Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)

1980-10-15 / 284. szám

6 Dunántúli napló 1980. október 15., szerda Ismerjük meg jogszabályainkat! A jogsegélyszolgálat célja és feladatai------------------------------------------------------------v------------------------------------------------------------­A z 1/1976. (VI. 27.) SZOT sz. irányelv alapján a jogse­gélyszolgálat célja: a dolgozók érdekeinek jogi védel­me, jogi tájékoztatás, tanácsadás, a szükséges mérté­kű segítségnyújtás és jogi képviselés. Rendeltetée az, hogy a vállalatok, ipari szövetkezetek dolgozói mind a munkahelyen belüli vitákban, mind a különböző állami szervek előtti ügyek­ben, eljárásokban és perekben szakszervezeti jogsegélyben részesüljenek. E szerkesztőség postájából Az újmecsekaljai piacon mind az eladók, mind a vásárlók panaszolják, hogy a legnagyobb elárusító helyeken, a három egymás mellett lévő zöldséges­nél nincs kellően fedve az eladótér. A pavilonok elárusításra nagyon szűkét, ezért csak az épületek előtt lehet a kényes árut kirakni. A kereskedők már beszerezték az áttetsző hullámlemezeket, most már csak a tanács megfelelő engedélye lenne szükséges ahhoz, hogy az eladóteret megfelelően védeni tudják az időjárás viszontagságaitól. Segítségnyújtásuk példamutató A jogsegélyszolgálathoz for­duló valamennyi dolgozó ügyé­ben (munkaügyi, munkavédel­mi, társadalombiztosítási, ál­lamigazgatási, családjogi, pol­gárjogi ügyekben stb.) a fel­világosítás és a tanácsadás kö­telező. A jogsegélyszolgálat legfon­tosabb feladata a jogi tájé­koztató, felvilágosító, tanács­adó munka. A tanácsadáson túlmenően a jogsegélyszolgá­lat egyéb közreműködése főleg a munkaügyi, társadalombizto­sítási, családjogi ügyekben és egyes tanácsi eljárásokban in­dokolt. Az ügyek ellátása során fi­gyelemmel kell lenni arra is. hogy a jogsegélyszolgálat csak akkor láthat el az ügyben, a jogvitában, perben képviseletet, ha az adott ügy támogatása nem ellentétes a szocialista er­kölcs követelményeivel, és ha a dolgozónak szüksége van jogsegélyre. A jogsegélyszolgálatot e te­vékenysége során az ügyvéd jogállása illeti meg. A jogsegélyszolgálat a kép­viseletet a dolgozónak a szak- szervezeti bizottság részére adott meghatalmazás alapján látja el. A jogsegélyszolgálatnak adott meghatalmazás a 11/1966. (VI. 22.) PM sz. rend. 57. §-ának f) pontja szerint illetékmentes. A jogsegélyszolgálat a kép­viseletet a szakszervezeti bi­zottság felkérésére külön meg­hatalmazás nélkül is elláthat­ja a munkaviszonyt érintő kér­désekben. (Mt. 15. § (2) bekez­dés.) A jogsegélyszolgálat a mun­kaviszonyt érintő és a társada­lombiztosítási ügyekben a kép­viseletet ellátja, ha: a) feltehetően törvénysértés történt, vagy b) a dolgozót — törvénysér­tés esetén kívül — súlyos mél­tánytalanság érte, illetőleg ha a szocialista erkölcsöt sértő intézkedést sérelmezte a dol­gozó; c) a szakszervezet vállalati szerve az adott ügyben kifo­gást emel (Mt. 14. § (3) be­kezdése és az Mtv. 3. § (3) bekezdése) és a jogsegélyszol­gálatot megbízza az ügynek a Munkaügyi Bíróság előtti vite­lével. Családjogi ügyekben a jog­segélyszolgálat képviseletet nyújthat, ha az igény: a) gyermektartásdíj megálla­pítása, folyósítása, összegének megváltoztatása, A Dunántúli Napló október 1-i számában megjelent „Víz és sár a Lahti utcában" című cikkre vonatkozóan az alábbi választ adta a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat. „Az ez év szeptember 7—8-i nagymérvű esőzések következ­tében a Lahti u, 16. sz. épület alagsori helyiségeit kb. 20—30 cm magasságban elöntötte a csapadékvíz. Szeptember első hetében ugyanis a Pécsi Építő­ipari Szövetkezet az épület K-i fogadószint falát áttörte, biz­tosítva az ugyanezen ütembe tartozó további épületek táv- hőellátó és melegvíz-szolgálta­tó vezetékeinek kiépítését, il­letve összekötését. Ugyanezen időpontig a DÉLVIÉP megépí­tette a külső távfűtési csőcsa­b) a gyermek elhelyezése, vagy elhelyezésének megvál­toztatása, c) szülőtartásra irányuló kö­vetelés, d) házastársi tartásra irá­nyuló követelés. Csak kivételesen láthat el képviseletet a jogsegélyszolgá­lat: ha a) apaság megállapítása, il­letve vélelmének megdöntése, b) örökbefogadás, illetve örökbefogadás megszüntetése, c) házassági perekben. Büntetőügyekben és szabály­sértési ügyekben a jogsegély- szolgálat általában felvilágosí­tást és jogi tanácsot ad, emel­lett a sértett képviseletét is elláthotja. Államigazgatási eljárások so­rán a jogsegélyszolgálat a kö­vetkező ügyekben járhat el: a) lakásügy, b) építési engedélyezési ügy, c) bölcsődei, óvodai felvételi ügy. d) gyámhatósági ügyekben. A jogsegélyszolgálatot a vál­lalat minden dolgozója igény­beveheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. Ugyancsak igénybevehetik a nyugdíjasok és a szakmunkás- tanulók is. A jogsegélyszolgá­lat igénybevétele ingyenes. A joqsegélyszolgálat igény- bevételére jogosult személy ha­lála esetén hozzátartozója is igényelheti a jogsegélyszolgá­lat segítségét, ha a hozzátar­tozó a meghalt személy munka- viszonyából eredő igényét vagy olyan társadalombiztosí­tási igényt kíván érvényesíteni, amely a meghalt személyt megilleti, illetőleg hozzátarto­zóját illeti meg. A jogsegélyszolgálat — a képviseleten kívül — jogi se­gítséget adhat a vállalat ösz­töndíjas tanulójának és a jog­segélyszolgálat igénybevételé­re jogosult személy eltartott hozzátartozójának, özvegyének, árvájának. A jogsegélyszolgálatok meg­szervezése óta eltelt idő egy­értelműen bizonyítja azt hogy a dolgozók igénylik e szerve­zet működését. Ez megmutat­kozik elsősorban az egyre nö­vekvő ügyforgalomban, másfe­lől a hatóságok és más állami szervek a jogsegélyszolgálat tisztségviselőit megfelelő part­nernak fogadják el. Dr. Kóbor Béla a MÉV SZB Jogsegély- szolgálat vezetője tornát is. Ezt követően vonult fel a munkaterületre a CSŐ­SZER, hogy elvégezze a táv­fűtés csőszerelési munkáit. Köz­ben volt a hétvégi kétnapos nagy eső és a Lahti u. 16. sz, épület felé lejtő nyitott távfű­tési esőcsatornában összegyűlő csapadékvíz a fogadószinti fal­áttörésen keresztül az alag­sori helyiségekbe ömlött. Tény, hogy a munkahely vízelvezeté­sének megoldása mindenkor a kivitelező feladata. A DÉLVIÉP ezen kötelezettségének eleget is tett. Az nem várható el a Még nem történt semmi... Levelünket „Ki fizeti.. címmel újságukban leközölték. A cikk lényege az volt, hogy a Magyarürögi úton közműfekte­tési munkákat kezdtek még ta­valy augusztusban, melynek kö­vetkeztében — mivel a csator­navezetéket 4—4,5 méter mély­re fektették — a házi kutakban a vízszint jelentősen lecsökkent, vagy teljesen elapadt Miután felkerestük a tanács műszaki osztályát, ott gondoskodtak ró­la, hogy az érintett családi há­zakat naponta tankautó járja végig és vízvételi lehetőséget biztosít. Ezzel a lehetőséggel nem min­den család tud élni, mert a vi­zet a délelőtti órákban hozzák, és akkor legtöbben munkahelyü­kön dolgoznak. A cikk megjelenése óta él­téit három és fél hónap, de nem történt semmi. Nem hi­szem, hogy ez az ötmillió fo­rintos beruházás senkihez nem tartozik, holott már csak a ge­rincvezetéki rákötést kellene a már régen elkészített közműve­zetéken megcsinálni. Számunkra nem egy jól megfogalmazott válasz lenne a megnyugtató, hanem hogy minél előbb köz­műves vízellátáshoz jussunk. Ezért kérem, tegyenek valamit, hiszen közeledik a tél, amikor nem a legkellemesebb naponta 200 liter vizet behordani és tá­rolását megoldani. Szabó Ferencné ■■ * * —— Nem lehetne mégis megváltoztatni?! Most, október 1-én jutott a község lakóinak a tudomására az a tény, hogy a Pécsi Pos­taigazgatóság rendelkezése alapján Kákics községben no­vember 1-vel megszünteti a házhoz, való levél, hírlap és egyéb postai küldemények kéz­besítését. Az elhatározásról a falu lakosságát (kb. 290 fő) senki nem tájékoztatta, csak a kész tények láttán tudtuk meg a valóságot. Ugyanis október elején a posta dolgozói a ládá­kat vagy levélszekrényeket fel­állították a község területén, így jutott tudomásunkra, hogy mi készül. Igaz, hogy Kákics község nem olyan lakott, mint volt, de szép számmal laknak magányos öregek, nyugdíjasok akiktől nem lehet elvárni, hogy a felállított levélszekrénynél na­ponta a nyári tűző napon vagy a téli csikorgó hidegben várják az esetleg késve érkező posta­autót. Ez még egészséges, fia­tal embernek is nehezére esik. Nem beszélve arról, hogy 2000 forint feletti pénzösszegért Sellyére kell bemenni, ami bi­zony négy kilométer távolságra van. így minden hó 20-án va­lóságos „öregek népvándorlá­sa” lesz Sellyére vagy a posta­autó városára. Gaál Lajos és 62 aláírás kivitelezőtől, hogy az egyes műszakok végeztével gondos­kodjon a esőcsatorna lefedé­séről és a szerelés előtti is­mételt kitakarásáról. Figyelem­be kell venni továbbá azt is, hogy ilyen mérvű esőzés — szeptember 8-án 57,1 millimé­ter esett — a meteorológiai intézet megfigyelései szerint 5—10 évenként fordul csak elő. Tudjuk, hogy ez nem vigasz a Lahti u. 16. sz ház lakóinak, de még azon a héten rende­ződött a helyzet: elkészültek a távfűtés szerelési és hőszi­A magyarbólyi öregek nap­közi otthona gondozottai és dol­gozói Áoszönetet mondanak a BCM ,eilende” szocialista bri­gádnak, akik egész évben ja­vítják a villamos és mechanikai eszközeinket, betonjárdákat épí­tettek szabadnapjukon, tetőja­vítást, lomtalanítást végeztek. Segítségnyújtásuk és jó indula­tuk példamutató. Ugyancsak hálás köszönetün- ket fejezzük ki a Megyei Kór­ház Gazdasági Hivatal dolgozó­inak, akik szakmai felszerelés­sel segítik otthonunk zavarta­lan működését. A villány—me- csekaljai Borkombinát „Zrínyi Ilona" szocialista brigádja kommunista szombatot tartott, hogy gondozottaink kirándulá­A Hétfői Dunántúli Napló október 6. számában „Soha­sem lesz belőle ép ember” címmel megjelent tudósítást Fischer János, a mohácsi Vá­rosi Tanács elnöke az aláb­biakkal egészíti ki: „A tudósítás szerint a Mo­hácsi Farostlemezgyár segéd­munkása, Fazekas Borbála rendszeresen bántalmazta öt­éves kisgyermekét, aki koráb­ban állami gondoZart volt. A fenti h íranyagból Jcitü ni k, hogy a bíróság felveti a gyám­hatóság felelősségét is. A lap­ban megjelent tudósítás nem közli az anya lakóhelyét és így nem derül ki. hogy melyik gyámhatóság mulasztásáról van szó. A cikk megjelenését követő­en Mohács városi Tanács V. B. gyámhatóságán és a tisztség­getelési munkái, a távfűtéscsa­torna le lett fedlapozva, a fo­gadószinti faláttörés elfalazás­ra került, a munkaárok vissza lett töltve és ismét elkészült egy ideiglenes salakos út. Sajnos még mindig nem a végleges utat építtethettük meg. és ez ügyben továbbra is az ott lakók megértését és türelmét kell kérnünk. Tudomá­sul keli venniük, hogy ebben az építési ütemben 13 db 15 lakásos ház épül, melynek ki­vitelezése az elmúlt év végétől jövő év tavaszáig húzódik. így sát anyagilag támogassa. A határőrség pedig fuvarozási gondjainkban segített. A mo­hácsi Temaforg Vállalat „Nap­sugár" szoc. brigád fonal- és kézimunka anyaggal segíti a foglalkoztatást. A helyi MÁV szoc. brigádja viszont az ud­varrendezés és parkírozással, kerítésjavítással járult hozzá környezetünk szépítéséhez. A villányi „Új Alkotmány” tsz járművel segítette elő kirándu­lásainkat Pécs, Harkány és Al- sánánásra. További erőt, egészséget kí­vánunk minden kedves patro­náló tagunknak és köszönjük segítségüket. Gazsi Mihályné ÖNO vezető viselőknél érdeklődtek az eset felől, mivel abban a íriszem­ben voltak, hogy az ügy és a gyámhatóság mulasztása a vá­ros területén történt. A munka­hely megnevezése és a lakó­hely, valamint a mulasztó gyámhatóság konkrét megne­vezésének mellőzése alapot adott egy ilyen következtetés levonására. A cikkben foglaltakat meg­vizsgáltam. Megállapítottam, hogy az üggyel kapcsolatban a városi gyámhatóságot mulasz­tás nem terheli, mert az eset nem a város területén történt, az eljárást nem a városi gyám­hatóság folytatta le. * A bíróság által