéről a tájra, utazás a „Fehér Flottával”, amely­,vv* "V,1**'”“3 *** nek o forgalma az utóbbi években olyannyira megnőtt, hogy Schwerin szinte kikötőváros is lehetne. A „Berlin" nevű hajóval együtt a schwerinieknek nyolc hajójuk van, ezeknek a fele új. A Boizenburg, Vidin, Schwerin és Berlin hajók mind ugyanolyan típusúak és modernek. De a régebbiek, az Elfriede, Möwe, Sowjetfreundschaft és a Vaasa is nagyon ked­veltek. Fotó: SVZ/E. Höhne Fotó: SVZ/E. Höhne HÉTVÉGE 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom