Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-23 / 292. szám
Műsort odott o német nemzetiségi tánccsoport az osztrák vendegeknek a leöwey Klára Gimnáziumban. (Tudositás az 5. oldalon.) A holnapért A világsajtó mindig odafigyel, ha a Szovjetunióban a párt Központi Bizottsága vagy a parlament tárgyal. Különösen élénk figyelemmel kiséri mindenkor a párt főtitkárának beszédét. Úgy tűnik, Leonyid Brezsnyevnek az SZKP Központi Bizottságának keddi ülésén elmondott szavai világszerte a megszokottnál is élénkebb visszhangot váltottak ki. Leonyid Brezsnyev ezúttal a gazdasági életről szólt. Az elkövetkező időszak fö kérdésének az életszínvonal emelését jelölte meg. Vele összefüggésben alaposan elemezte a tervezés és a gazdaságirányítás problémáit. A világsajtó kiemeli a főtitkári beszéd élesen bíráló hangját. Leonyid Brezsnyev elmondta, hogy az életszínvonal emelésére a mostani ötéves tervben 329 milliárd rubellel többet fordítottak, mint a korábbiban, s hogy általában emelkedett a reáljövedelem. A termelési érdemek között kiemelkedő hely illeti meg Kazahsztánt, amelynek oroszlánrésze volt abban, hogy — első ízben — elérték: a gabonatermés, évi átlagban meghaladta a 200 millió tonnát. A beszéd azonban nem rejtette véka alá a gondokat, amelyek meglehetősen nagyok. Az objektiv nehézségek — a több éve tartó rossz időjárás, a régi bányák egy részének kimerülése — mellett Leonyid Brezsnyev egész sor szubjektív hibára mutatott rá. „Őszintén el kell ismernünk — mondotta —, hogy még nem sikerült a modern körülmények megszabta színvonalra emelnünk a gazdaságirányítás és a tervezés mechanizmusát, a gazdálkodási módszereket és a végrehajtás fegyelmét... Három fö pontban összegezte a Központi Bizottság előtt a főtitkári beszéd a legsürgősebb gazdasági teendőket. Első helyre az élelmiszerellátás növelését tette. Második feladatnak a könnyű- és a közszükségleti ipar fellendítését említette. Harmadik tennivalóként a lakásépítésről szólt. Külön szóvá tette a gépgyártás előtt álló nagy feladatot: felzárkózni a világszínvonalhoz. Ennek érdekében javasolta, hogy a hadiipar kutatóinak, tudósainak, tervezőinek egy részét bízzák meg a polgári célokat szolgáló gépgyártás aktuális feladatainak megoldásával. Nem titok, hogy a nemzetközi helyzet hónapok óta feszült. Az sem titok, hogy nyugaton a feszültség szitásával gyakran vádolják a Szovjetuniót. A keddi főtitkári beszéd világos válasz e gyanúsításra. Nem kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy felismerjük: a Szovjetunió kormánya legfontosabbnak a gazdaság továbbfejlesztését, az intenzív módszerekre való áttérés feladatát tekinti. Ez a program óriás, de reális. Az iparosítás sok évtizedes programjának befejeztével most az ipari struktúra tökéletesítésén, az intenzív termelés horizontális és vertikális megalapozásán a sor. A két kontinenst átfogó, 22 és fél millió négyzetkilométeres országban ez nem fillérekbe kerül majd. Ismerve a katonai kiadások súlyos terhét, vajon nem egyértelmű bizonyíték ez arra, hogy a Szovjetuniónak nem a feszültség, hanem az enyhülés az érdeke? (Firon) Közétkeztetés f üzemben, étteremben Változatosabb ételeket a fiataloknak mint a budapesti és a főváros kornyéki tüzépeknek. Az előzetes piackutatás eredményeként o jövő esztendőben a Kecskeméti Tüzép is nagy tételű megrendelésekkel jelentkezik majd — mondotta Mufics József, a szövetkezet elnöke. A szövetkezet mozaiklapgyár. tó üzemében éveken ót