Dunántúli Napló, 1980. szeptember (37. évfolyam, 240-269. szám)
1980-09-07 / 246. szám
DN HÉTVÉGE 6. NEMZETKÖZI MAGAZIN 1980. SZEPTEMBER 7. FINNORSZÁG MA A Pajulahti sportközpont szaunája Tiszta tavak és emberek Lahtiban járt a Mecsek Táncegyüttes Finnországba utazni jó, mert a hűvösnek mondott északon mindig nagyon meleg fogadtatásban részesítik a magyarokat. Hazánkról ugyan sok téveszme kering — erről részben mi is tehetünk — de egyet minden finn ember tud: a magyar testvér, s ennek megfelelően törődnek is vele. Nem tolakodó- an, de figyelmesen viselik gondját az érkezéstől a hazautazásig. Legutóbb a Mecsek Tánc- együttes tagjainak volt alkalmuk tapasztalni ezt: augusztus utolsó hetét Pécs testvérvárosában, Lahtiban töltötték. Szinte minden napra jutott előadás — többnyire kettő is — de a fárasztó programért kárpótlást nyújtott a szívélyes vendéglátás, az esti szaunázás Enonsaa- ri szigetén, a baráti találkozások, a vidéki utak, a helsinki kirándulás. A két esti, előadásnak nagy közönségsikere volt, s ez ellentétben áll az Etelő-Soumen Sanomat című lap kritikusának ama véleményével, hogy a magyar fiúk egyhangúan táncoltak, mert egész előadás alatt csak a combjukat és a csizmájukat csapkodták ... Rendkívül nagy érdeklődés kísérte Nagyné Bakondi Erzsébet pécsi népművész kiállítását és a lahti ifjúsági házban adott kézimunka óráit. Nagyné ügybuzgalmával, önzetlenségével igen sok finn asszonyt toborzott a magyar népművészet tisztelőinek táborába. Finnország társadalmi berendezkedését tekintve tőkés ország, de rendkívül erős demokratikus hagyományokkal, céltudatos szakszervezetekkel és haladó politikai erőkkel rendelkezik. A finnek köztudomásúlag nagyon tiszta, becsületes és pontos emberek, de még ennek tudatában is meglepő volt látni az utcán teljesen őrizetlenül hagyott kerékpárokat, az elegáns, főiskolát végzett és három nyelven beszélő rendőröket, a kávészünet lejártával fölpattanó, és a munkahelyre szinte futva igyekező gyári munkásokat. A szociális ellátás széles körű. Jártunk például a 13 ezer lakosú Nastola hipermodern iskolájában, amelynek igazgatója elmondta, hogy a tanulók napi egyszeri ingyenes étkezésben részesülnek, ingyen tankönyvekből tanulnak és ha öt kilométernél messzebb laknak az iskolától, taxival hozzák be őket a tanítás kezdetére. — A gyermekek szállíttatása természetesen a helyi tanács feladata — tette hozzá az igazgató, s még azt is elmondta, hogy jelenleg csupán két gyerek lakik az iskolától mesz- szebb — három kilométerre — de őket is taxi hozza és viszi minden nap. A nastolai iskola, a „Rakoki- ven koulu" példája nem egyedi eset Finnországban. Lahti egyik falusias peremkerületében tíz évvel ezelőtt bővítettek ki egy régi iskolát. Ma összesen csak 130 gyerek jár ide, nyolc pedagógus tanít. Menynyivel egyszerűbb lett volna ezt a körzetet is összevonni valamivel! De nem, itt a 130 gyerek kedvéért bélelt műanyag- padlójú tornacsarnok készült, s a zeneteremben a sztereó magnó- és lemezjátszópult mellett képmagnó szolgálja a színvonalas tanítást. A finnek sokat tesznek a tömegsportért. Tíz, úgynevezett sportintézet működik az országban, az egyik a már említett Nastolában. Napi 90 márka befizetése mellett — az átlag- kereset 3—4000 