Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)

1980-09-12 / 251. szám

2 Dunántúli napló 1980. szeptember 12., péntek „Chile népe nincs egyedül!’' Emlékezés Salvador Allendére 1973. szeptember 11-re em­lékeztek tegnap Komlón, a dá- vidföldi Allende iskola növen­dékei. Azon a szeptemberi na­pon a chilei hadsereg tábor­nokai három békés esztendő minden eredményét eltiporva, Salvador Allende és o chilei hazafiak ezreinek holttestén át. gázolva kényszerítették a chi­lei népre a törvénytelenségek, a katonai elnyomás éveit. Az­óta a távoli latin-amerikai or­szágból a haláltáborokról, el­hurcolt politikusokról, diákok­ról, munkásokról, különös ke­gyetlenséggel végrehajtott kín­zásokról kaptunk híreket. Legújabb hírünk Chiléből: tegnap, amikor világszerte hős vezéreire emlékeztek, a chilei népnek a jól megrendezett vá­lasztási komédián kellett „dön­tenie” arról, hogy hosszú évek­re aláveti magát a Pinochet- rezsim uralmának, Az elmúlt hetekben ötvenezer fős tömeg tüntetett a fővárosban a tör­vénytelen szavazás ellen, a chi­lei kommunisták kiáltványban ítélték el a katonai junta mes­terkedéseit, A komlói Salvador Allende iskola tanulói tegnap a mártír­halált halt hősökre, és azokra a chilei hazafiakra emlékeztek, ajak hallatják szavukat, s a há­rom boldog év eredményeiért harcolnak. Immár ötödik esz­tendeje, minden szeptember 11-én barátsági napot tartanak az iskolások, s táviratban feje­zik ki szolidaritásukat a chilei néppel. A tegnapi megemléke­zésen az ünnepi műsort köve­tően P. Kovács Tibor, az Or­szágos Béketanács Elnökségé­nek tagja mondott ünnepi be­szédet, majd az iskola chilei vendégei, Ricardo Pascoal, a Chilei Antifasiszta Bizottság főtitkára, a Chilei Szocialista Párt tagja, Hugó Robles, az Antifasiszta Bizottság titkára, a Chilei Kommunista Párt tagja, valamint a bányászváros tö­megszervezeteinek képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit az iskola előterében Salvador Allende mellszobrá­nál. Chilei barátsági napot ren­dezett tegnap délután a HNF Pécs városi Bizottsága és a Dél-dunántúli Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat „Che Gue. vara” ifjúsági szocialista bri­gádja. A rendezvényen — ame­lyet a vállalat pécsi, Légszesz­gyár utcai telepén tartottak — chilei vendégek is részt vettek, akik tájékoztatták magyaror­szági ' borátaikat Chile mai helyzetéről. Egy csatornán két kép Lvov-Kertvárosban Tv-anterma egy Anikó utcai négy emeletes ház tetején Kijavítják az NKR főállomásának hibáit ár több hete annak, hogy a pécsi Kertvárosban lakók — akik addig négy tv-műsor között válogathattak — egyik napról a másikra a jugoszláv 2-es csatornát nem tudták fogni. Mint megtudtuk, a Varsány utca 16. számú ház tetején lévő központi antennánál kapcsolták ki ezt a csatornát. Oka: az itt működő berendezések nem biztosítottak megfelelő vételt. A különböző adások között úgynevezett keresztmod.ulá- ciós zavar volt, vagyis az egyik kép mögött ott „lappangott” a másik, máskor meg mintha textilminta-bemutatót sugároztak volna a stúdiókból. Az említett nagyközösségi an­tennarendszerrel eddig is na­gyon sok gond volt. Hol az nem volt eldöntve, hogy tulajdon­képpen ki is a gazdája — ez ’már rendeződött —, hol az oko­zott zavart, hogy a gyenge tel­jesítményű berendezések fel­mondták a szolgálatot Hozzá kell tenni: a Híradótechnikai Vállalat által készített NKR-fő- állomás tulajdonképpen még a prototípusok közé tartozott, amikor 1977-ben a Kertváros­ban felszerelték. A PIK antennaüzemétől ka­pott tájékoztatás szerint meg­rendelték már a HTV-től a vé­teli zavarok megszüntetését szol­gáló berendezéseket. Ezeket várhatóan még az év végéig beszerelik. Eredményeként meg­szűnik többek között a kereszt­moduláció is, egyenletes lesz a hangerősség, a magyar 1-es és 2-es, illetve mindkét jugoszláv tv-műsor egyaránt jó minőség­ben lesz élvezhető. Jelenleg a tv-tulajdonosoknak és a szakembereknek két terü­leten vannak nagy gondjaik. Az egyik az Egri Gyula—Fazekas Mihály—Fülep Lajos—Várkonyi Nándor—Földes Ferenc—Erdei Ferenc utcák és a Sarohin tá­bornok út által határolt rész NKR-be bekötött épületeiben a legrosszabbak a vételi lehető­ségek. Itt nem csak a főállo­más rendellenes működése, ha­nem vonalhálózati problémák is okozzák a képminőséget. A fő­állomás felújítása ezt is meg­szünteti. A másik terület az Eg­ri Gyula utca, illetve a Hajdú Gyula utca újabban átadott la­kóházai: ezt a részt egyszerűen kifelejtették az NKR-ből. A kör­nyező magasabb épületek okoz­ta leárnyékolás miatt az itt élők a szobaantennával sem mennek sokra. Az antennaüzemtől ka­pott felvilágosítás szerint gond­jukon a jövő év tavaszi hónap­jaiban tudnak csak segíteni, ak­korra biztosítva a négy csator­na vételét. Távlati cél egyenlőre a Var­sányi utcai főállomás áttelepí­tése. Az épület és a siklósi vá­rosrész azóta délebbre kiépült részei között ugyanis 40 méteres szintkülönbség van. Ez pedig a főállomás magasabb részre he­lyezését indokolja. Egyelőre azonban a jelen­legi gondok megszűnését vár­ják a szakemberek a HTV-től ér. kező új berendezések beszere­lésétől. A Varsány utcai főállo­mástól jelenleg 2700 lakás kap­ja a tv-műsort, az év végéig ez a szám körülbelül 3400-ra emel­kedik. A közel 100 000 forintos munka eredményeként megszű­nik az ingadozó kimenőszint — egyenletes lesz a kimenő jelek erőssége —, s ha hozzáigazít­ják ehhez a vonal- és házerő­sítőket, megszűnik végre a kert­városiak sokszor hallott pana­sza a rossz tv-képekre. M. A. Várják az eredeti anyagok gyűjtését Folytatódnak a nemzetiségi bábműsorok Többszörösen hasznos és ér­dekes kezdeményezés indult el a Bóbita-bábegyüttestől, ami­kor is nemzetiségi műsorokat állítottak össze és mutattak be szerte a megyében. De mivel úgynevezett preparált nyelvi anyaggal — német, illetve szerb-horvát nyelven előre fel­vett hangszalagokkal — dol­goztak, a gyerekközönséggel a közvetlen kontaktust nehezeb­ben lehetett megvalósítani. Ezért vállalták el, hogy a Ja­nus Pannonius óvónőképző szakközépiskola diákjait, első­sorban a szerb-horvát és né­met nyelven tudókat felkészítik nemzetiségi bábműsorok elő­adására. A kezdeményezést az Országos Közművelődési Ta­nács is támogatta. Az első báb­összeállításokat már több óvo­dában be is mutatták. Most készítik a téli műsorokat, ame­lyeket november első hetében adnak elő Pécs két óvodájá­ban. Ezek ‘ a negyvenöt perces programok nemcsak bábelő­adások, hanem összekötötték őket ének-, tánctanulással, kö­zös játékkal. így a gyerekek nem csupán passzív befoga­dók, hanem maguk is részt vesznek a műsorok alakításá­ban. Az óvónőképzősöket a Népművelési Tanácsadó autó­busza viszi ki a falvakba. Az eddigi gyakorlat során is sok tapasztalatot szereztek, hogyan lehet még eredményesebbé tenni az előadásokat. Ugyanis az óvodások többsége a nem­zetiségi nyelvet inkább tanult, mint anyanyelvként birtokolja az otthoni folyamatos gyakor­lás hiányában. Ezért az elő­adások ütemét lassítani kellett, hogy a gyerekek jól megértsék a szöveget is. Mindezen eredményekről és a további tervekről a megyei tanács művelődésügyi osztályán tárgyaltak 'az érintett szakem­berek. Hogy több évre előre biztosíthassák a feldolgozandó, dramatizálásra érdemes anya­got; megbízták a honismereti szakköröket, az óvónőképzősö­ket, hogy gyűjtsék össze a még fellelhető nemzetiségi folklór hagyományokat. A népi balla­dákat, mondákat, meséket, já­tékokat. De mindenkitől szíve­sen veszik az eredeti gyűjtése­ket, amit