a hagyományos csiszolókorongokat használták a cementlapok felületének „simításához". Ezeket a saját készítésű „szerszámokat” viszont szinte, naponta kellett cserélni a nagyfokú kopás miatt. Mintegy fél esztendeje viszont, a KGM Tudományos Informatikai és Ipargazdasági Központjának közreműködése révén, egy kijevi kutatóintézet által előállított iparigyémánt- korongot használnak, melynek az élettartama sokszorosa a korábban használatosénak. Az új csiszolókorongokat májusban szerelték föl az egyik berendezésükre, ami azóta is működik. A gyártók huszonhétezer négyzetméter mozaiklap finom csiszolását garantálták az új eljárással, a korábban alkalmazott cement- és acélszemcse összetételű koronggal szemben, amivel darabonként alig százhúsz négyzetméternyi mozaiklapot tudtak megfelelően polírozni. S, ha már a polírozásról esett szó, nem hagyható figyelmen kívül a műszaki fejlesztés további lépcsője sem; eszerint az úgynevezett lineáris csiszológépen is a „gyémántkorongokot" alkalmazzák majd. Novemberben látogatnak ismét Pécsvá- radra a kijevi intézet szakemberei, akik a kísérleteket folytatva az említett berendezésbe is beépítik a gyémánt csiszolókorongokat. Elképzelhető, hogy több kornoq segítségével a jövőben a pécsváradi üzem magasfényű polírozott mozaiklapjai — főként árban — konkurren. ciát jelentenek majd a mázas bevonatú burkolólapokkal szemben. Természetesen mindez a lefolytatandó kísérletek eredményétől is függ, de az is biztos, hogy a jövő hónaptól kezdve a márvány, valamint a gránit vágása és csiszolása is az említett új technológia szerint kezdődik meg, ami a későbbiekben választékbővítést, a mozaiklapoknál pedig további minőségjavítást eredményezhet. S. Gy. Kazinczy (Mecsekvidéki Vendéglátó), a szalántai Marica étterem (Pécs Város és Vidéke Áfész) került terítékre. A Borostyán egész nap, a Kaziinczy csak ebédeltetésre önkiszolgáló rendszerű, e két helyen naponta 1000—1100 előfizetéses ebéd fogy el - jórészt éthordóban elszállítva. A Marica az előbbi kettőnél lényegesen magasabb nyersanyagnormával napi 40-50 előfizetéses ebédet főz. E három étteremnek van még szabad konyhai kapacitása - mint ahogy nagyon sok másét, teremnek és üzemi konyhának. Kénytelenek versengeni a vendégért. Tudják: csatát csak kedvező árakkal és még jobb ételekkel nyerhetnek. Murányi A képen: gyémánt csiszolókorongokkal „simítják” a cementlapokat SyemanllionnnBal csiszolják a mozaiklapot Biztos piaca van a Pécsváradi Építőipari Szövetkezetnek A mozaiklapnak, úgy tűnik, korlátlan piaca van, ennek ellenére a Pécsváradi Építőipari Szövetkezet a közelmúltban levélben kereste meg a hazai nagyfogyasztókat: érdeklődve a jövő esztendei igényük iránt. Ez is érzékelteti, hogy a beruházási piac változását rugalmason fogják föl, és már a jövő esztendőre gondolva keresik a továbblépés lehetőségeit. Szó sincs arról, hogy bármiféle értékesítési gondokkal küzdenének, hiszen éves termelésük — ami meghaladja a háromszáznyolcvanezer négyzetmétert —, teljes mennyisége elkél. Mégis, ezt teszik, és így van ez jól. A Dél-dunánttúli Tüzép Vállalat ugyan az utóbbi esztendőben kevesebb mozaiklapot rendelt a szövetkezettől, de mindez valószínűleg összefügg azzal, hogy a kisfogyasztók, illetve magánépíttetők igénye változott: mind többen keresik a mázas burkolólapokat. — A Pécsváradi Építőipari Szövetkezet, amely hazánkban a legnagyobb mozaiklapgyártó, nyolc-tíz fajta burkolólapot állít elő és szállít a dél-dunán- . túli régióba, Észak- és Kelet- Magyarország megyéibe, valaNaponta 500 diák étkezik a Szabadság úti központi menzán Fotó: Proksza L. Aszerint ítéljük meg a pécsi közétkeztetést, hogy gyerekeinket felvették-e menzásnak, milyen az üzemi konyhánk főztje, vagy ennek híján mennyire változatos annak az étteremnek az étrendje, ahol elfogyasztjuk előfizetéses ebédünket. A pécsi népi ellenőrök tavaly és idén ez ügyben hét egységnél vizsgálódtak, és tegnap vonták meg Pécs közétkeztetési mérlegét, mégpedig a diák-, a vállalati és üzemi, valamint a kereskedelmi vendéglátó egységek lehetőségei és kínálata alapján. Még májusban osztályozták az általános iskolai gyermek- élelmezést, melyben a kisiskolásoknak alig fele részesül, közülük is többnyire az alsósok. A mostani minősítésük a középiskolások étkeztetéséről már jóval kedvezőbb. A diákok 71 százaléka menzás, 246 kérelmet nem tudnak kielégíteni konyhai kapacitáshiány miatt. Az elutasítottak mindenképpen hátrányban vannak, mert az étteremben előfizetők nem kapnak menzai kedvezményt, az ételek kevésbé felelnek meg a 14-18 éves korosztály igényeinek stb. A Pécs városi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a 900 adagos középiskolai központi menza és a majd 200 tanulóra főző Asztalos János fiúkollégium .konyhájának anyagi, személyi és technikai feltételeiben nem talált kifogásolnivalót, óm észrevételeik elgondolkodtatóak. Például: máig sincs forgalomban receptkönyv a 14— 18 éveseknek; kevés az előkészített mélyhűtött áru; a központi menzán egész hónapra csak 45 kiló túrót használnak fel, egy diákra havi másfél tojással számolnak, kevés a gyümölcs . . . Ugyanakkor: a legtöbb étel akkor kerül moslékba, mikor sajtos- vagy sonkástészta, netán spenót kerül az asztalra. (Ez az otthoni étkezési szokások maradiságára utal.) Az üzemi és munkahelyi étkeztetést a Hirdi Kenderfonó- és Szövőgyárban (saját konyha), valamint a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat üzemeltetésében működő EIVRT „Izzó” éttermében vizsgálták a népi ellenőrök. A hirdi 300 adagos konyha egyféle menüjét a gyáriak közül talán 150-en eszik (több műszak, sok a hideg élelmet magával hozó bejáró), így a Betonipari dolgozóinak is jut napi 70 adag. Az Izzóban naponta háromféle menü készül az 1000 adagos konyhán, száz ebédet visznek tőlük a Szalai András úti egységnek és húszat a Pécsi Vízmű dolgozóinak, az üzemi büfében üdítő italok és tésztafélék is vásárolhatók. (Panaszolják, hogy drágák a felhasználásra kötelezően kiadott gastrofol-ételek.) A kereskedelmi vendéglátó egységek közül a pécsi Borostyán (B. m.-i Vendéglátó), a flczél György megbeszélése Prágában Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Csehszlovákiában, szerdán Prágában megbeszélést folytatott Matej Lucannal, a csehszlovák szövetségi kormány elnökhelyettesével. Tájékoztatták egymást az MSZMP XII., valamint a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, s különös figyelmet szenteltek a kulturális és oktatási együttműködés időszerű kérdéseinek. Az együttműködés további fejlesztését szolgáló néhány gyakorlati elképzelés áttekintésekor megállapították, hogy Magyarország és Csehszlovákia kulturális kapcsolatai az utóbbi időben kedvezően fejlődtek. A találkozón jelen volt dr. Kovács Béla prágai magyar nagykövet is. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XXXVII. évfolyam, 292. szám 1980. október 23., csütörtök Ara: 1,20 Ft A népi eiÍGnőr$k vizsgálták
