Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-31 / 300. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 300. sióm 1980. október 31., péntek Ara: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Takarékosság - gondtalanabb élet! A világ takarékpénztárai 1924-ben Milánóban tartott ér­tekezletükön határozták el, hogy minden év októberének utolsó munkanapján tartják a takarékossági világnapot és ezen a napon világszerte meg­emlékezésekkel hívják fel a figyelmet a takarékosság esz­méjének, az ésszerű életmód­nak a fontosságára. Hazánkban 1965-töl emléke­zünk meg a takarékosság nemzetközi ünnepéről. A takarékpénztári, a taka­rékszövetkezeti egységeknél és a postahivataloknál ezen a napon ünnepi ügyfélszolgála­tot tartanak, s egyidejűleg az OTP - a társadalmi és tömeg­szervezetek bevonásával — a nagyközönség körében ismer­teti és értékeli a lakosság ta­karékoskodásainak eredmé­nyeit. A takarékossági világnap jó alkalom arra is, hogy a párt és a kormány által meghirde­tett takarékossági programhoz kapcsolódva a lakosság pénz­takarékosságának alakulása mellett rámutassunk az általá­nos, a szélesebb értelemben vett takarékosság jelentőségé­re és hasznosságára. Amikor takarékosságról szó­lunk, akkor az ésszerű, átgon­dolt takarékosságra gondo­lunk. Olyan alaposan megfon­tolt beosztásra, célszerű és minden részletében tudatos szemléletre, gondolkodásmód­ra és gyakorlatra, amely alap­jaiban határozza meg az egyének, a családok, az üze­mek, a társadalom és így az ország helyzetének, létfeltéte­leinek alakulását. Ez a fajta takarékosság már eddig is, mindig nélkülözhetetlen alkotó eleme volt mind a szellemi, mind pedig anyagi jólétünk formálódásának. Társadalmunk fejlődése, né­pünk életszínvonalának emel­kedése nem azt jelenti, hogy megengedhetnénk magunknak a pazarlást bármiben is. A takarékosság nem lehet valamiféle kampányfeladat, annak valóságos formává kell válnia mind az egyének, mind a társadalom életében; amint arra a párt XII. kongresszusa is nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet. A takarékosság nemcsak gondtalanabb, hanem ugyan­akkor szebb, gazdagabb, kul­turáltabb életet is jelent. Társadalmunkban természe­tes jelenség, hogy a lakosság széles rétegeinél újabb és újabb igények bontakoznak ki, és a különféle vágyak és igé­nyek megvalósításának reális feltétele a takarékosság. Takarékoskodni csak az az ember képes, aki nemcsqk a mának él, hanem életének célját, értelmét a jövő építé­sében látja, hiszen a takaré­koskodás lényege megterem­teni a jövő fogyasztásának le­hetőségét. Az egyéni takarékbetét-meg- takaritások különleges fontos­sága abban rejlik, hogy ez a takarékosság hozzájárul a tár­sadalom tagjai szemléletének formálásához, azaz az egyéni takarékosság átvezet a társa­dalmi takarékossághoz. A világtakarékossági napon érdemes elgondolkodni a ta­karékos életforma előnyeiről, hogy tovább növekedjék a jól gazdálkodó, a beosztó élet­módot folytató takarékos em­berek száma. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Aczél György miniszterelnök-helyettes beszá­molt Csehszlovákiában tett hi­vatalos baráti látogatásáról. A kormány tudomásul vette a je­lentést. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a KGST végrehajtó bizottságának 97. üléséről számolt be. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és megbízta a gaz­dasági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány jóváhagyta az Ál­lami Tervbizottság előterjeszté­sét az alumíniumipar központi fejlesztési programja végrehaj­tásának értékeléséről és a to­vábbi feladatokról. Eszerint a program megvalósításának foly­tatásával — a hazai nyers­anyagbázisra és a nemzetközi együttműködésre alapozva — lehetővé kell tenni a népgazda­ság igényeinek jobb kielégíté­sét, valamint az export gazda­ságos növelését. A kormány módosította az ál­talános jövedelemadóról szóló rendelet egyes előírásait. A módosítások többek között köny- nyítéseket és egyszerűsítéseket tartalmaznak az ingatlanforga­lom, valamint az ellátatlan te­rületeken folytatott kisipari és szolgáltató tevékenység adóz­tatáséban. A részletes szabá­lyokról a pénzügyminiszter egy­idejűleg végrehajtási rendele­tet ad ki. A Minisztertanqps határozatot hozott a jogszabályok és a hoz­zájuk kapcsolódó iránymutatá­sok egységes számítógépes nyil­vántartásának országos meg­szervezésére. Az új, egységes nyilvántartás tovább korszerűsíti az államigazgatást, könnyíti, egyszerűsíti a jogalkalmazók munkáját. 1981 májusára összehívták a KISZ X. kongresszusát A KISZ Központi Bizottsága és Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága csütörtökön együttes ülést tartott amelyen megjelent és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője is. Az ülés résztvevői először meghallgatták Szűcs Istvánné- nak, az MSZMP KB tagjának, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitkárának tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről. Ezután Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára javaslatot terjesztett elő a KISZ következp kongresszusá­nak összehívására. A Központi Bizottság és a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság úgy döntött, hogy a KISZ soron következő X, kongresszusát 1981 májusá­ra hívja össze. Ezt követően az ifjúsági szö­vetség 1981. évi, a dolgozó fia­talok, valamint a fegyveres erők és testületek KISZ-szervezetei számára szóló akcióprogram­jára tett javaslatot Nagy Sán­dor, a KISZ KB titkára. El­mondta, hogy az akcióprog­ramban érvényesül a tervező- munka megváltozott felfogása, amelynek értelmében a köz­ponti útmutatás mellett na­gyobb teret kap a szervezetek, az alapszervezetek öntevékeny­sége, és a helyi pártszervezetek programadó szerepe. Az akcióprogram elfogadása után a testület meghallgatta Kovács Jenőnek, a KISZ KB tit­kárának az európai ifjúsági és diákegyüttműködés keretszerve­zetének Budapesten megrende­zett alakuló üléséről és I. kon­zultatív tanácskozásáról szóló tájékoztatóját. Kádár János fogadta JJtekszandar Grlicskovot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtö­kön a KB székházában fogadta Alekszandar Grlicskovot, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnök­ségének tagját. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszé­lésen részt vett Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. Jelen volt Mi­lan Veres, a JSZSZK buda­pesti nagykövete. Stanislaw Kania és Józef Pinkowski Moszkvában Csütörtökön délben Moszkvába érkezett Sta­nislaw Kania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Józef Pinkowski, a LEMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Lengyel Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A vendégeket a Vnukovói repülőtéren Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­ke, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Konsztantyin Ruszakov, az SZKP Közpon­ti Bizottságának titkára és más hivatalos személyiségek fogadták. Stanislaw Kania és Józef Pinkowski az SZKP Közpon­ti Bizottságának és a Szov­jetunió Minisztertanácsának meghívására tesz baráti munkalátogatást a Szovjet­unióban. (A szovjet-lengyel csúcs­találkozóról szóló beszá­moló a 2. oldalon) Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnöke Az ország legnagyobb távolsági autóbusz-pályaudvara épül Pécsett, a Vásárcsarnok szomszédságá­ban. Elkészültekor harminc inditóállásról naponta csaknem 1400 autóbusz indul és érkezik. A városi tanács, a Volán, az Utasellátó és a Posta 80 millió forintos közös beruházásában épülő pályaudvart várhatóan 1982, első félévében adják át. Fotó: Proksza László Somogyapátiban, a mozsgói termelőszövetkezet tehenészeti te­lepének „Mező Imre" szocialista brigádja — mintegy 60 száza­lékban — társadalmi munkával segített létrehozni a háromhek­táros területen fekvő karámrendszert, ahol a tehenek kiépített víz­vezeték segítségével mindig friss vizet kapnak az hatókból, és a külterjes tartással szinte teljesen megszűnt az állatok lábfájása és könnyebbé vált az istállók tisztítása is. Fotó: Kopjár Géza Országos tanácskozás Pécsett Korszerisítés előtt a gazdálkodás szervezete Kényes kérdés, de nem ta­bu: a gazdaságvezetés intéz­ményrendszerének és a gaz­dálkodó egységek szervezeté­nek korszerűsítése. Hogy miről van szó? Például arról, hogy egy sor ma is működő válla­lati szervezetet még az 1968 előtti irányítási rendszer szel­lemében hoztak létre. Azóta pedig már egészen mások a követelmények. Általános vé­lemény, a szervezeti korszerűsí­tésben vannak még tartalé­kaink. A XII. pártkongresszus határozataiban nem véletlenül mutatott rá az intézményrend­szer és a gazdálkodó egysé­gek szervezete összehangolt fejlesztésének szükségességére és időszerűségére. Nemrég pedig mint az az október 18- án napvilágot látott közle­ményben szerepelt, az MSZMP KB ülése is foglalkozott és ál­lást foglalt az iparirányítás fejlesztésének alapelveiről. Nos, ezt az izgalmas kérdés­kört tűzte napirendre a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei Szervezete, lehetővé téve az érdekeltek, az irányí­tás és a végrehajtás területén dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek számára, hogy megismerjék és véleményt cse­réljenek az ezzel kapcsolatos elméleti kutatások eredményei­ről és a gyakorlati tapasztala­tokról. A kétnapos tanácsko­zás tegnap kezdődött a pécsi Ifjúsági Házban, ahol az or- száq minden részéből csaknem háromszáz vállalati, szövetke­zeti és intézményi szakember seregiett össze. A rendezők nevében dr. Dá- nyi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket és az elnökségben helyet fog­lalókat, köztük dr. Bérezi Gyu­lát, az SZVT főtitkárát. Ez­után, mintegy a tanácskozás alaphangját megadva, Boni- lert Ádám, az MSZMP KB ipa­ri, mezőgazdasági és közleke­dési osztályvezető-helyettese tartott előadást a gazdasági építőmunka időszerű követel­ményrendszeréről, Többek kö­zött leszögezte: a gazdaság- politikai célokat megvalósíta­ni és a követelményeket érvé­nyesíteni hivatott gazdaság- irányítás szervezeti és intéz­ményrendszere a működés egyik kritikus pontja; többet követel a népgazdasági fej­lődés követelményrendszere, mint amit az intézményrend­szer befogadni képes. A következő előadó dr. Ba­lassa Ákos, az Országos Terv­hivatal főosztályvezetője volt, aki a tervezés és a gazdasági szervezet fejlesztésével foglal­kozott az időszerű gazdaság­politikai célok szolgálatában. Mindenekelőtt felvázolta azo­kat a lehetőségeket és moz­gásteret, melyben az elkövet­kezendő években a magyar gazdaságnak, a vállalatoknak dolgozniuk kell. A gazdálko­dás feltételei tovább nehezed­nek, a következő éveket is a mérsékelt gazdasági növeke­dés jellemzi. Dr. Balassa Ákos felhívta a vállalatok figyelmét, a lassúbb, növekedés idősza­kát ki kell használni az export növelését és az importkiváltást lehetővé levő termékváltásra, a műszaki fejlesztés meggyor­sítására, nem utolsósorban a vállalati belső szervezet kor­szerűsítésére, mindez megnyit­ja a lehetőséget egy későbbi gyorsabb növekedésre. A vál­lalatoknak a kivárásos állás­pontra helyezkedés helyett ak­tív, cselekvő, kockázatokat is vállaló magatartást kell tanú­sítaniuk. Délelőtt és délután több előadás is elhangzott még, köztük dr. Dányi Pálé, aki a gazdasági tevékenység szerve­zeti rendszerével foglalkozott a területfejlesztés nézőpontjából. A tanácskozás az előadások után három — ipari, építőipari, mezőgép- és élelmiszeripari — szekcióban folytatta munkáját. Ma értékelik és összefoglalják a tanácskozás tapasztalatait, s ajánlásokat tesznek. M. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom