Dunántúli Napló, 1980. októbar (37. évfolyam, 270-300. szám)
1980-10-14 / 283. szám
1980. október 14., kedd Dunántúli napló 3 ,Clím«a - 2000” Az energiaveszteséget a lehető legjobban gátló szigeteléssel épül Pécsett, a Szalai András út mentén a távfűtővezeték. Erb János felvétele Az ÁFOR pécsi telepének új töltőcsarnoka Nagyarányú fejlesztés az ÁFOR pécsi telepén Az 1979. júliusi áremelések tapasztalatai Elérten az energiatakarékos lés Nemzetközi kongresszus Budapesten A közelmúltban Budapesten tartották huszonöt ország kutatóinak és szakembereinek részvételével a „Clima 2000" nemzetközi fűtési és légkondi- cionálási kongresszust, amelyen részt vett Fodor A. Csaba, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa is. A három nap során terítékre kerültek azok az új műszaki eljárások, amelyek lehetővé teszik a továbblépést. Hazánkban a lakó- és középületek fűtésére évente 50 Md kilowattóra energiát fordítanak. A következő évtizedben az épület-, illetve lakásállományunk évente várhatóan két százalékkal nő. Ha ugyanilyen arányban emelkedik a fűtési energiafogyasztás, akkor ez évente mintegy 1 Md kilowattóra igénynövekedést jelent, ami olajegyenértékben közel százezer tonna olajfogyasztás emelkedést jelentene. A fűtési energiafogyasztás csökkenthető a fűtőberendezés takarékos üzemeltetésével, a túlfűtés megakadályozásával, a hatásfok javításával, az épületek hővédelmének fokozásával. A korábbi gyakorlatnak megfelelően szerte a világon az épületek külső falait és tetőfödéméit az úgynevezett „hőtechnikai minimum”-nak megfelelő hőszigeteléssel látták el. Az új szemléletnek megfelelően viszont ma már az épületet a fűtőberendezéssel együtt komplexen kell vizsgálni. Az egyes országok energia- mérlegéből kitűnik, hogy az országos energiafogyasztás mintegy negyed részét teszi ki az épületek fűtési energiaigénye. Miután egy-egy épület hőszigetelésének fokozásával a fűtőenergia 20—40 százaléka megtakarítható, több országban sürgős intézkedések születtek. Például Franciaországban és az NSZK-bon már 1974-ben — az 1973-as olajárrobbanást követően — megszigorították az épületek hővédelmi normáit. Azóta a fokozott hővédelemre vonatkozó szigorú előírások általánossá váltak a nyugati ország okbon. A KGST-országokban 1976- tól foglalkoznak a kutatók az optimális hőszigetelés kérdésével. azóta hazánkban is életbe lépett — 1979-ben — az új szabvány, amely a korábbinál lényegesen szigorúbb előírásokat tartalmaz. Az épületek hővédelmének fokozása ugyan növeli a beruházási költségeket, de megéri, mert például egy köbméter hőszigetelőanyag beépítésével évente ezer kilowattóra fűtési energia takarítható meg. Sürgős műszaki feladat a távhőszolgáltatás fajlagos energiafelhasználásának csökkentése. Ez két úton valósítható meg. A rendszer veszteségének csökkentésével — fűtőművek tüzeléstechnikai hatásfokának javításával, a hálózat, az aknák, a hőközpontok és lakóépületek hőveszteségének csökkentésével — továbbá a fogyasztói hő- felhasznólás mérséklésével. A fűtési hőenergia egyedi mérésére világszerte számos megoldás született. Ezek közül Magyarországon leginkább az elpárologtatós elven működő költségmegosztók, az elektronikus hőmennyiségmérő alkalmazása látszik megvalósíthatónak. Viszont az egyedi méréshez szükséges műszaki feltételek még nincsenek meg hazánkban, a mérőkészülékek csak importból szerezhetők be egyelőre. Beépítésük a várható eredményhez képest aránytalanul nagy ráfordítást igényel. A termosztatikus radiátorszelepek beépítése az egyedi elszámolás bevezetésénél különösen kedvezőek. Külföldön ezeket az eszközöket elterjedten alkalmazzák. A szakemberek szerint viszont a magas ár miatt meggondolandó a beépítésük. A használati melegvíz-fogyasztás egyedi mérése viszont úgy tűnik egyszerűbben megoldható. A Fővárosi Finommechanikai Művek és az Építőipari Tudományos Intézet közösen fejlesztette ki azt a forgógolyós vízmérőt, amely alkalmas lehet a lakásokban használt melegvíz egyedi mérésére. A kongresszuson több külföldi előadó foglalkozott a napenergia hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményével. Egy svájci előadó a Luzern mellett felépített „Biosalár-Modul H 1” típusú hatvan négyzetméter alapterületű légkollektorokkal és termikus pufferzónákkal felszerelt épület jellemzőiről szólt. Elmondta, hogy annak oly csekély az energiaszükséglete, hogy a svájci szigorú éghajlat ellenére a legnagyobb hidegben is kizárólag napenergiával és egyetlen hulladékfa kandallóval kifűthető. Mindezt, az energetikai szempontból előnyös formaképzés, a jó szigetelés és a megfelelő építőanyagok alkalmazásával sikerült elérni. Egy holland kutató a ^egyi hőkondicionáló alkalmazásáról beszélt. A kémiai hővisszanyerő az energiát nyáron hűtőenergiává. télen pedig fűtőenergiává alakítja, és egyben elpusztítja a kintről érkező baktériumokat. E rendszernek főként az egészségügyi intézményekben lehet nagy szerepe. Többen beszámoltak a különböző rendszerű hőszivattyúk alkalmazásáról, amelynek segítségével jelentős megtakarítás érhető el. Elterjedésüket viszont egyelőre magas áruk gátolja. Ám ezzel is érzékelhető, hogy a következő években, illetve évtizedekben milyen irányba is fejlődik a fűtés-, hűtéstechnika. Végezetül érdemes szólni a geotermikus energia felhasználósóról. Világszerte mind szélesebb körben alkalmazzák épületek fűtésére. Mint ismert, hazánk igen gazdag termálvizekben : területünk közel kétharmadáról tárható fel különböző mélységekből 35—95 fokos termálvíz. Az ismert készletek jóval nagyobb hasznosítása esetén is több mint egy évszázadig használhatnánk elterjedten. Salamon Gyűlő Valóságos olajváros épül Pécs nyugati városrészében. A 6-os főközlekedési út és a pel- lérdi út találkozásánál néhány esztendeje még csak 5000 köbméter üzemanyagot tudtak tárolni, a tartálykocsik az elavult öt töltőállomásnál hosszú várakozási idő után kerültek csak sorra, és a töltés is viszonylag hosszú időt vett igénybe. Két esztendeje helyezték üzembe a 175 kilométer hosz- szúságú Százhalombatta—Szé- kesf e hérvár—Dombóvá r—Pécs nyomvonalon épített termékvezetéket, az elmúlt év decembere óta pedig ezen érkezik a 86-os oktánszámú normál benzin is. Ezzel párhuzamosan az ország más területei felé is építettek termékvezetékeket, és a pécsi telep fejlesztésével hasonló más beruházások is elkészültek. Ezzel Százhalombattát nagymértékben mentesítették a kiszállítással járó gondoktól. Pécsett például építettek egy 10 000 köbméteres gázolajtárolót, 1981-re elkészül egy másik 10 000 köbméteres tartály, amelyben normál benzint tárolnak, aztán a beruházás keretében üzembe helyeznek négy darab 1000 köbméteres benzintartályt és két darab 2000 köbméteres tartályt. Még 1980 végéig 12 darob 100 köbméteres föld feletti olajtartály is elkészül, ezzel 25 200 köbméterre bővül az ÁFOR pécsi telepének tárolótere. Baranya biztonságos és gyors ellátásán kívül Tolna, Somogy megyét teljes" egészében, Bács megye nagy részét is képesek kiszolgálni. A pécsi fogadóállomáson természetesen a tárolótér bővítésén kívül más létesítményeket is kellett építeni a zavartalan üzemanyagfogadás, -tárolás és -kiadás érdekében. Az új diszpécserközpont, a nagy teljesítményű szivattyútelep és nyolcállásos tankautótöltőt a legkorszerűbb berendezésekkel szerelték fel. A diszpécserközpont vezérlőasztalán például állandóan szemmel kísérhető hol, mennyi üzemanyag van, honnan kell kiszállítani, hol lehet tárolni a beérkező termékeket. A telep biztonságának növelésére új víztartályokat építettek: egy 1030 köbméteres és egy 2000 köbméteres tárolótér a hozzátartozó berendezésekkel szinte teljes biztonságot nyújt. A termékvezetéken kívül 220 millió forintba kerülő fejlesztés terhére három Rába- típusú tűzoltóautót is vásároltak, melyeket a pécsi tűzoltók rendelkezésére bocsátottak, elsősorban ugyanis rájuk hárul a telep tűzvédelme. A telep fejlesztése során nem feledkeztek meg a szociális ellátás javításról sem: a 150 fős, fehér-fekete rendszerű öltöző, új fürdők és étkezde az itt dolgozók minden igényét kielégíti. A pécsi telep bővítésével egyidőben megszüntetik a korszerűtlen és gazdaságtalanul üzemelő vidéki telepeket: a mohácsi és siklósi után még ebben az esztendőben a szigetvári telepet is bezárják. L. J. A párt és a tömegek kapcsolatának az utóbbi két évtized legnagyobb erőpróbájára, 1951 óta a legnagyobb arányú áremelésre 1979. július 23-án került sor. A közismerten nehéz gazdasági helyzetben nem volt lehetőségi valamennyi főbb társadalmi réteg teljes körű kártalanítására. Következésképpen a magas jövedelmű, s az átlagosnál többet fogyasztó rétegek reálbére csökkent. A legnagyobb mértékben az energiaárakat — átlagosan 34 százalékkal — emelték. Az élelmiszerárakat átlagosan 20, a személygépkocsik árait átlago. san ugyancsak 20, a bútorokét 16, az építőanyagokét 12, a cipőkét 27, a mosó- és öblítőszerek, valamint a szappan árait átlagosan 19 százalékkal emelték. A szolgáltatások közül a mosoda és a vegytisztítás dijai 30, a cipőjavítási díjak 45, a színház, a mozi, valamint egyéb rendezvények helyárai 30 százalékkal nőttek. Az áremelések hatására csökkent, illetve több esetben meg. szűnt a fogyasztási cikkek és szolgáltatások dotációja. Vagyis csökkentek a levonások az állami költségvetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Tehát igazságosabb lett a javak elosztása, az egyén fogyasztásának jelenleg kisebb részét fizeti a közösség egésze. A társadalmi méltányosság meghatározott terüle. teken (például oktatás, egészségügy), ha a szükségletek kielégítését nem tehetjük a szeÉlelmiszer, fűtés, háztartási energia 1734 1365 Egyéb 790 V* Összesen : 2524 2139 Jövedelemit iegészítés egy főre, Ft 1873 1507 Az intézkedések lakossági fogadtatása — a súlyos gazdasági hatások ellenére — kielégítő volt. A közvélemény jól vizsgázott politikai érettségből, felelősségérzetből. Bebizonyosodott, hogy a szocialista rendszer stabilitását mind kevesebben mérik már kizárólag az árszínvonal alakulásával. De a jelentős áremelések olykor kétségeket szültek amiatt, vajon meg tudjuk-e oldani az előttünk tornyosuló feladatokat. A kétségeket, az aggodalmakat is többnyire felelősségtudat, tenniakarás hatotta át. Az intézkedések sokakat rádöbbentettek, mások előtt nyilvánvalóbbá tették, hogy az egyén és a társadalom sorsa egymástól elválaszthatatlan. Jobban, másként kell dolgozni ahhoz, hogy úrrá lehessünk gondjainkon. Akár akarjuk, okár nem, a világgazdasági kihívás elől nem tudunk kitérni. Október 14: szabványosítási világnap. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet tizedik alkalommal emlékezik meg ezen a napon a szabványosítással foglalkozó csaknem százezer mérnök, technikus, ipari vezető, illetve tisztviselő munkájáról, amely egyre döntőbb szerepet játszik a világ gazdasági és kereskedelmi életében. Jelenleg mintegy négyezer világszabvány van érvényben. Ezeket az 1926-ban megalakult Nemzetközi Szabványügyi Szervezet gondozza. A szervezet 88 tagországot számlál, és ez a 88 tagország adja a világ termelésének 98 százalékát. Ez azt mutatja, hogy az ipari országok kénytelenek tumélyes jövedelem nagyságától függővé, indokolhatja az állami támogatást. A lakbéreknél, a személyszállításnál, a városi tömegközlekedésnél, a kommunális szolgáltatásoknál nem cél, hogy a díjak fedezzék a teljes költségeket, de időről időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, mérsékelve az állami támogatásokat. Az 1979. júliusi áremelés csaknem, hasonló mértékben- érinti a társadalmi osztályokat és rétegeket. Az átlagnál néhány tizedszázalékkal kisebb a parasztság és néhány tizedszázalékkal nagyobb a nyugdíjasok fogyasztását jellemző árindex. A számítások azt mutatják, hogy a jövedelemkiegészítések országos átlagban csak az élelmiszerek és a háztartási energia áremelkedéséből adódó többletköltségeket fedezik. A nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak háztartásainak élelmiszer. és energiatöbblet-kiadásai meghaladják a jövedelemkiegészítések összegét. Ennél is nagyobb arányú a fedezethiány az önállóak háztartásaiban, mivel az önálló keresők nem kapnak jövedelemkiegészítést A munkáscsaládoknál a jövedelemkiegészítés valamivel meghaladja a két alapvető kiadáscsoportban bekövetkezett áremelés összegét. Az 1979. júliusi áremelés hatása társadalmi rétegeződés szerint, a júniusi benzináremelést is beleérve: 1497 2198 1876 1813 839 1173 363 813 2336 3371 2239 2626 1744 1936 2089 1860 Az áremelésekről folytatott párbeszédek, eszmecserék igen gyakran élénk vitákba torkolltak helyzetünkről, a kibontakozást gátló körülményekről, a tennivalókról. A bírálatok gyakran igen élesen fogalmazódtak meg, de segíteni akarásban ilyenkor sem volt hiány. A tömegek szándéka, kritikai megnyilatkozása, valamint az ország vezetésének törekvései összecsengtek, találkoztak egy. mással. A fogyasztói áremelések fogadtatása során szerzett tapasztalatok jelzik, hogy a tudatformáló munkában a rutin nem, elégséges. Napjainkban elkerülhetetlen a pályamódosítás, a megújulás. Ezt mind az ármechanizmus, mind a társadalmi-gazdasági feltételek érdemi változása szükségessé teszi. domásul venni a szabványosítást és betartani a műszaki előírásokat. Hazánkban évente ezer új szabványt készítenek, illetve korszerűsítenek a Magyar Szabványügyi Hivatalban. A külföldiek szerint műszaki előírásaink megfelelnek a nemzetközi színvonalnak, nem szigorúbbak, de nem is lazábbak azoknál. Még nem volt arra példa, hogy egy hazai szabvány akadályozta volna az árucserét, vagy egy-egy szerződés megkötését. A legnagyobb feladat most az ágazati és vállalati szabványok, s egyáltalán a szabványalkotás meggyorsítása. A1 áremelés egy főre jutó éves hatása, Ft $ •a e £ El V» O. tS í o ■Jí 5 Kovács József Szabványosítási világnap Biztonságos üzemanyag-ellátás
