Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-05 / 274. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ngnlo XXXVII. évfolyam, 274. szám 1980. október 5., vasárnap Ára: 1,60 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Napirenden: Kelet-Európa Tudományos emlékülés Szigetváron Jelentés b földekről Majdnem hétszáz hektár területről érkezik be a cukorrépa o Mohács-telepi depóba. Az indulástól tegnapig 2000 tonnát szállítottak innen a Kaposvári Cukorgyárba. Erb János felvétele Veinek a gazdaságokban Itt-ott megkezdődött a kukorica betakarítása Teljes erővel folyik a silózás Előtérben a szociálpolitika A kezdet kezdetén volt az üzemi étkezés, meg amit akkor munkásszállásnak neveztek. Ebből fejlődött ki a mai munkásellátás, amely étkezést, öltözőt, fürdőt, munkaruhát, színvonalas munkásszállást — nem ritkán szállodát —, szállítást, gyermekintézményeket, üdülési, kulturális és sportlehetőségeket foglal magában. Gyűjtőfogalommal: a szociális gondoskodást, amit a szociális tervezés intézményessé tett. A szociális program, az üzemi szociálpolitika az üzemi, vállalati tervezés elidegeníthetetlen részévé vált, és különösen azzá kell válnia napjainkban, amikor gazdasági nehézségeink fékezik életszínvonal-politikánk megvalósítását. Másként fogalmazva: amit béremeléssel egyelőre nem tudunk megoldani, azt a jóléti intézkedésekkel igyekszünk ellensúlyozni. Ezzel valamelyest kiegyenlíthető a családosok - különösen a nagycsaládosok —, a nyugdíjasok, valamint a társadalom kedvezőbb helyzetben levő rétegeinek életmódjában mutatkozó különbségek. Ezt a célt szolgálta a három- és többgyermekesek július 1- én életbe lépett családipótlék- emelése. Ezt fogja szolgálni a kis nyugdíjból élők helyzetének javítására előirányzott intézkedés. Az állami, illetve a szakszervezeti társadalombiztosítás lét- biztonságot teremtő szolgáltatásait egészítik ki a maguk módján a munkahelyiek, lehetőleg tartva az elért színvonalat. Ez azért érdemel különös hangsúlyt, mert az ötödik ötéves terv eddigi eredményei ellenére egy kis elbizonytalanodás tapasztalható a vállalati szociálpolitikai munkában. Olykor elhangzik a kérdés, helyes-e a szűkös eszközökből szociális feladatokat finanszírozni? A kérdésfeltevésnek ez a módja idejétmúlt régi szemléletet tükröz. Annak meg nem értését, hogy szociális vívmányaink megtartása, fejlesztése a társadalmi rend lényegéből fakad, hogy a dolgozó ember élet- és munkakörülményeinek szüntelen javítása nem velejárója, hanem értelme és célja minden igyekezetünknek. Igen nagy nyomatékkai szerepel újabban a munkavédelem is a szociális tervekben. A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium irányelveiben újdonság annak előírása, hogy a jövőben meg kell tervezni az egészségre ártalmas munkahelyek számának csökkentését; hogy az eredményes foglalkozási rehabilitáció végett jelöljék ki az ilyen célokra alkalmas munkaköröket. Üzemegészségügy, munkahelyi oktatás, közművelődés, tömegsport ugyancsak a szociális terv része lesz a következő ötéves tervben. Nem új, de igen fontos a már említett gyermekintézmények, az üdülés fejlesztése, a munkáslakás-építés támogatása, az egyes emberek, családok konkrét gondjainak megismerése, orvoslása. Erre csak a kisebb közösségek, a bizalmiak figyelhetnek fel. A szakszervezetek érdekvédelmi törekvéseiben változatlanul első helyen áll a szociális gondoskodás. A jelenlegi gondoktól terhes időszakban is. Féltve őrizzük, méltán büszkén arra, amit elértünk, és következetesen munkálkodva azért, amit egyelőre csak célul tűzhetünk ki. Lukács Mária A téma - Kelet-Európa. A modernizáció kezdetei kontinen. sünk elmaradottabb felén a XIX. században. A szigetvári Zrínyi-ünnepségek keretében immár második alkalommal kerül sor tágabb horizontú történeti kérdések megvitatására. Az évenként megtartott Zrínyi-meg. emlékezések már korábban is módot adtak hazai történészek és a történelem iránt érdeklődők találkozására, de tavaly lényeges változás történt a hagyományteremtő szándékkal megrendezett konferenciák tematikájában. Erről kérdeztük szombaton délelőtt, a tudományos emlékülés megnyitása előtt dr. Polányi Imre főiskolai tanárt, a TIT Történelmi Szakosztályának megyei elnökét. — A korábbi években a referátumok főként Zrínyivel és korával foglalkoztak, de ez a téma kezdett kimerülni. Arra gondoltunk, hogy olyan kérdést kel. lene a középpontba állítani, amelyről viszonylag kevesebb szó esik ismeretterjesztő és tudományos fórumokon, de a közvéleményt élénken foglalkoztatja. így esett választásunk a kelet-európai fejlődésre. Négy évre szóló programot dolgoztunk ki, és tavaly már ennek a1 jegyében rendeztük meg a szigetvári tudományos emlékülést, amely széles körben kedvező visszhan. got váltott ki. — Melyek a program fő témakörei? — Tavaly a kelet-európai államoknak a legutóbbi háborúban játszott szerepéről hangzottak el előadások. Idén a keleteurópai modernizáció a fő téma, jövőre pedig ha lehet, még izgalmasabb kérdésekről lesz szó: a két háború közötti korszak történeti problémáiról. A negyedik évben visszatérünk Kelet-Európa születéséhez, a térség népeinek államalakításához. Az idén először kétnapos konferenciát dr. Grastyán Endre egyetemi tanár, a TIT Baranya megyei Szervezetének elnöke nyitotta meg a városi könyvtárban. Délelőtt három előadás hangzott el: Ránki György akadémikus a kelet-európai modernizálódás főbb kérdéseiről beszélt, dr. Orosz István debreceni egyetemi tanár ugyanennek a problémának a mezőgazdasági vonatkozásait fejtegette referátumában. Dr. Gyimesi Sándor, a szegedi egyetem professzora a XIX. századi kelet-európai városfejlődésről beszélt. Dr. Kövér György (Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) előadása. A gazdaság modernizálódása az Osztrák—Magyar Monarchiában címet viselte, dr. Vörös K,áro!y (MTA) pedig a Monarchiában bekövetkezett modernizálódás társadalmi és ideológiai megnyilvánulásairól tartott referátumot. Szombaton este a konferencia résztvevői a mozsgói művelődési házban megtekintették a Baranya Táncegyüttes műsorát. Az emlékülés ma két előadással folytatódik, majd vitával zá. rul. Megkezdődött a MEDOSZ és a VOSZ kongresszusa Szombaton a szakszervezet Jókai utcai székházában megkezdte tanácskozását a MEDOSZ XXV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára és Szabó István, a TOT elnöke is. A központi vezetőség írásos beszámolójához Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután megkezdődött az előterjesztések vitája, a kongresszus vasárnap folytatja munkáját. * A vegyipar mintegy 160 ezer szervezett dolgozójának képviseletében 280 választott küldött és több mint 100 vendég vesz részt a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének XXIII. kongresszusán, amely szombaton kezdte meg kétnapos munkáját a SZOT központi iskoláján. A tanácskozáson megjelent Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, valamint Simon Pál nehézipari és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter. A központi vezetőség írásos jelentéséhez Dajka Ferenc, a szakszervezet főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután megkezdődött a vita az írásos jelentés, a beszámoló és a határozati javaslat fölött. A kongresszus vasárnap folytatja munkáját. Október beköszöntével a bú- ravetés került az őszi mezőgazdasági munkák homlokterébe, mindemellett — ha nem is mellszélességgel — több nagyüzemi gazdaság hozzálátott a kukorica betakarításához, részint annak kényszeréből is, hogy elfogyott a tavalyi szemes takarmánya, az állatoknak enniök kell. Első a vetés, a kukorica várhat — ez a jelszó most az új- petrei termelőszövetkezetben, ahol már a hét elején megkezdődött a jövő évi kenyérnek való vetése, tegnap estéig 650 hektáron már végeztek is. A búza vetését több mint 2000 hektáron október 20-ig szeretnék befejezni. Ennek érdekében a kukorica betakarítását nem a jövő hét elején, mint tervezték, hanem a végén kezdik, s így két műszakot szervezve, meggyorsíthatják a vetést. A gazdaságban néhány napon belül befejezik a silózást. A véméndi termelőszövetkezetben pénteken álltak munkába a vetőgépek, az . 1034-ből 50 hektárnyi területen került földbe a mag. Folyik a silózás, ezzel a munkával hamarosan végeznek. Bevetésre készen állnak a kombájnok, de csak a jövő hét közepén szándékoznak megkezdeni a kukorica betakarítását. A termés jónak, a tervezett hektáronkénti 57 mázsánál magasabbnak ígérkezik. A szalántai termelőszövetkezetben fogytán a tavalyi kukorica, ezért amint a napraforgót levágták, pénteken hozzákezdtek a kukorica betakarításához. Úgyszintén munkába álltak a kombájnok a drávaszabolcsi termelőszövetkezet kukoricatábláiban is, ahol a Gabona Vállalat kérésére már a hét elején megkezdődött a betakarítás. Magas a szemek víztartalma, de a gabonások vállalták a szárítás többletköltségeit. Csaknem ezer hektárnyi a drávaszabol- csiak kukoricása, ebből 50 hektáron már végeztek. Tegnap megkezdték a búza vetését is, a 900 hektárnyi területtel október utolsó napjaiban végeznek. Köztudott, országszerte késik a kukorica érése, magas a szemek víztartalma, a betakarítás tolódik. Sajnos akad a megyében olyan gazdaság is, melyet kétszeresen is sújtott a szeszélyes időjárású idei esztendő: a sásdi termelőszövetkezet kukoricásait tavasszal árvíz öntötte el, újra kellett vetni. Emiatt még inkább késik az érés, a szemek nedvességtartalma rendkívül magas, 40 százalékos! Három-három és fél hetes késésben van a kukorica, majd csak október 20-a körül kezdhetnek betakarításához. Viszont Sásdon évek óta nedvesen, fóliában tárolják a szemes kukoricát — tavaly és az idén is 100—100 vagonnyit —, s így megtakarítják a szárítás költségeit. Renner Tibor elnök számokkal is szolgált: tűzelőolajbon számolva tavaly 600 ezer. az idén már több mint 1 millió forint a megtakarításuk. A sásdi nedvesku- korica-tárolás tapasztalataival egyébként a hónap végén megyei bemutató keretében más gazdaságok is megismerkedhetnek. A termelőszövetkezetben o 200 hektárnyi őszi árpával végeztek, így tegnap megkezdődhetett a búza vetése. M. Z. A 6-os útba torkolló Vasas l-i leágazás a vasúti felüljáró építménye miatt bal kéz felől beláthatatlan volt. A könnyebb ki- és behajtás, valamint a balesetveszély elkerülése érdekében mintegy száz méterre a régi úttól új leágazó részt épít a Közúti Építő Vállalat.
