Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-05 / 274. szám
« Schweriner W Volkszeitung A megye élete a két pártkongresszus között „A legjobbakat a X. kongresszusra! Mindent a nép javára!” — Ezek az alapgondolatok az NSZEP Központi Bizottságának 12. ülésszakán Erich Honecker beszédében hangzottak el, de ma is új teljesítményekre ösztökélnek az NDK-ban, és a IX. pártkongresszus határozatai alapján megvalósult eredmények mindenkit büszkeséggel töltenek el. Ez az eredményesség a Schweriner Volkszeitung írásaiban is tükröződik. Ebbe a munkába kíván most a szerkesztőség betekintést adni, természetesen a teljesség igénye nélkül. Schwerin megye már 1971, a Vili. pártkongresszus óta egyre inkább ipari-mezőgazdasági megyévé alakult. Ma jelentős iparral rendelkezik, és a következő termékeket NDK össztermelési viszonylatban is nagy százalékban gyártja: háztartási gépek 100 százalék, belvízi személyszállító hajók 100, csempék 87, erősáramkábel 32, puha bőr 20, viszkóza- szál 21, műanyaggyártó-gépek 21, hidraulikus szelepek 41, egyéb hidraulikus termék ösz- szesen 22 százalék, továbbá igen nagy mennyiségű fedőgépet, kormányszerkezetet, műanyag termékeket, bútort és kárpitozott árukat állítanak elő. És ami még sokat számít: Schwerin megye 590 ezer lakosával az NDK lakosságából I, 8 milliót lát el élelmiszerrel.------------- * -------------„ NDK-felfedezések” Faust, akit négyen játszottak A Schwerini Színház „NDK- felfedezések” sorozcrto sok, az ország más részéből érkező látogató számára egyben „Schwenin-felfedezéssé” is vált. A legújabb színházi „felfedezés” mégis érdekesebb, az, hogy Geothe Faustjának l„ és II. részét egy este játszották. És hogyan ment? Jól, nemcsak ment, de főtt, fortyogott és sziszegett, félelmet keltett és nevetést fakasztott, kedvet ébresztett, kedvet, hogy a klasz- szikus gondolkodást jelenkori létünkre alkalmazzuk. Néhány érdekesség: Faustot négy színész játszotta, Mephistót nő, Homonculust pedig egy tévé- készülék. Egy másik műsornál pedig az elő-, fő- és éjszakai programot tizenegy darabból önállóan lehetett összeválogatni, hangulat és igény szerint: színdarab és zenedráma, szemelvények Lenin és Ovidius műveiből, német népdalok, zenés, kabaréval összekötött divatbemutató, mindez o színház ösz- szes dolgozóival a színház ösz- szes termében. Kiadós szünetek, kiadós büfé, volt idő beszélgetésekre, felfedezésekre. Volgái hajók az Elbán 125 méter hosszúak és minden kényelemmel ellátottak a boizenburgi hajógyár belvízi személyszállító hajói, amelyek szovjet dolgozók nyári utazásaira vagy például német turisták szovjetunióbeli sétahajózásaira alkalmasak. 1973 óta tizenötöt szállítottak a Szovjetuniónak ezekből a szép hajókból. Ezek Boizenburg lakóinak és a hajógyár dolgozóinak a büszkeségei. A város egyébként a szocializmus „legnyugatibb” városa Európában, az Elba másik partja már a NATO és az Európai Gazdasági Közösség hatáskörébe tartozik. Ezt a határt érintik a hajók, amikor Hamburgon át Wismarba szállítják őket, a felszerelési rakparthoz. Mivel magasságuk a hamburgi Elba-hidak számára túl nagy „tét”, néhány fedélzeti elemet előre elszállítanak Hamburgba, és ott egy hajógyárban — külön megbízás alapján — felszerelik. Ebből a tényből táplálkozott a Hanza-városban megjelenő „Morgenpost" elnevezésű újság főcíme: „A hamburgiak 16 Volgái hajót építenek.” A valóságban azonban az ottani munka az összráfordítás 0,1 százalékát teszi csak ki. 1945 óta kétszeresére nőtt Boizenburg lakóinak a száma, jelenleg 12 344 lelket számlál a település. 1975 óta 412 új lakóépületet és 38 magánlakást építettek, további 67 lakást bővítettek és felújítottak. Minden szülő tudja, hogy gyermeke — kívánság esetén - bölcsődei elhelyezésben részesül. A munkanélküliség ismeretlen fogalom. Boizenburgtól Petro- pavlovszkig, a Szovjetunió legkeletibb pontjáig 14 ezer kilométer a távolság, végig mindenütt szociális biztonságban élnek az emberek. Boizenburg mögött, az EGK-hatáskör legnyugatibb pontjáig kereken 1400 kilométer a távolság. Itt jelenleg pontosan 6,5 millió munkanélküli van. Ez önmagáért beszél. Mélyre hatol a tekintet... ... ahol sok a tiszta, csendes víz, mint Schwerin megyében is. Itt 32 745 hektár a vízfelület: van egy 134 km-es Elba-part, az Eide viszont 125 km-en át fut. A megye számtalan tava közül legnagyobb a Schwerini tó, felszíne 65,5 négyzetkilométer. Ezen kívül számtalan a csatorna, patak, apró tó, vízzel teli hajdani tőzeg- és kavicsbánya. Természetes hát, hogy igen népszerű a horgászat. A megye 590 ezer lakosából 35 300 tagja a horgászszövetségnek, így ez jelentős tömegszervezet. A „pecások” nemcsak horgásznak, hanem sokat tesznek a környezetvédelemért és a halállomány védelméért. Schwerini látkép Fotó: SVZ/E. Höhne A bika merev tekintete... (amely a híres mecklenburgi népdal szerint a „lelkipásztor tehene", és a nemét csak az utolsó strófában árulják el, — „A tehén, ami ökör volt” —) ...félig sem olyan hatásos, mint a schwerini piactéren 1979-ben épített szép kút Mind több schwerini barátkozik meg Stefan Horata berlini szobrász alkotásával, aki az említett népdal vidám epizódjait az állat szobra alatti reliefgyűrűn művészileg megformázta. A tűzoltók szivattyújából, másoknak a szájából és egyéb alkalmas testrészéből vidáman buzog a víz a nagy, kerek medencébe, amelyet mosolygó és csodálkozó nézők fognak körül mindig. Pillantás egy új üzembe Öt kérdés Christiane Auehez — Christiane, mester vagy a megye egyik legfiatalabb üzemében, a Schwerini Bőrárugyárban, amely egyú'tal Európa egyik legmodernebb létesítménye is. Itt készül a legtöbb táska az országban. Az üzemben feltűnően fiatalok a dolgozók, 90 százalékuk asz- szony és lány. Hogyan ment a beilleszkedés? — Huszonhárom éves vagyok, így egyik a „legidősebb” fiatalok közül. ........? A z átlagos életkor az üzemben 23 év, de a táskakészítőszalagnál például 19 év körül van. — Itt születtél Schwerinben? — Á, dehogy. Pritzwalk mellől, egy kis faluból jöttem. De ez itt nálunk nem számít különleges dolognak. Amikor 1973-ban az üzemben megkezdődött a termelés, hirtelen nagyon sok új munkaerőre volt szükség, rövid idő alatt szinte ez egész ország nyelvjárásai felhangzottak a gyárban, — És hogyan lesz valakiből mester? — Potsdamban textiltechnikai szakmunkásként fejeztem be tanulmányaimat, aztán elvégeztem egy tanfolyamot, itt szereztem mester-oklevelet. 1977-ben helyettesként kezdtem dolgozni a gyárban, egy évvel ezelőtt lettem mester. Érdekes, szép, de nem könnyű munka. A szociálpolitikai intézkedések előnyeit természetesen közvetlenül érezzük, de egy kimondottan nőket foglalkoztató munkahelyen ezeknek a gyakorlati megvalósítása számtalan problémát rejt magában. — A nők nagyon kritikusak a divatkérdésekben, megmarad ez a tulajdonság akkor is, ha az ember maga csinálja a divatot? — Igen, nagyon kritikusan nézünk minden új modellt. Van olyan darab, amelyet rögtön saját magamnak is megvennék, de akad olyan is, ami egyáltalán nem nyeri meg a tetszésemet. A választék viszont igen bő, és szerencsére az ízlések különbözőek. A beszélgetőpartner Inge- burg Grüning volt. Új tempó a sportban is Vége a moszkvai olimpiának, a nagy eseményen nyolc schwerini sportoló vett részt, közülük hatan éremmel tértek vissza, ebből is a „legfényesebb" Gerd Wessig magasugró aranyérme. 1945 előtt a hajdani Meck- lenburgnok egyetlen olimpikonja volt, a lübtheeni Hans Ol- dag, aki 1932-ben Los Angelesben a maratoni futásban állt rajthoz; az USA színeiben. 1925-ben vándorolt ki, főleg a sport területén való kilátásta- lanság miatt, ugyanis sem ő, sem egyesülete nem tudott anyagi eszközöket biztosítani ahhoz, hogy részt vehessen a német terepfutó-bajnokságon. Egy moi mecklenburgi sportoló számára ez a történet szinte hihetetlenül hangzik, akár a sikeres olimpikonokra gondolunk, akár azokra, akik éppen most kezdik pályafutásukat, Az oldalt fordította: dr. Juhász Edit mint példul a lubtheeni birkózók. Hosszabb ideje szép eredménnyel szerepelnek a sparta- kiádokon és ehhez minden támogatást meg is kapnak. ílátác Schwerini-tó közepéről a tájra, utazás a „Fehér Flottával”, amely,vv* "V,1**'”“3 *** nek o forgalma az utóbbi években olyannyira megnőtt, hogy Schwerin szinte kikötőváros is lehetne. A „Berlin" nevű hajóval együtt a schwerinieknek nyolc hajójuk van, ezeknek a fele új. A Boizenburg, Vidin, Schwerin és Berlin hajók mind ugyanolyan típusúak és modernek. De a régebbiek, az Elfriede, Möwe, Sowjetfreundschaft és a Vaasa is nagyon kedveltek. Fotó: SVZ/E. Höhne Fotó: SVZ/E. Höhne HÉTVÉGE 7.
