Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-18 / 287. szám
1980. október 18., szombat Dunántúlt napló 3 Kiváló padló-, fal-és tetőburkoló anyag fl pirogránit reneszánsza Hangulatosabbá, ottbonosabbá teszi a lakótelepeket Jó évtizede alig néhány pécsi épület hirdette a közel egy évszázada ismert burkolóanyagot, a pirogránitot, amelynek gyártását a múlt század nyolcvanas éveiben még Zsol- nay Vilmos kezdte meg. Az utóbbi években viszont ismét mind több lakóháznál és köz- intézménynél használják az időtálló anyagot mázas vagy natúr kivitelben falburkolóként, tetőcserépként. Többszörösébe kerül a hagyományos tetőcserépnek, ám a fantáziagazdag forma- és színvilág üdítőleg hat az utcaképre, és időtlen időkig ellenáll az időjárási viszontagságoknak. A Zsolnay Porcelángyár a hatvanas évek derekán kezdte el ismét nagyobb tételben gyártani a pirogránitot, és a termelés felfutása szinte egybeesett a kályhagyártós visszaszorulásával. A különböző ornamentikákat először a budapesti Mátyás templomon, az Iparművészeti Főiskolán, az Országházon — a Parlament egyébként azóta is az állandó megrendelők között szerepel — pótolták, majd sorra jelentkeztek az egyéb intézmények is: azóta művészi értékű ornamentikákat készítettek a Gellért- fürdő részére, a Dimitrov téri vásárcsarnok, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél levő épületekhez. A pécsi, baranyai tervezők és építészek is mind bátrabban nyúlnak e nemes anyaghoz. Elegendő, ha csak a Szálai András utcai „pizsamaházakra”, az azokat körülölelő árkádsorra, a túloldalon levő SZMT székházra gondolunk. A Ivov-kertvárosi két óvoda barna és kék virágmintás mázas tetőcserepeivel hangulatossá teszi a környezetet. De ugyanezt mondhatjuk el a még épülő MÉSZÖV székház és a Domus áruházról is. A pirogránit alapanyagú mázas kivitelű sajtolt és hasított lapokkal évente átlagosan nyolcvanezer négyzet- méter hagyja el az alagútke- mencét. A teljes kapacitás százhúszezer négyzetméterre tehető, van még termelési tartalékuk. Az érdeklődés a magánépít- tetők részéről az utóbbi időben érezhetően megnőtt: ezt bizonyítják azok a levelek is, amit közvetlenül a gyárnak címeznek. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a TOZÉP- telepeken talán nem ismerik még kellőképpen a pirogránit burkolóanyagot, vagy pedig nem elégséges annak a propagandája. Jó néhány évvel ezelőtt a gyár háromszáz darabból álló mintakollekciót küldött szét az országban működő TüZÉP-vóllalatok részére. A TÜZÉP Főigazgatósággal kötött megállapodás értelmében a gyár minden további nélkül legalább harmincezer négyzet- méter hasított lap szállítását vállalja. A megyezés értelmében a rendelést közvetlenül a TÜZEP-telepek tehetik meg. A Igen tetszetős, dekoratív az épülő Domus áruház pirogránit- tal burkolt tetőzete. Maszek favágók - korszerű gépekkel Favágók és faaprítók ván- ^^1 ___m ______ » _ _ i d orolnak Baranya megyében tsz-röl tsz-re. Főként a Dráva menti délszláv nemzetisé- m __ g ü, 40 emberek ke- rekednek fel a napi munka befejeztével. Autójukon viszik a drága fűrészeket, vontatják a traktorra házilag szerelt szalagfűrészgépet: fákat döntenek ki, aprítanak ösz- sze. A legtöbben az alkalmi favágók vannak, akik a legmodernebb dán, nyugatnémet és svéd fűrészekkel rendelkeznek. A tsz-ek szívesen alkalmazzák őket a vágási idényben néhány héten át, főként hétvégeken, hiszen a nehéz fizikai munkával járó fakitermelést teljesítménybérben gyorsan elvégzik. Egyik munkát vállaló vándor favágó sem küszködik gép- és alkatrészhiánnyal, hiszen a maguk módján társulnak a legújabb gépek és alkatrészek megvásárlására. Úgy tűnik, hogy a Dráva- mellék falvai, főként Dráva- szerdahety és Drávasztára ontják a vállalkozó kedvű alkalmi favágókat és -ap- rítákat, hiszen a bogádi tsz- ben is Dráva-mellékiek álltak munkába tsz-tagként. Lakásukat Pécsett építették fel a jó keresetből. Oly népszerűek, hogy a tsz kiadja őket favágásra más üzemeknek is. így a KPM-nek, a szén- és ércbányának, valamint az OKTH dél-dunántúli felügyelőségének. A Halász és a Lukács brigádot hívják meg-a legtöbb helyre, és a tsz-veze- tés szívesen engedi el őket. A KIOSZ Baranya megyei titkársága szerint megyénkben ebben az évben 212-en váltottak ki iparjogosítványt, tüzifaaprításra. Ez nem szakma, tehát nem szükséges hozzá képesítés. A faaprítók elegen vannak és győzik a lakosság igényeinek a kielégítését. Azt tapasztalták az utóbbi időben, hogy a tanácsokon mind többen jelentkeznek, hogy iparigazolványt kapjanak a favágásra. Pedig az erdei favágás alkalmi munkában nem számít kisipari tevékenységnek. Zsolnay Porcelángyár tehát abban bízik, hogy az építőipari vállalatok nagytételű megrendelései mellett a kisfogyasztók is előbb-utóbb vásárlóikká válnak. A művészi kivitelű ornamentikák gyártásánál viszont más a helyzet. A kapacitás teljes egészében lekötött, a megrendelők sorban állnak. Mindez azzal is összefügg, hogy a gyártás kézi úton történik. A padlóburkoló lap gyártását a „véletlennek” köszönhetik. Történt ugyanis, hogy a Gellért-fürdő rekonstrukciója során felmerült az igény a régi padozat cseréjére. Tulajdonképpen innen számítható az egyébként fagyálló „piskótalapok" gyártásának beindítása. Azóta évente legalább nyolc-tízezer négyzetmétert készítenek belőle különböző színekben. A csúszásmentes lapok kiváló burkolóanyagként használhatók uszodákban és azok vizesblokkjaiban, műhelyekben, vagy akár üzemi konyhák padozataként lerakva. A pirogránit gyáregység, amely a vállalat termelésének tiz százalékát adja — mindez éves átlagban megközelítőleg negyvenmillió forint értékű termelést jelent - jelentékenyen hozzájárul a vállalati nyereségképzéshez. Ugyanakkor nem hallgatható el az sem, hogy a rendelkezésre álló technológiai berendezések nem teszik lehetővé a termelés nagyobbmérvű bővítését, az igényesebb műszaki értékű termékek gyártását. Mindehhez korszerű technológiai sorra — masszagyártó berendezés, modern égetőkemence — lenne szükség. A Finomkerámia Ipari Művek és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium évek óta fontolgatja egy több százezer négyzetméter kapacitású üzem létrehozását. Ám a beruházási piac jelenlegi helyzete miatt egyelőre kétséges, hogy országosan szükség van-e ilyen nagy kapacitású üzemre. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a pirogránittal kapcsolatos fejlesztési irány kikristályosodott a vállalatnál. Mind nagyobb aránybán kívánják felhasználni a pécsváradi földpá- tos homokot: a végső cél a termékek minőségi jellemzőinek javítása. A fejlesztési program szerves része a formák bővítése, a színskála szélesítése. Elmondható, hogy a gyár vezetői is magukévá tették a „színes város” kialakításának ötletét. Erre utalnak az eddig megalkotott „utcabútorzat” első darabjah padok, asztalok és ivókutak, melyekből városunkban is többel találkozhatunk mór. Salamon Gyula A szolnoki MEZŐGÉP szakemberei által kifejlesztett, új kukoricaszár betakarító adapter sorozat- gyártását kezdték meg a vállalat törökszentmiklósi gyáregységében. Még az idén négyszáz darabot gyártanak hazai gazdaságok részére, amelyet az alapgépre szerelve hasznosíthatnak. Sikerült a szakmát megszerettetni Tímártanulók a Bőrgyárban A targonca az épület mellé manőverez. Rajta friss, tón még meleg sertésbőrök halma döc- cen meg minden kanyarodónál — egyenesen a vágóhídról érkezett az, új szállítmány a bőrgyár nyersbőr-raktárához. A tároló csarnokban sózott bőrök tornyosodnak és a kívülről belépőt az első percekben szinte mellbe vágja az erjedés kellemetlen szaga. — Anyu is ezért akart lebeszélni, hogy idejöjjek. Azt mondta: nagyon szagos mesterség ez, fiam! — És téged nem zavar? — Á, nem. Csak először ilyen rossz, később már észre sem vesszük. Azt hiszem, Dancsó László ezzel nemcsok a saját, hanem valamennyi újonc tímártanuló véleményét is tolmácsolta. Annál is inkább, mivel osztálytársa, Német Csaba is megerősíti: — Az én anyukám is le akart beszélni. Az apám meg csak annyit mondott: te tudod! Csak aztán, ha elkezdted, csináld végig becsülettel. — Hogy jutott eszetekbe tímártanulónak jönni? Német Csaba: — Bolyban jártam iskolába, de Kislippón lakunk. Ott a faluban vannak nemrég végzett tímárok, ők mondták, jó szakma ez, jól lehet keresni, — Te is Bolyban végezted az általános iskolát — fordulok Dancsó Attilához —, osztálytársak voltatok, tán barátok is, ezért határoztátok el az egyforma szakmaválasztást? — Nem, a Csaba a másik osztályba járt. És én azelőtt nem is hallottam arról, hogy ilyen mesterség létezik. A bőrgyárból jöttek, filmet vetítettek, meg szakmaísmertetést tartottak. Akkor döntöttem, hogy megpróbálom. A targoncán beérkezett, még szinte élő bőröket rutinos, gyors kezű szakmunkások teregetik, minőség szerint válogatják, majd hajtogatják. Az alig egyhónapos első éves tímártanulók közül páran ott téblóbolnak körülöttük. El kell lesniök a fogásokat, meq kell tanulni, hogyan kell a tároláshoz szakszerűen összehajtogatni a bőrt. Mint minden mesterséget, ezt is oz alapoknál kell kezdeni. Most még egy ideig itt lesznek, aztán négy-négy napig a gyár valamennyi munkahelyén dolgozniuk kell majd, így megismerik a bőrgyártás egész folyamatát. A sózott, „szagló" bőröket, a cserzőben a fekete cserzőkádakat nézve nehéz elképzelni, hogy különösebben fel tudná lelkesíteni a 15 éves gyerekek fantáziáját... S lám ! — Nagyon érdekeseket tanulunk — mondja egyikük. — Az oktatónk mesélte, hogy ez az egyik legősibb mesterség. Már az ősközösségben foglalkoztak a bőrök kikészítésével. Állati agyvelővel kenegették, aztán az asszonyok feladata volt, hogy az egészet átrágják, így oldották ki a fehérjéket és puhították. — Egyáltalán nem bántuk meg a választást. Nagyon szép o szállásunk, jobbat igazán kívánni sem lehet. — Szoktátok használni? — Reggeliről meg vacsoráról nekünk kel! gondoskodni. Tojást, krumplit már tudunk sütni, igaz a múltkor szénné égettük a bundóskenyeret. A tímártanulók nem kollégiumban laknak. Szállásuk a gyár területén van, az északi bejáratnál levő épületben. Domonkos Ferenc, a gyerekek szakoktatója kalauzol. A négyágyas szobák tágasak és szépek. Borvörös műszőr falvédő fut körbe, az ágyakat borító szövet és a vastag szőnyeg ugyanilyen színű. A falak egyelőre kopárok, hiányzanak még az egyéni hangulatot kölcsönző kis apróságok, amelyek majd igazi diáktanyává avatják. — Itt nincs velük éjszakára nevelő? Nem adódhatnak ebből problémák? — Még eddig nem. A földszinten alszik a gondnok, ha valami baj van, ő intézkedik. A mostoni elsősökről elmondhatom, hogy ilyen rendes kis társaság még nem volt a kezem alatt. Nincs aki reggelenként ébressze őket, csörgőórára ébrednek. Hat órára kell indulásra készen állniok, de mikor én háromnegyed hatkor bejövök, már mind felöltözve itt vár. A bőrgyárban mintegy 400 tímár dolgozik és évente legalább 10—15 fő utánpótlásra lenne szükség. Az elmúlt években úgy nézett ki, hogy nem tudják ezt biztosítani, és esetleg évek múltán gondok lesznek a termelésben. Domonkos Ferenc kollégájával együtt vállalta a „missziót", hogy iskoláról iskolára járva megismertessék a tanárokkal, szülőkkel, gyerekekkel ezt a nehéz, de szép mesterséget. Az eredmény: hosszú idő után először bár kis létszámmal, de tímárosztály is- du Ihatott. — Az érdem valóban a- Bőrgyáré — mondja Gelesz Imre, az 500-as Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. — Méq az elmúlt évben is azt gondoltuk, e szakmát törölni kell egyelőre, hisz évek óta csak két-hórom tanuló jelentkezett. Az idei 11 elsős már nagy előrelépést jelent. A gyerekek most azt tanulják, ősi mesterség a tímárság, de ők mór egyáltalán nem ősi módszerekkel fogják megmunkálni a puha cipő, finom kabátba való bőröket. De odáig hosszú az út, amit ott kell kezdeni a sózott nyersbőröknél. Sarok Zsuzsa Több mint 28 ezer új otthon Az építőipari kivitelező szer. vezetek: tehát a minisztérium és tanácsi vállalatok, a sző vetkezetek és a szövetkezet közös vállalatok dolgozói —a; ÉVM előzetes gyorsjelentése szerint - 28 432 új otthont adtak át az első háromnegyec évben, 272-vel többet, mint c múlt év azonos időszakában Tovább javult tehát a munkc ütemessége. Az ÉVM-vállalatol dolgozói átlagosan az éve: feladat 67—68 százalékát teljesítették, s ez az arány a tanácsi vállalatoknál is megkö zelíti a 60 százalékát, de a; építőipari szövetkezetek mun kcnclyein az átadások na gyobb része az év utolsó há rom hónapjára maradt. Az egy évvel ezelőttinél jó val több lakást adott át a Ba ranya, Bács, Győr, Hajdú, Sza beles, Vas, Veszprém és So mogy megyei ÉVM-vállalat. A jövő évben átadandó la kások építése is megkezdő dött. Az év végére mintegy f ezer lakás alapozását és c panelek fogadószintjének épí tését fejezik be, s csaknem ‘ ezer otthon falpaneléit szere lik össze, hogy a télen védet tebb körülmények között foly tathassák a munkát. Megfúrták a sumonyi tava a pézsmák Dél-Dunántúl legnagyobf halastavát, a sumonyi tava megfúrták a pézsmapatká nyok. Befészkelték magukat c nyolc-tíz méter széles töltésbe és egész labirintusokat vájta! maguknak benne. Egy-eg; barlangrendszerhez számtalar kijárat tartozik a víz színe alatt. A pézsmák különbet jámbor állatok, nem veszélyez tetik a halállományt, hanerr vízinövényekkel táplálkoznak Ám a töltések furkálásával rongálásával tetemes kár okoznak a gazdaságnak. / több száz pézsma ugyanis má niákus lakásépítő, s úgy tűnik folyton ásnak, akár kell, aká nem. Ennek során néhol ak kora üregeket vájtak a töl tésben, hogy beszakadt a emberek lába alatt. Arról nen is beszélve, hogy a föld alatt járatokon át itt is, ott is, ki csordogál a tó vize. A haló szók különböző módokoi igyekszenek gátat vetni a mér téktelen szaporodásuknak Leginkább drótvarsákkal va dásznak rájuk, ezeket éjszaká ra a pézsmalakás bejáratáho helyezik és így ejtik csapdábc őket. A víziállatok sötétbarna finom bundája egyébként ér tékes szőrme, jó árat fizetne! érte a bőrkereskedők.
