Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-10 / 249. szám
6 Dunántúli napló 1980. szeptember 10., szerda Jogi tanácsadó II szerkesztőség postájából I T, I. arról érdeklődik, hogy a I haszonélvező milyen módon köte- I les használni az ingatlant? Polgári Törvénykönyvünk 159. §-ának előírása szerint a haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodós szabályai szerint köteles eljárni. Viseli a dolog fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek a dolog használatával kapcsolatosak, és köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket. A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos — azonos feltételek mellett — a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárral értesíteni — ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza —, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegyeA haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visz- szaadni. A haszonélvező felelős a dologban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általábah elvárható. A rendeltetés- szerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni. I A. B.-né kérdezi, hogy mikor lehet a lakást elhagyottnak tekinteni? Az 1/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 94. §-a a lakás elhagyásával kapcsolatban az alábbiak szerint rendelkezik : Ha a bérlő a lakásból állandó jelleggel kijelentkezett és azt kiürítette, a lakásbérleti jogviszony — a szünetelés esetének kivételével Érthetetlen számomra... megszűnik. Ha a bérlő a lakást két hónapot meghaladó időre elhagyta, a) tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, illetőleg fegyveres testületi szolgálati lakás esetében a lakással rendelkező szerv a lakást igénybe veheti; b) más lakás esetében pedig a lakásbérleti jogviszonyt a bíróság — a lakással rendelkező szerv, illetőleg bérbeadó kérelmére — megszüntetheti. Egy felháborító esetnek voltam részese s ezért is ragadtam tollat. A Dischka Győző /utcai szülészeti klinikán, miután meglátogattuk szüleimmel feleségemet, lementünk a tévészobába, hogy újszülött gyermekemet megtekintsük. Tiszelőtti lépcsőfordulóban békésen próbáltam elmenni mellette, de ő utánam kiabált, várjgm meg a kórházon kívül. Felhívtam figyelmét arra, hogy több mint szózkilós vagyok. Attól tartok, a fiatalember összetévesztette a kórházat a kocsmával. Mindenesetre sikerült elrontania számomra és Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a most ismertetettek ellenére nem Tehet a lakást elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő abból azért van távol, mert a) gyógykezelésben részesül; b) katonai szolgálatot teljesít; c) a lakóhelyén kívül dolgozik; és ott nincs állandó lakása; d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait ; e) szabadságvesztés büntetését tölti; f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni'; g) üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. tességtudóan beálltunk a sorba és vártunk. Mikor már majdnem ránk került a sor, egy vékony fiatalember édesanyámat durván félrelökte és a mikrofonba bemondta gyermeke számát. Az eset láttán higgadtan közöltem a fiatalemberrel, hogy érthetetlen számomra, miért nem lehet békésen megvárnia sorát, hiszen mindenki azt teszi. Erre ordítani kezdett és közölte velem, hogy leüt. Mindezek után, a tévészoba mindnyájunk számára az oly szép találkozás felemelő érzését, melyet gyermekem megpillantása közben egyébként érezhettünk volna. Az ilyen eset bizonyára nem általános, de félek, igen káros. Ha már nem számíthatunk a józan ész diktálta emberi viselkedésre, úgy talán más eszközökkel kellene fegyelmet tartani. Ifj. Boczán Béla Azt is elmondjuk, hogy a végrehajtási rendelet értelmében a lakásügyi hatóság a bérlő által elhagyott tanácsi bérlakás igénybevétele előtt köteles az ismert helyen tartózkodó bérlőt felhívni, hogy — a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül — igazolja a lakás elhagyásának Okát. Példájuk követendő! Köszönjük a védelmet! Hozzászól az olvasó Hónapok óta keresem... Nagyon sok szó esik mostanában a barkácsolásról. Nemrégen jelent meg egy cikk, hogy milyen sok barkácsolószerszám kapható a barkács- üzletekben. A cikk írója ezt igen méltányolja, de nem említi egy szóval sem a barkácsoláshoz szükséges anyagok beszerezhetetlenségét. Márpedig köztudomású, hogy hiába kapható a sok szép barkácsszer- szám, ha azokat nem tudjuk használni, az óriási anyaghiány miatt. Csak néhányat szeretnék például a hiánycikkekből felsorolni. Tudomásom szerint nem kapható 2 cm vastag ragasztott lemez, faforgács lemez, pozdorlemez, préselt lemez, csak vékony, 1 cm-es, amely nem tartós, görbülékeny s ezáltal nem ad asztalsíkidomot. Nem használható fel mindenre. Vasáruban van talán a legnagyobb hiány. Értem ezalatt a különböző alakzatú és vastagságú szálvasat, gömbvasat, négyszögletű szálvasat. Nincsen lombfűrészdeszkánk, mint például a valamikor kapható jávorfa deszka. A TÖZÉP-nél a collos deszkán kívül vékonyabb deszka nincs. Még számtalan hiányt sorolhatnék, de hirtelen csak ennyi jutott az eszembe. Mohácson létezik egy farost-^ lemezgyár. Miért nem tud innen a TÜZÉP Citrom utcai bar- kácsüzlete egy-két lemezt beszerezni? Már hónapok óta keresem ezt a cikket. Mi az oka, hogy nem lehet beszerezni? Úgy gondolom, hogy valamennyi barkácsoló társam nevében írhatom e sorokat. Talán lehetne ezeket a cikkeket mindnyájunk örömére és megelégedésére beszerezni a bar- kácsüzleteknek. így azután valóban tudnánk barkácsolni. Fónagy Sándor Ezúton szeretnék köszönetét mondani a Baranya megyei Tanács Gyógyszertári Központjának, valamint a 10/29 Páfrány utcai gyógyszertárnak, mivel • a számomra igen fontos gyógyszer megszerzésében segítségemre voltak. Kívánok még sok ilyen segítőkész szolgáltatást. Példájuk követendő! Bank Jánosné Szeretnénk köszönetét mondani annak a magas, barna, középkorú férfinak, aki augusztus 24-én, vasárnap 9.30 órakor a Bacsó Béla úti, Harkány, ba induló autóbusz-megállónál történt incidens következtében a női utasok védelmére kelt a goromba utaésal szemben. Berentei Imréné »pnpr , * w7TTrf *< A Mecsek egyik kedvelt kirándulóhelyén, a Tubestetön szomorú látvány fogadja a turistát. Még a tavasszal leomlott a János-kilá- tó fél lépcsősora. A Misinatetö és Lapis közt a sárga turistajelzésen található kilátóról még hajdanán Sásdig is el lehetett látni. Érdemes lenne több figyelmet fordítani rá. Fotó: Proksza László NEM Jó PÉLDÁI Egy nagyon forgalmas országúi (Pécs—Újpetre) mellett helyezkedik el Kozármisleny belterületén a volt kozármislenyi községi tanács épülete. Bontását évekkel ezelőtt megkezdték, majd abbahagyták. Jelenleg - két éve — a képen látható állapotok uralkodnak. Gyakran utazom keresztül a falun és egyre szembetűnőbb az épület és környezetének elhanyagoltsága. Sok társammal együtt kérjük, hogy a tanács ezt az állapotot szüntesse meg, a terepet rendeztesse. Vágó Istvánná Megoldhatatlan probléma...? nem megengedhető, vagy esetleg vesz ki szabadságot, amit egyébként pihenésre kapott, nem pedig bevásárlásra, vagy ügyintézésre. De mit tesz, ha már szabadsága sincs? Kér fizetetten szabadságot? Talán jobb lenne, ha hetenként legalább egy nap minden üzlet 20 óráig tartana nyitva és szabad szombatot akkor tartanának, amikor a nem vevőkkel és ügyfelekkel foglalkozó munkahelyeken nincs szabad szombat. Vagy ez talán a kereskedelem munkájában meg- oldhatatlon problémát jelentene? Turbéki László Az Illetékes válasza Szeptember 28-tól megáll... Egészségünk ne de lm eben! Az étkezésről Farkas Béla kaposvári lakos levél- oen kérte a MÁV vezérigazgatóságot, tegye lehetővé, hogy a 7.26 órakor induló harkányi személyvonat Máriagyűdön is álljon meg. Fényes József vasútigazgató- helyettes az alábbiakat válaszolta: ,,A Harkányfürdő—Siklós közötti pályaszakasz korszerűsítési munkálatai a nyári időszakban folytak. A munkálatok ideje alatt, körülbelül másfél hónapig az állomásközben vonatok nem közlekedtek. A személyszállító vonatok helyett vonatpótló autóbuszok közlekedtetésével bonyolítottuk le az utasforgalmat. A vonatpótló járati rendszer egyszerűsítése céljából egyes vonatokat siklósi szőlők és Máriagyűd megállóhelyen nem állítottuk meg. Ezáltal a járatok Siklós és Harkányfürdő állomások között a közvetlen útirányon át közlekedhettek. A téli menetrendi időszaktól — természetesen a továbbiakban nyári időszakban is —- szeptember 28-tól kezdve valamennyi személyszállító vonat megáll a fenti két megállóhelyen is." Amikor idegenek „kóstolgatják” Magyarországot, általában elismerően csettintenek. Mi viszont az utóbbi idődben mind többet gondolkodunk azon, hogy a hazai koszt valóban olyan nagyszerű, évtizedekig, minden mennyiségben és minden korosztálynak? Jogos a magyar konyha ízeinek, zamatéinak elismerése a külföldiek részéről, míg a mi elismerésünk sokszor inkább arra vonatkozik, hogy „kibírták”. Egy angol barátunk megkívánta a Jókai bablevest. Utólag bevallotta, hogy utána egész éjjel nem aludt. Lehet, hogy egy jó gyomrú franciának az igazi magyar disznótoros olyasmi, amire szívesen emlékezik, de csak ritkán kívánja megismételni. A hazai étkezési szokásokon nevelkedett utazók sokszor találkoznak idegen országok ismeretien ételeivel. Sajnálatra méltó az, aki külföldön bármi ok miatt „hazai" szalámival, kolbásszal, sajtta^és konzervekkel táplálkozik. Érzékszervei közül az Ízlelést csaknem teljesen kihagyja utazási élményéből. Ezek az utazók hagyják ott a legszebb lazacszeletet. Nem ismerik, hiába mondják nekik: finom hal, sonka ízű! Sokan csak megturkálják a jókora arasznyi párolt- rostonsült és tengeri halat, bizalmatlanul félretolják a fűsze. rés hússal töltött ropogósra sütött pirogot, egy kanál után abbahagyják az üdítő, hideg kajszibarack-levest. A húsa kitűnő volt, mégis sokon viszoiyogtak a görög különlegességtől, a bivaiyhústól. Vannak, akik eleve megvetik a lóhúst, pedig jó ízű. Csigára vagy békacombra nem beszélek rá senkit, mert ínyencnek vagy sznobnak tartanának, ha dicsérném. Én sem mennék érte mesz- szire, de ha adódik, szívesen megeszem. Osztriga? Bevallom, néhány nap eltelt, míg rászántuk magunkat. A pincér láthatólag megdöbbent, hogy ketten csak fél tucatot rendelünk. Mi pedig az árától lepődtünk meg. amely az ünnepélyes nép- viseletes tálalás miatt — középen jég, körűi tengeri mosza't a kirakati ár háromszorosát tette ki. A tengeri sós élő állat, a tömény, eleven fehérje lecsúsztatása különös, nemcsak sznob-élmény volt. Déi-Európa halételei nekünk gyanúsak. A legismeretlenebbekkel próbálkoztam meg, és nagyszerű ízeket találtam köztük. Csak a polippal — a gumitapintású darabok kis szivornyáival — nem tudtam kibékülni. Bulgária közepén néztem meg, mit eszik reggelire az „utca népe". Hosszú sor állt a „meleg szendvicsért”: kenyérre sütött hal és sajt, íze-bűze élénken és szokatlanul keveredett össze, kissé csípős kefirt, joghurtot ittak hozzá. Van, akinek a német ízek nem elég erősek. a> „generálszószt" sem méltányolja, nagyobb súlyt helyez a lengyel ellátás hősies húspótló küzdelmére, mint a sok érdekes látnivalóra. Érthető, ha valaki az ötödik napon újra betálalt makaróni változat után felszólal. Mégis el kellett fogadni a választ: önök Olaszországban vannak, mi ezt esszük. Próbálták a csőtésztát változatosabbá tenni'paradicsommal, sajttal szórni, hússal keverni, ugyanúgy, mint mi a krumplit ezzel-azzal. Sokan sóhajtanak idegenben a jó ha. zai kenyér után. Mert lehet a kenyér, a bécsi császárzsemle, az olasz kifli ropogósabb, jobban kelesztett, de nem az „igazi". Jogában áll a franciáknak hosszú rudakban sütni, az iráninak a lapátnyi lángosfor- ma kenyerét kavicssal beszórt lapra csapni - hogy a benyomatok díszítsék — és kampóra lógasztva szelni belőle, hogy a tányérban hagymás lével leöntve a szokásos egytál ételt jelentse sokaknak. Vannak, akik bélbe töltik a kolbászt, mások a csevabcsi- csát sütik. A darástésztát lehet sózni vagy cukrozni. Van. aki a méztől csepegő keleti csemegéből egy darabnál többet is képes elfogyasztani. Az étkezési szokások megnyilvánulnak a közétkeztetés minden formájánál is. Az üzemi konyha főztjét sokszor oz ócsárolja legjobban, aki otthon sem eszik jobbat. Az pedig mór az illemhez tartozik és közérdek, hogy a jogos, de sokszor elvi „kifogás se legyen étvágyrontó!" Megszokás? Törvény vagy elő. •# ítélet: kinek a disznóhús, kinek a birka, kinek a hal „büdös!” Eszünk így és úgy, ezt és azt, eleget, túl sokat vagy keveset. Rágunk és nyelünk egyedül vagy társaságban, élvezetet nyújt ez az ösztön, a létfenntartás. Van egy közmondás, amely egyszerűbben és jobban fejti ki ezt: „Az étel köti ösz- sze a testet a lélekkel". Konkoly Thege Aladár v isiunyiug bUKui szereieK, szeretnék barkácsolni, és ezzel azt hiszem nem vagyok egyedül. Azonban mindig nagy gondot okoz a bevásárlás. Ás nyitvatartási rend miatt, főleg a műszaki üzleteknél (pl. Me- talloglobusznál) a dolgozó nem tud vásárolni. Mert mit tegyen az, aki akkor dolgozik, ami megegyezik az üzlet nyitvatartási rendjével? Gondolja, majd bevásárol a szabad szombatján. Viszont ezek az üzletek is szabad szombatosok. Tehát, el- kéretőzik a munkahelyéről, amit egyébként csak igen kevesen tehetnek meg, és utána túlórázik. Vagy ha teheti, ellóg a munkahelyéről, ami egyáltalán A gyógyulást kell szolgálnia... Tudott dolog, hogy megyénkben több meleg vizű gyógyfürdő van. Ezek közül a legközelebbi Harkány. Az is köztudott, hogy országszerte, így Pécsen is, sok az ízületi bántalmakkal vagy más reumatikus panaszokkal élő ember. Hála társadalmi rendszerünknek, ma már o rászorultak minden nehézség nélkül kaphatnak ingyenes fürdőjegyet, sőt még útiköltségtérítést is. Ez eddig helyes is. A baj ott kezdődik, ha valaki Pécsen úgy érzi, hogy betegsége mellett a munkáját e| tudja látni, nem akar betegállomány, ba menni, viszont a gyógyfürdőre betegségének visszatérése megelőzésére vagy éppen annak gyógyítására szüksége van. Ha egy műszakban dolgozik, képtelen elkerülni oda. Sajnos, nekem is vannak hasonló panaszaim, de mire a munkából hazaérnék, délután fél hat van, amikor már egyéb otthoni elfoglaltságom miatt sem tudok lemenni Harkányba. Maradna az, hogy reggel, munka előtt lemennék kezeltetni magam de ezt meg azért nem lehet, mert a fürdő, teljesen érthetetlen okból csak 8 órakor nyit. Ha a budapesti gyógyfürdők nyitvatartásához hasonlóan bevezetnék Harkányban is a fél hetes nyitvatartási kezdést, úgy nagyon sokunknak nem lenne szüksége betegállományra és talán még többen lennének olyanok, okik éppen ezért eddig elhanyagolták betegségüket, de az esetleges új lehetőséget kihasználva ezzel megakadályoznának egy későbbi hosszabb ideig tartó munkából való kiesést. Úgy érzem, hogy a gyógyfürdőknek, így Harkánynak is, elsősorban minden szempontot megelőzve a gyógyulást kell szolgálnia és nem szabad engedni azt, hogy ilyen egyszerű és kizárólag szervezési kérdéssel megoldható ok miatt emberek százainak esetleg kockáztatni kelljen a gyors és munkakiesés nélküli gyógyulását. Makra Magdolna