finn márka — bárki élvezheti ezt a tóparti paradicsomot. Teljes ellátást, szállást kap, és a gumiasztaltól az asztaliteniszig, az atlétikáig bármilyen eszközt és sportágat kipróbálhat. Évi 10 000 márkáért kétéves tanfolyamon tömegsport-irányítói végzettséget szerezhetnek a jelentkezők a Pajulahti intézetben. A befizetett összegben természetesen a szállás és az ellátás költségei is benne vannak. A finn lakáskultúra közismerten a világ élvonalába tartozik. Persze, ehhez lakások is kellenek. Finnországban a lakásépítésből nagy részt vállalnak a különböző alapítványok. Ilyen például az az alapítvány, amely jelentős állami támogatással az öregek házainak építését végzi, Lahtiban minden 62. életévét betöltött lakos jogosult arra, hogy az öregek lakótelepén lakást bérelhessen. A szép - négyemeletes épületek között szolgáltatóház található, ahol a magukra rharadt, vagy éppen függetlenségre vágyó idős emberek étkezhetnek, ruhát moshatnak, szaunázhatnak. De számos egyéb „apróság” is föltűnik a magyar embernek Soumi földjén. Sok órát lehet például látni, s ezek az órák kivétel nélkül a pontos időt mutatják, legyenek az iskolában, vagy kórházban. Apropó, kórház: ki ne kapná fel a fejét, amikor egy kórház vezető embere arról tájékoztatja, hogy most épül a betegek számára a hangversenyterem, mert ez is hozzátartozik a terápiához? Ki ne csodálkozna azon, hogy a színpompás piaci nép elvonultát követő egy órán belül olyan tiszta a város főtere, mintha ott soha egyetlen zöldségszárat sem ejtettek volna le? Jó néhány dolgon lehetne csodálkozni odakint, de ennél sokkal fontosabb, hogy tanuljunk is finn’ testvéreinktől. Havasi János m Schweriner t Volkszeitung Az NDK-ban minden évben júniusban rendezik meg a „munkás ünnepi játékokat". Kétévenként kerül sor a legjobb népművészeti együttesek bemutatkozására. Ebben az évben Schwerin megyéből 21 művészeti csoport utazott az ünnepi játékokra a szomszédos Rostock megyébe, köztük van a schwe- rini Skiffle együttes is. Ezek a zenészek különös hangszereket szólaltatnak meg, dacos, provokáló szövegeket énekeinek, felszólítják a közönséget, hogy velük együtt daloljanak, gondolkodjanak és táncoljanak. Az öt schwerini fiatal egészen sajátos módon „jegyezte el magát” a politikai dalokkal, és már a megye határain túl is jó hírnevet szereztek maguknak. Az együttes neve egyben zenéjük stílusát is jelzi. A Skiffle-zene eredete az észak-amerikai bányászoknál és földmunkásoknál gyökerezik. A csoport felhasználja a dixieland és a swing elemeit, a zenei palettát a country és a ragtime egészíti ki. Szájharmonikán, mosódeszkán, hegedűn munkás- és népdalokat játszanak, kritikus szövegrészek hangzanak el mindennapi életünkről. Tevékenységük, játékuk a Szabad Német Ifjúság zenei mozgalmából fakad. , Rendszerint hetente egyszer találkoznak a schwerini Ifjúsági Házban, új dallamokat, szövegeket próbálnak. Immár öt éve dolgoznak együtt, minden 25 év körüliek és kétkezi munkások, így például asztalos, mű. szerész, építőmunkás és tanmester a foglalkozásuk. Az együttes koncertjei iránt nagy az érdeklődés. Szülővárosukban eddig még minden rendezvényükön telt ház volt. A berlini politikai dalfesztiválon, a külföldi fellépéseken, így a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Belgiumban vagy legutóbb Dániában és Svédországban igen nagy sikert arattak. Ez'azt jelenti az amatőrzenészek számára^ akiknek természetesen mindennapi munkájukat is jól el kell végezniük, hogy törekedniük kell arra, hogy megfeleljenek a közönség egyre növekvő igényeinek. Reinhard Wolter így fogalmazta meg a csoport „ars poeticáját”: Aktuálisak akarunk lenni, életközeiben és életvidámon, de mégis kritikusan. Természetes, hogy dalainkkal közvetlenül nem tudunk változtatni, de gondolkodásra késztethetünk, irányzatokat befolyásolhatunk, felhívhatjuk a figyelmet bizonyos jelenségekre. Szórakozást akarunk nyújtani, a szó legjobb értelmében véve, humort és gondolati impulzusokat." Az idei „munkás ünnepi heteken” munkásdalokkal és songokkal szerepelt a Skiffle együttes. Itt bemutatták a A bolgár bor - világmárka Gépesített szőlőművelés oz aszenovgrádi mezőgazdasági nagy üzemben. Már Piinius római tudós nagy elismeréssel emlékezik meg a trák borok kiválóságáról. A Balkán-félsziget délkeleti felén, a mai Bulgária területén már korábban is vadon nőttek a szőlőtőkék, akárcsak a Kaukázusban, vagy Kisázsiában. Később az első és a második bolgár birodalomban, de a török hódoltság idején is az ország fontos gazdasági ága volt a bortermelés Ma a szövetkezeti parasztok folytatják elődeik hagyományos mesterségét és a borgazdaság Bulgária egyik fontos külkereskedelmi tényezője. A bor 70 százaléka, a csemegeszőlő 50 százaléka exportra kerül, nagyrészt a KGST országaiba. A hektáronkénti termés mennyisége tekintetében Bulgária — az NSZK, Franciaország és Olaszország után — a negyedik, az egy főre jutó szőlőtermelés tekintetében pedig a hatodik helyet foglalja el Európában. Az utóbbi 10—15 évben komoly beruházásokkal fejlesztették és korszerűsítették a bolgár szőlőtermelést. Jelenleg az ültetvények több mint a fele széles sortávú, magas növésű, egyharmada pedig felújított tőkékből áll. Plovdiv, Burgasz, Pazardzsik, Szta- ra Zaaora, Sumen, Várna és Blago- jevgrad megyékben nagf kiterjedésű 500-tól Eo00 hektárnyi területeken találunk szövetkezeti szőlőültetvényeket. A fontosabb fajták: a Cabernet- Savignon, Merlot, Pamid, Melnik, Gamza, Mavrud, Dimiat, Misket- Ottonel, Vörös-Misket, stb. Az utóbbi tíz évben sikerült a pincészeteket úgy korszerűsíteni, hogy ma már többségében palackozott borokat szállítanak: évente több mint 280 millió palack bort exportálnak. Ehhez járul még mintegy 20 millió palack borpárlat — a hazánkban is kedvelt Pliska és Preslav kivitele. A bolgár borexport a hagyományos európai piacokon kívül mg már eljut a tengerentúlra, Kanadába és Japánba is. A bolgár ,,Vinrc»»i" márka borai a nemzetközi vetélkedőkön eddig 949 arany-, 993 ezüst-, és 53 broznérmet szereztek. (gáti) A schwerini Skiffle együttes A Sk ff le együttes Schwerinből Fotó: SVZ/Kewitz hangszereket is, és magyarázatokat fűztek az általuk képviselt zenei irányzatokhoz. És természetesen a közönség most Magyar—jugoszláv gazdasági együttműködés Fejlődő kapcsolatok a következő tervidőszakban ELÁS SLAVONIJE A magyar és a‘jugoszláv gazdasági szakemberek Eszéken, majd Belgródban tartott áprilisi találkozója intenzív fejlődést ígér a két ország közötti együttműködés terén