akár a szakközépis­kolába, akár" a Bóbita-báb- együtteshez, a megyei művelő­désügyi osztályhoz, a Népmű­velési Tanácsadóhoz vagy a múzeumhoz el lehet juttatni. S mivel a szomszédod megyék is érdekeltek a programok iránt, a már bemutatottakat füzet formájában is megjelentetik, illetve képmagnóra felveszik. A füzeteket előre megküldik az óvónőknek is, hogy felkészíthes­sék a gyerekeket. b. a. Bányagépész és villamos szakembereit találkozója Balatonfiireden Bányavállalatok együttműködése a karbantartásban Cseregépes javítás és konszignációs raktárak Csak üdvözlendő, a Gépipari Tudományos Egyesület pécsi szervezetének bányagépész szakosztálya kezdeményezésére immár tizenharmadik alkalom­mal találkoztak Balatonfüre- den a hazai szén-, érc-, és ás­ványbányák gépész és villa­mos szakemberei, hogy a leg­időszerűbb és egyben a követ­kező esztendőkre egybehangol­ják a vállalatok karbantartási így közlekedünk mi Egyre szűkül a járdasziget az újmecsekaljai buszvégállomásnál. Aztán nincs tovább, az úttestre kényszerül a gyalogos. Olvasóink észrevételei, hasznos javaslatai Sokakat érdekel a pécsi köz­lekedés jelenlegi — ahogy töb­ben kinyilatkoztatják, nem ép­pen rózsás — helyzete, s jövő­je. Ez derül ki abból a levél- paksamétából, amelyet olva­sóink juttatnak el hozzánk a borítékokban, a levelezőlapo­kon panaszokkal, felvetésekkel, tanácsokkal. Közlekedési őrjá­ratunk során több ilyen, újság­olvasói észrevétel nyomában jár. tunk. ♦ „Pécsett olyan magasak né­hol a járdaszegélyek, hogyha autó kényszerül rájuk hajtani, megsérül a kerékfelfüggesztése. De nemcsak az autósokat tré­fálják meg ezek, hanem mások­nak is bosszúságot okoznak. Tessék egyszer a Gyermekkórhá­zat babakocsival megközelíteni, ott a bejáratnál olyan magas járdát építettek, hogy vagy ki­esik a baba a kocsiból vagy ide­gen segítség szükségeltetik az áthaladáshoz" - ez áll az egyik levélben. Ugyan babakocsit nem sikerült szereznünk, de így is megbizonyosodhattunk róla, tényleg nem leányálom „bébi­járművel” megközelíteni a kór­ház bejáratát. Az útépítésnél erre kevesebbet gondolhattak, egy enyhe lejtő beiktatásával sokat segíthettek volna a baba­kocsiban kisgyermeket toló anyukákon. „A Bálicsi úton a járda kö­zepén vannak a lámpaoszlopok, alig lehet elmenni mellettük. Pi­ros szalagokkal lehetne jelölni, hol, hányán 'koccantak már fej­jel neki" - írja egyik olvasónk. Igaz, a lámpaoszlopok valóban a járda közepén állnak, csak­hogy erre — nem csupán keddi tapasztalat - nem olyan vésze, sen nagy a gyalogos forgalom, hogy ne lehetne kikerülni azo­kat. „Van egy járdasziget az új­mecsekaljai buszvégállomáson. A 27-es, a 26-os, a 23-as, a 24-es buszokról leszállók a 20- as, 40-es• járatokat járdán nem­igen tudják megközelíteni, csak az úttesten járva, mert a járda annyira leszűkül, hogy nem fér el rajta egyszerre két ember." — panaszolja valaki. Való igaz. A széles járda egyre szűkül, a végefelé már mondjuk egy sza. tyorral a kézben lekényszerül a járókelő az úttestre; Arról nem is beszélve, hogy ha valaki vé­gigmegy a járdán, egyszercsak az úttesten találja magát, a zebrát is így közelítheti meg. Még szerencse, hogy itt az au­tóbuszok csak lépésben közle­kednek. Több levélíró kifogásolta, hogy Pécsett több helyütt jóko­ra kátyúk tátonganak az asz­falton, és ha végre nekilátnak azokat eltüntetni, hetekbe kerül a munka. Tény, a kátyúk eltün. tetésének vagy valami más, az úttest bizonyos részén folyó munkálatok nyomaival a Sza­badság úton és az Acsády Ig­nác utcában is találkoztunk. Azaz: az egyik sávot félig-med- dig vagy akár teljesen lezáró védőkorláttal. Munkásokkal vi­szont nem ... Ez nekünk is fel­tűnt, nemcsak a naponta arra járóknak. Érthető: a jó megoldások, a természetesnek vett közlekedési jelenségek miatt az újságolva­só sohasem ragad tollat. Csak a furcsát, a szokatlant, a sze­rinte szükségtelent, az elkerül- hetőt szapulja, ami fejfájást okoz neki. Ami esetleg — sőt talán biztosan - némi odafi­gyeléssel elkerülhető. Amitől jobbá válik közlekedésünk. Mert a javulás ráfér. Ezért várjuk to­vábbra is az önök segítő szán­dékú leveleit, telefonjait... H. L. munkáival összefüggő felada­tokat. üdvözlendő ez a hagyo­mányokkal bíró szakmai talál­kozó már csak azért is, mert mint tudományos egyesület tár­sadalmi úton segíti elő a vál­lalatok, tudományos intézetek szakembereinek párbeszédét. Tegnap délelőtt Balatonfüre- den, a Mecseki Ércbányászati Vállalat üdülőjében mintegy száz szakembert köszöntött Ko­vács László, a GTE pécsi szer­vezetének elnöke. A kétnapos tanácskozás, a bányavállalatok .karbantartásban történtő együttműködését tűzte fő cél­jául: e téma köré csoportosí­tották az előadásokat is. Ele­kes András, a Magyar Szén- bányászati Tröszt vezérigazga­tó-helyettese külön hangsúlyoz­ta megnyitó előadásában a té­ma fontosságát, miszerint a ha­zai bányavállalatok korántsem használták ki eddig a bánya­gépek és villomos berendezések javítása, karbantartása terén kínálkozó együttműködési lehe­tőségeket. Elismeréssel szólt arról, hogy e íZakmai találko­zók mindig időszerű témákkal foglalkoztak, amelyeket a fej­lesztési elképzeléseknél a ter­vezések során a szakemberek igyekeztek hasznosítani. Ilyen volt például a bányászatban már széles körben elterjedt he­vederes személyszállító beren­dezések alkalmazásának be­vezetése. Elekes András a biztonságo­sabb bányabeli szállítással kapcsolatban megemlítette, hogy hamarosan mór a mély- művelésű bányákban is több száz kilowattos motorok mű­ködtetik a tűzbiztos acélbeté­tes hevedereket. Egyebek között a balaton­füredi találkozóknak köszönhe­tő az is, hogy a bányákban használatos vízmentesítő szi­vattyútelepek hatásfoka javult, s ma már mind több helyen alkalmazzák a vízszintes ten­gelyelrendezésű centrifugál- szivattyúk helyett a vertikális búvárszivattyúkat. Az említettek­ből is érzékelhető, hogy a bá­nyabiztonság, az energiagaz­dálkodás, a gépesítés, a biz­tonságosabb munkavégzés vol­tak többek között a korábbi ta­lálkozók témái. Az előadó a jelenlegi helyzetet tekintve és elemezve a következőket mon­dotta : — Korábban is, ám ma még- inkább nagy figyelmet kell for­dítanunk a bányászat rendel­kezésére álló termelőberende­zések kihasználására. Ezek üzembiztos működtetése igen fontos feladatunk. Így elenged­hetetlennek tartjuk a jelenlegi gazdasági helyzetben a beren­dezések tipizálását, a jól szer­vezett és több vállalat együtt­működésével kialakított szako­sított javítást, karbantartást. Ez az előny és haszon tehát nem elhanyagolható, ugyanis a mai korszerű berendezéseket nem lehet a hagyományos techno­lógiával jcvítani. A jövő útja éppen ezért a korszerű javító­bázisok kialakítása, létrehozá­sa lehet, amelyek ezeket az igényeket kielégíthetik. A bá­nya- és villamos gépek szako­sított javítása, a konszignációs alkatrészraktárak jelentősége tehát egyre inkább előtérbe kerül. Jó példa erre az a gya­korlat, amit a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat a sűrített le­vegős rakodógépek javítása terén végez, amelyben élen jár. A megnyitót követően hét előadás hangzott el, amelyek elsősorban a bányavállalatok kapcsolatainak szorosabbra fű­zését elemezték a berendezé­sek karbantartásával kapcso­latban. A tanácskozással egy- időben a Finomszerelvénygyór kiállításon mutatja be a külön­böző pneumatikus vezérlőele­meket és hengereket, valamint egyéb kiegészítő pneumatiká­kat. S. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom