Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-25 / 294. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXVII. évfolyam, 294. szám 1980. október 25., szombat Ára: 1,20 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A negyvenedik A tanácsok három évtizede kormány Társadalmi-gazdasági, politikai előrehaladásunk minden eredménye a tanácsok ügye is Országos munkaértekezlet Budapesten A tanácsok megalakulásának 30. évfordulójára emlékezve is főként a teendőkről esett szó a tanácsi vezetők országos munkaértekezletén, amelyet pénteken Budapesten, az Államigazgatási Főiskolán tartottak. Az eszmecserén a fővárosi, a megyei tanácsok elnökei, elnökhelyettesei, vb-titkárai, városi, járási tanácsi vezetők, s azok a tisztségviselők - nagyközségi, községi elnökök - vettek részt, akik három évtizede dolgoznak hivatalukban. Körükben megjelent, s a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét tolmácsolta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Új meddőleválasztó Pécsbányán Decemberben üzemel a forgódobos rendszer A Szénbányák külfejtési üzemében megszűnik a felesleges meddőmozgatás Az olasz parlamentben folyik a vita Forlani miniszterelnök programbeszéde felett. A második világháború óta sorrendben negyvenedik olasz kormány viszonylag gyorsan alakult meg. A négypárti — kereszténydemokrata, szocialista, szociáldemokrata, és köztársaságpárti — kabinet elég erős többségre támaszkodik. Várható, hogy megkapja a parlament bizalmát. Forlani elődjét, Cossigát az a politika buktatta meg, amely az országot fojtogató gazdasági bajok orvoslását kizárólag a a dolgozók terhére akarta megoldani. Miközben nőttön-nőtt az elégedetlenség, a bizonytalan* ság érzése, semmi jele nem volt annak, hogy mérséklődne a gazdasági válság. Hivatalosan 1,8 millió munkanélküliről beszélnek, az infláció 22 százalékos lesz ebben az évben. S a rossz hangulatot csak súlyosbították az egyre sűrűsödő terrorista merényletek. A bolognai neofasiszta tömeggyilkos bomba- robbantás az egész ország felháborodását váltotta ki. S minderre lényegében semmiféle megoldást nem kínált a Cossi- ga-kormány. Ezért kellett megbuknia. Az 55 éves Arnaldo Forlani, az új miniszterelnök programbeszédében elismerte, hogy a gazdaság különböző szektorai súlyos válsággal küszködnek. Megoldásként az olasz áruk nemzetközi versenyképességének növelését, az infláció megfékezését, a lira értékének megvédését említette. Hangoztatta, hogy az erők összefogásával véglegesen gátat kell vetni a terrorizmusnak. A külpolitikáról szólva kijelentette, hogy Olaszország feltétel nélkül hü az Atlanti Szövetséghez. Egyidejűleg azonban hangsúlyozta, hogy kormánya folytatni kívánja a kelet—nyugati párbeszédet, kivánatosnak tartja a Salt-ll. aláírását és az eurorakátékról szóló tárgyalás sikerét. Itália fenn akarja tartani a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal kiépült pozitiv kapcsolatait. A programbeszéd, amelynek valamennyi részletét még nem ismerjük, mindenesetre jelzi, hogy a Forlani-kormány nem új kiadása a Cossiga-kormánynak — mint ahogy ezt Berlinguer, az OKP főtitkára parlamenti felszólalásában is kifejtette. A mostani négypárti kormány sem az, amelyre az országnak szüksége lenne, de pozitivabbnak látszik, mint elődje. A. kommunista párt ezt a kormányt mindenkor tettei alapján fogja megítélni. Helyes intézkedéseit hajlandó támogatni, de ellene lesz minden olyan lépésnek, omely sérti a dolgozók érdekeit. A kormány nevében Borbán- di János miniszterelnök-helyettes köszöntötte a tanácsi vezetőket, s általuk az ország mintegy 62 ezer választott tanácstagját, tisztségviselőjét, a tanácsok szakigazgatási szerveinek dolgozóit, a tanácsi intézmények, vállalatok alkalmazottainak népes táborát. A lakosság érdekében Emlékeztetett arra, hogy az 1950. október 22-én megtartott első tanácsválasztás történelmi jelentőségű fordulatot hozott az államszervezetben, a közigazgatás fejlődésében, létrejöttek a tanácsok, amelyekben a dolgozó nép képviselői gyakorolják a hatalmat. A. harminc esztendőre visszatekintve megállapítható, hogy a tanácsok alkotó módon illeszkedtek be politikai-társadalmi rendszerünkbe. Éppen ezért joggal mondhatjuk: társadalmi-gazdasági előrehaladásunk minden eseménye a tanácsok ügye is, és megfordítva. minden fontos tanácsi ügy egyszersmind társadalmi-politikai kérdés. A tanácsok bebizonyították, hogy képesek a jó hagyományokat megőrizve rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez, követelményekhez, megoldani sokasodó feladataikat. Az országgyűlés legutóbbi ülésén előterjesztett munka- program a kormány legfontosabb kötelességei között tartja számon, hogy elősegítse a szocialista demokrácia mind teljesebb érvényesítését, a közélet tisztaságát, s a közügyek intézésének társadalmi ellenőrzését. Nagyon fontos szerep jut ebben a választóikat s a nagyobb közösség érdekeit egyaránt képviselő tanácstagoknak. Takarékos gazdálkodás A tanácsok előtt álló feladatokat összegezve erről szólt Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. Hangsúlyozta: a tanácstagok a lakosság képviselői, közreműködésüket kérni kell nemcsak a határozatok végrehajtásában, szervezésében és ellenőrzésében, hanem az igazgatásban dolgozók munkájának megítélésében is. Ez épp úgy serkenti a hivatali munka javítását, mint a tanácsok erősödő tömegszervezeti kapcsolatai, például a Hazafias Népfronttal közösen szervezett akciók, lakóterületi tanácskozások, falugyűlések. Fejlődött a tanácsok gazdálkodása is, az évenként hozzávetőleg 100 miltiárd forinttal sáfárkodó testületek jobban megfontolják: mire adják forintjaikat. Kevesebb a főként helyi érdekeket szolgáló látványos beruházás; több gondot fordítanak a nemzeti értékek megóvására, aminek jele, hogy meggyorsult az elavult intézmények, lakások korszerűsítése és rekonstrukciója; a lakosság segítségével, a jelenlegi ötéves tervben húszmilliárd forint értéket kitevő társadalmi munkájával gyarapodtak a tele pülések; akad számos jó példa a takarékos anyag- és energiafelhasználásra is. A munkakorszerűsítés A feladatok felmérése során — Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettesnek, az Országos Tervhivatal elnökének tájékoztatóját követően — az értekezlet résztvevői kellő kritikával- önkritikával mutattak rá a helyenként tapasztalható visszásságokra. Előfordul még, hogy a megyeszékhely vagy más kiemelt rangú település fejlődésének más községek, városok fizetik meg az árát, holott, ha vékonyabban csordulnak is a pénzforrások, mint korábban, táplálniok kell a kisebb falvakot is, az életkörülményeknek, ellátásnak arányosan kell fejlődnie az ország különböző tájain. Nagyobb lehetőséget kínál a ma még sokhelyütt magukba zárkózó megyék, városok együttműködése. A munkaértekezlet résztvevői megvitatták az ügyfélszolgálat, c hatósági munka korszerűsítését, a kommunális gazdálkodás kérdéseit, a városok és vi dékük - agglomerációjuk — összehangolt fejlesztésének teendőit, többen a tanácsok és az üzemek, vállalatok kapcsolatairól adtak képet, fölvázolták a kerületek, járások tanácsai között kibontakozó munkamegosztás távlatait, s a fórum elé került számos egyéb szervezési kérdés is. Kitüntetések Az ünnepi munkaértekezlet záróaktusaként Borbándi János kitüntetéseket adott át a tanácstestületekben és a tanácsi apparátusban 30 esztendeje tevékenykedő, kimagasló munkát végző dolgozóknak. Az Elnöki Tanács Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozott Kolozsvári Lajosnak, a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. titkárának. Többen a Munka Érdemrend különböző fokozatait vették át. * A jubileumi ünnepségen Horváth Lajos megyei tanácselnök vezetésével 15 fős baranyai meghívott: városi tanács elnökök, illetve járási hivatal vezetők és több, 30 éve tanácstag vett részt az emlékülésen. Másfél évtized alatt megkétszereződött a Mecseki Szénbányák külfejtési üzemének termelése, ami azt jelenti, hogy ebben az esztendőben várhatóan háromszáznyolcvanezer tonna szenet termelnek. Ez idáig a meddő elválasztását Széchenyí-aknán végezték, a másfél évtizede beépített és azóta meglehetősen elavult berendezéssel, amely már képtelen megbirkózni az üzembe érkező és válogatásra váró szénnel. Éppen ezért a vállalat vezetői úgy döntöttek, hogy új forgódobos meddőleválasztó berendezést építenek, amely tehermentesíti elődjét. A négy és fél milliós beruházás megvalósítását ez év nyarán kezdték a külfejtés területén, a valamikori András-akna tőszomszédságában. Oda való telepítése kézenfekvő volt, mert elkészülte utón megszüntethető a felesleges meddőmozgatás, a szállítási útvonal jelentősen lerövidül. A leválasztott meddőt mindössze néhány száz méterre kell csak ledönteni a külfejtés elhagyott munkagödreibe, amely naponta nyolcvan—száz tonnát tesz ki. A meddőleválasztó kivitelezése vállalati erőkből valósul meg az Építési, a Központi Gépüzem valamint a Külfejtési özem ösz- szefogásával. Ottjártunkkor érkezett meg az autódaru, amely a surrantókat, valamint az ötven milliméter lyuknagyságú forgódobot a betonpillérekre emeli majd. Hamarosan elkészül a válogatórendszert övező üzemi útrendszer is és megkezdődhet a beállitószalag, továbbá a meddőleválasztó berendezéseinek szerelése, amit várhatóan december közepére fejeznek be. Ami a jövőt illeti: a Külfejtési üzem 1990-ig ismeri termelési feladatait, és ennek tudatában már 1986-ig elegendő megkutatott területtel rendelkeznek és ezt a munkát tovább folytatják. Az általuk Karolina ll-nek nevezett területen most folyik a kisajátítási eljárás. E mellett még ebben az esztendőben el kell készíteniük tíz évre előre a gépfejlesztési programot, amelynél a termelés szinten tartásával számolnak. Olyan kotrókat és dózereket valamint fúrógépeket kívánnak majd munkába állítani, amik megfelelnek a környezetvédelemmel összefüggő előírásoknak, többek között a por-, és zajvédelem szabta követelményeknek. Az említetteken túl pedig fontos szempontnak tartják, hogy az új gépek beállításával tovább csökkentsék a munkások fizikai terhelését. Radnóti Miklós emlékét idéző domborművet, Lisztes István szobrászművész alkotását leplezték le tegnap a mohácsi Radnóti-lakótelepen. (Tudósításunk az 5. oldalon.) Cseri László felvétele Gáti István S. GY.