az elkö* vetkezendő ötéves terv időszakára is. A magyar-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság belgrádi ülése előtt a két ország gazdasági kamaráinak közös albizottsága tárgyalta Eszéken a kishatár- forgalom kérdéseit. A Belgródban és Eszéken aláírt megállapodások leszögezik, hogy a két fél ezen az Úton halad tovább a hatodik ötéves terv időszakában is, mivel a kölcsönös gazdasági együttműködés megfelel a két ország érdekeinek. Kétségtelen, hogy e tervek végrehajtásában a jugoszláviai Szlavónia—Baranya régiója és a szomszédos magyarországi Baranya megye üzemei különösen érdekeltek a kishatárforgalmaf illetőleg. _ E tárgyalások eredményeiről beszélgettünk Nedeljko Ste- viccsel, az Osijek Export —Import vezérigazgatójával, aki a Jugoszláv Gazdasági Kamara keretén belül annak a koordinációs bizottságnak elnöke, amely a magyar—jugoszláv kishatárforgalom ügyével foglalkozik.- A magyar-jugoszláv kisha- tárforgalmat tekintve — hangsúlyozta Nedeljko Stevic —, elégedetten állapíthatjuk meg, hogy az 1979-es esztendő a sikeres lépések éve volt. 25,6 milllió dollárt ért el a két országba irányuló kishatárforgalom. Az Osijek Export—Import különösen elkötelezett a Magyarországgal való kishatár- forgalomban, ugyanis általa bonyolódik a jugoszláv forgalom 60, és a horvátországi forgalom mintegy 90 százaléka. Az árucsere továbbfejlesztése mellett, amit sikeresen hajtanak végre Pécs és Eszék nagy áruházai, mindkét fél számára érdekes és hasznos az ipari együttműködés, tekintet nélkül arra, hogy ez érinti-e a kishatárforgalmat. Ilyen együttműködés zajlik az eszéki LIO és a Lenfonóipari Vállalat között, és szó van az eszéki Standard, valamint a RÁBA Vagon- és Gépgyár együttműködéséről is. Az ipari kooperáció, mint a gazdasági együttműködés magasabb szintű megjelenése úqy is kiterjedhet a Szlavónia—Baranya régió és Baranya megye üzemeire, hogy közösen lépnek fel a harmadik világ, a fejlődő országok piacán, amellett, hogy néhány termékkel kielégítik egymás szükségleteit. A következő tervidőszakban a jugoszláv—magyar árucsereforgalom eléri a mintegy 4 milliárd dollár értéket, tehát kétszeresét az eddigieknek, évenkénti 800 millió dollárral, ahogy azt a Belgródban aláírt jegyzőkönyv tartalmazza. Ez esetben más gazdasági ágazatokkal is szélesíteni kell az együttműködést az ipar és az árucsere mellett. A magyar fél jugoszláv építőipari kapacitás iránt érdeklődik új, Magyarországon felépítendő objektumok kivitelezéséhez. E téren nagy lehetőség kínálkozik a szlavóniai építőipari munkaszervezeteknek. Ezenkívül mindkét fél elfogadta azt a javaslatot, miszerint nagyobb és szérvezet- tebb turistaforgalmat kell kialakítani Magyarország és Jugoszlávia között. A szlavóniai jugoszláv turisták számára különösen a harkányi utak érdekesek. A múlt évben 400 000 jugoszláv turista fordult meg a baranyai fürdőhelyen. Fejleszteni és bővíteni kell a közúti forgalmat is - szögezték le a közös tárgyaláson — amely már jól funkcionál Eszék és Pécs között. Ez vonatkozik a két város telefon-összeköttetésére is. E lehetőségeket nagy érdeklődés kíséri mindkét ország gazdasági és szakmai köreiben. Alojzije Smit is együtt énekelt és táncolt. Renate Kruppa fordította: Dr. Juhász Edit
