Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-22 / 261. szám
A mester tamburáit az egész országban ismerik. Egy szegedi fiúnál láttam ilyen hangszert legutóbb. Ellentétben a hagyományos - tamburicákkal, a Boczán-féle prímtambura nem ovális, hanem pajzs alakú, a lyrára emlékeztető forma, és szép erős hangja van. Az egész tamburacsaládot ilyenre álmodta meg Boczán Béla, de nem volt rá kereslet. Csak a legkisebbet, a prímások által használt tamburi- cát veszik mostanában. Lám, mennyi hangszer, mennyi név. A Kossuth utcai műhely kiratában egy lant és egy viola da gomba. A napokban megállt itt néhány ember, és szinte mérgesen betűzgette a feliratot. — Elszomorító, hogy az embereknek mennyire nincs hangszerkultúrájuk — mondja a mester valóban szomorúan. — Az autó- és a magnetofonmárkákat mindenki ismeri, de sokan a hegedűt sem tudják megkülönböztetni a brácsától. Felajánlana egy tamburát a rejtvényfejtőknek Boczán mester műhelyében Lant és viola da gomba Boczán Béla édesapjának, a híres zentai hangszerkészítő mesternek a műhelyében tanulta a szakmát. A háború után csaknem húsz évig azonban a kezébe sem vette a szerszámot: nem olyan idők voltak, amik kedveztek volna olyan „luxusigények” kielégítésének, mint a hangszerjavítás. (Pláne maszek alapon.) 1962-ben vette meg a kis műhelyt, ami egyúttal üzlet is, a pécsi Kossuth Lajos utca Búza tér felőli végén. Ide még beszélgetni is jó betérni annak, aki a hangszerek iránt érdeklődik. Boczán mester akkor boldog, ha értő muzsikus kopogtat be hozzá. — Az a baj, hogy kevés ilyen eínber jön hozzám — mondja Béla bácsi. — A gitárőrületből iis legfeljebb annyi a „hasznom”, hogy elpocsékolom az időmet az elfuserált hangszerek helyrehozásával. Sokszor az egész instrumentum nem ér meg annyit, mint amennyibe a javítás kerül. Nekem nem az a célom, hogy meggazdagodjak. Persze, ebből a szakmából nem is tudnék. Pedig az utánpótlás megvan, ifjabb Boczán Béla gyönyörű lantja most a kira-' kot legfőbb ékessége. A nagy hírű zentai hangszer- készítő, Boczán Lajos unokája a mestervizsgát is letette volna már, ha a KIOSZ budapesti központjában nem akadt volna el valahol a papírja. — Nagyon szeretném, ha az újsággal közösen indíthatnánk valami hangszerismertető akciót — mondja Béla bácsi búcsúzóul. — Még egy tamburát is fölajánlanék a győztesnek, ha hétről hétre helyesen fejtené meg a rejtvényt. Havasi János Fokozódó tudományos érdeklődés Titkokat rejtő tolnai dombok Hegyvonulat Szekszárd alatt Aranytelér Kurdon T olna kies tájai napjainkban egyre jobban felkeltik mind az idegenforgalmi, mind a tudományos érdeklődést. Az utóbbi években gyakran keresik fel tanulmányi csoportok, köztük országos és nemzetközi geológus és geográfiai kongresszusok résztvevői vagy főiskolások és egyetemisták, főleg a Tolnai-dombság önálló természetföldrajzi tájegységéhez tartozó Szekszárdi-dombvidéket. S nemcsak a tudomány művelőinek, hanem a laikusoknak is a felfedezés újdonságát kínálja e vidék sok érdekessége. „Országunknak nincsen még egy olyan dombsági tája, amely annyira aprólékosan fel lenne darabolva, mint a Tolnai-dombság” — írja dr. Adóm László, a neves földrajztudós, a tájegységet feltáró egyik tanulmányú, ban. Amint az éveken át fáradságosan ' folytatott helyszíni terepkutatásokkal kiderítette, a Tolnai-dombság felszínét 1200 fő-és mellékvölgy, s mintegy 300 jelenkori löszszurdok tagolja. Ennek is tulajdonítható, hogy olyan megragadóan szép és változatos hazánknak ez a része, bár a talajpusztulás példaképe is. Ez utóbbi megakadályozására már tettek egyet s mást az elmúlt másfél évtizedben, főleg Szekszárdon, talán éppen a nagy jelentőségű tudományos segítség hatására. Az eróziót, a lezúduló iszapos csapadékvizeket megzabolózó betonos védőműveket, vízlevezetőként is használható köves utakat, övárkokat építettek ki a város és a környező szőlődombok tcjlajának védelmére, teraszosan alakították ki az új szőlőültetvényeket, részben fásították a kopároso- dott, meredek domboldalakat. Arra ki gondolna, hogy egy őshegység fölött járnak a szekszárdiak, sőt a lapályos Sárköz lakói is? Pedig így van. A geológiai mélyfúrásokkal azt is kiderítették, hogy a Szekszárdidombvidék szabálytalan alakú rögökre szabdalt felszíne alatt nem nagy mélységben a mórá- gyi sziklás rög folytatásaként, nagyjából észak-déli irányban, erősen összetöredezett és különböző mélységekbe süllyedt gránitvonulat húzódik. A mélyfúrások szerint a gránit a dombvidék központi legmagasabb részén, a 300 méter magas, erdőborította „Óriáshegyen” van legközelebb. 270 méternyire a felszínhez. Onnan a dombvidék peremei irányában különböző mélységekben érzékelte a mélyfúró. Régebben Szekszárd mai felszíne alatt az artézi kútfúrás 885 méter mélyen érte el a gránit alaphegységet, abból azonban már nem fakaszthatnak vizet — véleményezte az □Hétfői annak idején felkért tudós szakértő. Az őshegység legmélyebben a Völgység délkeleti részén süllyedt le, ahol a kristályos alaphegység mélyrögeit ezer méteres mélyfúrással sem érték el; Bonyhád környékén például ennél is mélyebben rejtőzik. A kristályos alaphegység gránitja a Lajvér-patak völgyében, Mórágy környékén, valamint Kismórágynál fedetlenül emelkedik a felszínre, s onnan északkeleti és északi irányban különböző mélységekbe süllyedve pannoniai üledékek alatt helyezkedik el — dr. Adóm László leírása szerint. A gránit korát sok-sok millió évesre becsülik. A Tolnaidombságon tektonikus, a földkéreg szerkezeti mozgásával összefüggő alakváltozásokra is utalnak. Régebbi feljegyzések földrengésekről is említést tesznek: arról is, hogy például a zágrábi földrengések hatása gyakran érezhető volt a Tolnaidombság térségében. Ezek annak tektonikus eredetére mutatnak. Mágneses mérésekkel Döbrö- köz — Kurd térségében, valamint Máaocs és Murga környékén vulkáni kőzeteket is felderítettek, talán a VarisZkuszi őshegységrendszer lesüllyedt maradványaként. Ezt a földtörténeti ókorban keletkezett őshegységet lesüllyedése után elborította a szintén őstenger, amely ugyancsak eltűnt az évtizedvagy évszázad-milliók ködében ... Erősen vulkáni kőzeteket találtak például Kurdon, a 14 évvel ezelőtt végzett kutató mélyfúrásban. Mintegy ezerszáz mé. ternyi mélységből nemesfémeket, köztük aranyat is felszínre hozott a fúróberendezés. A gazdagnak mutatkozó aranytelér kibányászása azonban jelenleg reménytelen, túlságosan mélyen rejtőzik a föld alatt. E sorok írója őriz a csillogó sárgafémből két mákszemnyit, emlékül kapta a mélyfúrást irányító geológustól, aki régebben tíz évig dolgozott Dél-Amenikában is. Ő mondta, hogy az Andokban látott hasonló, erősen mágneses, vulkáni kőzeteket. Elmondhatjuk tehát, hogy Tolna megye szelíd, lankás, völgyekkel szabdalt vidéke gazdag zordon sziklahegyekben is. Csupán a föld alatt... Ballabás László Agfa, Duflex, Kodak, Zeiss Öreg fotómasina Soós György felv. Fényképezőgépmatuzsálemek Nosztalgiahullám a régi masinákért A technika századának utolsó negyedében a fotózást hobbijuknak tekintőket is hatalmába kerítette a nosztalgiahullám. Ma már nemcsak régi autókat, rádiókat és hanglemezeket gyűjtenek, de a régi da- gerrotípiák és fényképek után mind többen vannak, akik hajlandók akár több tízezer forintot fizetni a múlt század végén vagy az e század elején gyártott fotómasináikért. A hazánkban több mint 1 millió fényképezőgép-tulajdonos között lévő gyűjtők ezen egyre gyarapodó táborának jelentke. zésére figyeltek fel Budapesten az OFOTÉRT bizományi boltjának fiatal eladói, és a vállalat hathatós támogatásával megvásárolták a fotózás őskorának ma még nálunk fellelhető tárgyi emlékeit. Hároméves gyűjtőmunka után nyitották meg a fővárosban az Engels térrel szemben nyíló Alpári Gyula utca 2-es számú házában lévő boltjukban az alig 30 m2-en lévő, ám a fotótechnika-történet emlékei miatt annál többet érő kiállításukat. Látható itt a régi filmekből lismertj, fekete lepellel taka-i ródzó fotós Goldmann gyártmányú műtermi felvevőgépe, sztereónéző Lümieke 1912-ben festett színes lemezeivel, favázas lemezes gép, kézzel festett üveglapok az első vetítésekhez, valamint a technika „csodája” a mozi őskorából, az embermagasságú, 35 milliméteres Zeissikon vetítőgép. A látogató megtudhatja, hogy a közismert Agfa — VEB Filmfabrik! Agfa Wolfen (NDK) — és az Agfa A. 6. Leverkusen (NSZK) fotócikkeket gyártó vállalat a II. világháború előtt mindkettő az I. G. Farbenin- dustriehoz tartozott. A háború után a wolfeni üzem a Szovjetunió tulajdonába került, mely azt később átadta az NDK-nak. A leverkuseni gyár előbb a Farbenfabrik Bayern- hez tartozott, majd önálló részvénytársasággá alakult. Jelenleg a két vállalat egymástól teljesen független. Csupán az Agfa embléma és néhány termék elnevezése maradt azonos. George Eastman, az egyesült államokbeli Rochesterben 1880-ban fotólemezeket gyártó kis üzemét megnyitó vállalkozó aligha gondolhatta, hogy a ma New Yorkban székelő, a világ legnagyobb fotográfiai cikkeket gyártó vállalatának, a Kódoknak rakja le alapjait. Mivel a Kodak gyáir 1912-ben Budapesten nyitott fiókot és Vácott gyártelepet létesített, alapját adta a felszabadulás után Forte néven működő, fotócikkeket gyártó magyar vállalatnak. A látható Kodak-gépek azonban még az Egyesült Államokban készültek. Ma is közkedvelt gépek nálunk a fotósok körében a Werra fényképezőgépek, ám a látogatók aligha ismerhetik fef a muzeális darabok között elődjüket, az 1845-ben a Carl Zeiss német műszerész által alapított jénai ZM-nek termékeit. Itt van a mozgófényképet feltaláló Lumiére fivérek lyoni gyárának fényképezőgépe. és látható a Dulovits Jenő fotóamatőr által elsőként készített tükör- reflexes, kisfilmes és vízszintes betekintésű Duflex-gép, amit hazánkban készítettek először 1948-ban a Gammai Optikai Műveknél, a feltaláló közreműködésével. Az alig két hónapja nyitott múzeum vendégkönyvének bejegyzése bizonyítja, hogy többszáz hazai fotós mellett jócskán akadnak cseh, lengyel és német nyelven beírt elismerések. Kapu László Jubileumra készül a Kaposvári Csiky Gergely Színház Októberben Kaposvárott megemlékeznek a Csiky Gergely Színház fennállásának negyedszázadáról. A színháznak és a színjátszásnak sokféle hagyománya van Somogybán és a megyeszékhelyen. A kaposvári színjátszásra vonatkozóan 1827-től jegyeztek fel adatokat a színháztörténetben. A XIX. század első felében itt is vándor színtársulatok léptek föl kocsmák, vendéglők nagyobb termeiben. A 80-as években már fölépült a vasúton túl az ún. „donnervárosi színkör”, fából. Mintegy 1400-an fértek el benne. Itt neves színtársulatok is felléptek. Elsősorban a köny- nyű műfaj előadásait láthatta a közönség. 1911-ben felépült a jelenlegi, erősen szecessziós külsejű színházépület, amely akkor a legkorszerűbb s egyúttal a legnagyobb színháza volt az országnak. „Thália legnagyobb vidéki szentélyeként” emlegették, ugyanis a kakasülőkkel együtt mintegy kétszázan kaptak ülőhelyet benne. A két világháború között ebben a színházépületben is elsősorban operetteket és francia vígjátékokat játszottak az ún. színikerületi társulatok, főleg tavasztól őszig terjedő időszakban. A felszabadulás után is még tíz év telt el, amikor a színházszeretetéről neves városban önálló társulat alakulhatott meg. 1955. október 15- én a Minisztertanács döntése alapján Huszko Jenő Szép juhászáé című daljátékának előadásával megnyílt a Csiky Gergely Színház. Az eltelt 25 évre emlékeznek a kaposvári színházban október 15-én. Délelőtt ünnepélyes társulati ülést tartanak, ahová meghívják a színház régi vezetőit, tagjait és egykori dolgozóit is. Kitüntetéseket, jutalmakat nyújtanak át, s megjutalmazzák azokat a bérlőket is, akik negyedszázadon keresztül végig kitartottak a színház mellett. Este díszelőadáson mutatják be a Szentivánéji álmot Ács János rendezésében. Az előcsarnokban kiállítással emlékeznek az elmúlt negyedszázad legfontosabb előadásaira, sikereire. (w. e.) Habán és sárközi mintás népi kerámiákat készítenek Kaposvárott a Fazekas Háziipari Szövetkezetben. Termékeik nagy részét az NSZK-ba exportálják, de Lengyelországba és az NDK-ba is eljutnak az irókával és ecsettel diszitett tálak, tányérok és vázák. Könnyűipari vállalat gyártmánytervezői tevékenység irányítására ruhaipari szakember! keres Jelentkezés önéletrajzzal, „Börkonfekció” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.