elmarasztalt gyámhatóság véméndi, mivel az anya véméndi lakos. a teljes építési ütem magas- építési munkáinak befejezését követően építhető csak meg a végleges út. Egy-egy épület előtti útszakasz megépítésének lehetőségét sem technológiai­lag, sem átadás, forgalomba- helyezés és pénzügyi elszámo­lás tekintetében nem lehet megoldani. A lakások átadá­sának igen vontatott és, hosz- szúra nyújtott üteme késztet bennünket ideiglenes megol­dásra, ami kedvezőtlen a be­ruházóra nézve, mivel többlet- költséggel jár. Bizonyításul csak annyit, hogy a siklósi városrészben bármely más építési ütemnél — ahol az egyes épületátadá­sok nem húzódnak el másfél évig - a lakásátadással egy­idejűleg megközelítésre alkal­mas, szilárd burkolatú utat biz­tosítunk.” Jogi tanácsadó I H. N. az iránt érdeklődik, hogy jogában áll-* az általa magra», dalt munkát, illetve leihaszná­lásra kerüld anyagot ellenőrizni? Igen! A Polgári Törvénykönyv 394. § (1) bekezdése szerint a megrendelő a munkát és a fél­használásra kerülő anyagot el­lenőrizheti, jogszabályban meg­határozott esetben pedig ellen­őrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha o megrendelő az ellenőrzést el­mulasztotta, vagy nem megfe­lelően végezte el. Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdésének előírása sze­rint ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben a megrendelőt a beépí­tésről értesíteni. Ha a megren­delő az értesítés ellenére az el­lenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak ak­kor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket o vállalkozónak megfizeti. O. I. olvasónknak pénzkövetelé­se van. Kérdése: a követelést a munkabérből vagy másból is be lehet hajtani? A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. sz. törvény­ereje rendelet 3. § (1) bekez­dése értelmében a pénzkövete­lést elsősorban az adós munka­béréből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságából, illetőleg mun­kából eredő díjazásából, jutta­tásából, követeléséből kell be­hajtani. Ha előre látható, hogy a kö­vetelést a munkabérre irányuló végrehajtással nem lehet gyor­san behajtani, az adós bármi­lyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. In­gatlan értékesítésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a követelés az adós egyéb va­gyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki. Olvasónkat még arról is tá­jékoztatjuk, hogy a törvényere­jű rendelet 22. §-a szerint a bí­róság a végrehajtási lap kiállí­tása helvett közvetlenül letiltó véazést hoz, ha kizárólag az adós munkabéréből kell behaj­tani o követelést. A hatályos előírások értelmé­ben a letiltó végzést az a bíró­ság hozza, amelynek a hatás­körébe tartozik a végrehajtási lap kiállítása. A most említett letiltó végzés­ben a bírósáq az adós munkál­tatóját arra hívja fel, hogy — a leti'tó véqzés jogerőre emelke­désének beváráso nélkül — az adós munkabéréből a végzés­ben feltüntetett összeget vonja le, és haladéktalanul fizesse ki a véarehaitást kérőnek. A bíróság a letiltó véqzést a munkáltatónak és a feleknek kézbesítteti. A felek a véqzés ellen fellebbezhetnek. A felleb­bezésnek a letiltott összeg le­vonására és kifizetésére nézve nincs halasztó hatálya. A végrehajtás csak közvetlen letiltással történhet, ha a) ezt a végrehajtást kérő kí­vánja, b) az állami szerv járulék nélkül számított követelése a külön jogszabályban megálla­pított értékhatárt nem haladja meg, c) a végrehajtás tartásdíj vagy más, részletekben (rend­szeresen) fizetendő összeg iránt folyik, és a munkabér végre­hajtás alá vonható része az esedékes összeget fedezi. Elsősorban közvetlen letiltás­sal kell behajtom a követelést, ha o) a végrehajtást kérő fő­követelése a külön jogszabály­ban megállapított értékhatárt nem haladja meg, vagy b) a bíróság az ügy körül­ményeire tekintettel a közvet­len letiltást tartja indokoltnak. Az illetékes válasza Még mindig nem végleges! — — —» — ■ Nem mohácsi lakos!

Next

/
Oldalképek
Tartalom